Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-12 / 282. szám, csütörtök

A CSEHSZLOVÁKIAI HUNGARISTÁK I. ORSZÁGOS SZIMPOZIONJA 0' iktóber 2—4. között a l»r- nói Purkyné Egyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezték a csehszlovákiai hungaristák első országos szimpozionját, melyen csaknem hetven tudós vett részt ö> ma­gyarságtudományi központ (Prága, Brno, Bratislava, Nyit- ra, Prešov) tizennégy tudomá­nyos és felsőoktatási intézet képviseletében. A szimpozionru négytagú magyarországi kül­döttség is érkezett dr. Sziklay I,ászló professzor vezetésével és egy lengyel hungarista is reszt vett rajta. A konferen­cián — melynek témája a csehszlovákiai hungarológia időszerű feladatainak és a kontparatisztika módszertani kérdéseinek megvitatása volt — mintegy 45 tudományos elő­adás hangzott el. A hungaris­ták három (történelmi, iroda lomtudományi és nyelvtudomá­nyi) szekcióban foglalkoztak a bonyolult témával. Valamennyi elhangzott elő­adás . ismertetése és elemzése nem áll módunkban. Az aláb­biakban — persze csak kivo* natosan — megkísérlem felvá­zolni a háromnapos munka lé­nyegét. Az első előadást dr. Franti­šek Hejl professzor, a Purkyné Egyetem rektorhelyettese tar­totta. Elvi síkon mozgó érteke­zésében a történeti hungaroló­gia jelenlegi helyzetét és fel­adatait vázolta fel, az európai szocialista országok történeté­nek és egymással való kapcso­latainak viszonylatában. Hejl professzor rámutatott például arra, hogy az említett földraj­zi területek kis népei még ma sem ismerik kellőképpen sem egymás történetét, sem kultú­ráját, ami hátráltatja a kom- paratisztika fejlődését. Miloš Gosiorovský akadéuu kus előadásában az Osztrák- Magyar Monarchia keretei kö­tött kialakult és szerveződött munkásmozgalom történetét te­kintette át, számos figyelemre méltó tényt közölve az egyes nemzetek — de elsősorban a magyarok, csehek és szlovákok — forradalmi törekvéseiről. A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált magyar forradalmárok tevé­kenységével, a magyar és a csehszlovák kommunista moz­galom 20—30-as évekbeli köl­csönhatásaival és a csehszlová­kiai magyarság munkásmozgal­mi múltjának jelentőségével, az itteni magyar értelmiség két háború közti helyzetével Vi­liam Plevza akadémikus fog­lalkozott. Előadásában — töb­bek között — emlékeztetett rá, hogy a Komintern megbízásá­ból 1936-ban Prágában állítot­ták fel a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja ideiglenes titkárságát, mely a Központi Bizottság szerepét betöltve a háború kitöréséig aktív kap­csolatot tartott fenn a magyar- országi pártszervezetek jelen­tős részével, ugyanakkor szo­rosan együttműködött a CSKP- val és a csehszlovákiai ma­gyarság demokratikus, haladó erőivel. Az 1937—38-as években a Dolgozók Lapja a KNP köz­ponti sajtóorgánuma is Prágá­ban jelent meg. Viliam Plevza a két háború közti itteni magyar nyelvű fo­lyóiratokról (Magyar Nap, Az Ot stb.) szólva kiemelte a ma­gyar lakosságra gyakorolt je­lentős pozitív hatásukat. A gaz­dasági válság kiváltotta értel­miségi radikalizálódás kapcsán a Sarló mozgalomra is kitért előadásában. Az egyesület leg jobb képviselői - állapította meg — szorosan együtt működ ve a Dav című folyóirat köré tömörülő szlovák forradalmi értelmiségiekkel (és segítsé­gükkel) eljutottak a marxiz­mus—leninizraushoz, $ maguké­vá tették a kommunista párt politikáját. A Sarló-csoport .marxista tagjai Az Űtr a CSKP kultúrpolitikai folyóirata, ha­sábjain nagymértékben hozzá­járultak a kommunista párt eszméinek elterjesztésében az itteni magyar értelmiség mind szélesebb rétegeiben. Az Ot. melynek szerkesztését Fábry Zoltán irányította, ezenfelül a csehszlovákiai szocialista ma­gyar irodalom fóruma is volt. Amint a vita tanúsítja, a Sar­ló korai korszakát történé­szeink — bizonyára számos részkérdés ismerete híjái — eléggé eltérően ítélik meg, s talán nem értékelik kellőkép­pen az itteni magyar közgon­dolkodásra tett pozitív, a Bal­oldali Front felé vivő hatását; A Sarló persze nem volt tisz­tán forradalmi és egységes mozgalom, de — amint Az Ot és a Dav szoros kapcsolata is bizonyítja — híven szolgálta a cseh—szlovák—magyar kö­zeledést s ezentúl a dél-szlová­kiai munkásmozgalom erősíté­sét is. Dr. Karol Rosenbaum pro­fesszor A szlovák—magyar iro­dalmi kapcsolatok vizsgálatá­nak kultúrpolitikai jelentősége című, objektív hangú s a szlo­vák hungaristákat és a magyar szlavistákat marxista objekti­vitásra ösztönző, szókimondó előadásában figyelmeztetett rá, hogy a szlovák—magyar iro­dalmi kapcsolatok kutatásában a legutóbbi egy két évtized so­rán megbecsülésre érdemes eredmények születtek. Rosen­baum többek között utalt az 1969. november 17—18-án Smo- lenicén megrendezett iroda­lomtörténész konferenciára, mely ráirányította a figyelmet a valóban komparatisztikai problematikára, és érezhetően előbbre vitte a szlovák—ma­gyar irodalmi kapcsolatkutatás fejlődését, problémáinak meg­oldását, mivelhogy az iroda­lomtudósok új metodológiai szempontokat is érvényesítet­tek. Lényegesnek tartom a kö­vetkező megállapítását: „A szlovák és a magyar irodalom.- tudomány számára nem lehet szabály, hogy azt vizsgálja, ami elválasztotta vagy ami össze­kötötte irodalmainkat, hanem a kapcsolat törvényszerűségeit kell kutatnia azokon a síko­kon, amelyek bizonyíthatóan léteztek, a tipológiai összefüg­gések elemzését is ideértve. És itt nem fontos, hogy a két irodalom találkozott, vagy nem találkozott egymással, a lé­nyeg: objektíven vizsgálni és felmutatni a kapcsolatok tör­ténelmileg igaz arcát. Termé­szetes, hogy a marxista tudóst is elfoghatja a hév a dolgok megközelítésekor, ám ez az emberi tényező sohasem léphet túl bizonyos mértékeken és határokon A konferencián többen rá­mutattak, hogy a nemzeti Iro­dalmak története nem vizs­gálható elszigetelten, más, szomszédnépek irodalmának fejlődésétől. Csak a kompara­KULTURÁLIS HÍREK # Csehszlovák könyvművé­szet címmel kiállítás nyílt a cseh és szlovák kiadók anya­gából Győrött a Rába Művelő­dési Központban. O A legjobb férfialakításért Járó nagydíjat nyerte el Bencze Ferenc, a K. O. című magyar film főszereplője, a kairói Nem­zetközi Filmfesztiválon, ame­lyen negyven ország filmgyár­tása képviseltette magát. # Verdi „Traviata“ című operájával nyitották meg a New York-i Metropolitan Ope­ra új., őszt évadját. H Novemberben Párizsban megnyílik Marcel Marceau nemzetközi pantomimiskolája. Az új művészeti intézményt Párizs városa tartja fenn. © Franco Zeffirelli Miami­ban és Mexikóban forgatja a Bajnokot, King Vidor egykori filmjének új változatát. Fősze­replők: Faye Dunaway és Jolin Voight. # Az Újvidéki Színház az új évadban bemutatja többek kö­zött Molnár Ferenc Liliomiát. Örkény István Kulcskeresők cí­mű komédiáját és Németh László Szörnyeteg című drámá­ját. A Kísérleti Színpadon ke­rül színre Madách Imre A civi­lizátora és Katona József A ró­zsa, vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között. tisztika sokszempontú vizsgá­lati módszerével tisztázhatók .i több kultúrára egyszerre ér­vényes kérdések. Dr. Sziklay László profesz- szor A kelet európai irodalmak összehasonlításának értelmezé­se és a magyar irodalom cím mel. tartott mélyen szántó, szá­mos konkrét bizonyító példát felsorakoztató előadást. Mód­szertani kérdéseket taglalva rávilágított néhány megköze­lítési metódus helytelenségé­re. „A kapcsolatukról, a pár huzamokról beszélve egy bizo nyos kor költőinek, íróinak ti pológiai rokonsága helyett a múltban többnyire, de még ma is elég gyakran csak a nem zeti politikai szempontokat hangsúlyoztuk. (...) Sohasem mutathatjuk meg szemléletesen az íróink és költőink műveiben fellelhető irodalmi, pontosab­ban művészi egyezéseket, párhu ­zamokat. eltéréseket, ha tevé­kenységüknek kizárólag csak politikai, illetve nemzeti politi­kai aspektusairól fogunk beszél­ni' — állapította meg, majd hoz­zátette: „Persze csak természe­tes, hogy leszögezzük: nálunk az író politikai alapállása, po litikai küldetése szorosan ősz- szefiigg a művészi törekvéssel, melyei követ." írók nemzeti tudatának Mĺ kialakulásáról, egy egy nemzetiségi irodalom hova­tartozásáról szintén érdekes, vitára sarkalló kitételei voltak Sziklay László előadásának. A burzsoá nacionalizmus korából örökölt anakronizmusokról szólva megjegyezte: „A helyte­len szempontok közé tartozik az egyes írók etnikai eredeté­nek túlzóit hangsúlyozása, csa­ládnevük elemezgetése is* Dr. Rudolf Chmel kandidá­tus, a szlovák—magyar irodal­mi kapcsolatok kiváló fiatal szakembere a szlovák hungaro lógia tárgyáról, céljairól, prob­lémáiról rendkívül őszintén beszélt, a tőle megszokott tár­gyilagosságra törekedve. Né­mely, szkepticizmust súroló megállapítása — az áram jelző lámpához hasonlóan — találó­an jelzi a szlovák hungaroló­gia olyan áramkieséseit, ame­lyek rövidzárlatokat is okoz­hatnak. A szlovák hungaroló­gia helyzetét vizsgálva elmond­ta: „Az egyetemi hungarológia lemaradt, az akadémiai pedig sokáig (az előbbi okok miatt is) nem fejlődött ki. Az után­pótlás itt mindmáig egyenlő a nullával.) (...) Ha a kutatás­ban előre akarunk lépni, nem maradhatunk közönyösek a je­lenlegi állapottal szemben, rö­vid időn belül meg kell oldani e problémát. A megoldás egyik formája az lehetne, ha hama­rosan kiképeznénk legalább két új szlovák hungarológust.* Dr. Richard Praíák docens példamutató alapossággal meg­szerkesztett előadásában, mely­ben felvázolta a cseh hunga­rológia szinte egész fejlődés­képét a következő feladatokat fogalmazta meg: elemezni kell és újra értékelni az eddigi hungarológiai szakirodalmat, elkészíteni a szükséges biblio­gráfiákat, feltárni a levéltári forrásokat, minden évben leg­alább eggyel gyarapítani a fia­tal hungarológusok számát. A tanácskozáson több hazat magyar irodalomtörténész, kri­tikus és nyelvtudós is színvo­nalas előadást tartott. A nyelvészeti szekcióban V. Skalička, š. Ondruš, A. Lamprecht, J. Ružička pro­fesszorok, dr. Zeman László és Szabómihály Gabriella előadá­sa keltett nagy érdeklődést. A tanácskozáson kiderült: az itteni hungarológia és a ma­gyarországi szlavisztika — a tudomány eszközeivel — sokat tett már egymás mélyebb meg­ismeréséért, de a tudósok sok­szor csak párhuzamot vontak népeink történelme és kultú­rája között. A párhuzamvonás nem elég az igazi kölcsönös megismeréshez és a kulturális értékcseréhez, mert — ismere­tes: — a párhuzamos vonalak — elméletileg is — csak a végtelenben találkoznak. Nem párhuzamosak, hanem egymást .(sűrűn) metsző vonalak kelle­nek! - . KÖVESDI JÁNOS lelenlós évfordulók jegyében A Bratislava! Zenei Ünnepségekről Hetek óta zászló és plakát- díszbe öltözve készült a szlo­vák főváros az idén immár ti­zennegyedszer rendezett Bra­tislavai Zenei Ünnepségekre, amely minden vonatkozásban felveszi a versenyt a legna­gyobb zenei fesztiválokkal. Az. élményt nyújtó előadások mel lett a szervezés gördülékeny sége jellemezte az eddigi ün uepsegeket. E zenei fesztivál hatalmas lehetőségeket nyit meg a fia tál előadóművészek előtt, s a közönségnek is évről évre iz galmas felfedezéseket kínál. Itt rendezik meg az Ifjú Előadó­művészek Nemzetközi Fóruma címen az UNESCO által életre hívott előadói versenyt. Jelen­tőségéről éppen a múlt héten győződhettünk meg. Az 1976 os verseny győzteseinek, a ma már világhírű Kincses Veroni­kának és Peter Dvorak ý nak a közreműködésevei reprezentáns sztereofelvétel készült Puccini Bohémélet című operájából. A felvétel bemutatóját a m.últ hé­ten sugározta a Csehszlovák Rádió. Ezenkívül a szocialista országok fiatal előadóművé­szei bemutatkoztak a televízió Interpódiumon című műsorában is. Az idei fesztivál jelentős po­litikai eseniKiiyek és kulturá­lis évfordulók jegyében zajlik.' A Győzelmes Február harmin­cadik és a Csehszlovák Köz­társaság megalakulásának hatr vanadik 'évfordulójáról emlé­keznek meg a műsor összeál­lítói. A zenei iinepségek kere­tében megrendezett zenetudo­mányi találkozón Bratislava utóbbi harminc évének zenei hagyományait tárgyalják. A rendezvénysorozat középpont­jában két jelentős évforduló, Leoš Janáček halálának ötve­nedik és Eugen Suchoň szüle­tésének hetvenedik évforduló­ja áll. Megemlékeznek Franz Schubert halálának 150., Jo­hann Nepomuk Hummel 200., Antonio Vivaldi 300. és S. Cap- ricornus 350. születésnapjáról is. A Bratislavai Zenei Ünnepsé­geket október 7-én, szombaton, a Prímás palota Tükörtermében nyitották meg. A megnyitón kitüntetéseket adtak át. A tava­lyi évben végzett kiváló mun­kájukért a Szlovák Zeneszer­zők Szövetségének díját Mt- lan Novak és Igor Házlik zene­szerzők. Michal Karin zongo­raművész és Jozef Kresánek ze­netudós kapták. Ján Levoslav Bella díját Jozef Podprocký ze­neszerzőnek ítélték, a Frico Kafenda díjjal pedig a Bratis- tavai Fúvósötös tagjait tüntet­ték ki. A fesztivál első délutánján Josef Suk, a világhírű cseh he­gedűművész mutatkozott 1»e a Szlovák Filharmónia hangver­senytermében. Ravel, Brahms és Sosztakovics műveket adott elő. Jozef Hála zongora- kíséretével. Suk játékáról csak a legnagyobb elragadtatás hangján lehet szólni. Az esti nyitóhangversenyen Jesus Lopez Cobos spanyol kar­mester, a Szlovák Filharmónia zenekarát vezényelte. Schubert olasz stílusban írt D dur ze­nekari nyitánya nem tartozik a szerző legismertebb, legsike­rültebb művei közé. Ennek el­lenére a tehetséges fiatal kar­mester lendületes muzikalitás­sal vezényelte ezt a művet, s közvetlensége a hangverseny első percében magával ragadta a közönséget. Brahms hegedűre és gordon­kára írt versenyművét egy vi­lághírű előadóművész-kettős adta elő. Igor Ojsztrah és Mi- chail Chomicer nevét Bratisla­va haugversenyközönsége már jól ismeri. Brahmsnak ez a ritkán játszott műve nehé? feladat elé állítja az előadó­kat, talán ezért nem tudott szert tenni igazi népszerűségre. A mű tiszta, zavartalan meg­szólaltatásához két olyan elő­adó szükséges, akik művészi vérmérsékletükben, előadói stí­lusukban rokoníthatók. A te­hetségek ilyen kivételes talál­kozásának voltunk a tanúi ezen a hangversenyen. A hangversenyt H. Berlioz Fantasztikus szimfóniájával fe­jezték be. Lopez-Cobos itt mu­tatta meg valódi karmesteri rátermettségét és előadói ké­pességé1. Vezényletével a Szlo­vák Filharmónia Zenekara szép muzsikálással, a hang-; szercsoportok tökéletes ki­egyensúlyozottságával lepte meg az est közönségét. SCHLOSSER KLÁRA Román könyv Bartók Béláról Bartók Béla behatóan foglal­kozott a román népzenével. Gyűjtőutakat tett Biharban, Mára marosban és a Bánságban. Gyűjtéseinek száma meghalad­ja a 3500-at, munkájának egy részét a Román Akadémia meg­jelentette. Utazásai révén kap­csolatba kerüK a román nép­zenei élet jeles személyiségei­vel, akikkel levelezést folyta­tott. Most a bukaresti Krite- rion Könyvkiadó román nyel­ven megjelentette a magyar zeneszerző és zenetudós Ide­vonatkozó levelezéseit. A könyv megjelenését ismer­tetve a nagyváradi Fáklya utal rá, hogy Bartók Béla jó együttműködést alakított ki a Román Akadémiával. Gyűjtő­munkájának megjelentetésén kívül az akadémia elősegítette Bartók moldvai kutatását, ahol a csángók és ott élő románok népzenei anyagát térképezte fel. Bartók munkásságának el­ismerését példázza az is, hogy a Román Zeneszerzők Társasá­ga tagjai közé választotta és kitüntette. Bartók levelezésének most közreadott gyűjteménye — írja a Fáklya — nagyszerűen példázza az emberek közötti jó kapcsolatokat. Dokumentu^ mai a kölcsönös értékelésen és tiszteleten, a közös munkavál­laláson, a nemzetek közötti intellektuális megértésen és együttműködés eszméjén ala­púin ak. 1978. X. 12. 6 Találkozási pontok A bratislavai Zenei Ünnepségek első napján újították föl Kugen Suchoň Örvény cimű operáját. Az előadást Branislav Kriška ren­dezte. Felvételünkön az opera két főszereplője, Anna Kajabová és Milan Kopačka látható. (CSTK felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents