Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-09 / 278. szám, hétfő

Más gigantízmus

Az Ausztriában tartózkodó szovjet sportküldöttség beszámolt a moszkvai olimpiai játékok előkészületeiről. Elmondták, hogy az 1980-as ötkarikás randevú minden szempontból a rekordok olimpiáját ígéri. Mindenekelőtt azért, mert ezt az olimpiát az egész ország hatalmas lelkesedéssel készíti elő. Ebből a szempontból emlegethetik a legutóbbi olimpiák alkalmával oly sokat hangoztatott gigantizmust. De ez a gigantizmus egész különleges esete. A Szovjetunióban az emberek milliói járulnak hozzá az olimpia sikeréhez. Számtalan lelkes kezdeményezés, önkéntesen vállalt és éppen ezért nem fizetett munkaórák ezrei, h munka minőségi javítása; mindezek segítik a moszkvai olimpia sikerét. Valóságos küzdelem bontakozott ki az egyes üzemek és vállalatok között, hogy termékeiket, mint a legkiválóbb árukat, az olimpia jelképével

díszíthessék. Ezeknek a magasabb áron eladható termékeknek az ellenértékéből 70 százalék az olimpiai bizottság pénztárába folyik v ez szintén hozzájárul az olimpia sikeréhez.

Arról is beszámoltuk a küldöttség tagjai, hogy az olimpiai versenyeket a Helyszínen hétmillió ember nézi végig, a tévéközvetítesek segítségével pedig kétmilliárd lesz az olimpia eseményeit figyelemmel kísérő nézők száma.

A szovjet fővárosban 300 000 külföldi és 300 000 nem moszkvai tátogató elhelyezéséről gondoskodnak. Harmincezer lesz a sportolók, a tisztségviselők és az újságírók száma. A közmondásos orosz vendégszeretet csak egyetlen területen nem érvényesül majd. Küzdelem nélkül egyetlen olimpiai érmet sem engednek át egyetlen vendégnek sem..,

(V)

Tövises út

Az argentínai labdarúgó-világbajnokság után a szakemberek sokat panaszkodtak a kiemelkedő játékosegyéniségek hiánya miatt. Sokféle találgatásba bocsátkoztak, amikor igyekeztek kideríteni ennek ökát, de egységes álláspontra nemigen jutottak.

Bertie Mee, a londoni Arsenal igazgatója hosszú éveken keresztül kereste a választ arra a kérdésre, hogy miért olyan nehéz új nagy játékosegyéniségeket felfedezni. Az Arsenal csapata 1970—71-ben megnyerte az angol bajnokságot és egyúttal kupagyőztes is lett. így bőséges tapasztalatot szerzett arra, hogy az egyik legjobb angol csapatban miként tűntek fel a tehetségek. Tíz év alatt kb. 160 000 fiatal labdarúgó-növendék került a keze alá, s ezek közül csak 40 kaphatott meghívást arra, hogy az Arsenal pályáján folytassa edzéseit. Ebből a 40 játékosból végül is csak öt fiatal kerülhetett az Arsenal híres labdarúgóiskolájába.

Bertie Mee megítélése szerint körülbelül minden két évben lehet számítani arra, hogy a saját utánpótlás-nevelésből egy későbbi nagy látékos kikerülhet.

Az angol profi labdarúgóknak körülbelül a fele a« átlagos angol bérszínvonal alatt keres. A profi csillagok természetesen dúskálhatnak a földi javakban és ez nagyon csábítja a fiatalokat. A labdarúgóiskolába, ha tehetségeseknek tartják őket, rendszerint csak 16 éves koruk után kerülnek, s ekkor keresetük még igen csekély. Legjobb esetben 17— 18 éves korukban kötnek velük profi szerződést, de az esetek többségében csak nagyon előnytelen feltételek mellett. Így is kevés azonban az esélyük, hogy kiugorjanak, mert nagyon kevés az igazán nagy labdarúgótehetség. És ha végül minden összevág, akkor is csak nagyon rövid ideig tért egy labdarúgó profi tündok lése.

töt)

Tenisz gyorstcmfolycmn i (8)

Az egye® ütésfajták gyakorlásánál több tényezőt kell figye lembe venni. Az ütéseknél a labda U/e közvetlenül a háló fölött vezet — ra a legcélszerűbb. Az sem baj, ha a labda a hálót érintve jut — természete sen a pályán belül — ellenfelünk térfelére, mert akkor a játék folytatódik. De ha akár csak egy centiméterrel is, a vonalon kívülre kerül, az ellenfél jut ponthoz.

Tőlünk — illetve ahogy az ütőt tartjuk — függ a labda íve, melyet külső körülmények, mint pl. a szél, is befolyásolnak. Ezekhez a körülményekhez alkalmazkodnunk kell, melyeket a jó játékos a maga javára tud fordítani. A labda sebessége az ütés után gyors, később röpte lassul és a földet érés után veszít erejéből. Kivételt képe® a

loütéis és az átívelés. A leütés a versenyszerű adogatás leghatásosabb formája. Két fajta átívelés! ismerünk, a védekező, illetve támadójáték változatát. Alikor a legeredményesebb, amikor *> halóhoz futó játékos feleit emeljük át a labdát, úgy, hogy az alapvonalnál érjen földet, mert akkor ellenfelünk nehezen éri el és nem tudja pontosan visszaütni.

A kezdők ilyen ütéseket alkalmaznak, a labda az elején csaknem mindig magas ívben repül a háló fölött. Csak később, állandó gyakorlással) érjük el, hogy a labda íve alacsonyabb, a játék folyamatosabb, szebb lesz. A támadó röpte után is alacsony a labda íve, s ezzel az ütésváltozattal később foglalkozunk.

Raja és szöveg Dr. E. ŠTAFFA

£

gy-egy nagyszabású sportesemény rendezői egyre izgatoítabban várják azt az órát. amikor hosszú hónapokat, esetleg eveket igénylő munkájuk gyümölcsének be kellene érni. Hatványozott mértékben vonatkozik ez a szabadban lebonyolításra kerülő versenyek előkészítőire, mivel az időjárás még a legbecsületesebb, legkö rültekintőbben végzett munka eredményét is tönkreteheti. Persze fordított is lehet a helyzet.

Így volt ez egy hete Kassán (Košice) a Békemaratonon is. A reménytelennek látszó, két napon át tartó rossz időjárás röviddel a rajt előtt megváltozott és a népes mezőny ideális körülmények között vághatott a 42 195 méter hosszú távnak. Az eredmény: a győztes új pályacsúcsai ért célba. A rendezők pedig megnyugodva sóhajtottak )el. Fáradozásuk nem volt hiábavaló, a verseny lefolyásával must már mindenki elégedett lehetet.

• # *

A sportolók régóta a béke hirdetői, hiszen már az ókori olimpiák idején szünetelt a hadviselés, az ellenségeskedók rövid időre bár, de fegyverszünetet, azaz békét kötöttek.

Ma ugyan más formában, de feltétlenül érvényesül a béke gondolata, mert a sportpályákon — nagyon kevés kivételtől eltekintve — a harc nem vérre megy és a kiélezett küzdelem is erősen tompított fegyverekkel folyik. A sportolók nem ellenségként, hanem nemes ellenfelekként állnak egymással szemben. így azután érthető, hogy gyakran a győztes és a legyőzött között hosszú időkre, nem egyszer egész életre szóló barátság szövődik.

A rendezők a Békemaraton- nal kapcsolatban több adatot tartanak nyilván: így például a száz legjobb időt is. Az élen 1963 óta 2:15:09,6-tal az ameri kai Leonard Edelen volt, most a koreai Go Csun Son került a helyére. A sorrend természetesen a 48. Békemataton után is változott. Egyesek javítottak eredményükön, a mások akik első ízben szerepeltek a kassai versenyen, ugyancsak bekerültek a nyilvántartásba.

A csehszlovák futók 50-es ranglistájának élére 1963-ban Václav Chudomel iratkozott fel 2:18:02,6 órás idővel, de ezt akkor nem győzelmének köszönhette. Ö 1968-ban 2:26:28,4-gyel végzett az első helyen. Tizenkét évig kellett várni, míg 1975-ben Václav Mládek 6 mp-cel megjavítva ezt az időt átvette a vezetést. Most Josef Jáns- ký 2:17:32,14 óra alatt tette meg a távot, a hatodik helyen végzett, de idejével felkerült a

A legjobjnik csoportja kb. 10 kilométerrel a rajt után. Itt még nem dőlt el semmi, de az élen láthatók közül kerül ki a győztes Go Csun Son (14 eš) és a helyezettek. (Berenhaut felvételei)

bőbeszédű. Kortelainent nehezen lehetett szólásra bírni, de amikor belemelegedett, jó kedvűén nyilatkozott:

— Harmincöt kilométer után jöttem föl. Bn csak futottam és nem taktikáztam, bár természetes, hogy ellenfeleimet figyelemmel követtem. Ez volt életem másolik maratoni versenye.

mint űzetnek összefogásával

olyan légkört szándékoznak

biztosítani hogy a világ minden tájáról idesereglö sportolók az eddiginél még jobban érezzék a Békemaraton jelentőségét, célját — amelyről az esemény elnevezése is tanúskodik — a béke megszilárdítását.

" KOLLÁR JÓZSEF

ra 1

1978 X. 9.

5 i

48. Békemaraton élmezőnye a város utcáin, a háttérben a kassai dóm.

A mosoly kissé fáradt, de az öröm kettőzött, mert nemcsak a győzelmet sikerült megszerezniük, hanem mindkét kóreai futó Edelen pályacsúcsán belüli idővei ért célba.

Az olimpiáig még egy Béke- maratonra kerül sor, melyen reméljük, ismét láthatjuk a Koreai NDK futóit. Érdekes, hogy már most sok szó esett a jubileumi, 30. Békemar atonr ól.

Hogy a versenyt jöv.őre is meg* rendezik, az természetes, és előkészítése már most megkezdődött. Az ötvenediket azonban nemcsak nagyvonalúan akarják lebonyolítani, hanem a városi, párt és tömegszervezetrk, valaA béke és barátság szellemében

Kassán sem volt ez másképp. A résztvevők a verseny előtt természetesen elsősorban a pályával ismerkedtek, minden idegszálukkal a nagy esemény- re készültek. Vasárnap este az ünnepélyes eredményhirdetéskor, a díjak átadásakor már felengedett a feszültség, közvetlenebb volt a hangulat.

Hétfőn reggel gyönyörű napsütéses, tavaszias időben jó kedvű társaság szállt az autóbuszokba és indult Magyarbődre /Bidovce), ahol a Békemaraton résztvevőit a helyi egységes földműves szövetkezet látta vendégül. S ezen a napon a finom falatok és a jó bor társaságában kötődtek a hosszú időre szóló barátságok.

vei azonban csupán egy hónap áll rendelkezésünkre, nem tudtuk itt a maximumot nyújtani.

1 f I

A harmadik helyezett 21 esztendős finn futóról mindent lehet állítani, csak azt nem, hogy

hazai versenyzők ranglistájának élére.

— A kassai Békemaraton — nyilatkozta — mindig nagy élmény, mert itt erős mezőny gyűi egybe. Mi a prágai Euró- pabajnokságon eléggé kifutottuk magunkat, s két- három hónapra lett volna szükségünk ahhoz, hogy a következő versenyre kellő erőt gyűjtsünk. MiAz elsőt Is az idén Jutottam és 2:17-es időt értem el. Tizenhá- rom éves koromban határoztam el, hogy atléta leszek. Azóta állandóan olimpiai bajnokságról álmodom. Most már tudom, vár gyaim a maratoni távon teljesülhetnek.

» # 0

A Koreai NDK versenyzői ed' dig három alkalommal szerepeltek a Békemaratonon és mindannyiszor megszerezték a győzelmet. Más nemzet futóinak ez még sosem sikerült. Koreában nemzeti sport a maratoni jutás és számos atlétájuk már fiatal korától erre a távra készül.

Tavaly, amikor Go Csun Son áthaladt a célon és értesüli idejéről, örvendezés* helyett bosz- szankodott. Nem titkolta miért: tíz másodperccel maradt el Edelen pályacsúcsától. Ami akkor nem sikerült, sikerült most.

— Már otthon elhat ár ozluk —* mondotta —, hogy nemcsak megszerezzük a győzelmet, hanem a ' pályacsúcsot is megjavítjuk. Legnagyobb célunk a moszkvai olimpia, melyre úgy készülünk, hogy 2:12 óra körüli időt tudjunk teljesíteni. Azt hiszem, ezzel aranyérmet lehetne nyerni.