Új Szó, 1978. október (31. évfolyam, 272-301. szám)

1978-10-27 / 297. szám, péntek

osm 1978 X. 27. 3 Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai titkárainak tanácskozásáról A szocialista országuk kommunista és munkáspártjai köz­ponti bizottságainak pártszervezési kérdésekkel foglalkozó titkárai Budapesten 1978. október 23. és 23. között tanácsko­zást tartottak. A chilei nép harca a fasiszta rezsim ellen napról napra fokozó- dik. A világ haladó erői teljes támogatásukat fejezik ki a hősi küzdelem iránt. Képünkön a kanadai Torontóban tartott szoli­daritási tüntetés látható. A transzparensek feliratai a Chilével folytatott kereskedelem betiltását, a 25(10 chilei állítólagos el­tűnésének tisztázását és Orlando Letelier, a Népi Egység kormá­nyának volt minisztere elleni washingtoni merénylet körülmé­nyeinek kivizsgálását követelik. (Repró — ČSTK)' Újabb bonyodalmak a különtárgyalásokon Dajan és Weizman Washingtonba utazott Az értekezleten a Bolgár Kommunista Pártot Petr Djut- gerov, a KB titkára; Csehszlo­vákia Kommunista Pártját Mi­kuláš Beňo, a KB titkára a Kubai Kommunista Pártot Julio Camacho Aguilera, a KB tag­ja; a Laoszi Forradalmi Nép- pátot Phoumi Vongvichit, a politikai bizottság tagja; a Len­gyel Egyesült Munkáspártot Edward Babiuch, a politikai bizottság tagja, a KB titkára; a Magyar Szocialista Munkás­pártot Németh Károly, a poli­tikai bizottság tagja, a KB tit­kára; a Mungol Népi Forra­dalma Pártot Szampilin Zsaluin- A/.sav. a politikai bizottság tagja, a KB titkára; a Német Szocialista Egységpártot Horst Dohlus, a politikai bizottság póttagja, a KB titkára; a Ko­mán Kommunista Pártot Con- stautin Dascalescu, a KB poli­tikai végrehajtó bizottságának tagja, a KB titkára; a Szovjet­unió Kommunista Pártját Ivan Kapitonov, a KB titkára; a Viet­nami Kommunista Pártot Búi Unaug Tao, a KB tagja képvi selte. Az értekezlet munkájában A LENGYEL lapok tegnap első helyen tájékoztattak a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Szövetségi Gyűlése ka­maráinak 9. együttes üléséről. Kiemelték Bohuslav Chňoupek és Alois Indra beszédének főbb gondolatait. DALIBOR HANES, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének alelnö­ke, a Nemzetek Kamarájának elnöke Párizsban részt vesz a Francia—Csehszlovák Baráti Társaság szombaton kezdődő IX. kongresszusán. ORENBURGBAN a Barátság nemzetközi gázvezeték építési munkálatai befejeztével a szov­jet szakaszon nagygyűlést tar­tottak. Az építők befejezték az évi 15 milliárd köbméter föld­gáz kapacitású gázvezeték 3. szakaszának építését. A nagy mennyiségű gázt az építkezés­ből részt vállaló baráti orszá­gok kapják. AZ EGYIPTOMI RENDŐRSÉG az illegális kommunista szer­vezet 42 tagját vetette börtön­be, akiik tiltakoztak a Camp David-i különmegállapodások ellen. A csoportot azzal is vá­dolják, hogy állítólag Szadat rendszerének megdöntését ter­vezték. részt vettek a testvérpártok központi bizottságainak osz­tályvezetői és osztályvezető­helyettesei is; jelen volt Ro­land Bauer, a Béke és Szocia­lizmus című folyóirat szer­kesztő bizottságának tagja. A résztvevők vélemény- és tapasztalatcserét folytattak or­száguk kommunista és mun­káspártjainak és tömegszerve­zeteinek a szocializmus politi­kai rendszerében betöltött sze­repéről. Megállapították, hogy a szo­cializmus politikai rendszere bebizonyította vitathatatlan fö­lényét a kapitalizmus politi­kai rendszerével szemben. Mindjobban kibontakozik alko­tó ereje; a társadalom szocia­lista, kommunista átalakításá­nak döntő tényezője, biztosítja a szüntelen előrehaladást a társadalmi és a gazdasági fej­lődés útján. A tanácskozáson hangsúlyoz­ták, hogy az egyes szocialista országokban — a konkrét tör­ténelmi viszonyoktól, a nemze­ti sajátosságoktól függően — működhet egy vagy több párt. A társadalom vezető ereje, po­litikai rendszerének magja azonban minden esetben a marxista—leninista párt. Alap­vetően ez biztosítja a szocia­lizmus politikai rendszenének népi osztályjellegét, szilárdsá­gát és eredményes működését. A szocializmus, a komunizmus építése folyamatában növekszik a kommunista és munkárpártok szerepe a társadalom életében. Az értekezlet résztvevői le­szögezték: a testvérpártok leg­utóbbi kongresszusain elfoga­dott határozatok megvalósítása, több szocialista államban új alkotmány elfogadása elősegí­tette ezekben az országokban a szocializmus politikai rend­szere, a népi hatalom további megszilárdulását, a szocialista és kommunista építés felada­tainak sikeres megoldását. A testvérpártok képviselői nagy figyelmet fordítottak a szocialista demokrácia széles körű kibontakoztatására, elmé­lyítésére. Hangsúlyozták, hogy pártjuk tevékenységében ez a szocializmus politikai rendsze­re tökéletesítésének egyik fő N amíbia, az egykori Dél- nyugat-Afrika, az utób­bi időben diplomáciai szócsa­ták, kommentárok, elemzések „divatos“ témája lett. A ma kezdődő namíbiai szolidaritási hét alkalmából nem árt, ha felelevenítünk egynéhány lé­nyeges tényt távoli afrikai or­szágról. A 824 292 négyzetkilométer területű Namíbia 1880-tól 1915- ig német gyarmat volt, majd az első világháború kitörése­kor Dél-Afrika megszállta, 1920-tól pedig a Népszövetség mandátumaként igazgatta. Az ENSZ megalakulása óta szinte állandó témaként szerpel a napirenden. Az ÉNSZ 1968 jú­nius 12-én határozatot fogadott el, amely az országnak vissza­adta a Namíbia nevet és füg­getlenségének azonnali mega­dására szólította fel a Dél-af­rikai Köztársaságot. Ásványi kincsei szinte az egész kapitalista világ számára fontosak. A kibányászott gyé­mánt 98 százaléka ékszergyé­mánt, és ennek exportja jelenti az ország összkivitelének két­harmadát. Ellenőrzése azonban angol és amerikai nagytőkések kezén van. Namíbia a világ legnagyobb germániumtermelő- je, vanádiumbányászata a ka­pitalista világban az ötödik he­lyen áll. Ezenkívül gazdag uránérc-lelőhelyei vannak. Réz­ólom- és cinkbányászata szin­tén jelentős. Az afrikai kontinens nemze­ti felszabadító mozgalmainak sikerei, amelyek következtében ^az egykor gyarmati országok függetlenné váltak, éreztette jótékony hatását a földrész dé­li részén is. Ennek köszönhe­tően megerősödött a Délnyu­gat-afrikai Népi Szervezet iránya. A tanácskozás részve­vői tájékoztatták egymást ar­ról, hogyan vonják be a dol­gozók mind szélesebb körét a közügyek intézésébe, miként erősítik országuk jogrendjét, hogyan javítják az állampolgá­rok tájékoztatását. Tényekkel bizonyították, hogy a szocia­lista rendszer — a gazdasági és kulturális építőmunka elő­rehaladásával — az állampol­gároknak a legszélesebb körű valóságos jogokat biztosítja, mind kedvezőbb lehetőségeket teremt a személyiség sokolda­lú fejlődésére, a tömegek kez­deményezőkészségének kibon­takoztatására. Az eszmecserén nagy teret szenteltek az állami szervek és a társadalmi szervezetek párt­irányítása kérdéseinek. Kiemel­ték, hogy a dolgozók legna­gyobb tömegszervezetei, a szakszervezetek fontos szere­pet töltenek be a néphatalom politikai, gazdasági alapjainak megszilárdításában, tagjaik ne­velésében, törvényes jogaik és érdekeik védelmében. Nagyra értékelték az ifjúsági szerve­zetek arra irányuló tevékeny­ségét, hogy bevonják a fiata­lokat a szocializmus, a kom­munizmus építésébe. Nagy fi­gyelmet fordítottak a szövetke­zetek, a nőmozgalom és más tömegszervezetek munkájára. A felszólalók részletesen fog­lalkoztak a testvérpártoknak a nemzeti (népi) front keretei­ben végzett munkájával, az azokban tömörülő pártok, szer­vezetek kölcsönös kapcsolatai­val. A tanácskozás részvevői egy­öntetűen hangsúlyozták, hogy a szocializmus politikai rend­szerének továbbfejlesztése és az országukban folyó szocialis­ta, kommunista építőmunka feladatainak sikeres megoldá­sa hozzájárul a szocializmus befolyásának erősödéséhez az egész világon. A kommunista és munkáspártok azzal teljesítik nemzeti és nemzetközi kötele­zettségeiket, hogy alkotóan al­kalmazzák a marxizmus—leni­nizmus alapvető tanításait, ugyanakkor figyelembe veszik országuk sajátos feltételeit. A budapesti tanácskozás ba­ráti, szívélyes légkörben, az egyenjogúság, az internaciona­lista szolidaritás, az egység és az összeforrottság szellemében zajlott le. (SWAPO) fegyveres harca a Dél-afrikai Köztársaság általi törvénytelen megszállás ellen. Tekintélye megnövekedett, s nemzetközi fórumokon a na­míbiai nép egyedüli törvényes képviselőjeként ismerik el. Vi­lágszerte rájöttek, hogy a 20. század végén nem lehet figyel­men kívül hagyni annak az or­szágnak jogos és igazságos tö­rekvéseit, amelyet a német fa­sizmusra emlékeztető fajüldö­ző eszközökkel igyekeznek kor­dában tartani. A tarthatatlan helyzet ren­dezésére több javaslat szüle­tett. A legutóbbit, amelyet az öt nyugati ország: az Egyesült Ál­lamok, Anglia, a Német Szövet­ségi Köztársaság, Kanada és Franciaország dolgozott ki, jobb híján az ENSZ is elfogad­ta. Eszerint a jövő év elején ENSZ-felügyelettel választáso­kat tartanának Namíbiában, s ezután a hatalom fokozatosan az őslakosságot képező többség kezébe kerülne. Akkor az „ötök“ meglepetésére Pretoria elfogadta, most pedig szintén meglepetésre visszautasította a javaslatot. A fehértelepes kor­mány továbra is kitart szán­déka mellett, hogy december­ben egyoldalú választásokat tartson Namíbiában, mégnedig az ENSZ-erők jelenléte nélkül. A választások jellegére és ered­ményére így nem nehéz követ­keztetni. Az „ötök“ mindent megtet­tek, hogy javaslatukat el fogad­(ČSTK) — Mose Dajau iz­raeli külügyminiszter és Ezer Weizman hadügyminiszter teg­nap Washingtonba utazott, hogy folytassák az egyiptomi— izraeli tárgyalásokat a külön­békéről. Dajan elutazása előtt elmon­dotta, hogy „új utasításokat“ visz magával, s hogy a továb­bi tárgyalások során az izraeli kormány által szerdán jóváha­gyott utasításai szerint fog el­járni. Mindent, amiben Wa­shingtonban megegyezünk, elő­ször az izraeli kormánynak ják Pretoriában. Az elmúlt hé­ten képviselőik azzal a céllal utaztak a dél-afrikai főváros­ba, hogy jobb belátásra bírják a fajüldöző rezsimet. Azt akar­ták megértetni, hogy a preto­riai menetrend szerint tartan­dó választások nyomán minden valószínűség szerint fellendül­ne a szabadságharc. Ez viszont egyik fél számára sem kívána­tos. Tudatában voltak annak, hogy a tárgyalások sikertelen­sége esetén az ENSZ a világ haladó erőinek nyomására az eddiginél szigorúbb gazdasági szankciókat foganatosíthat a Dél-afrikai Köztársasággal szemben. Gazdasági vonatkozá­kell jóváhagynia, csak ezt kö­vetően lehet végleges „meg* állapodás“, jelentette ki Dajan. Az előzetes hírek szerint az izraeli küldöttségvezetők Tel Avivba érkezése előtt egyik félnek sem voltak jelentősebb kikötései az egyezményterve­zettel kapcsolatban. Az izraeli kormány azonban ezt a javas­latot három napig tárgyalta. Begin nyilatkozata a Maariv című izraeli napilapnak és Da« jan szavai arról, hogy a béke­tárgyalások 2—3 hónapig is eltarthatnak, azt jelzi, hogy ha Szadat teljes mértékben nem enged Beginnek, nem sikerül november 19-én, jeruzsálemi útjának első évfordulóján, alá­írni a szerződést. Az izraeli kormány új intéz­kedéseinek lényege: Egyip­tomnak tudomásul kell vennie Izrael elhatározását, hogy a Jordán folyó megszállt nyugati partján újabb településeket lé­tesít. Dajan elutazása előtt új­ságíróknak elmondotta, hogy ez a döntés „bonyolíthatja“ az Egyiptommal való tárgyaláso­kat, mivel Egyiptom nem fog ezzel egyetérteni. Hangsúlyoz­ta azonban, hogy az új köve­telés „teljes mértékben össz­hangban van Izrael eddigi po­litikájával“. sokban viszont az öt nyugati BT-tag és Pretoria érdekei egy­beesnek, tehát a szankciók közvetve az „ötöket“ is érinte­nék a tőkebefektetések révén. Az amerikai, a kanadai, a brit, a nyugatnémet külügyminisz­ter és a francia államtitkár ezt szeretné mindenáron elkerülni. Ezért a sikertelen megbeszélé­seket eredményeseknek tüntet­ték fel. Pedig az egyetlen „eredmény“: Dél-Afrika nem zárta ki további tárgyalások lehetőségét. így a jelek szerint a megszálló dél-afrikai puska­csövek árnyékában december­ben választási komédiát ren­deznek Namíbiában. A rendezési kísérletek siker­telensége meghosszabbítja és fokozza Namíbia népének szen­vedéseit. A függetlenségért harcoló SWAPO határozottan visszautasít minden álmegol­dást, de kijelenti, hajlandó az igazi függetlenséget jelentő kérdések tár­gyalásos megol­dására. Várhaj tó, hogy a jövő­ben fokozódik s még nagyobb erőre kap a SWAPO által ve­zetett s a vi­lág haladó erői által támogatott fegyveres sza­badságharc. Eh­hez hivatottak erkölcsi támo­gatást nyújtani a szolidaritási hét keretében a világszerte meg­tartott rendez-; vények. KOVÁCS ILONA SZOLIDARITÁSI HÉT NAMÍBIÁVAL Marad a pretoriai menetrend t Az Arab Liga előtt a mandátumkérdés (ČSTK) — Az Arab Liga ál­landó képviselői tegnap Kairó­ban megkezdték annak a li­banoni kérdésnek a megtár­gyalását, hogy fél évvel hosz- szabbítsák meg az arabközi békefenntartó erők libanoni mandátumát. öt arab ország külügymi­nisztereinek múlt heti beited- dini konferenciája már dön­tött arról, hogy az arabközi erők továbbra is Libanonban maradjanak. Az Arab Ligának most ezt a döntést kell formá­lisan megerősítenie. Hárominilliárd dollár atomfegyverekre (ČSTK) — James Carter el­nök kézjegyével látta el azt a törvénytervezetet, amely pénz­alapot engedélyez a neutron­fegyver bizonyos alkatrészei­nek gyártásához — jelentette be a Fehér Ház. Az új törvény az október elsejével kezdődött pénzügyi évben 3 milliárd dollárt irá­nyoz elő „nemzetvédelmi prog­ramokra“ az energiaügyi mi­nisztérium számára, amely a Pentagon által megrendelt atomfegyverek előállításáért felelős. A dollár „rekordja” (ČSTK) — Az amerikai dol­lár tegnap a tokiói valutatőzs­dén újabb mély pontjára zu­hant és záróárfolyamát — a történelemben első ízben — 178,50 jenben állapították meg. Tőzsdei szakemberek és üz­letemberek egybehangzó véle­ménye szerint a dollár árfo­lyamának újabb esése amiatt következett be, hogy az ame­rikai kormány most meghirde­tett újabb inflációellenes terve kiábrándulást keltett, bizalmat­lanságot okozott.

Next

/
Thumbnails
Contents