Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-11 / 251. szám, hétfő
JOSEF KORČÁK ELVTÁRS BESZÉDE /Folytatás qz i. oldalról) dasági tudományokban és kutatásokban dolgozóknak, az aratás szervezőinek és az idénymunkásokníik, főként a csehszlovák és a szovjet hadsereg katonáinak, a párt, a nemzeti bizottságuk és a társadalmi szervezetek tisztségviselőinek áldozatkész munkájukért Elismeréssel tartozunk a fiataloknak, főként zöld aranyunk, a komló begyűjtőinek példás erőfeszítésükért. Hálával tartozunk a gépkezelőknek, az építőknek és a vegyészeknek is, a fejlett technika alku tóinak, a korszerű objektumok építőinek és a hatékony vegyi eszközök termelőinek. Elismerést érdemel a szlovákiai kombájnosok segítsége is. A gabonafelvásárlas csehországi állami tervét már teljesítettük, de a magasabban fekvő helyeken még nincs vége az aratásnak. Hiszünk abban, hogy minden kalászt betakarítanak. Erre az kötelez bennünket, hogy minden kilogramm gabonára szükségünk van és az, hogy tisztelettel tekintünk az emberi munka eredményeire. Az idei aratóünnepségre olyan időszakban kerül sor, amikor a dolgozó népünk februári győzelme óta eltelt harminc év sikereit mérlegeljük. .Valóra vált Klement Gottwald elvtárs gondolata, amelyet a CSKP történelmi jelentőségű IX. kongresszusán fejtett ki, miszerint hazánkban a szocializmust nem tudjuk felépíteni a falu szocialista átalakítása nélkül. Főként e téren mentek végbe szemmel láthatóan gyors és mély forradalmi változások, e téren nyilvánult meg e változások szükségszerüsége és hasznossága. Ma már hazánkban el sem tudunk képzelni másmilyen falut, mint szocialista falut, másmilyen tulajdont, mint a termelőeszközök társadalmi tulajdonát, másmilyen gazdálkodást, mint nagyüzemit, másmilyen életszínvonalat, mint magas életszínvo nalat. A szövetkezetesítés megnyitotta az utat a termelőerők rohamos fejlődése felé, hatalmas ütemben növelte a munka termelékenységét, gyökeres változásokat idézett elő az emberek életmódjában és gondolkodó sában. A lenini szövetkezeti terv megvalósítása a párt irányvonalának egyik legnagyobb sikere. Ellenségeink programunkat lepocskondiáz ták, kinevettek bennünket a kezdeti nehézségek miatt, ártottak ott és úgy, ahol, illetve ahogyan csak tudtak. De a dolgozók igazságos ügye a mezőgazdaságban is győzelmet aratott. Ennek ereje a tíz évvel ezelőtti társadalmi válság idején is megmutatkozott. A szövetkezeti földművelés hozzájárult társadalmunk konszolidálásához, a mezőgazdaság népgazdaságunknak nemcsak stabilizáló, hanem egyúttal fejlesztő tényezőjévé vált. FELSZÁMOLJUK A VÄROS ÉS A FALU KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGET A szövetkezeti eszme ereje biztos sikerekhez vezetett. A jövőben is erősíteni akarjuk ^ munkás—paraszt szövetséget, fel akarjuk használni a tudományos-műszaki fejlődés lehetőségeit, érvényesíteni akarjuk az ipari munkaszervezés módszereit, fokozatosan fel akarjuk számolni a város és a vidék közti különbségeket. Az a figyelem, amelyet a kommunista párt, a szocialista állam és az egész társadalom szentelt a mezőgazdaságnak, nemcsak idei-óráig tartó volt, hanem politikánk tartós elemévé vált. További előrehaladásunk e téren sem lesz könnyű. De vajon eddigi küzdelmeink köny- nyüek voltak, a szocializmus első vidéki úttörői rózsákkal övezett utakon jártak? A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek megértésével és támogatásával a legmerészebb célokat is el lehet érni. Világos, közérthető programra, szilárd és határozott vezetésre, kitartó szervező és nevelő munkára van ehhez szükség. Ma ezek a feltételek adottak. Ezért joggal tekintünk reAlls derűlátással a jövőbe. Az elmúlt tíz esztendőben megtett sikeres útra is emlékezünk. A párt 1969 óla követett politikájának helyességét, a Husák elvtárs vezette új párt vezetőség irányvonalának helyességét a mezőgazdaság eredményei meggyőzően bizonyítják. Ugyancsak erről tanúskodik a bruttó mezőgazdasági termelés növekedése, a növény- termesztés és az állattenyésztés színvonalának szüntelen emelkedése. Az alapvető élelmiszerek szükségletének növekedését saját forrásainkból tudjuk fedezni annak ellenére, hogy csökken a termőföld nagysága. JELENTŐS SIKEREKET ÉRTÜNK EL Az elmúlt tíz esztendő sokatmondó pozitívuma elsősorban a gabonatermesztés gyors fejlődése. Jelentős előrehaladást értünk el a mezőgazdasági termelés koncentrálásában és szakosításában. A jelenlegi időszakban már nem akarjuk tovább növelni a gazdaságok nagyságát, hanem elsősorban nagyobb mértékben és céltudatosan akarjuk kihasználni a nagyüzemi termelés előnyeit, a technika és a technológia, az irányítómunka és a gondolkodás területén bekövetkezett minőségi változásokat. Ez céltudatos és átfogó munkát, megfelelő politikai és tudományos hozzáállást, valamint a termelés hatékonyságának növelését követeli meg. E téren példaadóak számunkra az SZKP KB mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó júliusi ülésén kifejtett gondolatok. Jövő feladataink sem igényességüket, sem következményeiket tekintve nem kevésbé forradalmiak, mint a múlt feladatai voltak. Az aratóünnepség arra is alkalmat ad, hogy elgondolkodjunk tapasztalatainkról. Az idei aratás azt mutatja, hogy a mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére is képes a CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok szellemében a gyors ütemű előrehaladásra. A kiadott jelszó: „Jó minőségű munkával és minél kisebb veszteségekkel kell betakarítani ,a gabonát", nagymértékben befolyásolta az idei aratás előrehaladását és utat mutatott a jövőre nézve is. A bonyolul- tabb körülmények közölt is előbbre jutottunk az aratás és az azt követő munkák minőségének javítása, a gépek hatékonyabb kihasználása terén. Hatékony nagyüzemi termelési munkamódszernek bizonyult a komplex folyamatos aratás szovjet módszere, amelyet 300 ezer hektár termésének betakarítása során érvényesítettünk. A mezőgazdasági üzemek egymás közötti kooperációját a jövőben el kell mélyíteni, mégpedig nemcsak a kombájnok, hanem minden termésbetakarító gép felhasználásával. A gyakorlat azt mutatja, hogy növekszik a tervezés, a jó munka- szervezés és az operatív irányítás szerepe. TÁRSADALMI FELADAT A XV. pártkongresszusnak az az irányvonala, hogy gabonane- műekből fokozatosan önellátókká kell válnunk és fokoznunk kell önellátásunk mértékét az élelmiszer-termelésben, nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egész társadalom elsőrendű feladata. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztésének megbízható útja a termelés hatékonyságának növelése, a munka minőségének javítása és a gazdasági fejlődés intenzív tényezőinek felhasználása. A párt alapvető céljának elérése — népünk anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése — érdekében az említett feladat megvalósítására a korábbinál még szorgalmasabban és határozottabban kell törekednünk. Kedvező eredményeket értünk el az egy hektárra jutó termelés intenzitásának növelése terén, s nem kis érdemeket szerzett ebben a kelet-csehországi kerület. Az anyagi költségek csökkentésének azonban még mindig nem szentelünk megfelelő figyelmet. A mező- gazdasági vállalatok gyarapodásával és a ráfordított eszközök növekedésével e kérdés nem veszít fontosságából, éppen ellenkezőleg, jelentősége növekszik. A mezőgazdaság fejlesztésére államunk minden évben egyre többet fordít, minden dolgozóra ma már átlagosan löü 000 korona értékű állóalap jut. A ráfordítás azonban nem mindenütt eléggé hatékony. Éppen ezért szükséges, hogy mindenütt még tömegesebb méretekben tegyünk erőfeszítéseket a gazdaságosság és a takarékosság fokozására, s következetesen küzdjünk a gazdaságosság hiánya és a pazarlás ellen. Az élelmiszer-fogyasztás gyors növekedése szükségessé teszi a mezőgazdasági termelés növelését. A jövőben még gyakorlatilag minden termény hozama jelentős mértékben növelhető. Az egyes szövetkezetek, állami gazdaságok, sőt egész járások között a költségek és a rentabilitás terén mutatkozó nagy különbségeket nem lehet kizárólag a természeti és a gazdasági feltételekkel megindokolni. E különbségek fő oka a termelés és a munkaszervezés eltérő színvonala, a tudományos műszaki haladás vívmányai érvényesítésének eltérő szintje. Az állat- tenyésztés terén az a feladat vár ránk, hogy hatékonyabban hasznosítsuk a tömegtakarmá- nyokat és felszámoljuk az indokolatlan különbségeket. A jjabonaprobléma megoldása, az önellátás elérése azonban nemcsak a termelés kérdése, hanem a fogyasztásé is. Az élelmiszerrel nem gazdálkodunk mindig jól. Ebbe nem törődhetünk bele sem gazdasági, sem pedig erkölcsi okokból. Mindenütt érvényre kell juttatni azt az elvet, hogy bőségben élni nem a pazarlást jelenti. ÍGÉRETES TÁVLATOK Befejezéséhez közeledik a 6. ötéves tervidőszak harmadik aratása, de a mezőgazdaságban sohasem szünetel a munka. Az őszi munkák állnak előttünk, meg kell teremtenünk a következő termés előfeltételeit. A kongresszuson kitűzött célok elérése érdekében e téren is nagy és nehéz munka vár ránk. A mezőgazdaságban sem merítettük még ki az összes tartalékol, még itt sincs olyan terület, amelyen ne lehetne valamit javítani, amelyen ne lehetne növelni a hatékonyságot. A 7. ötéves terv és a távlati tervek előkészületei bizonyítják, mennyire életbevágó fontossága van a gabonaprobléma megoldása szempontjából a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttmüködés elmélyítésének. A KGST-nek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésével kapcsolatban elfogadott célprogramja számunkra is kedvező távlatokat biztosít. Az utóbbi évek a szocialista építés egyik legsikeresebb időszakát jelentik. Vonatkozik ez mezőgazdaságunkra is, a szövetkezeti parasztság, mint társadalmi osztály, kialakítására, községeink fejlesztésére. Ennek barátainkkal együtt nagyon örülünk. Másrészt azonban ellenségeink rágalmazásának céltáblája vagyunk. Minél kevésbé képes az imperializmus a népeknek valamit nyújtani, annál nehezebben tudja leplezni embertelen jellegét, annál nagyobb zajjal igyekszik támadni a szocializmus ellen. Ez azonban nem tudja megakadályozni a szocializmus fejlődését és az igazság térhódítását. Bizonyítja ezt a legutóbbi Csehszlovákia-ellenes kampányok sikertelensége is. Brezsnyev elvtársnak Husák elvtárssal, valamint a szocialista országok kommunista pártjainak más vezető tisztségviselőivel való, nemrég lezajlott krími találkozók jelentős lépést jelentenek a szocialista közösség további megszilárdítása felé vezető úton, a tartós békéért és a lázas fegyverkezési hajsza leállításáért vívott harcban. Ehhez a küzdelemhez a mi gazdasági sikereink is hozzájárulnak. Munkánkkal valamennyien előmozdítjuk azt, hogy a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás ügye előrehaladjon. A CSKP, a kormány és az egész társadalom tudja, hogy mezőgazdasági dolgozóinkra mindig támaszkodhat. Tisztelet és megbecsülés mindazoknak, akik fáradoztak az idei jó termésért, CSEHSZLOVÁK—CIPRUSI KÖZÖS KÖZLEMÉNY Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter meghíva sára szeptember 6-a és 9-e között hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott Nikosa A. Rolandisz, a Ciprusi Köztársaság külügyminisztere. Látogatása folyamán Niikosz A. Rolandiszt fogadta Lnbomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, aki tolmácsolta Szpi- rosz Kiprianunak. a Ciprusi Köztársaság (elnökének a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke csehszlovákiai hivatalos látogatásra szóló meghívását. Bohuslav Chňoupek és N. Ro- landisz külügyminisztereik tanácskozást lolytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, a ciprusi kérdés megoldásának perspektíváiról, a csehszlovák—ciprusi kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és sokoldalú fejlesztésének továb bi lehetőségeiről. A nemzetközi kérdésekről folytatott tanácskozások során mindkét miniszler megegyezett abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet alapfontosságú tényezője a feszültség enyhítésének folyamata. Ezzel kapcsolatban kiemelték a helsinki konferencia történelmi jelentőségét az európai államok kapcsolatainak lejlesztése terén. Rendkívüli figyelmet szentelt mindkét fél a ciprusa problémának. Mély nyugtalanságukat fejezték ki, hogy eddig még nem sikerült igazságos és tartós megoldást találni a problémára, továbbá, hogy Ciprus területi egységének és szuverenitásának megsértése továbbra is folyik. Kifejezték, hogy sürgősen meg kell oldani a ciprusi kérdést, mely veszélyezteti Európa ós a világ békéjét és biztonságát. N. Rolandisz ciprusi külügyminiszter elmondta, hogy kormánya az ENSZ-határozatok megszabta kiegyezési tárgyalásokhoz tartja magát s aláhúzta, hogy a két közösség közötti konstruktív tárgyalásokat nem lehet a sziget megoszlására irányuló javaslatok alapján folytatni. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a ciprusi válságot Ciprus népe érdiekében halogatás nélkül meg kell oldani, mégpedig konkrét és konstruktív tárgyalások útján a megfelelő ENSZ-határozatokkal összhangban s a helsinki konferencia Záróokmányának szellemében. A felek megegyeztek abban, hogy az összes küllöldi legyve- res erőt ki kell vonni Ciprus területéről, meg kell szüntetni minden külföldi beavatkozást és teljes mértékben tiszteletben kell tartani a Ciprusi Köztar0 saság mint egységes ország függetlenségét, szuverenitását, le** rületi egységét. Mindkét nnnisz* tér támogatta az ENSZ—cipru- si kérdéssel foglalkozó nemzetközi konferenciája összehívásának javaslatát, mely a* ENSZ alapokmánya elveivel összhangban meggyorsítaná az elfogadott határozatok teljesítését. A miniszterek Jelentős figyelmet szenteltek a közel kw leti lielyzet kérdéseinek, mely komolyan veszélyezteti nemcsak e térség, hanem az e^ész világ békéjét. Véleményük szerint tartós és igazságos béke a. Közel-Keleten csak úgy érhető el, ha az izraeli katonaság elhagyja az összes 1967-ben elfoglalt arab területeket, ha megvalósítják a palesztínaa arab nép törvényadta nemzeti jogait, saját állam kialakítására, s a térség minden állama számára független, biztonságos létről gondoskodnak. Mindkét lél a genfi békekonferenciát tartja az e kérdésről lolytatott tanácskozások legmegfelelőbb fórumának. A miniszterek megállapították, hogy B. Chíioupek csehszlovák külügyminiszter tavaly májusban tett ciprusi látogatási* óta a két ország kapcsolatai sikeresen lejlődtek, s az együttműködés továbbfejlesztésének is megvannak a feltételei. Mindkét miniszter nagy jelentőségűnek tartja a két ország polili- kai képviselői kapcsolatainak további fejlesztését. Tárgyaltak továbbá a kereskedelmi kapcsolatok ós a gazdasági együttműködés jelenlegi helyzetéről és. további lehetőségeiről. Értékelték a két ország kulturális, is- kolaügyi, tudományos és egészségügyi kapcsolatait. Pozitívan értékelték, hogy az utóbbi időben e kapcsolatok fellendültek. Meggyőződésüket fejezteik ki, hogy a kulturális együttmüködés fejlesztését a kulturális egyezményhez csatolt 1979—Hire szóló végrehajtási újabb terv is elősegíti. Megtárgyalták továbbá, kölcsönösen előnyös szerződések megkötésének lehetőségeit. Nikosz A. Rolandisz külügyminiszter a Ciprusi Köztársaság kormánya nevében hivatalos látogatásra hívta meg Ciprusra Ľubomír Strougalit, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét és Bohuslav Chňoupek külügyminisztert. A meghívást elfogadták, s időpontjában diplomáciai útow egyeznek meg. Újabb összetűzések Nicaraguában A hét végén is folytatódtak a fővárosban, Managuában és más városokban az összetűzések a Somoza diktátor lemondását követelő tüntetők és a nemzeti gárda egységei között. Ugyancsak 17. napja tart már a szakszervezetek és az ellenzék általános sztrájkja. Masaya városban kormánycsapatok helikopterekről gép- puskatüzet nyitottak a több tízezeres tüntető tömegre. Esteiában a nemzeti gárda szintén tüzet nyitott a tiltakozó tömegre, s a beavatkozásnak több nvint húsz halálos áldozata volt. Sajtóügynökségek a2t a tájťr koztatást közük Managuából., hogy a Somoza diktalúra ellenfeleivel szemben alkalmazóit megtorló akciókat amerikai szakértőknek egy csoportja irányítja, felhasználva a vietnami háborúban szerzett tapasztalatokat. A sah lemondta európai körútját (ČSTKJ — Azok után, hogy pénteken Teheránban és Irán további 11 városában kihirdették a rendkívüli állapotot, a kormánycsapatok szombaton és vasárnap urai voltak a helyzetnek. Helyi megfigyelők szerint továbbra Is feszült a légkör. Csak a teheráni központi bazár körzetében volt nagyobb tüntetés szombaton reggel, a tömeget azonban a katonaság szétkergette, miután páncélko- csi-erősítéseket is kapott. A katonák több lövést adtak le a tömegekre. A tüntetők, a katonák és a rendőrök közötti pénteki teheráni összecsapásnak hivatalos adatok szerint 58 halálos áldozata és 205 sebesültje volt. Teheránban hivatalosan bejelentették, hogy az iráni sah le mondta több országba, köztük az NDK-ba tervezett hivatalos látogatását, amelynek szeptember 11 én kellett volna kezdőd nie. t«!7B IX. II. Szovjet—etióp megbeszélések Brezsnyev üzenete oz etióp népnek (ČSTK) — Vaszilij Kuznye- cov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első alelnöke, a szovjet párt- és állami küldöttség vezetője vasárnap Addisz Abebában találkozott Mengisztu Haile Mariammal, az ideiglenes katonai kormányzó tanács és az ideiglenes katonai kormány elnökével. Vaszilij Kuznyecov átadta Mengisztu Haile Mariamnak Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének üzenetét ós tolmácsolta szívélyes üdvözletét és jókívánságait az etiópiai népnek,
