Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-05 / 245. szám, kedd
Az önellátás felé vezető úton Mezőgazdaságunk fejlődése 1969 áprilisa után A mezőgazdasági termelés 1969 áprilisa után a szocialista ihezőgazdaság addigi ered- ményeineik alapján fejlődött, s népgazdaságunk jelentős szilárd tényezőjévé vált. A CSKP gazdasági politikája a nagyüzemi mezőgazdasági termelés kialakítására, az ágazat belső tartalékainak feltárására, a termelés intenzifikálásá- ra, az iparszerű munkamódszerek fejlesztésére, a tudományos-műszaki haladás érvényesítésére, a mezőgazdaság és az ipar közötti célszerű munkamegosztásra, a mezőgazdasági vállalatok keretében a szakosítás elmélyítésére, s a mezőgazdasági vállalatok differenciálásával kapcsolatos problémák következetes megoldására irányította a figyelmet. A CSKP KB 1974. évi novemberi ülésén igényes irányvonalat tűztünk ki célul, mégpedig azt, hogy gabonaféléktől és az alapvető élelmiszerektől önellátókká váljunk. Ezt az irányvonalat erősítette meg a CSKP KB 1975. évi novemberi plénuma, a CSKP XV. kongresz- szusa pedig mezőgazdaságunk legfőbb irányvonalául tűzte ki. A mezőgazdaság fejlődésére az 1968—1977-es években a teljes mezőgazdasági hozam növekedési üteme volt a jellemző, valamint az, hogy az állatte* nyésztés és a növénytermesztés színvonala egyaránt tartósan emelkedett. A teljes mezőgazdasági hozam évi átlagos növekedése az i960—1968-as években 2,3 százalékos volt, az i 969—1977-es években pedig 2,4 százalék. Hosszú fejlődési időszakban első ízben sikerült saját termelésből fedezni az alapélelmiszer fogyasztás-növekményt, mégpedig az élelmiszerfogyasztás növekedése mellett. A hatékonyabb termeléssel sikerült elérni, hogy a mezőgazdasági földalap állandó csökkenése ellenére az ágazat termelése lényegesen növekedett. 1977-ben a teljes mezőgazda- sági hozam volumene 80,3 milliárd korona volt, ebből a növénytermesztés 36,4 milliárd koronával, az állattenyésztés pedig 43,9 milliárd koronával részesedett. A csehszlovák mezőgazdaság történetében eddig ez volt a legnagyobb termelési terjedelem. Kétségkívül az elmúlt tíz év legkedvezőbb eredményei közé tartozik a növénytermesztésnek, mint alapvető mezőgazda- sági ágazatnak a fejlődése. A növekedés ilyen nagyarányú fejlődése mindenekelőtt a gabonatermesztés fejlődésének köszönhető. A gabonatermelés terjedelme és intenzitása egyaránt jelentős mértékben fejlődött, ami megfelel az alapél elmiszerrfogyasztás növekménye hazai termeléssel való fedezésének. Ez pedig egyre sürgetőbb követelményt, különösen, ha figyelembe vesszük a világpiaci árak alakulását, a világ lakossága számának növekedését és a világ élelmiszer- készleteinek csökkenését. A gabonafélék vetésterülete a bevetett területek 51,4 százalékát képezte 1968-ban, s 1977- re ez az arány 57,2 százalékra növekedett. A műtrágyák fokozottabb mértékű alkalmazásával, a nagy hozamú szovjet búzafajták és hazai árpák alkalmazásával, valamint a haladó agrotechnikával a hektár- hozamok lényeges növekedését értük el. A gabonafélék megnövekedett vetésterületén kívül ezek n tényezők lényegesen befolyásolták a gabonafélék és egyéb termények hozamainak növekedéséi. Néhány mutató fejlődése a mezőgazdaságban Időszaki átlag 1966—1970 1971—1975 1976—1977 Az egy lakosra jutó mezőgazdasági földterület árban 49,3 47,9 46,5 Teljes mezőgazdasági hozam összesen (milliárd koronában) 1977-es állandó ár.) 64,0 74,0 77,3 ebből: növénytermesztés 30,4 33,5 34,1 állattenyésztés 33,6 40,5 43,2 A negyedik ötéves tervidőszakban évente átlagosan 6979 ezer tonna, az ötödik ötéves tervidőszakban 9352 ezer tonna gabonát termesztettünk átlagosan évente, a hatodik ötéves tervidőszak első két évében pedig 9737 ezer tonna volt az évi gabonatermesztési átlag. A gabonafélék szerkezetében növekedett a szemes kukorica aránya, 1968-hoz viszonyítva 1977- ben 61 ezer tonnával több kukoricát termesztettünk. A gabonafélék termesztésének növelésén kívül sikerült növelni az olajos növények termesztését is. További tartalékok főleg a gyümölcstermesztésben, a zöldség és főleg a takarmányok termesztésében vannak. Néhány termény betakarítntt mennyisége (ezer tonnában) 1968 1970 1975 1977 Gabonafélék összesen . 7480 7292 9423 10 459 Burgonya 6526 4793 3565 3 760 Cukorrépa 8098 6644 7734 8 229 Szántóföldi takarmányok — réti takarmány 6077 8050 8437 5 562 Az állattenyésztési termelés növeléséhez hozzájárult az összpontosítás és a szakosítás, főleg a sertéshizlalásban, vágócsirke-nevelésben, illetve a tojástermelésben. A gazdasági álA mezőgazdasági termelés alakulása (1967-es árakban) milliárd korona állattenyésztés növénytermelés I960 '69 '70 '71 '72 "73 "74 '75 '76 '77 latok növekedő állományán és hasznosságán kívül jelentős szerepe volt az említett időszakban a nagyüzemi takarmánykészítés fejlesztésének is. A hústermelés 1977-ben 1,6 millió tonna volt, a tejtermelés elérte az 53,6 millió hektolitert, a tojáshozam 4,6 milliárd darabot. Az 1968-as évvel összevetve a hústermelés 22,3 százalékkal, a tejtermelés 21,4 százalékkal, a tojástermelés pedig 41,9 százalékkal növekedett. A korszerű nagyüzemi mező- gazdasági termelés színvonalasabb formáinak következetes alkalmazásával a termelőerők további fejlődését, a munkatermelékenység és a termelés hatékonyságának további növekedését értük el. Az egy aktív mezőgazdasági dolgozóra jutó munkatermelékenység — a teljes mezőgazdasági hozam volumenével, állandó árban kifejezve — az 1965—1977-es időszakban 87,2 százalékkal növekedett. Az egy hektár mezőgazdasági földterület intenzitása a teljes mezőgazdasági hozammal mérve ugyanebben az Időszakban 55,9 százalékkal növekedett. 1968-tól 1977-ig a mezőgazdaság fejlesztésére több mint 108 milliárd koronát-ruháztak be, ami a népgazdasági beruházásoknak csaknem a 10 %-át jelenti. A gépek és berendezések szállítása e beruházásoknak körülbelül 50 százalékát alkotta. A gépesítési eszközök szállítása a negyedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva az ötödik ötéves tervidőszakban 67 százalékkal növekedett, a kombájnpark több mint felét új gépekkel cserélték ki az 1968— 1977-es Időszakban. Ez a tény lényegesen hozzájárult az egyes termények gépi betakarításának növeléséhez. 1978 elején a mezőgazdasági üzemekben 139 ezer traktor üzemelt, továbbá 19 ezer kombájn és több mint 6 ezer répakombájn tette könnyebbé a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Növekedett az egyes mezőgazdasági termények tárolásához, raktározásához és tartósításához szükséges gépek és berendezések állománya. Az ipari műtrágyák szállítása az 1965-ös évvel összevetve 1977-ben több mint a felével növekedett, s így 1 hektár mezőgazdasági földterületre 234 kilogramm tiszta tápanyag jut. Az 1968—1976-os években 469 ezer hektár földterületen végezték el a lecsapolást, és 169 ezer hektárnyi terülelet tettek öntözhetővé. A technika ós a nagyüzemi technológiai eljárások hatékony kihasználása, az ipari munka- szervezési módszerek bevezetése' szükségszerűen megkövetelte a termelés összpontosításához, szakosításához és a mezőgazdasági üzemek együttműködése további fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtését. Az összpontosítás az állette- nyésztésben és a növénytermesztésben egyaránt megnyilvánult. 1977 végén az egységes földművesszövetkezetek száma 1813 volt, átlagterületük pedig 2373 hektárra növekedett. Az állami gazdaságok száma 1977 végén 191 volt, átlag- területük pedig elérte a 7292 hektárt, ami 3046 hektárral több, mint 1965-ben. jelenleg már a mezőgazdasági üzemek 85 százalékában — az együttműködési kapcsolatok kihasználásával — adottak a feltételek a nagyüzemi mező- gazdaság előnyeinek kihasználásához. Ugyanakkor a mező- gazdasági vállalatok nagyságának az egyesülésekkel történő növelése bizonyos problémák- kat is jelentett. Ezek a problémák a gazdaságossággal függenek össze. A mezőgazdasági termelésnek az 1969—1977-es időszakban vázolt fejlődése igazolja, hogy a nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelésé a jövő. Továbbá bizonyítja, hogy a dinamikus fejlődés nem a véletlen jelenségeknek, hanem az állandóan ható termelésigazdasági és társadalmi-politikai tényezőknek az eredménye. A nitrai Agrokomplex ’78 mezőgazdasági kiállítás látogatói nagy érdeklődéssel tekintették meg a Zetor 16045 típusú traktort. Néhány mezőgazdasági üzem még a vásár ideje alatt több példányt rendelt ezekből a nagy teljesítményű gépekből. (Balla felv.) Á földet szeretni kell! A csallóközi mezőgazdasági üzemekben az 50 mázsán felüli hektárhozam búzából már valóság. Az albári (Nový Bar) Béke Efsz ben az idén 67,5 mázsa volt búzából az átlagos hektárhozam, árpából pedig 55 mázsa. A kiváló terméseredményekről és az őszi munkákról beszélgetek Bogyai Ignáccal, a szövetkezet elhökével. Az új irodaházban vagyunk. Míg kintről be áramlik a koraőszl délelőtt csendje, az 54 éves. mindig mosolygó, vidám kedvű elnök ezt mondja: — Volt egy öt hektáros dűlő, ahol a Solaris búzaíajtábói hetven mázsát értünk el hektáronként. Mi az eddigi kísérletek alapján a legjobban bes vált Solaris, Jubilejná ja, Drina és Száva búzafajtákat termesztjük. Meg kell jegyeznem, hogy 1963-ban még csak 25 mázsa volt nálunk is a búza heiMárhozama, de 1970-ben már 43 mázsára emelkedett. Az utóbbi években pedig már hatvan mázsa felett tartunk. A mi szövetkezetünkben a gazdálkodás tíz évei kiegyensúlyoz* zott. Ráfizetéses éviink azóta nem volt. Az évi bruttó termelés egy szövetkezeti tagra számítva 152 ezer korona. Bár az aratást itt már régen elfelejtették, az elért szép eredményekről még mindig szívesen beszélnek. Hiszen a szövetkezet fő termelési ágazata a gabonafélék termesztése. De1 a termelési viszonyok alapvető átformálásával, az lij gazdálkodási profil kialakításával más növényfajták termesztésében is nagyon szép eredményeket érnek el. — Szövetkezetünkben második helyen áll a cukorrépa termesztése. Ezt is a legkorszerűbb agrotechnikai módszerekkel termesztjük. A cukorrépa hatvan százalékát öntözzük, betakarítása teljesen gépesített. öt éve az átlagos hek- tárhozamunk 500 mázsa. S milyeneik az idei terméskilátások? — A 98 ezer egyed hektáronként most is megvan. S ha csak hatvan dekásra nő meg egy répa, az ötszáz mázsát akkor is elérjük. — Mi a titka e kiváló eredményeknek? — Mi minden agrotechnikai szabályt és határidőt pontosan betartunk. Elsősorban a búzafajták vetésénél ragaszkodunk szigorúan a vetésforgó betartásához, s a vegyszerek pontos adagolásához. Az én eddigi tapasztalatom, de a szomszéd szövetkezeteké is azt bizonyítja, hogy az idejében elvetett búza átlagosan hat mázsával terem többet hektáronként. Persze, mi a talajelőkészítést is olyan alaposan és pontosan elvégezzük, hogy a vetés gyorsan és folyamatosan történjék. A talajelőkészítési munkálatoknak már több mint a felét elvégeztük. Gépeink mind üzemképeseik. — Mikor kezdik a cukorrépa betakarítását? — Szeptember 15-én. — És a cukorrépa jövő évi termésének a megalapozása? — A cukorrépát mindig biw za után vetjük. Gondoskodunk a talaj tá pan ya g u t ánpó 11 ásá r ó 1. Hektáronként 400 mázsa isi álló trágyát szórunk szét. — S a műtrágyákból? — Nitrogénből hektáronként 170, foszforból 130, káliumból pedig 220 kilogrammal javítjuk ti talaj termőképességét. Az Albári efsz a kukorica termesztésében is feljegyzésre méltó eredményeket ér el. Az átlagos hektárhozam ebből közel hatvan mázsa, de értek el már 90 mázsát Is hektáronként. Szeptember elsején kezdték meg a silókukorica betakarítását. Ma már a mezőgazdaság is magas szintű termeléstervezést és gazdaságos, célratörő vezetést igényel. Több jój képzett mezőgazdasági dolgozóra van szükség. Fontos a szövetkezeti tagság fiatalítása ie. Az Albári Efsz-ben ezekről is gondoskodnak. — A fiatalok megtartásának* itthon marasztalásának lényeges követelménye az egész évi re n d szer es f og'la 1 k őzt at o tt ság. Tehát, ha a mezőgazdaságban akarjuk tartani a fiatalokat, egész éven át foglalkoztatni kell őket, de a jó kereseteit is biztosítani kell számukra — mondja az elnök. — ön mióta dolgozik a szövetkezetben? — Huszonkét éve. Tíz éve töltöm be az elnöki tisztséget. Mint a tenyeremet, úgy ismei- rek minden dűlőt. Én azt vallom és mondom a fiataloknak is: a földet szerertnj. kell, és megadni neki mintfent, amire szüksége van. Figyelem, lesem a növények fejlesését, és ahol va iám i 1 ye n re n de 11 e ness égé t tapasztalok, máris összehívom a vezetőséget, s megtesszük a kellő intézkedéseket. Ha több vegyszerre van szükség, azt adunk, ha vizet kíván a föld, akkor tovább öntözzük. Az öntözőberendezésünk is a legkorszerűbb, itt erre nagy szükség van, hiszen a mi vidékünk elég csapadékszegény. Augusztusban például még egy szem eső se hullott, de a termésünk mégis szép. Elhallgat, hosszan eltűnődik. Majd újra felderül arcán a megszokott mosoly, s azt mondja: — Van három gyerekem. Őket is szerénységre, becsületességre és a föld szeretetéré neveltem. Egy lányom már agrármérnök, a fiam most végzi Gödöllőn a harmadik évfolyamot, a kisebb lányom is agrármérnöknek készül. Mert azt tartom, ahhoz, bogy lépést tarthassunk a fejlett gabona- termő országokkal, a korszerű agrotechnikai követelményekkel, szükségünk van sok jól képzett és a földet igazán szerető agrármérnökre'. A jövő ígéretét a fiatal mezőgazdasági szakemberekben látom ... TÖRÖK ELEMÉR