Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-05 / 245. szám, kedd

Újra az iskolapadban (Folytatás az 1. oldalrólJ minden szempontból összhang­ban legyen az egyre növekvő társadalmi igényekkel, pártunk oktatáspolitikájával. Az általános iskola 3. osz­tályában az idén már az új ok­tatási koncepció szerint taní­tanak. örvendetes tény, hogy idejében megkapták a szüksé­ges tankönyveket, melyeknek tartalma és ízléses külsője egy­aránt megfelel az elvárások­nak. A gimnáziumi oktatás célja továbbra is az, hogy kellőkép­pen felkészítsék a tanulókat a továbbtanulásra. Ugyanakkor azonban fontosnak tartják azt is, hogy gyakorlati tudással, kellő szakképzettséggel is fel­vértezzék a növendékeket. Ezt elősegítendő, ebben a tanévben több választható tantárgyat ve­zettek be. Külön tantárgyként oktatják a numerikus matema­tikát, s a közgazdasági irány­zat iránt érdeklődők is bővít­hetik ismereteiket. Az iskola évek óta sokolda­lú kapcsolatot tart fenn a bra­tislavai Slovnaft nemzeti vál­lalattal. Ennek a gyümölcsöző együttműködésnek egyik ered­ménye, hogy választható tan­tárgyként bevezették az üzemi kémiát Is. Ide azok a tanulók jelentkeztek elsősorban, akik később hazánk egyik legna­gyobb vegyipari létesítményé­ben kívánnak dolgozni. Az iskola egyik sajátossága, hogy a szlovák főváros köz­pontjában fekszik, ezért a kül­ső városrészekben lakó szülők számára problémát jelent a gyermekek utazása. A gondo­kon a szülői munkaközösség és a SZISZ Iskolai szervezete eny­hített oly módon, hogy véd­nökséget vállalt a kisiskolások fölött. Felügyelnek rájuk uta­zás közben és a tanítás után s ezzel nem kis gondot vettek le a szülők válláról. —y—f Plusz egy szakközépiskola Az elmúlt tanév utolsó két hónapjában és a nyári szün­időben a szokottnál több és na­gyobb feladatot kellett megol­dani Nagymegyeren (Calovo J, a Magyar Tanítási Nyelvű Gim­náziumban, ugyanis ehhez az iskolához egy új társult: a köz- gazdasági szakközépiskola, há­rom első osztállyal, melyek kö­zül kettő magyar, egy szlovák tanítási nyelvű. A három osz­tályban 110, a gimnázium elsé osztályában 33, a két — közös igazgatású — iskolában pedig összesen 288 diák kezdi meg az új tanévet. Hogy zökkenők nélkül indulhassanak, nem ke­veset dolgozott azért Szuh Kál­mán igazgató, aki még szomba­ton és vasárnap is az iskola ügyét intézte. — Azt hiszem, mindent meg­tettünk annak érdekében, hogy az oktató-nevelő munka jó feltételek között kezdődjék. Minden igényt kielégítő diák­otthon várja a tanulókat, akik­nek 45 százaléka a komáromi, 38 százaléka a dunaszerdahe­lyi, a nyitrai, a galántai és az újvári járásból érkezett. Egye­lőre csak 65 diákot tudunk el­szállásolni. a jövőben azonban egy másik épületben, minden igényt ki tudunk majd elégíte­ni. Gondot jelentett a segédesz­közök, a számító- és írógépek beszerzése, amelyek végül is mgérkeztek. Tizenhárom tif, képesített tanerőt vettünk föl, így huszonháromra növekedett a pedagógusok száma. Eleinte személyzetünk sem volt, most már van, tizenkét tagú; velük együtt fogunk dolgozni azért, hogy a tanulók jól érezzék ma­gukat és magas színvonalon tanuljanak a gimnáziumban és a szakközépiskolában. (br) Korszerű feltételek között A Rimaszombati (Rimavská Sobota] Közgazdasági Középis­kolában tíz nappali, két szako­sító és négy esti osztály diák­jainak jelentett ünnepi pillana­tokat a tegnapi tanévnyitó. Ma reggel több mint 350-en kez­dik meg, illetve folytatják a tanulást. Amint azt Dezider Fe­renc iskolaigazgató elmondta, a két évvel ezelőtt átadott új épületben korszerű, minden igényt kielégítő feltételek van­nak a színvonalas oktatásra. A korábbi három, egymástól tá­vol eső régi épületben elhelye­zett Iskola helyett most jól fel* szerelt tágas szaktantermek állnak a diákok és a pedagó­gusok rendelkezésére. — Két évvel ezelőtt még csak az iskola első új épületét vet lük birtokunkba — tájékoz­tatott az igazgató. — A má­sodik részében, amelyben az is­kolai SZISZ-szervezet klubhe­lyisége, a tornaterem és az uszoda kap helyet, még dol­goznak a Košicei Montostav szakemberei. A több mint 20 millió koronás építkezés befe­jezését a jövő naptári évben várjuk. A korábbival össze sem hasonlítható helyzetünkön azonban magunk is igyekez­tünk könnyíteni. A tavalyi év­ben önerőnkből egy ideiglenes tornatermet építettünk. Tavaly óta egy hordozható nyelvi la­boratóriumi berendezéssel is gazdagabbak lettünk. Ennek el­sősorban a magyar osztályok­ban tanuló diákok örülnek, ugyanis az eddiginél jóval na­gyobb hangsúlyt helyezünk a szlovák nyelv oktatására.-ly­Gagarin nevével Hazánk legnagyobb szaktan- intézetében, a Kelet-szlovákiai Vasmű šacai iparitanuló-isko- lájában két és fél ezer diák — köztük 78 vietnami fiatal — kezdte meg az űj tanévet. A tanévnyitó a növendékek szá­mára jelentős, hiszen mostantól az intézet felveszi a J. A. Gaga­rin űrhajós nevét, s az új ok^ tatási tervezet értelmében meg­változik az iskola profilja. Az intézmény ebben a tanév­ben átalakul négyosztályossá és elsősorban az elméletigényes szakmákra készíti fel a fiata­lokat. Az intézetben 65 peda­gógus, 78 szakmai oktató és 46 nevelő gondoskodik a növen­dékekről. A legjobb képessé­gűek érettségi bizonyítványt is szerezhetnek és felsőoktatási intézményben folytathatják ta­nulmányaikat. A diákok az in­tézetben háromféle szakmát sajátíthatnak el. Több mint hétszáz tanuló Királyhelmecen (Kráľovský Chlinec) Molnár Zoltán, a Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapisko­la igazgatója, a knb képviselő­je a következőket mondta: — Átvészeltük a létszám- csökkenést, amely a születések következtében a hetvenes évek elején érintett minket, s tíz éve szinte valamennyi esztendőben 730—750 tanulónak nyitjuk meg iskolánkat. Évenként átlag 100—120 gyermeket bocsátunk ki az életbe, akiknek elhelyezé­sével az idén sem volt gon­dunk, hiszen jól tanulnak. — Érdemesnek tartom meg­említeni, hogy a jnb oktatási osztálya szerint, járási vi­szonylatban a mi gyermekeink felvételiztek a legsikeresebben. Ezért is élvezhetjük a szülők bizalmát; látják, hogy innen ki­kerülve viszonylag könnyen ér­vényesülnek gyermekeik. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy képesített tanerőkkel dolgozunk, s hogy a jó össze­tételű tantestületben a fiatalok lendülete és az idősebbek ta­pasztalata jól * kiegészíti egy­mást. — Téves az az állítás, hogy tanulóink nehezen állják meg a helyüket szlovák tanítási nyel­vű iskolákban. Modrától Bárcá- ig jól képviselik a nemzetiségi iskolát, s ezen keresztül Bod­rogközt. Míg a szlovák tanítá­si nyelvű iskolában 65, nekünk csupán 45 kis elsősünk lesz az idén, akiknek három — két rendes és egy kisegítő — osz­tályt nyitunk. Ez a létszámkü­lönbség szorosan összefügg a helmeci magyar és szlovák ta­nítási nyelvű óvodák megfele­lőbb elhelyezésének kérdésé­vel. Azért vetem föl ezt a problémát, mert szorosan ősz- szefügg iskolánk jövőjével. — Kívánatos lenne, ha az óvodák kérdését megfontoltab­ban kezelnék a város illetéke­sei. Másik legnagyobb problé­mánk a helyszűke. Három épü­letben tanítunk, szaktantermek nélkül. Városunkban jövőre kezdik építeni a gimnáziumot, de tény, hogy alapiskolára is szükség lenne. Mindent össze­foglalva, hiszem, hogy több mint 700 tanulónk az idén is úgy tanul, hogy az életbe kike­rülve közösségi s magánember­ként is megállja helyét szocia­lista társadalmunkban. (szó) Felkészülten, megújult erővel A Tornaijai (Šafárikovo) Gimnáziumban több mint há­romszáz diák és 20 pedagógus számára jelezte új feladatokkal teli igényes időszak kezdetét a tegnap délelőtti becsengetés. — Valamennyien hasznosan eltöltött vakáció után kezdjük az új tanévet — tájékoztatott Gyömbér Béla, a gimnázium igazgatója. — A nyáron isko­lánk minden diákja, pedagógu­sok vezetésével, egy-egy hétig a lénártfalvai (Lenártovce) Vö­rös Csillag Efsz-ben segítette a betakarítási munkák végzé­sét. Örömmel tölt el bennün­ket annak tudata, hogy a ri­maszombati járás középiskolái közül nálunk sikerült legjob­ban megszervezni a diákok nyári foglalkoztatását. A Tornaijai Gimnáziumban, ahol szlovák és magyar nyelv­ven folyik az oktatás, ezúttal 11 osztályt nyitottak a tava­lyi 12 helyett. A magyar anya­nyelvű elsősök már csak reál osztályban kezdik meg a ta­nulást. — Iskolánkban előrelátható­lag 1984-ig fokozatosan csök­ken az osztályok száma. Addig­ra négy magyar és ugyaneny- nyi szlovák osztályunk marad. Az azt követő tanévtől kezdő­dően viszont ismét megváltozik a helyzet. A jónevű gimnázium életében egyéb változásokat is hozott az új tanév. Többek között új tan­tárggyal bővült a harmadiko­sok órarendje. Ezentúl a me­zőgazdasági termelés alapisme­reteit is tanulni fogják. Az is­kolában tovább tökéletesítik a szlovák nyelv oktatását. A ma­tematikai, a fizikai és a ké­miai szakkifejezéseket ugyan már az elmúlt években is szlo­vák nyelven tanulhatták, az osztályok csoportokra való fel­osztása, a tavaly vásárolt nyel­vi laboratóriumi berendezés használata, valamint a* Isko­lai könyvtár állományának szlovák nyelvű irodalommal való gyarapodása ezentúl még jobban megkönnyíti a főiskolá­ra jelentkező magyar nemzeti­ségű diákok helyzetét. — Ugyancsak újdonságot je­lent, hogy az első osztályok­ban bevezetjük az angol nyelv oktatását. Ennek mindenek­előtt ugyancsak a főiskolára készülő diákok veszik majd hasznát. Az új tanévben ezen­kívül növeljük a választható kötelező tantárgyak számát. Jól felkészültek jól felkészült az új iskolai évre a Rozsnyói (Rožňava) Bá­nyász téri Alapiskola. György Béla, az iskola igazgatója el­mondta, hogy az 1978—79-es tanévben huszonhét elsőosztá­lyos diák lépi át először az is­kola kapuját. A tantestületből négy tanerő távozott, de az új iskolai évben emelkedik a pe­dagógusok száma. A tanítók a szünidőben sem tétlenkedtek. Tanulmányozták az új oktatási koncepciót, politikai oktatáso­kon vettek részt. Az igazgató továbbá elmond­ta, hogy iskolájuk 1976 óta kí­sérleti iskola, ezáltal nehezebb feladatok hárulnak a pedagó­gusokra. Az iskola 21 osztá­lyos, ebből négy osztály jóval távolabb, más épületben van. Ez az iskola igazgatóságának nem kis gondot jelent. A két­százéves iskola falai nedvesek. A szünidőben néhány tanter­met azonban sikerült korszerű­síteniük. (mi) (Folytatás az 1. oldalról) kiai nagykövetségének tagjai Ki Won Bom nagykövet vezeté­sével. Az ünnepségen a szocia­lista országok csehszlovákiai nagykövetségeinek képviselői is részt vettek. A két ország himnuszának el­hangzása után Tomáš Trávní- íiek, a CSKP KB tagja, a Cseh­szlovák Nemzeti Front Közpon­ti Bizottságának alelnöke mon­dott megnyitó beszédet, majd Rudolf Rohlíčeknek, a CSKP KB tagjának, szövetségi miniszter­elnök-helyettesnek ünnepi be széde következett. Rohlíček elvtárs egyebek kö­zött megállapította: Harminc éve, 1948. szeptember 9-én érte el tetőfokát a ikoreai népnek az idegen uralom, a japán im­perializmus ellen vívott nemze­ti felszabadító harca. Miután megalakult az űj népi demok­ratikus állam, a Koreai Mun­kapárt vezetésével az emberi munkát megszabadították a ki­zsákmányolás terhétől, mélyre­ható forradalmi változásokat hajtottak végre, és az ország új külpolitikai orientációt kez­dett el ikövetni, melynek alap­ja a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szö­vetség és együttműködés. Mély tisztelettel tekintünk azokra az áldozatokra, amelye­ket Korea népe hozott nemzeti és szociális szabadságáért. Korea felszabadításához a legnagyobb mértékben a szov­jet hadsereg járult hozzá az Északkelet Kínában állomásozó milliós japán elithadsereg fel- morzsolősával. A szovjet had­sereggel együtt a koreai parti­zánod is részt vettek a hadmű­veletekben. A szovjet hadsereg a 38. szé­lességi fokon beszüntette elő­renyomulását, összhangban a szövetségi szerződésekkel. Az északi és a déli országrész po­litikai helyzetének eltérő ala­kulása és a hidegháború oda. vezetett, hogy az ideiglenes de­markációs vonal határrá vált és a koreai népet két részre osztotta. Az ország északi ré­szében adottá váltak a feltéte­lek a demokratizáláshoz és ah­hoz, hogy a koreai nép fej­lessze nemzeti életét. így ke­rült sor arra, hogy 1948. szep­tember 9-én kikiáltották a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saságot. Az imperialista körök azonba nem adták föl azt a tö­rekvésüket, hogy megakadá­lyozzák a forradalmi fejlődést, s ez 1950-ben nyílt fegyveres konfliktusba torkollott, _ ame­lyet koreai háború néven is­mer a történelem. A KNDK területi egységének megőrzése és az agresszor visz- szaverése az egész szocialista közösség győzelme volt. Azóta ez az ország jelentős sikereket ér el a békés építőmunkában, a népgazdaság fejlesztésében. Rohlíček elvtárs beszédére Ri Won Bom nagykövet vála­szolt. Kijelentette: a KNDK 30 esztendeje az imperializmus agresszív erői ellen, a nemzeti szuverenitás következetes meg­védéséért vívott kemény harc* nak, a társadalom építésének és forradalmi átalakításának, az ember ós a természet átfor* málásának három évtizede volt. A három éven át tartó koreai háború után Kim ír Szén el* nők kitűzte a szocialista nép­gazdaság fejlesztésének fö irányvonalát, nagy súlyt he­lyezve a nehézipar, a könnyű­ipar és a mezőgazdaság fej­lesztésére. Jelentős sikereket értünk el a szocialista kultúra fejlesztése és a nép életszínvonalának emelése terén is. Országunk nemzetközi tekintélye szüntele­nül növekszik, s állandóan fo­kozódik a koreai nép igazsá­gos ügyével való nemzetközi szolidaritás. Bár az ország már 33 éve megosztott, az amerikai imperialisták és kiszolgálóik magatartása miatt még mindig nem sikerült egyesíteni. Az amerikai imperialisták Dél-Ko- reát megszállva tartják, s ar­ra törekszenek, hogy az ország déli fele továbbra is hatalmuk­ban maradjon. Az Egyesült Ál­lamoknak nem lenne szabad éleznie a feszültséget Koreá­ban és bonyolítania a koreai problémát, éppen ellenkezőleg arra kellene törekednie, hogy a koreai helyzet rendeződjön. Az ünnepség hivatalos része az Internacionálé hangjaival ért véget, majd kulturális mi*- sor következett. Népeink a szocialista országok testvéri szövetségéhez tartoznak (Folytatás az 1. oldalról) Jelen voltak: Václav David, Dalibor Hanes, Jaroslav Srb és Michal Žákovič, a Szövetségi Gyűlés alelnökei, valamint leg­felsőbb törvényhozó szervünk más tisztségviselői. Ott volt Ionéi Diaconescu, Románia csehszlovákiai nagykövete. Bevezetőben Alois Indra ki­emelte a két nép hagyomá­nyos baráti kapcsolatait, rámu­tatott arra, hogy mindkét nép a szocialista országok testvéri szövetségéhez tartozik, és a Szövetségi Gyűlés küldöttsége 1973 októberében sikeres láto­gatást tett Romániában. Nicolae Giosan, a román par­lamenti küldöttség vezetője kö­szönetét mondott a meleg foj gadtatásért és kifejezte azt a' meggyőződését, hogy a látogat tás hozzájárul a két ország ba« rátságának és együttműködésé­nek elmélyítéséhez. A delegáció tagjai ezután tá­jékozódtak hazánk népének a fejlett szocialista társadalom építése terén elért sikereiről, azokról az erőfeszítésekről, amelyeket dolgozóink fejtenek ki a XV. pártkongresszus ha­tározatainak és a 6. ötéves terv feladatainak teljesítése érdeké­ben, valamint a Szövetségi Gyűlés küldetéséről és tevé­kenységéről. Ismertették a ro- mán dolgozók jelenlegi felada­tait, s a felek eszmecserét folytattak az európai és a nemzetközi kapcsolatok alaku­lásának kérdéseiről. Hozaíndultak a kombájnok Ünnepség a csehszlovák—szovjet határon (Tudósítónktól) — Tegnap Vyšné Nemeckében, a csehszlo­vák—szovjet hatőrátkelőhelyen nem mindennapi ünnepségre került sor. Azok a szovjet kombájnosok búcsúztak a ke­let-szlovákiai kerület mezőgaz­dasági üzemeinek vezetőitől, akik július 24-től a gabona aratásában segítettek, s azok a bodrogközi, zempléni kombáj­Kitüntették az űrhajósokat (ČSTK) — Alekszej Gubarjev ezredes és Vladimír Remek őr­nagy, Űrhajós pilóták, a Szov­jetunió és Csehszlovákia hősei, az Interkozmosz-program kere­tében megvalósult első közös űrutazás résztvevői tegnap rö­vid látogatásra Kassára (Ko­šice) érkeztek. A városi nemzeti bizottság székháza előtt a vendégeket Pavol Martiško, a városi párt- bizottság titkára és Ján Veles, a városi nemzeti bizottság el­nöke fogadta. Martiško elvtárs üdvözlő be­szédében örömmel köszöntötte az űrhajósokat abban a város­ban, amelynek tudományos in­tézetei nagymértékben kiveszik részüket az űrkutatásból. Az ünnepségen Ján Veles, a váro­si nemzeti bizottság elnöke Alekszej Gubarjevet Kassa díszpolgárává avatta. A délutáni órákban az űrha­jósok találkoztak a kelet-szlo­vákiai kerület és Kassa párt­ós állami szerveinek tisztség- viselőivel. Rudolf Blaho, a ke­rületi pártbizottság titkára a két űrhajósnak a kerület leg­magasabb kitüntetését, ,,A ke­let-szlovákiai kerület fejleszté­séért“ emlékérmet adta át. nosok vettek búcsút a szovho­zok és kolhozok vezetőitől, akik a Szovejtunió Kárpátokon- túli területén segítettek a ke- nvérnekvalő betakarításában. Amint azt Ján Pirii, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára beszédében kiemelte, a szovjet kombáinosok az Idei aratásban a kerület déli fekvésű ’árásai- ban derpkas munkát végeztek, J. V. Ilnvickii, az SZKP Kár- pátokon-túli Területi Bizottsá­gónak első titkára is elisme­réssel szólt a kelet-szlovákiai kombáinosok munkájáról, mi­vel ezek a rossz időiárás elle­nére i 5348 hektárról 10 308 ton­na terményt csépeltek ki. A hazai kombáinosok közül Andrei Tankovič és fia. (ozef dolgozott a legeredményeseb­ben. 185 hektárról 4778 mázsa terménvt csépeltek ki. A szov­jet kombájnosok közül ludik Miclial Ivanovics és segítőtár­sa, Ivan Sztenanovics Csornák bizonyult a legjobbnak. Az em­lített kombáinosokat kiváló munkáinkért a búcsútalálko­zón különjutalomban népesí­tették. —szák— BEE! 1S7B IX. 5. Eredményes három évtized

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents