Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-27 / 267. szám, szerda
;; . |HhH ■Kp * A W í r ŕ** MM! « -v , '-'iS BESZÉDES SZÁMOK ELMÉLYÜLŐ GONDOSKODÁS ÚJ FORMÁK A CIGÁNY LAKOSOK ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁBAN Ez év április elején Genfben megtartották a cigányok II. világkongresszusát, amelynek 27 államból 130 résztvevője volt. Ezen a kongresszuson a cigányok számos fontos követelést terjesztetek elő. A többi kö zött azt, hogy minden országban, ahol élnek, tekintsék őket egyenjogú állampolgároknak, azokban az országokban, amelyekben többségük született, ismerjék el az állampolgárságúikat, s gyerekeik iskolát látogathassanak, művelőd he sseneik, majd pedig ugyanúgy munkát vállalhassanak, mint az adott ország többi lakosa. Milyen különbség! El sem tudjuk képzelni azt, hogy nálunk egy (köztársaságunkban született cigányembernek ne legyen állampolgársága és ugyanolyan jogai, mint a többieknek. Ellenkezőleg, legfelsőbb politikai és állami szerveink különleges figyelmet szentelnek annak, hogy minél gyorsabban megszűnjön a cigányok elmaradottsága. A nemzeti bizottságok minden tőlük telhetőt megtesznek a cigány- gyerekek tankötelezettség előtti neveléséért, majd iskolai oktatásáért. A szociális szempontból rászoruló cigánygyerekeknek fedezik az óvodai, az iskolában az étkeztetési költségeket, továbbá a napközi otthonban, a nyári üdülőtáborban való tartózkodás költségeit és hozzájárulnak ruházkodásuk költségeihez is. Céljuk, hogy ezek a gyerekek is rendszeresen látogassák az óvodát, majd az alapiskolát. Azokat a fiatal cigányokat, akik iskolai tanulmányaikban lemaradtak s ezért nem léphetnek ipari tanuló-viszonyba, a nagyobb ipari és építőipari szervezetekben betanítják. A nemzeti bizottságok a még pé- rókban lakó cigánycsaládoktól megvásárolják putrijukat, és anyagi támogatást adnak, hogy új családi házat építhessenek, illetve házat vásárolhassanak, vagy befizethessék a szövetkezeti lakásra az előleget. A cigányok kulturális szintjének emeléséről hasonlóképpen gondoskodnak a többi szocialista országban is. A cigányok II. világkongresszusának a tőkés országokból érkezett résztvevői, valamint az ENSZ és az UNESCO képviselői is nyilván meglepődtek azon, hogy a szocialista államok cigányküldöttei nem panaszoltak el semmiféle jogi, polgárjogi, illetve a rtevelés lehetőségeivel kapcsolatos megkülönböztetést. Meglepődtek azon is, hogy ezekből az országokból a cigányküldöttek többségének főiskolai képesítése volt. Társadalmunk — s erről már többször szóltunk az Üj Szó hasábjain is — az utóbbi években jelentős eredményeket ért el a még elmaradott körülmények közölt élő cigány lakosság felemelkedése terén. Az SZSZK kormánya ez év májusában értékelte a cigány lakosság kulturális színvonalának emelésével és társadalmi integrálásával összefüggő problémák megoldását az 1972— 1977-es években. Júniusban ezzel a kérdéssel a Szlovák Nemzeti Tanács szociális és egészségügyi bizottsága, júliusban pedig Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Titkársága foglalkozott. Ez a három szerv megelégedéssel vette tudomásul főleg a cigány lakosok foglalkoztatottságában, a tankötelezettség előtti és az iskolai nevelésben és oktatásban elért jő eredményeiket. Ezzel egyidejűleg azonban igényelték a mélyrehatóbb igyekezetei ezen a területen, továbbá azt, hogy tárják fel főleg az egészségügyi ellátásnak, az iskolán kívüli nevelésnek, a lakásproblémáik megoldásának, különösképpen a pérók felszámolásának és nem utolsósorban a cigánygye rekek tankötelezettség előtti és iskolai nevelésének, illetve oktatásának tartalékait. Ebben a folyamatban javasolták a munka új formáinak keresését, valamint azt, hogy ebben a tevékenységben szélesebb körű segítséget nyújtsanak a nem cigány lakosok problémáinak különleges formákban történő megoldása iránt. Az új munkaformák keretében elsősorban a cigánytelepek higiéniai feltételeinek javítására és általában a cigányod egészségügyi ismereteinek elmélyítésére kell törekedni. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma, a nemzeti bizottságok, valamint a Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai Központi Bizottsága ezért széles körű kísérlet formájában különleges akciót szervez. A kísérlet lényege, hogy Szlovákia 18 olyan járását, amelyben 4000-nél több cigány él, valamint három kiválasztott cigánytelepet már ez év szeptemberében különleges munka- csoportok keresnek fel. Ezeknek élén az illetékes járási nemzeti bizottság egészségügyi osztályának vezetője áll, tagjai pedig a cigány lakosok kérdéseivel foglalkozó járási bizottság titkára, a Csehszlovák Vöröskereszt járási bizottságának egészségügyi titkárnője, a körzeti orvos, a járási egészségügyi intézet egészség- ügyi neveléssel foglalkozó osztályának vezetője, a jnb építésügyi, valamint helyi gazdálkodási osztályának dolgozója. Ezek a bizottságok a kijelölt cigánytelepeken felmérik az ott lakók egészségi állapotát, egészségügyi ismereteit, továbbá személyi és lakáshigiéniáját. Megállapítják, milyen intézkedéseket kell foganatosítani a helyzet orvoslására. Például azt, hogy minél előbb hány kutat kell megásni, vízvezetékcsapot felszerelni, WC-t, hulladékgödröt létesíteni. Vajon a településen a Z-akció keretében felépíthető-e egyszerű tisztasági fürdő, miképpen lehetne megszüntetni az eltetve- sedést és javítani a lakásoik higiéniai viszonyait. Ezt követően a munkacsoport tagjai megosztják egymás között a feladatokat s egy hónap elteltével ismét visszatérnek a felmérés színhelyére, hogy ellenőrizzék, valóra váltották-e a feladatul meghagyott intézkedéseket. Ezt havonta rendszeresen megismétlik egészen 1979 június végéig, s ezzel segítenek a helybeli cigány lakosoknak. Ehhez hasonló új munkaformákat szükséges keresni a cigány polgártársak iskolán kívüli nevelésében is, mivel az eddigi formák nem váltak be. Ebből is láthatjuk, míg a tőkésországokban a cigányoknak harcolniuk kell egyenjogúságukért, sőt néhány államban az állampolgárság elismeréséért is, bár abban az országban születtek, addig szocialista köztársaságunkban szüntelenül keressük az új eljárásokat és módszereket, amelyekkel meggyorsíthatjuk a még elmaradott viszonyod között élő cigányok kulturális színvonala emelésének és társadalmi beilleszkedésüknek (és nem asszimilációjuknak) folyamatát. IMRICH FARKAS í ;S3É;iéil alakulása A lakosság pénzjövedelme hazánkban 1969-től 1977-ig bezárólag, 125,9 milliárd koronával növekedett, míg az előző kilenc esztendőben csupán 79,3 milliárd koronával. A reális növekedés, amelynél tekintetbe vesszük a létfenntartási költségek módosulását, a hetvenes években évente átlag 4,7 százalékos volt. A lakosság pénzjövedelme elsősorban a bérekből és a fizetésekből származik. Gyarapodása érthető, mivel a szóban forgó időszakban egyrészt növekedett a munkások és az alkalmazottak száma, másrészt pedig nagyobb lett az átlagos nominálbér. Az utóbbi a népgazdaság szocialista szektorában — az efsz-ek nélkül — a hetvenes években 26,2 százalékkal, vagyis évi átlagban 3,4 százalékkal lett nagyobb, és az elmúlt év végén elérte a havi 2444 koronát. A reálbér pedig, amely a dolgozók szempont já- ból még az előbbinél is fontosabb mutató, az elmúlt (kilőne év alatt teljes kétötödével gyarapodott. Tavaly a lakosság összjövedelmének mintegy 18 százalékát tették ki a szociális juttatások, vagyis elsősorban a kti lön féle járadékok, pótlékok és a táppénz. Ezek a juttatások 1977-ben, abszolút számokban kifejezve, meghaladták az 58 milliárd koronát. Jelentős tétel ez, amellyel az állam támogatja azokat az állampolgárokat, akik már nyugdíjba vonultaik, rokkantak, huzamosan vagy átmenetileg betegek, illetve a gyerekes családokat stb. A szocialista állaim a lakosságnak azt ís lehetővé teszi, hogy kölcsönre vásárolhasson. milliárd korona 400 •550 300 — bérek- szociális jövedelem- az efsz-ből és a mezőgazdasági terményekből származó jövedelem — más jövedelem 250 200 150 100 50 1968 69 70 71 72 73 74 75 76 1977 ISMERKEDÉS ■ 39/174 elvált, káros szenvedélyektől mentes gépkocsivezető házasság céljából megismerkedne 35—42 éves nővel. Jelige: Csallóköz. 0-1170 lévai (Levie«), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a nagykürtöst (Veľký Krtíš), a svldníkl, a tre- bišovl, a poprádi és a Kas*.a- vidéki [KoSlce-vldíek) járás. ÚF 1U6 ADÁSVÉTEL Allás ■ Eladó F 125 p 1300 as, 47 000 km-rel. Cím Bugár Stefan, Olira dy 343, dunaszerdahelyi járás. fl-U/7 ■ A bratislavai MATADOR vállalat azonnali belépéssel felvesz: — munkásokat a termelőüzemek' be. Egy éven belül üzemt lakást utalhatunk ki. Szállást a munkás- szállóban, étkezést az üzemi étkezdében biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti osztályán, ahová a 26-os és a 38-as autóbusszal leh«t eljutni. Telefon: 3396-583. Toborzási terület: a galántai, a KÖSZÖNTÖ ■ A drága jó édesanyának és nagymamának, it XV, Fecske Antalné Szabó júliának, Nagyfödémes (Veiké Ofany) 75. születésnapja alkalmából szeretettel gratulál, sok egészségben, Előzetes adatok szerint 1977- ben az erre igényt tartók 27 milliárd korona állami kölcsönt kaptak. Ezzel egyidejű- log jelentősen növekedtek a lakossági takarékbetétek is. Míg 1970-ben összegszerűen 64 milliárd koronát tettek ki, addig tavaly már több mint a kétszereset — 137,9 milliárd koronát.* Ez egy-egy lakosra számítva 9144 'korona, amely nem kis összeg, hiszen átlagról van szó. Jelentősön növekedett a háztartások jövedelme, miközben ezzel párhuzamosan nugyobb hányaduk került a magasabb jövedelmi kategóriákba. A ház- tarlósok egy-egy tagjának 3970-bari átlagosan 1273 korona volt ít tiszta havi jövedelme, szemben az 1970. évi 1019 knroftával. Míg 1970 ben a háztartások hozzávetőleg 15 szá- zalékában az egy főre jutó átlagos havi tiszta jövedelem nem haladta meg a 600 koronát, addig 1976-ban ebbe a kategóriába már csak a háztartások 4.3 százaléka tartozott. Ezzel szemben a háztartások 43,4 százalékban az egy főre eső havi jövedelem 601—1200 korona volt, 34,4 százalékában 1201—1800 korona és 17,9 százalékában meghaladta az 1801 koronát. Különben hadd jegyezzük meg, hogv nálunk viszonylag gyorsan nőtt a háztartások száma. Hazánkban 1960-ban valamivel több mint négymillió háztartás volt, számuk ma kereken ötmillió. Igaz viszont, hogy tagjaiknak átlagos száma csökken és jelenleg nem éri el a három főt sem. A legmagasabb jövedelmi szintet — 1976. évi adatokra támaszkodunk — az alkalmazotti háztartásokban érték el, mégpedig egy-egy tagjukra évi 17 625 koronát. Ez 17 százalékkal több, mint a munkások, 2 százalékkal több, mint a szövetkezeti parasztok és hozzávetőleg a felével több, mint a csak a nyugdíjból élők háztartásaiban. boldogságban e-l következő éveket kíván szerettei körében leánya Magda, veje Ferenc, unokája Marika. Ü-tibí ■ 1978. szeptember 28-án ünnepük házasságuk 50. évfordulóját id. Szabó József és felesége, Bátkán. Ebből az alkalomból nagyon sok boldogságot és még hosszú életet kíván fia, menye, lóét unokája: Pista és Marika, valamint násza és naszasszonya. U-1069 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mondunk köszft* ive tét a rokonságnak, az Ismerősöknek, akik drága jó édesapánkat, G a á I Józsefet augusztus 17-én, 49 korában elkísérték utolsó útjára a rusovcet temetőbe. Külön köszönetét mondunk az Aszana munkatársainak a búcsúszavakért, valamint a sok koszorúért. Gyászoló nagyszülő, felesébe és két gyermeke: Imre és Erika. 0-1172 riptesok figyelem! Nagyobb számú brigádost alkalmazunk szeptember hónapban. Jelentkezhetnek személyesen vagy írásban — Ferjančík clvtársnőnél, vagy az 523-73 telefonszám alatt Info rmáció: Z A R E S, Údržba verejnej zelene, Kočankova 2, Petržalka. 0f 141 ú) szó L978. IX. 27. Ô Az idén is sok ezer turista kereste jel a déčini fulat, amely az Elba mindkét oldalán húzódik. A képen e természeti képződmény egyik része, a pravöicei kapu látható. {Felvétel: J. Tachezy — ČTK)
