Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-04 / 244. szám, hétfő
Nagyra értékeljük bányászaink áldozatos munkáiét (Folytatás az 1. oldalrólf Jozef Lenórt elvtárs beszéde leket u tüzelőanyag- és energiaipar bázisának gyors és dinamikus fejlődéséhez, új távlatokat nyitott ezen ágazat számára,. s társadalmilag megbecsült helyre emelte a bányászok munkáját. BESZÉDES SZÄMOK Tüzelőanyag- és energiaipari bázisunk fejlődését sokatmon- dóan demonstrálja az a tény, hogy míg 1937-ben hazánk szántermelése 34,5 millió tonna volt, 1977-ben ez a mennyiség már meghaladta a 121 millió tonnái, vagyis a három és félszeresére növekedett. Még gyorsabb ütemben nőtt a villanyáram-termelés, mégpedig 4 milliárd kilowattóráról 66 milliárd kilowattórára, ami az 1937. évhez képest 18 szoros növekedést jelent. Fejlődött a földgáz kitermelése, azé az energiaforrásé, amelyet a burzsoá Csehszlovákia idején csaknem egyáltalán nem hasznosítottak, s a Szovjetunióból importált kőolajjal és földgázzal együtt energiatermeléseink jelentős részét képezi. Gyors fejlődést sikerült elérni Szlovákiában, ahol a barnaszén- és a lignittermelés a hét szeresére, a villanyáram-termelés több mint a 37-szeresére növekedett. Ezekben az ágazatokban azért sikerült nagyarányú fejlődést elérnünk, mert megszabadultunk a kizsákmányolóktól, mert tervszerűen fejleszthettük népgazdaságunkat, s a bányászatban a dolgozók szolgálatába korszerű és nagy teljesítményű gépeket állítottunk. Azért értük azt el, mert az idősebb és a fiatalabb bányászok, a kőolajipari dolgozók, az energetikusok. a geológusok abban a meggyőződésben, hogy maguk számára dolgoznak, tudásukkal, alkotóerejükkel, kezdeményezésükkel és áldozatkészségükkel a közös ügyet támogatták. Ezekkel a tetteikkel, kezdeményezésükkel és munkaeredmé- nyeikkel megfelelő választ adtak és adnak azoknak a reakciósoknak, akik szüntelenül — és az utóbbi napokban különösen — gyalúzták és gyalázzák bányászaink, munkásaink, parasztjaink és az értelmiségiek munkáját. Különösképpen nagyra értékeljük azt. hogy a nagyon igényes beruházási feladatok teljesítésével új szénfejtési kapacitásokat adtak át a bányákban, és az erőművek teljesítménye további 645 MW-tal nőtt. Felgyorsult a városok és a községek gázzal való ellátásának folyamata is. Sikeresen haladt előre a gáz- távvezetékek építése, több mint 750 kilométer hosszú vezetéket adtunk át, ami az eddigi legnagyobb teljesítmény. INTENZÍVEBBEN HASZNOSÍTSUK A HAZAI TERMÉSZETI KINCSEKET jozef Lenárt elvtárs külön kiemelte az ostrava-karvinái szénmedence, az észak-csehországi barnaszénmedence bányászainak, valamint a kladnói és a sokolovói bányászok munkaeredményeit. Elismeréssel szólott az urániparban, az ércbányákban, a magnezit- és a színesféinbányászatban dolgozó bányászok, valamint a bányaipari építők, gépkezelőik és szállítók, egyszóval mindazok munkájáról, akik hozzájárultak ehhez a sikerhez. Ezután így folytatta: Pártunk és áll lmunk vezetősége rendkívül nagy gondot fordít a tüzelőanyag- és energiaipar fejlesztésére, a reszort jelenlegi problémáinak és fejlesztési kérdéseinek megoldására. Ez természetes is, hiszen a tüzelőanyagtól és az energiától függ népgazdaságunk további dinamikus és hatékony fejlődése, a lakosság szükségleteinek kielégítése, a XV. pártkongresz- szus programjának sikeres teljesítése. Tudatában vagyunk, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt a tüzelőanyag és az energia beszerzése egyre bonyolultabbá és költségesebbé válik. A megváltozott és a korábbinál igényesebb feltételekből kiindulva a XV. pártkongresszus azt a feladatot tűzte ki, hogy intenzívebben hasznosítsuk a hazai természeti kincseket, főként a széntartalékokat, a vízi- energia-forrásokat, hogy felgyorsítsuk az atomenergetika fejlesztését, s jobban értékesítsük a tüzelőanyagot, az energiát és a különféle anyagokat. Minden erőnkkel ennek az irányvonalnak és a belőle eredő feladatoknak a következetes teljesítésén kell fáradoznunk. Ez elsősorban a szénbányászatra vonatkozik. Abból kell kiindulnunk, hogy a népgazdaság dinamikus fejlesztésének követelménye a mostani ötéves tervidőszakban fokozott igényeket támaszt a tüzelőanyag- és az energiaforrásokkal szemben, s az egyre növekvő szükségleteket az ötéves tervben kitűzött eredeti feladatok jelentős túlteljesítésével sem tudjuk fedezni. Emellett tudatában vagyunk annak, hogy a széntermelés megnövelt tervmutatóinak teljesítését a kedvezőtlen időjárási viszonyok és az egyre rosszabbodó bányásza- ti-geologiai feltételek nehezítik. Éppen ezért figyelmünk homlokterébe kell állítani azt, hogy jól és megbízhatóan előkészítsük az új fejtési kapacitásokat és teljesítsük a beruházási feladatokat. A legtöbb feladatot az északcsehországi barnaszénmedencében, hazánk e fő tüzelőanyag- és energetikai bázisá- ban kell teljesíteni, de vannak sürgető feladatok a szlovákiai medencékben is, tekintettel arra, hogy csökkenteni kell a köztársaság nyugati részéből szállított szén mennyiségét. Nem tagadjuk le, hogy e célok elérése objektív és szubjektív nehézségekbe ütközik. Tudjuk azonban azt is, hogy szükséges növelni a széntermelést s törekedni arra, hogy minél több tüzelőanyagot és energiát állítsunk elő saját forrásainkból. Mindent meg kell tériünk azért, hogy az akadályokat leküzdjük, s megteremtsük a feltételeket a kiegyensúlyozott tervteljesítéshez. Ennek fontos előfeltétele az irányító és a szervező munka javítása, a vezérigazgatóságoktól kezdve egészen a bányaaknákig és a munkahelyekig. Ez a munkacsoportok kezdeményezését is előmozdítja s előrehaladást eredményez. Elvárjuk, hogy a szénmedencék és a bányák párt-, szak- szervezeti és SZISZ-szervezetei e küzdelem élére állnak, s hatékonyan összefogják a bányászoknak. a technikusoknak és a vezető beosztású dolgozóknak a feladatok teljesítésére irányuló erőfeszítéseit. Persze mindez nemcsak a bányászoktól függ. Felelős magatartást tesz szükségessé a kivitelező szervezetek, főként a gépipar és az építőipari vállalatok részéről. Hiszen végső soron a konstruktőröktől és a technológusoktól is függ, mekkora teljesítményű gépek dolgoznak a bányában, elérik-e e gépek az előírt mutatókat, megbízhatóan működnek-e. A gépipari üzemektől függ a gépszállítmányok minősége és határideje meg az, nincs-e pótalkatrészhiány. Éppen ezért a konstruktőrökhöz és a vezető beosztású dolgozókhoz, a kivitelező vállalatok kollektíváihoz és kommunistáihoz fordulunk azzal a felhívással, hogy a szénbányákkal szembeni kötelességeik teljesítését rendkívüli fontosságú, becsületbeli ügyüknek tartsák. Abban a meggyőződésben fordulunk a vasutasokhoz, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy a kitermelt szén Idejében eljusson a fogyasztókhoz, az erőművekbe, az üzemekbe, a szénraktárakba és a háztartásokba. Egyidejűleg felhívjuk az áruszállítókat, hogy idejében végezzék el az átrakodást, hogy gondoljanak a társadalmi érdekekre. Ami az ércbányászatot és a magnezitipart illeti, ennek az ágazatnak a jelenben is és a jövőben is nagy figyelmet szentelünk. Ugyanúgy, mint a tüzelőanyag- és az energiatermelésben, az érc- és magnezitbányákban is a kisebb lelőhelyeket is értékesíteni kell, a kevésbé jó minőségű nyersanyagot is ki kell termelni, ha kell bonyolult bányászati- geológiai feltételek között. Szükséges, hogy az illetékes szervek következetesebb hozzáállást tanúsítsanak az ércbányák nagy teljesítményű gépeinek beszerzése iránt s határozottabban vezessék be az új kitermelési technológiákat. ENERGIAIPARUNK TOVÁBBI FEJLESZTÉSE A népgazdasági szükségletek tekintetbe vételével nagy gondot fordítunk az energiaipar fejlesztésére. Befejezéséhez közeledik a chvaleticei hőerőmű építése, az erőmű utolsó 200 MW teljesítményű blokkját még az idén át kell adni. A figyelmet arra is összpontosítani kell, hogy a inölníki erőmű első 500 MW blokkja már a mostani ötéves tervidőszakban energiát kezdjen termelni. A társadalom szükségleteit szolgáló villanyáram-termelés növelésének fő iránya, egyedüli alternatívája az atomenergetika fejlesztése. Még az idén — azt mondhatjuk, hogy a közeli hetekben — üzembe helyezzük a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű első 440 MW teljesítményű blokkját, jövőre pedig a másodikat. Ezzel egyidejűleg Szlovákiában és a morva országrészben megkezdődött a voronyezsi típusú atomreaktorok tökéletesített változatával felsze- szerelt atomerőművek építése. Várható, hogy a következő ötéves tervidőszakokban olyan atomenergetikai kapacitást létesítünk, amelynek termelése a csehszlovákiai erőművek össztermelésének 27—30 százalékát adja majd. A kapacitásbeli növekedést az atomenergetikának kell biztosítania, mégpedig a korábbiaknak dupláját is meghaladó teljesítményű új típusú atomreaktorok segítségével. A párt- és kormányszervek tudatosítják azt, hogy az atom- energtika fejlesztése a beruházási költségek és a műszaki megoldások szempontjából rendkívül igényes feladat. Ezért erőinket és eszközeinket az atomenergiai program sikeres megvalósítására kell összpontosítanunk, ki kell használnunk a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű építése során szerzett tapasztalatokat, javítani kell a beruházások irányítását, mégpedig az egész ciklusban, a beruházás-előkészítéstől kezdve egészen az üzembe helyezésig. Idejében és átfogóan kell megoldani a mellékberuházások problémáit is, ezek segítségével kedvező lét- és szociális feltételeket teremtünk. Azt Is megtanultuk, menyire fontos, hogy idejében és jól felkészítsük az embereket az atomerőművek üzemeltetésére, az erőművek dolgozóit, akiknek nemcsak megfelelő képzettségre, hanem nagyfokú felelősségérzetre és megfelelő erkölcsi tulajdonságokra is szükségük van. A GABČÍKOVO— NAGYMAROSI VÍZMŰRE NDSZER JELENTŐSÉGE Tudatosítjuk, hogy természeti kincseink intenzívebb kihasználása, energiaproblémáink megoldása érdekében fokoznunk kell a vizienergia potenciáljának kihasználását. A csúcsszükségletek fedezése szükségessé teszi, hogy minél előbb átadjuk a dalešicei és a feketé- vági erőművet. Nagy gondot fordítunk a Bős (Gabcíkovoj —Nagymarosi Vízerőműrendszer építésének megkezdésére, amely lehetővé teszi hazánk legnagyobb folyója vízi erejének hasznosítását. Magyarországgal együttműködve és a Szovjetunió hatékony támogatásával építendő erőműrendszer hasznosságát nem nehéz bizonyítani. Példaként megemlítem, hogy az erőműrendszer évi 4 milliárd kilowattóra villanyáram-termelése, amelynek a fele jut hazánkra, 3,8 millió tonna barnaszén vagy 1 millió tonna kőolaj termelésének felel meg. Nem kisebb népgazdasági jelentősége lesz az erőmű- rendszernek a fp’yami hajózás szempontjából s<ím, mert lehetővé teszi, hogy Csehszlovákiát vízi utak kössék össze a Balkán félsziget, valamint Közép* és Észak-Európa irányában. További lehetőségeket nyerünk arra nézve, hogy olcsóbban, vízi úton szállítsuk az érceket és a többi nyersanyagokat kohóipari üzemeink számára, és hogy nagyobb mértékben hasznosítsuk a vízi utakat kohó- és gépipari termékeink kivitelére. Amikor arról beszélünk, hogy meg kell oldani az energiahelyzet problémáit, tudatosítjuk, hogy az energiaforrások növelése csak a kérdés egyik oldala. Legalább ennyire fontos kérdés az is, hogyan hasznosítjuk a tüzelőanyagot és az energiát. Ez a probléma igen sürgető, az előttünk álló problémák egyik legfontosabbika. Nyugtalanná tesz és felháborít bennünket az a tény, hogy népgazdaságunknak a nemzeti jövedelem egy egységére jutó energiagiényes- sége jóval nagyobb a fejlett országokénál, s a tüzelőanyag és az energia hasznosításának mértéke a külföld előrehaladásához képest nem kielégítő. NAPIRENDEN A TÜZELŐANYAG FELHASZNÄLÄSÄNAK ÉSSZERŰSÍTÉSE Az élet tehát kategorikusan arra kényszerít bennünket, hogy nagyobb mértékben hasznosítsuk a tüzelőanyagokat, az energiát és a nyersanyagokat. Ebben az önök reszortjainak kell élenjárniuk. Komolyan kell foglalkozni azzal, hogy a villanyáram termelésre felhasználandó tüzelőanyag-mennyiség túllépése miatt évente gyakorlatilag egymillió tonna szenet pocsékolunk el, a bányászoknak ennyivel kell többet termelniük. Segíteni kell azon a helyzeten, hogy az erőművek nem tudják elérni tervezett mutatóikat, s céltudatosan kell folytatni a rekonstruálásukat. Azzal sem vagyunk elégedettek, ahogyan a tüzelőanyag- és az energiafelhasználás ésszerűsítésének állami programját, valamint a fémfogyasztás ész- szerűsítésének állami programját sikerül teljesíteni, mert vannak olyan reszortok, termelési-gazdasági egységek és vállalatok, ahol a célok csak papíron léteznek, elérésükért nem tettek semmit. Szükséges, hogy az ésszerűsítési programokat lebontsák, s megvalósításukat hatékony anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel előmozdítsák. Jelentős tartalékok vannak a háztartási és a közületi energiafogyasztásban is. Központi fűtéses és melegvízszolgáltatá- sos új, korszerű lakásokat építünk és fogunk építeni, ezek azonban sok tüzelőanyagot fogyasztanak. Tervezőinktől és építőipari dolgozóinktól elvárjuk, hogy határozottabban oldják meg főként a házgyári elemekből épített házak hőszigetelésével és akkumulációs t u la j d o n sá g aiva-l ka peso latos kérdéseket. A tüzelőanyag, az energia és a különféle anyagok megtakarítása és jobb hasznosítása terén a legnagyobb tartalékok azonban a termelés szférájában, a gyárakban, a kutatásban, a tudományos munkában vannak. Számos üzemünk tüzelőanyag- és energiafogyasztása azért nagyobb az élen járó külföldi vállalatokénál, mert nem használjuk ki eléggé az áMóalapokat, mert számos termék műszakilag nem éri el a megkívánt szintet, mert lassú a termékfelújítás folyamata, mert továbbra is nagy az anyagigényesség, s elmarad a tüzelőanyagot és az energiát gyártó és fogyasztó berendezések műszaki színvonala. E problémák megoldása egyre igényesebben áll előttünk, s céltudatos hozzáállást követel meg a reszortok, a termelési egységek és a vállalatok részéről. A tüzelőanyag- és az energiafogyasztás ésszerűsítése terén nagy gondot kell fordítanunk azoknak a gépeknek és gépi berendezéseknek a felújítására, amelyek sok tüzelőanyagot és energiát fogyasztanak, főként a kohóiparban, a vegyiparban és az építőanyagiparban. Ezenkívül növelni kell az erőművek hatékonyságát, fel teli újítani és korszerűsíteni kell az elavult kazánokait, hasznosítani kell a fáradt hőt, különösen a kohóiparban, a vegyiparban és a földgázszállításban. Az ilyen ésszerűsítés hatékony, a népgazdaság javát szolgálja. A bányászünnepséget éppen azokban az időkben tartjuk, amikor hazánk minden dolgozója teljes erőből, minden akaratával és tudásával az idei terv és az egész ötéves terv- i d őszak fe la da t adnak s i ke rés teljesítésén dolgozik. Ezt az iparban és a mezőgazdaságban elért pozitív eredmények Is bizonyítják. Minden bonyolult probléma ellenére népgazdaságunk továbbra is dinamikusan fejlődik, ami miniket arra buzdít, hogy a hatékonyság növelésére és a minőség javítására irányuló törekvéseink még céltudatosabbak legyenek. Látjuk a pozitív eredményeket, amelyeket az elmúlt tíz éviién értünk el a népgazdaság és a társadalom fejlesztésében. Dolgozóink ma még jobban tudatosíthatják és értékelhetik mily nagy és pótolhatatlan jelentősége volt annak a testvéri internacionalista segítségnek, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország nyújtott népünknek 1968. augusztusában. Ez a segítség volt az, amely gátat vetett az e 11 e n f o r rad a I ómnak, megg á t o 1- ta a polgárháború vérfürdőjét és megteremtette a feltételeket a szocialista Csehszlovákiában az állapotok gyors konszolidálódásához. Lehetővé tette továbbá, hogy a lenini alapelvek értelmében újjászülethessen kommunista pártunk, a tanulságokat és a tapasztalatokat leszűrve még előrelá- tóbbain és céltudatosabban teljesít hetese küldetését. Pártunk, Husák elvtárssal az élen kivezette az országot a mély válságból és így elindulhattunk a további szocialista fejlődés útján. A BÉKEHARC FONTOSSÁGA NAPJAINKBAN A szocialista Csehszlovákia sikereinek őszintén örülnek külföldi barátaink is. Ugyanakkor azonban az eredmények nem hagyják nyugodtan hazai és külföldi ellenségeinket. A reakciós hajótöröttek nem tudják elfeljteni ellenforradalmi célkitűzéseik vereségét, nem tudják megbocsátani nekünk, hogy vesztettek. Gyűlöletüket rágalmakban, antikom- munista, csehszlovák- és szovjetellenes kampányban juttatják kifejezésre. Ezen „urak“ közül tíz évvel ezelőtt igen sokan hazudtak, eltitkolták igazi céljaikat, amelyeket a „demokrácia“, „szabadság“ és „az emberarcú szocializmus“ jelszavaival álcáztak. Azóta már nemegyszer cinikus nyíltsággal bevallották, hogy mindez csak képmutatás volt, és a valóságban a szocializmus megdöntésére, a régi kizsákmányoló rendszer uralomra való juttatására törekedtek. Az utóbbi időben tanúi lehetünk annak is, hogy Kína maoista vezetősége mily jelentős mértékben támogatja az imperialista erőket felforgató politikájukban. Nagyhatalmi sovinizmusuk érdekében szövetkeztek Pinochet fasiszta diktatúrájával, támogatják Afrika fajüldöző kormányait, az arab világ reakciós erőit, provokációs akciókat szerveznek a szocialista Vietnam ellen és rágalomhadjáratot indítottak Csehszlovákia, Kuba és a Szovjetunióval szemben. Beszédének végén Lenárt elvtárs kifejezte meggyőződését, hogy bányászaink, energe- tika*ipari dolgozóink és egész népünk még szorosabban zárkózik fel pártunk körül, hogy becsületes munkávai teljesítse azokat a célokat, amelyeket a XV. pártkongresszus tűzött ki. Ebben látjuk hozzájárulásunkat azon szocialista közösség egységének és ereijének megszilárdításához, amely a Szovjetunióval az élen a világbéke és haladás megbízható támasza. Alcímek: Új Szó