Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-23 / 263. szám, szombat
Leonyid Brezsnyev beszéde 1978 IX. 23. (Folytatás az 1. oldalról) terv első két éve alatt csaknem annyit termelt, mint az elmúlt tizenöt év alatt. Az ipari termelés üteme elérte a 10. ötéves terv hátralevő három évére meghatározott színvonalat. Konkrét válasz ez a párt XXV. kongresszusa és az SZKP KB 1977-es decemberi ülésszakának határozataira. A mező- gazdasági eredményeket méltatva kiemelte, hogy 1971—77- ben a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva csaknem 50 százalékkal nőtt az évi gyapottermelés. Az utóbbi időben az egykori 600—700 ezer tonnával szemben 1 millió 130 ezer tonna gabonát termesztettek. Az SZKP KB főtitkára az Azerbajdzsáni SZSZK szőlő- és zöldségtermesztéséről is hasonlóan szólt. Megjegyezte, hogy 1971—77-ben több zöldséget adtak az államnak, mint az elmúlt harminc esztendő alatt. Rámutatott azonban arra is, hogy az állattenyésztésben a sikerek nem olyan jelentősek, mint a növénytermesztésben. Az elmondottakból mindenki láthatja, hogy önök megérdemlik a dicséretet. Ügy vélem azonban, hogy az ünnepi hangulatot nem rontja, ha szólunk a hiányosságokról és azokról a feladatokról, amelyeket nem hajtottak végre. Ez hozzátartozik a tárgyalások kommunis ta stílusához. Mindenekelőtt a termékek minőségére szeretném fölhívni figyelmüket. Sajnos, ma még nem mondhatjuk el, hogy e tekintetben minden rendben van. A legjobb minőségű termékek részaránya Azerbajdzsánban csupán 8,2 százalék, ami lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. Pedig pártunk és népünk most minden erőfeszítését épp a minőség emelésére fordítja. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elvárja, hogy az azerbajdzsáni pártszervek és a dolgozók megkülönböztetett figyelmet szentelnek majd a magasabb színvonalért vívott harcnak. El kell mondanom azt is, hogy önök nagyon jó tapasztalatokkal rendelkeznek. A szovjet emberek érdeklődéssel figyelnek minden olyan jelenséget, amely akadályozza a haladást, s amely árt a népnek és az államnak. Hevesen reagálnak a haladást gátló jelenségekre. A párt és a nép érdekei szempontjából nincs károsabb, mint a hiányosságok kendőzése, kitérés az igazságos bírálat elől, s azok üldözése és elnyomása, akik bírálnak. Sajnos, ilyen esettel még ma is találkozunk. A bírálat elfojtása a kommunista erkölcs és a Szovjetunió alkotmánya normáinak megsértését jelenti. Erről most nem azért beszélek, mintha Azerbajdzsánban lenne a legrosszabb a helyzet. Az önök köztársaságának párt- szervezetei sokat tettek ez irányban. Ez a probléma azonban időszerű országos viszonylatban is, mondotta Leonyid Brezsnyev. Az időszerű külpolitikai kérdésekről az SZKP KB főtitkára a következőket mondta: Mint tudják, a közelmúltban a Krímben lezajlottak a hagyományos nyári találkozók a testvárpártok vezetőivel. Valamennyi említett országgal széles körű és nagyon gazdag kapcsolataink vannak, amelyek évről évre fejlődnek. A baráti országok együttműködése újabb és újabb távlatokat rejt magában. Az élet új kérdéseket vet íel, amelyekről tanácskozni kell és meg kell őket oldani. Ezt az egyik legfontosabb pártfeladatnak tartjuk. Hiszen legközelebbi barátainkkal, szövetségeseinkkel és a közös kommunista célokért küzdő harcostársakkal való kapcsolatokról van szó. Nagyra értékeljük az álláspontok koordinálásának olyan formáját, mint a kétoldalú találkozók. Ezek hozzásegítenek annak a közös irányvonalnak a meghatározásához, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai a Politikai Tanácskozó Testület ülésszakán készítenek elő. Mint tudják, napjainkban a helyzet nagyon bonyolult. Ennek oka az imperialista körök makacs álláspontja, amely a béke szempontjából veszélyess arra irányul, hogy katonai fölénybe kerüljenek a szocialista országokkal szemben, s rájuk kényszerítsék akaratukat. A NATO Tanácsának washingtoni ülésszaka a lázas fegyverkezés újabb fordulóját hirdette meg a következő tíz évre. Ez teljes mértékben leleplezi az állítólagos „katonai veszély“ körül indított kampány szervezőinek igazi céljait. E koholmányok feladata az, hogy megindokolják a NATO erőfeszítéseit, amelyek az „erőpolitikához“ való visszatérést célozzák. Talán nem éppen ez az oka annak, hogy ez ideig nem sikerült befejezni a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról az Egyesült Államokkal kötendő megállapodás előkészítését? A két fél álláspontja közti távolság e kérdésben talán mégsem olyan nagy, s jószándékkal, valamint államfői bölcsességgel teljesen leküzdhető. E probléma rendezése azonban valószínűleg nem felel meg az Egyesült Államokban azoknak, akik nem óhajtják a tartós békét és a kölcsönösen előnyös együttműködést, hanem a „hidegháború“ új szakaszát. Hasonló célt szolgál gyakorlatilag az a propagandakampány is, amelyet a szovjet bíróságok eljárása kapcsán indítottak. Mint tudjuk, bíróságaink felléptek a szovjet rendszer ellen törvénytelen tevékenységet folytató néhárty személy, vagyis a nyugati hírszerző szolgálatok fizetett ügynökei ellen. Ez közvetlen kísérlet a bel- ügyeinkbe való beavatkozásra, ami súlyosan sérti a helsinki Záróokmány szellemét és betűjét. Az Egyesült Államok a többi szocialista állammal szemben is hasonlóan viselkedik. Az enyhülés ellenfelei igyekeznek kiterjeszteni támadásukat e folyamat ellen. Az Egyesült Államok kiagyalt ürüggyel fékezni kezdte a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. Ezzel olyan messzire mentek, hogy anullálták a megkötött szerződéseket és felbontották az aláírt megállapodásokat. Tüntetőén korlátozni kezdték a tudományos, műszaki és más kapcsolatokat. Washington szégyentelenül, de eléggé sikertelenül arra akarta szövetségeseit rábírni, hogy hasonlóképpen járjanak el. Ogy tűnik, hogy bizonyos befolyásos amerikai körök tudatosan provokálják a Szovjetuniót, és igyekeznek a helyzetet minél jobban kiélezni. Ez, elvtársak, nagyon komoly dolog. A szovjet állam jogai és érdekei ellen irányuló támadásokat határozottan visszaverjük, és nem hagyjuk magunkat provokálni. Politikánk a kapitalista országokkal, köztük az Egyesült Államokkal szemben mindig a béke, a békés egymás mellett élés és a békés együttműködés politikája volt és az is marad. Épp ezért utasítjuk vissza kategorikusan a más államok belügyeibe való beavatkozást, valamint szuverén jogaik megsértését. Külpolitikánk alapvető feladatának tartjuk a lázas fegyverkezés leállítását, a béke megszilárdítását és a népek biztonságát. Úgy véljük, hogy minden államnak, kicsinek és nagynak, ainmliatalumnak és atomfegyverrel nem rendelkezőnek joga van a megbízható biztonsághoz. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország továbbra is következetesen hozzá fog járulni az emberiség szempontjából oly fontos feladatok megvalósításához I Ha tartós békét és nemzetközi stabilitást kívánunk, akkor a legfontosabb megoldásra váró feladatok közé tartozik a közel-keleti válság igazságos és békés rendezése. A jelenlegi helyzet e térségben továbbra is bonyolult és veszélyes mind a térség országai, mind pedig a világ szempontjából. Ennek oka, hogy Izrael és az őt támogató erők makacsul figyelmen kívül hagyják az arab népek törvényes jogait és érdekeit. Izrael fegyverrel vagy diplomáciai úton akarja saját akaratát az arabokra kényszeríteni. így vagy úgy, de mindenképpen erőszakkal. E cél elérése érdekében az utóbbi időben nagy hangsúlyt helyez a kulisszák mögötti kü- lönmegállapodásokra azokkal, akik hajlandók kereskedni az arab érdekekkel. A szándék világos: megbontani az arab egységet, ellenségeskedést szítani és az egyes arab államokra a rendezés olyan feltételeit kényszeríteni, amelyek az agresz- szornak felelnek meg. Minden kísérlet, amely a közel-keleti probléma tényleges rendezése alapvető feltételeinek figyelmen kívül hagyására, egyik vagy másik érdekelt félnek a rendezésből való kihagyására irányul, nem szülhet mást, mint a rendezés illúzióját. A különmegállapodás, amely egyrészt kapitulációt takar, másrészt rögzíti az agresz- szió eredményeit, a közel-keleti helyzetet csupán még jobban kiélezi. Ezt bizonyítják a közelmúltban sorra került Camp David-i amerikai — izraeli — egyiptomi megbeszélések tanulságai. Izrael és Egyiptom új arabellenes szövetségéről van szó, amelyet Washington aktívan támogat. A közel-keleti konfliktusban részt vevő többi államra nyomást gyakorolnak, hogy azok alávessék magukat a hátuk mögött kidolgozott megállapodás feltételeinek, pedig az érdekeikkel szöges ellentétben áll. Már ma látható, hogy a Camp David-i különmegállapodást az arabok határozottan elítélik. A sok éven át szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közel-keleti konfliktus igazi rendezéséhez egyetlen út vezet. Ez az Izrael által 1967- ben megszállt arab területek teljes felszabadítását, Palesztina arab népe törvényes jogainak egyértelmű tiszteletben tartását, valamint a térség valamennyi országa biztonságának garantálását jelenti. Ilyen komplex rendezés csakis valamennyi érdekelt fél részvételével beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet is — érhető el. Ha ezt elérjük, akkor a Közel-kelet nem lesz többé tűzfészek. Azerbajdzsáni látogatásom során szeretnék néhány szót szólni az afganisztáni eseményekről, hiszen Afganisztán hagyományosan jó kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval és az önök szomszédságában terül el. Mint önök is tudják, a népi forradalom megdöntötte a félfeudális rezsimet, és kikiáltották az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot. Az imperialisták, akik gyakorlatilag nem ismerik el a népek jogát, hogy saját sorsukról és a társadalmi haladásról szabadon döntsenek, „Moszkva kezét“ vélték látni az események hátterében. Ezek a koholmányok rágalmazzák a Szovjetunió politikáját, sértik az afgán népet. Üdvözöljük \az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot, a független, békeszerető, el nem kötelezett államot, és meg vagyunk győződve arról, hogy Ázsia e térségben a béke és a stabilitás jelentős tényez'"' ■> lesz. Egyetértünk az új Afganisztán kívánságával, miszerint fejleszteni kívánja baráti kap csolatait hazánkkal. Aktív munka az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán ELŐTÉRBEN A LESZERELÉS (ČSTK) — Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának irányító testülete tegnap folytatta tanácskozását e nemzetközi fórum ülésezésének programjáról. A testület egyetlen pontról tárgyalt, mégpedig a megtárgyalásra kerülő kérdések felosztásáról a plénuim és a fő bizottságok között. Az irányító testület javaslatát ma tárgyalja meg a közgyűlés plénuma. Az Irányító testület tárgyaié sai a javasolt programról aránylag zökkenésmentesen folytak, ami bizonyítja a tagállamok túlnyomó többségének komoly hozzáállását e nemzetközi szervezet fő küldetése teljesítéséhez, a béke és a nemzetközi biztonság biztosításához. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az irányító testület na gyobb viták nélkül jóváhagyta a leszerelés különböző aspektu salt érintő kérdéseket. Egyedül a kínai küldött, Csen Csu érezte „kötelességé nek“, hogy ellenvetéseiket te gyen az atomfegyverekkel nem rendelkező országok biztonságával foglalkozó nemzetközi megállapodás megkötésiére tett szovjet javaslat ellen. Az ENSZ-közgyűlés ez évi tárgyalásainak jellegére bizonyára hatással lesz Carter, Be(ČSTK 1 — Az amerikai Kongresszus úgy döntött, hogy az elkövetkező költségvetési évben 19 millió dollárral növeli a felforgató tevékenységgel foglalkozó rádióadóknak, a Szabadságnak és a Szabad Európának nyújtott támogatást. Az úgynevezett nemzetközi rádióállomás tanácsának, amely a két adót formálisan irányítja, 88 millió dollárt folyósítanak. A rádióadók költségvetésének növelése összefüggésben van a kormány erőfeszítéseivel, hogy fokozzák a propagandát a szocialista közösség országai ellen. gin és Szadat Camp David-i ta* lálkozója is, amely a résztvevők szólamai ellenére újabb akadályt szült a közel-keleti válság átfogó rendezése érdekében tett erőfeszítéseik útján. A Camp David körüli események sokban hasonlítanak a Namíbia függetlensége körüli tárgyalásokra. A Dél-afrikai Köztársaság elutasította az ENSZ-főtitkár jelentését a Biztonsági Tanácsnak Namíbia függetlensége biztosításáról. Az ENSZ faji megkülönböztetés elleni különbizottsága fel-* szólította az ENSZ tagállamait, hogy következetesen érvényesítsék az olajembargót a Dél- afrikai' Köztársaság ellen. TIZENÖTÖDIK HETE A VILÁGŰRBEN (ČSTK) — Vlagyimir Koval- jonok és Alekszandr Ivancsenkov számára ma kezdődött a 15. hét a Szaljut—6 tudományos űrállomás fedélzetén. Tegnap az Aral-tó, a közép ázsiai szovjet köztársaságok és a Kaukázus körzetét fényképezték. Ennek befejeztével folytatták a Krisztall-berende- zésen azokat a technológiai kí-< sérleteket, amelyekkel az anyagok tulajdonságait vizsgálják kozmikus feltételeik között. Ugyancsak befejeztek két további technológiai kísérletet. Ezeknek célja, hogy félvezető kristályokat állítsanak elő a súlytalanság állapotában. Az űrállomás fedélzeti műszerei normálisan működnek. Az űrhajósok jól érzik magú-* kát. NÉHÁNY SP4BAN NYIKOLAJ PATOLICSEVET, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterét tegnap 70. születésnapja alkalmából az SZKP-ben és a szovjet államért kifejtett tevékenységéért Lenin-renddel, a Sarló és Kalapács Aranyéremmel pedig másodszor tüntették ki. ZfjAUL RAHMAN bangladesi elnök közölte, hogy decemberben parlamenti választásokat tartanak. Néhány részletkérdés tisztázása után hozzák nvilvánosságra a pontos időpontot. AZ AMERIKAI Kongresszus képviselőháza elfogadta a jövő évre szóló állami költségvetési javaslatokat, amely szerint a kiadások elérik a 487,5 milliárd dollárt. Az állami költségvetés tervezett deficitje 38.8 milliárd dollár. PHAM VAN DONG vietnami miniszterelnök, aki jelenleg Indonéziában tartózkodik, küe- lentette, hogv országa fejleszteni kívánja kapcsolatait Indonéziával a kölcsönös tiszteletben tartás elvei alapján. FRANZ MUHRI INTERJÚJA A ČSTK HÍRÜGYNÖKSÉGNEK k mttndien! árais MrténeM tanulsága (ČSTK) — A müncheni események 40. évfordulója alkalmából amelyek oly szörnyű móu j! érintették, nemcsak Csehszlovákia népét, hanem a szomszédos Ausztria haladó közvéleményét is, főleg a kommunistákat, a ČSTK bécsi tudósítója beszélgetést folytatott Franz Muhri elvtárssal, Ausztria Kommunista Pártja elnökével. Muhri elvtárs válaszában főleg három kérdéscsoporttal foglalkozott: milyen volt a helyzet Ausztriában a müncheni árulás idején, mi volt az osztrák kommunisták álláspontja és milyen történelmi következtetéseket lehet levonni az eseményekből. Néhány hónappal a müncheni események előtt, 1938 márciusában már maga Ausztria is a náci terjeszkedés áldozata lett. A német terror és fasizmus légkörében a müncheni árulást és a szudétanémet területeik elfoglalását az osztrák jobboldal Hitler politikájának győzelmekén! üdvözölte. Ami a kommunista pártot illeti, kezdettől fogva kipellengérezte a hitleri masinériát, harcolt ellene és óva intett háborús készülődésétől. Ausztria leroha- nása igazolta az osztrák kommunisták ilyen irányú félelmét. Ezért a müncheni árulást a leghátározottabban elítéltük és a hitleri háborús gépezet veszélyes beindulásának tekintettük. Az osztrák antifasiszták joggal tekintették az Anschlusst Hitler Csehszlovákia-eltenes agressziója első lépésének. Ami a negyven évvel ezelőtti tragikus események és tapasztalatok tanulságait illeti, rendkívül fontosak nemcsak számunkra, de a jövő generáció számára is. Mint ismeretes, a nyugati hatalmak elárulták Csehszlovákiát. Chamberlain, Daladier és Mussolini a Hitlernek nyújtott támogatással saját hatalmuk megerősödésében reménykedtek, nem törődve az-t zal, hogy súlyosabban megsértették más államok érdekeit. A müncheni árulás igazolta az imperializmus igazi arculatát, amely soha nem törődött a népek szabadságával, az államok függetlenségével és területi sérthetetlenségével. A Csehszlovákia népe elleni gyalázatos müncheni árulás legfőbb történelmi tanulsága, hogy a Szovjetunió volt az egyedüli nagyhatalom, amely felajánlotta segítségét az ország függetlensége és szabadsága megvédéséhez. Hasonló példaként említhetjük a háború utáni Ausztria történelmét, amikor a Hitler-ellenes koalíj cib döntése az osztrák függet-i lenség visszaállításáról éppen Moszkvában született meg. A mai feladatunk, hogy minden erővel harcoljunk a müncheni áruláshoz hasonló bárminemű tragédia ellen — hangsúlyozta nyilatkozatában az OsUtrák Kommunista Párt elnöke. Dollármilliók felforatásra Kína a Ktiws Piacba? (ČSTK) — Ma érkezik Pe- kmgbe a nyugat-európai ipari és kereskedelmi körök vezető képviselőinek nagyszámú csoportja, melyet az Európai Gaz dasági Közösség külpolitikai kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának alelnöke, Wilhelm Haferkamp vezet. Az út cél|a az ez év áprilisában az EKG és Kína által megkötött kereskedelmi megállapodás végrehajtó tervének kidolgozása. Ez a megállapodás, mint ismeretes, Kínának a legnagyobb előnyöket nyújtja, és nem tartalmaz korlátozást a stratégiai áruval való kereskedelmet illetően. A küldöttség mindenekelőtt Li Cshiang, kínai külkereskedelmi miniszterrel találkozik, hogv tárgyaljon a kereskedelmi kapcsolatok perspektíváiról.
