Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)

1978-09-20 / 260. szám, szerda

A SZÖVETSÉG! GYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK ÜLÉSE |CSTK) — Megkezdődött J«s nap Prágában a Szövetségi Gyű­lés kamarái kulturális bizottsá­gainak kétnapos együttes ülése. A képviselők Zdenko \ová­teknek, a Nemzetek Kamarája kulturális bizottsága elnökének vezetésével értékelték a két kulturális bizottság tevékeny­ségét a harmadik választási időszak kezdete óta. Ezenkívül megvitatták a két kamara har­madik önálló ülésének élőké született. Együttes ülésre lőttek össze tegnap Prágában a Szövetségi Gyűlés kamaráinak szociálpoli­tikai bizottságai. A kétnapos ülés <első napirendi pontjaként megvitatták a megbetegedések és az üzemi balesetek számá­nak alakulását a múlt évben. A Központi Nyugdíjbiztosítási Jmazgii lóság jelentése szerint tavaly a munkaképtelenségi ese- iek átlagos számaránya 4,11 százalék volt. Naponta több mint 270 ÜOÜ dolgozó maradt emiatt távol munkahelyéről, kö­rülbelül 10 000-rel több, mint 1976-ban. Tavaly több mint 5 milliárd korona táppénzt fizet­tek ki, csaknem 300 millió ko­ronává] többet, mint az azt megelőzd évben. A megbetege­dések számának alakulását ne­gatívan befolyásolta a múlt év elején kitört influenzajárvány, amely az utóbbi évtized legna­gyobb méretű náthalaz járvá­nya volt. TANÁCSKOZTAK AZ SZNT BIZOTTSÁGAI tTudósítónktól) — Tegnap a Szlovák Nemzeti Tanács két ^bizottsága — az ipari és építő ipari, valamint a helyi képvi­seleti szervekkel és a nemzeti­ségek kérdéseivel foglalkozó — tanácskozott. Az ülés első ré szóben, amelyet Benyó Máié, az SZNT alelnöke vezetett, közö sen vitatták meg a Bratislava fejlesztésére vonatkozó jelen­tést. A képviselők megállapították, hogy a 6. ötéves terv rendkí­vül igényes feladatokat irányoz elő az SZSZK fővárosának fej­lesztésében. Ebben az ötéves tervidőszakban a beruházások összege 60 százalékkal na­gyobb, mint az előző ötéves időszakban. Megerősödik a vá­ros ipari jellege, javulnak az életfeltételek. A képviselők egyúttal rámutattak az új lakó­telepek építésével kapcsolatos problémákra, elsősorban a já­rulékos építkezések lemaradá­sára és a városi közlekedés ne­hézségeire. Az előreterjesztett dokumentumok nagy figyelmet szenteltek a legújabb petržal­kai lakótelep építésének. A la­kótelepen két és fél év alatt löbb mint 6600 lakást adtak át. A mostani ötéves tervidő­szak utolsó két évében újabb *400 lakást, 10 bölcsődét, 11 Óvodát, 6 alapiskolát és 9000 négyzetméternyi eladóterületet építenek. A helyi képviseleti szervek­kel és a nemzetiségek kérdé­seivel foglalkozó bizottság ez­után a nemzeti bizottságok költségvetési és pénzügyi poli­tikájával foglalkozott, majd megtárgyalta a Nyugat-szlová­kiai Kerületi Nemzeti Fizottság tevékenységét értékelő jelen­tést. —r— Összeül a Nemzetek Kamarájának plenáris ülése (Tudósítónktól) — Dalibor Hanes, a Szövetségi Gyűlés al­elnöke, a Nemzetek Kamarájá­nak elnöke, az újságírókkal va­ló tegnapi találkozása alkalmá­val bejelentette, hogy a Nem­zetek Kamarája 3. önálló ple­náris ülését szeptember 26-án tartja meg. A tárgyalások egyetlen programpontját — a lakosság szociális és létbizton­sága szilárdításának ellenőrzé­séről és a legközelebbi felada­tokról szóló jelentést — Michal Stance], a CSSZSZK munka- és szociálisügyi minisztere terjesz­ti elő. A képviselők a helyzetet vizsgálva az üzemekben az év eleje óta következetesen és cél­tudatosan foglalkoztak a prob­lémákkal. A párt segítségére támaszkodva szorosan együtt­működtek a CSNT-vel, az ŠZNT- vel, a szövetségi kormány el­nökségével, valamint a Munka- fcs Szociálisügyi Minisztérium­mal. — km— f ČSTK) — Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét Mohamed Reza Pahiavi iráni sahnak a nemrég pusztított katasztrofá­lis földrengéssel kapcsolatban. MasHESai ★ Alnís Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap bemutat­kozó látogatáson fogadta Osz­mán Baszmant, a Török Köz­társaság rendkívüli és megha­talmazott csehszlovákiai nagy­követét. ★ Ülést tartott tegnap Prá­gában a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés tanácsa. A tanácsko­zást Rudolf Rohlíček, szövetsé­gi miniszterelnök-helyettes ve­zette. A résztvevők megvitat­ták a KGST Végrehajtó Bizott­sága jövő héten Ulánbátorban megrendezendő 87. ülésének előkészületeit, valamint a szo­cialista országokkal való tudo­mányos-műszaki együttműkö­désről szóló jelentést. ★ Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke, tegnap Prágában fogadta a lengyel Krystyna Chojnowska- Liskiewiczovát, aki Mazurek ne­vű jachtán körülhajózta a vilá­got. ★ Dr. Abdar Rahman Haní, az ENSZ ipari fejlesztési szer­vezetének (UNIDO) igazgatója tegnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. A prágai repülőtéren a vendéget Zdenék Šedivý, az Állami Tervbizott­ság elnökhelyettese, az UNIDO- val való együttműködés cseh­szlovák bizottságának elnöke és Emil Keblúšek rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, ha­zánknak a Bécsben működő nemzetközi szervezetekhez ki­nevezett állandó képviselője fogadta. TOVÁBBI LÉPÉSEK SZÜKSÉGESEK A LESZERELÉSI VILÁGKONFERENCIA ÖSSZEHÍVÁSÁRA (ČSTK) — A leszerelési vi­lágkonferencia előkészítésére alakult ENSZ különbizottság befejezte ülését New Yorkban. A bizottság jelentésének terve­zete hangsúlyozza, hogy az. ENSZ tagállamuk támogatják a leszerelési világértekezlet ösz- szehívásának gondolatát. Az ENSZ-kozgyillés nemrég véget ért rendkívüli leszerelési ülésszakának záródokumentu­ma megállapítja, hogy a lesze­relési világkonferenciát a leg­rövidebb időn belül össze kell hivni, s e konferencia univer­zális jellege miatt a leszerelési tanácskozásokon valamennyi államnak részt kellene vennie. A leszerelési világérteikezlet összehívásáért síkra szállnak a szocialista és az el nem kö­telezett országok. A szovjet ál­láspont, amelyet belefoglaltak a bizottság jelentéstervezetébe, kifejti, hogy további lépéseket kell tenni a leszerelési világ­konferencia öszsehivásának ér­dekében. Elutasító magatartást tanú­sít továbbra is két atomha­talom — az Egyesült Államok és Kína, amelyek szembehe­lyezkednek a világszervezetnek a fegyverkezési hajsza megál­lítására irányuló erőfeszítései­vel. MEGNYÍLT AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) megállapította: az ENSZ a bé­kés megoldások biztosításához elegendő eszközzel rendelkezik, hogy hozzájárulhasson az idő­szerű nemzetközi problémák megoldásához, s globális méret­ben hozzájáruljon az enyhülési folyamat állandósításához és kibővítéséhez. Kurt Waldheim nagyra érté­kelte Csehszlovákia békés kül­politikai tevékenységét, amely aktívan és következetesen az enyhülés elmélyítésére és a le­szerelésre törekszik, védi a né­pek törvényes jogait a gyarma­tosítás, a fajüldözés és a faji megkülönböztetés ellen vívott harcban. KONGRESSZUSRA KÉSZÜL a Csehszlovák Vöröskereszt (ČSTK) — Ülést tartott teg­nap Prágában a Csehszlovák Vöröskereszt szövetségi bizott­sága. A tanácskozást Imrich Ha- liar, a Csehszlovák Vöröske­reszt szövetségi bizottságának elnöke vezette. A bizottság úgy döntött, hogy a Csehszlovák Vöröskereszt VIII. országos kongresszusát 1979. június 15-re és 16-ra hívja össze. Egyúttal kitűzte azt, hogy a vöröskereszt csehországi kongresszusa jövő év május 18-án és 19-én, szlová­kiai kongresszusa pedig május 4-én és 5-én lesz. A kongresszusokat megelő­zően évzáró taggyűléseket tar­tanak a vöröskereszt alapszer­vezetei, s megrendezik a járási, városkerületi és városi konfe­renciákat. A kongresszusi kam­pány központi jelmondata ez lesz: „A XV. pártkongresszus határozatainak teljesítésével a békés és boldog életért". Az ülés résztvevői dokumentumot hagytak jóvá a Csehszlovák Vö­röskereszt tevékenységéről a kongresszust megelőző időszak­ra vonatkozóan. MARADNAK AZ ENSZ ERŐK LIBANONBAN? IZRAEL AKADÁLYOZZA AZ UNIFIL-CS APATOK KÖTELESSÉGÉNEK TELJESÍTÉSÉT (ČSTK) — Az ENSZ Bizton­sági Tanácsa Hja Hulinský, Csehszlovákia állandó ENSZ- képviselője elnökletével jóvá­hagyta a Dél-Libanonban elhe­lyezett ENSZ-egységek (UNI- FIL) mandátumának meghosz- szabbítását további négy hó­napra. A z elkövetkező napokban lesz negyven éve a cseh és a szlovák nemzet müncheni tragédiájá­nak. Gustáv Husák elvtárs a Győzelmes Február 30. évfor­dulója alkalmából a párt és az állam legmagasabb szerveinek ünnepi ülésén kijelentette, hogy München Csehszlovákia nyugati szövetségesei árulásá­nak kicsúcsosodását és a cseh­szlovák burzsoázia politikája csődjének tragikus következ­ményét jelentette. Ez a bur­zsoázia a közös csehszlovák ál­lamiság húsz éve alatt nem volt képes megoldani a köztár­saság népének alapvető politi­kai, szociális és nemzetiségi kérdéseit. 1938 súlyos szeptemberi nap­jaiban vakvágányra juttatta a csehszlovák külpolitikát a cseh­szlovák burzsoáziának az osz­tályszempontoktól vezérelt egy­oldalú orientációja a nyugati nagyhatalmakra. Ezek a hatal­mak a következményeiben Cseh­szlovákia, főképpen pedig a Szovjetunió érdekei ellen irá­nyuló saját egyezmény megkö­tésére törekedtek a fasiszta Németországgal. A csehszlovák uralkodó körök politikáját egy­re inkább a Hitler és a belső reakció ultimatív követelmé­nyei, valamint az angol—fran­cia nyomás elől való meghát­rálás jellemezte. Á nyugati ha­talmak nyomására a csehszlo­vák kormány tárgyalásokba bo­csátkozott a henleinistákkal, el­ismerve őket a német kisebb­ség egyedüli képviselőinek. A csehszlovák kormány Runci- man misszióját is fogadta, pe­dig ennek tevékenysége közvet­len beavatkozást jelentett a köztársaság belügyeibe. A nyugati nagyhatalmak bé­kéltető politikája és a cseh­szlovák bui'zsoázia meghátrá­lása fokozta a fasiszta Német­ország agresszivitását, és talajt teremtett olyan próbálkozások­hoz, hogy a köztársaságot a ha­zai reakciós erőkkel zúzzák szét. A hitleri rendszer növek­ni tárgyalásokon Anglia és Franciaország megegyezett ab­ban, hogy a fenti célok elérése érdekében Hitler berchtesgade- ni követeléseinek elfogadására kényszerítik a csehszlovák kor­mányt. Az angol—francia tár­gyalások végén közös üzenetet fogadtak el, és ezt haladékta­lanul továbbították a csehszlo­vák kormánynak. Ez az üzenet Sorsdöntő napok vő agresszivitását — amely a szeptemberi napokban a határ menti területek Németország­hoz való csatolásának követe- iósében csúcsosodott ki — ab­ban az időben visszaverhették volna a nagyhatalmak közös fellépésével, amint azt a Szov­jetunió többször javasolta. Erro azonban az angol és a francia kormánykörök bűnéből nem ke­rült sor. A nyugati nagyhatalmak lé­nyegében már Chamberlain an­gol miniszterelnök és Hitler 1938. szeptember 15-1 Berchtes- gadeni tárgyalásain elfogadták Hitler követeléseit a csehszlo­vák határ menti területek Né­metországhoz való csatolására. Ezzel valójában kezébe adták a köztársaság körülzárása és megsemmisítése lehetőségének kulcsát. Anglia és Franciaor­szág uralkodó köreinek rövidlá­tó politikája feltételezte, hogy csehszlovák szövetségesük fel­áldozásával megegyezhetnek Hitlerrel, és ily módon garan­tálják saját biztonságukat. A szeptember 18—19 i londo­indokoltan angol—francia ulti­mátum néven került be a törté­nelembe. Kategorikus követel­ményeket tartalmazott, hogy Németországnak engedjék át azokat a csehszlovák területe­ket, amelyeken a német nem­zetiségű lakosság száma meg haladja az 50 százalékot. A csehszlovák kormány 1938. szeptember 19-én tárgyalta meg az angol—francia ultimátumot és elutasította. A kormány lát­szólagos szilárd álláspontja ab­ból a feltételezésből indult ki, hogy a Hitlerrel kapcsolatban folytatott angol—francia békél­tető politika megbuktatja Chamberlain és Daladier kor­mányát, s Csehszlovákia szá­mára kedvező fordulat követke­zik be a nyugati nagyhatalmak külpolitikájában. A kormány ál­lásfoglalására hatással volt a Szovjetunió szilárd álláspontja is, amellyel világosan kinyilvá­nította, hogy kész teljesíteni szövetségesi kötelezettségeit Csehszlovákiával kapcsolatban. A kormány elutasító válasza azonban nem fejezte ki azt a szilárd elhatározást, hogy a Szovjetunóival vállvetve kész megvédeni a köztársaságot. A főképpen az agrárpárt körül csoportosuló jobboldali és fa­siszta erők nyíltan kifejezésre juttatták, hogy az angol—francia ultimátum elutasítása nem az utolsó szó, és nem fejezi ki az ő álláspontjukat. Anglia és Franciaország a szeptember 21-ro virradó éj­szaka nyomását még inkább fo­kozta. Az említett nagyhatal­mak prágai követei kormányaik megbízásából a köztársaság el­nökétől éjszakai fogadást kér­tek, amelyen ajánlották: a cseh­szlovák kormány még egyszer vizsgálja felül válaszát. Sze­rintük az angol—francia ulti­mátum újból való elutasításá­val a csehszlovák kormány el­veszítené azt a jogot, hogy szö­vetségükre és katonai segítsé­gükre hivatkozzon. Ennek a nyomásnak a hatá­sára szeptember 21 én kapitu­láltak a kormánykoalíció bur- zsoá-demokratikus és reformis­ta pártjai. Ezekben a válságos percekben egyedül a CSKP uta­sította el az angol—francia nyomást, s a cseh és a szlovák nép osztály- és nemzeti érde­keivel összhangban küzdött a köztársaság megvédésének egyetlen reális alternatívájáért — a Szovjetunióval közös vé­delemért. 1938. szeptember 21-én már teljes egészében kezdett kibon­takozni nemzeteink müncheni tragédiája. Negyven év távlatá­ból lapunkban felelevenítjük a sorsdöntő napok történetét. A sorozat első részét holnapi szá­kiunkban közöljük. {a—d) Mint a csehszlovák képviselő hangsúlyozta, a libanoni nép tragikus helyztrte Izrael agresor szív akcióinak közvetlen követ­kezménye. Az ENSZ főtitkárá­nak jelentéséből kitűnik, hogy az UNIFIL nem teljesítheti kö­telességét Dél-Libanon egész te­rületén, mivel az izraeli kor­mány nem tett eleget a Bizton­sági Tanács 425. sz. határozata követelményeinek, és az* izraeli egységek által kiürített terüle­teket nem az ENSZ-erőknek, ha­nem a jobboldali fegyveres cso­portoknak adta át. Ez további bizonyítéka annak, hogy Izrael továbbra is beavatkozik Liba­non belügyeibe, akadályozza a törvényes libanoni kormány ha­talmának megerősítését egész Libanon területén, és ezáltal megsérti Libanon területi egy­ségét A gyengeség jele (ČSTK) — A Smith-rezsim képviselői közölték, hogy a kö­zeljövőben bevezetik a 18-50- éves afrikaiak számára az ál­talános hadkötelezettséget. Az eddigi törvény csupán a fehé­rekre és a „színesbőrűekre“ vonatkozott, de nem az afrikai­akra. A rhodesiai fajüldözők újabb akciója a Smith-rezsim gyen­geségét bizonyítja. Ezt Sithole, a rhodesiai „ideiglenes kor­mány“ képviselője is megerő­sítette. Kijelentette, hogy az af rikaiak mozgósítását a hadse­regbe „az ország egyre rosz- szabbodó helyzete" kényszerí­tette ki. Fegyverszerző körúton (ČSTK) — Sziad Barre Szo­máliái elnök befejezte hollan­diai, olaszországi és belgiumi látogatását és hazatért. A nyu­gati hírügynökségek szerint Barre mindenekelőtt fegyver- szállításokról és pénzügyi se­gítségről tárgyalt az említett országok vezetőivel. Brüsszel­ben a Közös Piac képviselőivel is találkozott. 1978 IX 20 2 Rés i vét t á v ír af Felvétel a Biztonsági Tanács üléséről. Kurt Waldheim UNSZ fő­titkár (balról), és llja Hulinský, a BT soros elnöke. (Telefoto: ČSTK — UPI)

Next

/
Thumbnails
Contents