Új Szó, 1978. szeptember (31. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-14 / 254. szám, csütörtök
/i szív Gondolatok egy tévéjátékról Közösen - mapsabb szinten Jegyzetek a könyvtárosok Magas-Tátra i világkongresszusáról Amint lapunkban hírt adtunk róla, augusztus 27. és szeptem bér 2-a között a Magas-Tátrá- ban megtartották a Könyvtáros Egyesületek és Intézetek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) 44. kongresszusát. A könyvtárosok világkongresszusát minden évben más-más államban rendezik meg. Az előző kongresszus — melyet uz IFLA megalakulása 50. évfordulója megünneplésének szenteltek — Brüsszelben volt. Az eltelt évek folyamán ez autonóm szervezet igazi világ- szervezetté nőtt. Jelenleg száznál is több ország több mint 700 könyvtáros egyesülete és intézete tartozik tagjai közé. Szoros kapcsolata van az UNESCO-val, a Tudományos Unió Nemzetközi Tanácsával (ICSU) és más nemzetközi szervezetekkel. A nemzetközi könyvtáros szervezet létrehozásának gondolata még a század elején — 1904-ben az amerikai Saint Louisban és 1910-ben Brüsszelben — felmerült, ám az első világháború meghiúsította a megalakítáPrcindi Sándor jelvétele sára tett kísérleteket. A Csehszlovák Könyvtárosok Egyesülete 1926-ban Prágában megrendezte a könyvtári dolgozók és könyvbarátok I. nemzetközi kongresszusát. A tanácskozás legjelentősebb eredménye a nemzetközi könyvtáros szervezet megteremtésére tett javaslat volt. A háború utáni erőfeszítések csak 1927-ben jártak igazi eredménnyel, amikor az angol Egyesült Királyság Könyvtáros Egyesületének edinburgi kongresszusa, magáévá téve a prágai nemzetközi találkozó alapgondolatát, javaslatot terjesztett elő a Nemzetközi Könyvtártani és Bibliográfiai Tanács megalakítására, mely meg is született. A határozatot tizenöt ország képviselője írta alá. A Tanács 1929- ben felvette a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége nevet, s 1976-ig ezzel az elnevezéssel működött. Ekkor új alapszabályzatot fogadott el és felvette mai nevét. A Szövetség tevékenységének célja: hogy elmélyítse és továbbfejlessze a nemzetek közötti megértést, együttműködést, eszmecserét, tudományos kutatást a könyvtártan minden területén, ideértve a bibliográfiát, a tájékoztatást és a könyvtári dolgozók nevelését is. E célokat szem előtt tartva tilt össze az IFLA idei, 44. kongresszusa is, melyen 60 ország 519 küldötte vett részt. A CSSZSZK-t 11 csehországi és 11 szlovákiai küldött képviselte, és a száznál több hazai szervezőn kívül 114 csehszlovák könyvtáros szakember is részt vett a kongresszuson megfigyelői minőségben. A nemzetközi könyvtáros találkozó iránt megnyilvánuló élénk külföldi érdeklődést az is bizonyítja, hogy számos országból — pl. a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Britanniából — a meghívott IFLA-tagokon kívül több könyvtáros szakember egyéni turistaként érkezett Csehszlovákiába, hogy jelen lehessen a kongresszusi tanácskozásokon. A csehszlovák küldöttséget többek között a CSSZK és az SZSZK Kulturális Minisztériumának, a Cseh Könyvtárosok Központi Tanácsának, a Szlovák Könyvtáros Tanács, a Cseh Állami Könyvtár, a bratislavai Egyetemi Könyvtár, a Matica slovenská, a bratislavai Komenský Egyetem képviselői, tudományos munkatársai alkottuk. A kongresszus öt munkaszekcióban vitatta .meg a nemzetközi könyvtártuflomány legidőszerűbb kérdéseit, a könyvtárfejlesztés lehetőségeit, a könyvtárosi munka módszertani problémáit és a különböző nemzeti könyvtárak közötti együttműködés jelenlegi helyzetét, valamint a könyvtártan és könyvészet területén végzett kutatómunka eredményéit s azok nemzetközi hasznosíthatóságát. A küldöttek megkülönböztetett figyelmet szenteltek a sokrétű könyvtárosi munka ésszerűsítésének, a könyvtárépítés és -szervezés magasabb szintre való emelésének, a könyvtári dolgozók, a Könyvé- szettel foglalkozók és az olvasók nevelésének is. Noha a kongresszusi küldöttekből alakult munkabizottságok különböző helyeken — a Csorba-tón (Štrbské PI«so) kívül pl. Martinban. Kassán (Košice), Poprádon — dolgoztak, a tanácskozások túlnyomórészt a Magas-Tátrában, a csorba- tó-i Patria és FIS-szálló modern, színvonalasan berendezett és előkészített üléstermeiben zajlottak le. Gazdag és színes programja volt a könyvtárosok világkongresszusának. A kongresszus eseménysorozata a Csehszlovák Könyvtártan és Könyvkultúra címet viselő kiállítással indult augusztus 27-én. A FIS-szálIó előcsarnokában megrendezett kiállítás ünnepi megnyitóján az IFLA számos központi tisztség- viselőjén kívül részt vett P. Kirkegaard, a Szövetség elnöke is, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a szakmai tapasztalatcsere nem egyetlen küldetése a kongresszusnak, a nemzetek közötti barátság elmélyítése és a világbéke megőrzése szempontjából is nagy jelentősége van. Az egyhetes kongresszusi tanácskozásokon számos érdekes szakelőadás és korreferátum hangzott el, amelyek a könyvtártudomány számos szakterületének problémáit érintették. Minthogy az előadott anyag címszavakban való felsorolása is töb száz oldalt tenne ki, itt csupán néhány előadás említésére és azok egyes kitételeire szorítkozhatunk. (A kongresz- szus teljes anyagát természetesen megjelenteti az IFLA kiadója.) Richard M. Dougherty előadásában az új amerikai szerzői jognak a könyvtárakhoz való viszonyáról beszélt. Az új szerzői jog rendeltetése — állapította meg — az volna, hogy szabályozza az alkotások birtoklói és a szellemi fogyasztók közötti viszonyt. A törvény nagy vitát keltett az Egyesült Államokban, az utóbbi hónapok során számtalan vitacikk jelent meg róla a sajtóban. „Megjegyzem — mondta egyebek között — hogy az új törvénynyel senki sem elégedett teljesen* Az egyes intézmények éles vitát folytatnak egymással a törvény egyes rendelkezéseiről. Esther R. Dyer véleménye szerint az 1978. esztendő fordulópontot jelent az iskolai könyvtárak életében. Elképzelhetetlen, hogy az egyes országokban ne teremtsék meg a gyümölcsöző együttműködést az egyes könyvtártípusok közölt. Az előadó — akit az UNESCO megbízott, hogy az IFLA keretén belül szervezze meg az iskolai könyvtárak szekcióját — kifejtette, hogy az iskolai könyvtárakat túlságosan magukra hagyják az egyes könyvtáros egyesületek. Több figyelmet kell szentelni nekik. Szervesen be kell őket építeni a nemzeti könyvtárak hálózatába. P. Genzel NDK-beli küldött a könyvtárközi könyvcsere szekciójának 1970—7H. közötti tevékenységéről szóló beszámolójában többek között megállapította: Minthogy számos könyvtár ugyanannyi pénzt költ a" könyvvásárlásra, mint a könyvcserére, a könyvcsere koordinálása nem oldható meg anélkül, hogy számba ne vennénk a könyvscerzés más módjait is. Bár a könyvcsere gyakran többe került, mint a könyvek megvásárlása, számos ország mégis inkább az előbbihez folyamodik. Több okból. Az egyik ok például, hogy kevés az illető országok könyvvásárlásra fordítható külföldi devizája. E. O Majo Znak szovjet küldött a bibliográfiai információ tökéletesítéséről szólva elmondotta: a Nemzetközi Könyvintézetben már formálódik a nemzetközi bibliográfiai szolgálat alapeszméje: biztosítani minden ember számára az olvasás élményének gyönyörét, hozzásegítve az olvasót a külföldön kiadott könyvekhez is. A számos külföldi referátum között csehszlovák előadások is elhangzottak. Dr. Mirko Ve- linský, a prágai állami könyvtár igazgatóhelyettese a könyvtárak statisztikai szolgálatának elméleti és gyakorlati problémáiról szólt. Dr. Štefan Pasiar egyetemi tanár, a Komenský Egyetem bölcsészettudományi kara könyvészeti tanszékének vezetője pedig a csehszlovák könyvtárosok iskolai és iskolán kívüli felkészítésének kérdéseiről tartott értekezést, áttekintve a könyvtártan oktatásának történetét a Csehszlovák Köztársaság megalakulásától napjainkig. A kongresszus rendezőbizottsága — nagyon helyesen — számos kiállítás, tudományos összejövetel, könyvtárlátogatás stb. keretében megismertette a találkozó külföldi résztvevőit a csehszlovák könyvkultúra és könyvtártan történetével, jelenlegi helyzetével. Azonfelül színes dokumentumfilmekben mutatta be az SZSZK könyvtárrendszerét, a Cseh Állami Könyvtárat, a CSSZSZK nevezetesebb műemlékeit és természeti szépségeit. E tekintetben jelentős kiadói tettnek tartjuk a Matica slovenská részéről A Csehszlovák Szocialista Köztársaság könyvtárai című hat nyelvű publikáció kiadását. A kiadvány azonkívül, hogy közli a csehszlovák könyvtári életre vonatkozó alapvető adatokat, bemutatja a legjelentősebb csehszlovák könyvtárakat, megismerteti az olvasót a könyvtárak szervezeti felépítésével, metodológiai tevékenységével, a könyvtárosi munkafolyamatok gépesítésével és automatizálásával is. A 44. könyvtáros világkongresszus sikeres és kultúrpolitikai szempontból nemzetközi viszonylatban jelentős munkát végzett. Az eredményes tanácskozás sokban köszönhető a szervezőbizottság áldozatos munká iának. Az IFLA következő kongresz- szusát jövőre Hollandiában tartják. KÖVESD! JÁNOS KULTURÁLIS HÍREK # A szovjet könyvpiacon megjelent a „Kilépést engedélyezem“ című könyv. A mű Pavel Beljajevről, a Voszhod-2 űrhajó parancsnokáról szól. Ebből az űrhajóból lépett ki elsőként a világűrbe Pavel Leonov űrhajós. 9 Kétezer Elvis-rajongó elölt Las Vegasban leleplezték a néhai rockkirály, Elvis Presley bronzszobrát, annak a szállodának a koncertterme előtt, amelyben Elvis Presley mindig telt ház előtt énekelt. Már szinte hagyománynak tekinthető, hogy a bratislavai Televízió nemcsak ünnepek, vagy történelmi évfordulók, hanem nevezetes napok apropóján is sugároz egy egy, az alkalomhoz illő filmet. Folyó év egyik ilyen nevezetes nap ja szeptember negyedíke volt, az a hétfő, melynek reggelén megnyíltak az iskolák kapui Ha már az iskoláskorúak és szüleik reggeltől kezdve az is kolanyitás lázában égnek —, gondolta a Televízió —, akkor főműsoridőben egy iskolásté májú tv játékkal kedveskedik fiatalnak, öregnek, iskolásnak, annak, aki iskolás volt, vagy lesz, tehát a kedves nézőknek, mint ahogy a bájos bemondőnő az esti műsor Ismertetésében ezt külön hangsúlyozta. A sokai ígérő cím — A szív — sejtette, hogy munkáját rendkívül szerető, a gyerekek kel szívesen foglalkozó pedagógusról szól a tv-játék, a találékony szerzőnek azonban arra is volt gondja, hogy az átvitt értelemben jószívű tanítónőnek a szó valóságos — fiziológiai — értelmében rossz legyen a szíve. Ezek után az alapkonfliktushoz mar nem is kell több, mint hogy a fősze replő az iskolába kisegítő erő ként visszatérő nyugdíjas legyen, aki nem törődve gyere kei aggályával és egyre romló beteg szívével, újra tanítani akar, mert úgy érzi, a tétlen ség a munkánál sokkal többet árt neki. Ha még ehhez hoz záadunk néhány pedagógusbosszantó diákcsínyt, kész is a történet, lehet kezdeni a forgatást. Vérszegény történetből csak sok ötlettel, a dramaturgiai fogások tökéletes ismeretében lehet elfogadható forgatókönyvet írni. Az ifjú forgatókönyviró fBtefan Smihlaf tapasztalatlansága erősen rányomja béAz elmúlt napokban nyílt meg Július Nemeik szlovák nemzeti művész kiállítása a budapesti Csehszlovák Kultúra új kiállító helyiségében. A nyitást sajtófogadás előzte meg, amelyen dr. Viliam Dub- ravský, a szlovák Nemzeti Képtár munkatársa ismertette a művész életét. A mester 1909- ben született, abban az évben, amelyben egész sor kiváló képzőművész látta meg a napvilágot, akiket az 1909-es csoportja néven tart számon a csehszlovákiai műtörténetírás. Maga Nemeik mester fiatal korában az előző festő nemzedék nyomdokain indult, s mint mondotta, az eperjesi festők, elsősorban Rákosi Ernő és Jordán Miklós művészete hatott reá. A főiskolát Prágában végezte. A II. világháború alatt élesen szemben áll az elnyomó hitleri hatalommal, majd 1945- től élénken részt vett Csehszlovákia képzőművészeti életében. — Amikor a modernista irányzatok előre törtek, elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy — noha elismeri a nonfiguratív irányzatok bizonyos jelentőségét, de semmi esetre sem a természetelvű irányzat elnyomása árán — ő maga hű maradjon a természethez, a látványfestészethez. A maga egyéniségén keresztül fejezi ki érzelmeit, a benne tükröződő látványt. Megjegyezte, hogy Magyarországon is előretörtek a modernista irányzatok, a realisztikus irányzatok rovására, mire az egyik jelenlevő magyar műtörténész megjegyezte, hogy ez igaz, de a közönség azért megőrizte józanságát! Nemčík mosolyogva felelte, hogy náluk Is. A kellemes légkörben lezajlott sajtófogadáson a nagykövetség számos tagja is részt vett, úgyszintén ya fogadás után sorra kerülő megnyitón is. Ezt Bodor Tibor előadóművész versmondása vezette be, majd Oldrich Tesarík, a Csehszlovák Kultúra igazgatója szólt a megjelentekhez, utána dr. Viliam Dúbravský méltatta Nemčík művészetét. A kiállítás anyaga igazolta a várakozást, azokét is, akik ismerték már Nemčík művészetét, s azokét is, akik most látták képeit először. Szebbnél szebb képek ékesítetlyegét a tv-játék színvonalára. Gyerekeket filmezni a leghá- lásabb feladatok egyike. A gyermek — ha a rendező megfelelő kapcsolatot tud kialakítani vele — elfogulatlanul, őszintén, a felnőtt színészeknél oly sokszor tapasztalt modorosság nélkül, a szerepet tökéletesen átélve játszik, így szerepeltetése önmagában fél sikert jelent. Ehhez azonban testre szabott forgatókönyvre van szüksége, hogy azt és úgy tegye, mintha élő környezetben lenne, és nem a felvevőgép előtt Egy sor, felnőtt gondolkodásra valló diákcsíny rögtön meggyőzi a nézőt, hogy a történetnek nrm sok köze van a tízéves jsfyermek lelkivilágához, aminek szükségszerű következménye, hogy a gyerekek nem egy jelenetben Idegenül fe- szengenek a szerepükben, gesztusaik, hanghordozásuk hamissá válik. Mária Prechovská ismét bebizonyította, hogv nagyszerű színésznő: játékának sallagmentessége a film egyetlen igazi erénye, egy fáradt gesztusba, fintorba megrázóan tudja besűríteni az elmúlás tragédiáiét. Rajta kívül Ivan Mistrík orvos alakítása érde- mel figyelmet. A siker érdekében az alkotók még az egyébként ritkán használt hangkulissszát is bevetették: a lépcsőn kapaszkodó, utolsó tanítási órára tartó tanítónő rosszul lesz — ezt a hatásvadászó befejezést már kezdettől fogva sejtette a néző. Egy mintaszerűen dolgozó, egészséges emberi szív megfelelően felerősített hangja hivatott fokozni a jelenet drámaiságát. A turpisság azonban annyira nvilvánvaló, hogy a nézőnek több hosszúságot, mint feszültséget okoz. A tv-játékot M, Gogálová rendezte. OZOGÁNY ERNŐ ték a falakat. A mester bevallotta, hogy különösképpen szereti a Dukla környéki tájakat, mert fiatalsága első festői benyomásait is ezen a vidéken szerezte és ez a táj festőileg még nincs úgy kiaknázva, mint Szlovákia többi természeti szépsége. Érdekesek a hosszan elnyúló, keskeny, vízszintes képek, melyeken a háttér felhőzetének szokásos ábrázolására alig nyílik lehetőség, ennek ellenére Nemčík szinte valamennyi képén kitűnően érzékelteti a térmélységet s még az égboltot is. Oldott festőiség párosul a képeken különféle technikákkal, tollal és kaparással húzott vonallal, vízfestés temperával, guassal és ez a vegyes technika remekül ötvöződik egységbe Nemčík képein. Akár színnel, akár vonallal, akár párába gomolygó, érzékenyen, finoman oldott festőiséggel dolgozik, akár tussal lavíroz a képeken, ez az egység mindenütt tökéletes. Fénylő, sárguló gabonatáblák, egymás mellett őrt álló fenyőfák, a tájban, a domboldalakon, a vidéket fénybe borító felkelő nap — mind-mind melejr érzelmi világról, s a természettel való művészi azonosulásról beszél. A magyar szemnek szokatlan, vízszintesen elhúzódó képméretet Nemčík kezdeményezte, azóta példáját számosán követik, ahogy festői módszerét is. Kár, hogy katalógus, vagy legalábbis műtárgy jegyzék nem készült az értékes kiállításra, amely szeptember közepéig látható. SZÍJ REZSŐ Tízezer hangverseny Az NDK szimfonikus és színházi zenekarai évente 7,8 millió főnyi közönség előtt mintegy 10 000 hangversenyt tartanak és ezzel nagyban hozzájárulnak a kulturális élet fellendítéséhez. Az országban jelenleg 88 hivatásos zenekar működik. A szimfonikus hangversenyek programiában a kortárs zeneszerzők művei eddig 25 százalékot tettek ki. A múlt évben a hazai zeneszerzők műveiből 128 ősbemutatót tartottak. JÚLIUS NEMČÍK KIÁLLÍTÁSA BUDAPESTEN If: 1978. IX. 1 6