Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-11 / 220. szám, péntek
Felvételik utón ~ felvételik elolt A pályaválasztás egyéni és társadalmi szempontjai Vakáció van, a diákok építőtáborozásának és nyaralásának ideje; s fizikai és szellemi erőgyűjtésének az időszaka is. Dolgoznak, szórakoznak, pihennek a fiatalok százai, ezrei. Ám vannak, akik a tankönyveket, jegyzeteket lapozgatják, vagy legalábbis lélekben készülnek a rövidesen esedékes főiskolai felvételi vizsgákra. Többen már június utolsó hetében átestek a tűzkeresztségen, de egyes főiskolákon csak augusztus 21-e és 26-a között lesznek a felvételi vizsgák, tehát több ezer érettségizett erőpróbája csak ezután következik. Főleg a diákok számára még mindig nem eléggé vonzó karokon és szakokon tartják a nyár végén a felvételiket; így például a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola gépészeti karán, a žilinai Közlekedési Főiskola gépészeti és elektrotechnikai karán, a kassai (Košice! Műszaki Főiskolán, a trnavai Pedagógiai Főiskolán, a kassai P. ]. Šafárik Egyetem természettudományi karán és a bratislavai Komenský Egyetem természettudományi karának néhány szakán. Ha az egyetemi és a főiskolai továbbtanulási lehetőségek listáját böngésszük, s a tervszámokat összevetjük a felső- oktatási intézményekbe jelentkezők, illetve felvettek számával, az adatokból figyelmet érdemlő következtetéseket vonhatunk le. Olyanokat, melyek tanulságul szolgálhatnak a most felvételiző vagy a következő években pályát választó diákoknak. Bár az idén — a korábbi évekhez képest — valamivel többen jelentkeztek műszaki főiskolákra, a pályázók meg* oszlása még korántsem ará- nyos. Hiszen az egyetem egyes karaira, főleg a humán irányzatokra a tervezettnél 3810-zel többen kérték felvételüket (ösz- szesen 7050-en), míg a műszaki irányzatokra és a közgazdaságtudományi főiskolára csak 4000-rel többen (összesen 13 000-en). Ehhez persze tudni kell azt, hogy a műszaki pályákra kétszer annyi érettségizettet vesznek fel, mint az egyetemekre és más főiskolákra együttvéve. A mérleg tehát még most sem került egyensúlyba, jóllehet az adatok azt mutatják, hogy az iskolák céltudatosabb pályairányítást végeztek. A felvételi esélyeket tekintve kétségtelen, hogy előnyösebb helyzetben vannak azok, akik műszaki pályákra felentkeztek. Hiszen a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolára pályázó 4316 hallgató közül 3230-at vesznek fel. Egyes karokon a Jelentkezők száma ugyan meghaladja a tervszámot, de a túljelentkezés nem szembeötlő. Műépítészetire 196-an szerettek volna bejutni, az új tanévben ezen a karon azonban csak 100-an tanulhatnak tovább; elektrotechnikára 1050-en jelentkeztek, 750-et vettek fel; vegyészeti technológián 926-an szerettek volna továbbtanulni, 680-an kerültek be; építészetire 1057-en jelentkeztek, 741-en jutottak be; a gépészetire pályázók száma 1087, közülük 960 fiatal számára válik lehetővé a felvétel. Hasonló a helyzet a kassai Műszaki Főiskolán is; itt a pályázók és a tervszámok megoszlása a következő: bányaipari kar 220 — 180, építészeti 316 — 270, az elektrotechnikai, a gépészeti és a kohászati karon a jelentkezők száma viszont fedi a keretszámot. (S hogy az egyes karokra hányán jutnak be, ez csak az augusztusi felvételi vizsgákon válik el.) A žilinai Közlekedési Főiskolára 1421 diák kérte felvételét, közülük 1230-at vesznek fel. Viszonylag sok fiatal (1205) tanulhat tovább a bratislavai Közgazdaságtudományi, Főiskolán,v de még így is sok a jelentkező. A népgazdasági karra 320 diák jutott be, ám 540 szeretett volna bekerülni; a szakágazati irányításra 290-et vetlek fel, az 567 pályázó közül; a kereskedelmi karon az 530 jelentkező közül csak 195- nek volt esélye; a Banská Bystrica-i kihelyezett karra 409-en pályáztak, de csak 110-nek kedvezett a szerencse; az irányítási karon 331-en szerettek volna továbbtanulni, a férőhely azonban csak 220, a kassai kihelyezett kar keretszáma 70, s 160-an kérték felvételüket Többszörös a túljelentkezés a nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán; három karára összesen 1820 diák jelentkezett és csak 805 öt vettek föl. A zvolení Erdészeti és Faipari Főiskola két karán az 560 pályázó közül az új tanévtől csak 290 lesz az iskola növendéke. Meglepően nagy volt az érdeklődés a kassai Állatorvosi Főiskola iránt: háromszoros a túljelentkezés, holott a keretszám 140. A szlovákiai egyetemekre és a főiskolákra az idén több mint 20 000-en jelentkeztek, s az 1978—79-es tanévben 12 400 hallgató kezdi meg tanulmányait a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán. Az érettségizők körében az idén is — akárcsak a korábbi években — legnagyobb volt az érdeklődés a humán irányzatok s azon belül is a jogi, az orvosi, a bölcsészettudományi karok iránt. Sokan pályáztak a bratislavai Komenský Egyetemre: 3992 diák jelentkezett, közülük az új tanévben viszont csak 1760 folytathatja tanulmányait. Az orvosi karra a 708 pályázó közül 170-et, a martini kihelyezett karra 80-at vettek fel. a jogi karon felvételiző 657 diák közül 230. a bölcsészettudományi kar iránt érdeklődő 841 fiatal közül 300, a sport- és testnevelési karra pályázó 273 érettségizett közül 155 jutott be, a gyógyszerészeti karon pedig 336 hallgató közül 180 felelt meg a követelményeknek. Nem volt nagyobb esély a felvételre a kassai Šafárik Egyetem humán irányzatain sem. Az orvosira 475-en jelentkeztek, 130-at vettek fel, a jogi karra 130-an jutottak be, a pályázók száma 403 volt, 130-an kerültek be a bölcsészettudományi karra is, a jelentkezők száma ennek viszont csaknem az ötszöröse. A Pedagógiai Főiskolákon felvételizők lehetőségei sem voltak nagyobbak: a Ban* ská Bystrica-i karon 508-an szerettek volna továbbtanulni — 325-öt vettek fel, a nyitrai karra 412-en pályáztak — a keretszám 260; valamelyest jobb a helyzet a trnavai karon: 275-en kérték felvételüket és 215 tanuló számára válik lehetővé, hogy itt folytassa tanulmányait. Jobbak a kilátások az egyetem természettudományi karának egyes szakjain: a Koméns- ký Egyetem karára 595-en jelentkeztek, közülük 430 nyerhet felvételt, a Šafárik Egyetem természettudományi karára pályázók száma pedig alig haladja meg a tervszámot. Bár a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők egy részének már eldőlt a sorsa, ennek ellenére fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a humán irányzatok megrohamozása nemcsak társadalmilag káros, hanem árt a fiatalnak is, mert ezáltal csökkennek felvételi esélyei. Ha ugyanis a jelentkezők száma messze meghaladja a felvehetők számát, nyilvánvaló, hogy a jó képességű tanulók közül is csak a legjobbak juthatnak be, a többiek az intézmény kapuján kívül rekednek. Számos rátermett, tehetséges diák tehát zsákutcába jut, képességeit eltékozolja, csupán kényelemszeretetből, vagy mert fél a matematikától, esetleg a fizikától. A többszörös túljelentkezésnek azonban van egy másik hátránya is. Ha ugyanis a legtöbb tehetséges fiatal csak az egyetemeket ostromolja s a műszaki főiskolákra pályázók száma alig fedi, vagy csak valamelyest haladja meg a tervszámot, szinte valamennyi jelentkezőt kénytelenek felvenni, hogy ne maradjon betöltetlen férőhely. Márpedig ez esetben nincs meg az egészséges szelektálás lehetősége; ily módon a gyengébb képességű tanulók is bekerülnek valamelyik műszak! karra, s mivel adottságaik nem felelnek meg a követelményeknek — fokozatosan lemorzsolódnak. Látszólag ugyan az egyén dolga, hogy eldöntse: milyen karon, vagy szakon tanul to>- vább — a pályaválasztás, a továbbtanulás a szocialista társadalomban mégis közügy. Nemcsak azért, mert a tanulás irányítása, szervezése országos gond, hanem mert a továbbtanulás elsősorban a népgazdaság munkaerőgazdálkodásának a kérdése. Közös érdekünk tehát, hogy a társadalom anyagi és szellemi javait biztosító szakmák, pályák kellő utánpótlást nyerjenek, s az egyéni szándékok és a társadalmi szükségletek összhangban legyenek. TÜLGYESSY MARIA Újabb erőpróba előtt Jugoszláviai vendégszereplésre utazik az Ifjú Szívek együttese Szlovákiai magyar kulturális életünk emelkedő színvonalát, bizonyítja, hogy az utóbbi időben több félhivatásos és amatőr művészegyüttesünk képviselte hazánkat külföldön, A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néhány napja tért haza sikeres skóciai vendégszerepléséről, a marto- si (Martovce) Hajnal folklórcsoport pedig Magyarországon a Duna menti folklórfesztiválon aratott szakmai- és közönségsikert. Holnapután az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Tánc- együttes nyolcnapos jugoszláviai körútra indul. Ebből az alkalomból kértük meg KULCSÁR TIBORT, az együttes igazgatóját, hogy mílaszolion néhány kérdésünkre. # Először arra kérem, hogy röviden szóljon az együttes első félévi munkájáról. — Együttesünk szlovákiai vá. rosokban és falvakban vendég szerepelt a Hazai tájakon című műsorral, számos nevelő- hangversenyt tartottunk az is kólákban, s felléptünk külön böző politikai ós kulturális jubileumok alkalmából is. Az elmúlt hónapban a Német De mokratikus Köztársaságban vendégszerepeltünk, a közönség reagálása, valamint a sajtóban megjelent kritikák alapján nagy sikerrel. # Hol és milyen műsorral lépnek föl Jugoszláviában? — Nagyra értékeljük azt, hogy az SZSZK Kulturális Minisztériuma minket bízott meg a megtisztelő feladattal. Mi a világhírű Kolo népi együttes csehszlovákiai vendégszereplését viszonozzuk. Nyolc nap alatt ötször lépünk közönség elé, Ljubljanában és Szlovénja más városaiban. Műsorunk gerincét a Hazai tájakon című összeállítás képezi, ezt néhány szlovák és morva népdalfeldolgozással, tánckompozícióval egészítjük ki. A legfontoSiabb célunk az, hogy Jugoszláviában is méltóan képviseljük hazánkat, s ízelítőt adjunk gazdag folklór kincsünkből. Kirándulás Kánaánba Az emberi elme csodálatos szüleménye a mese, amely hemzseg a földöntúli, kitalált lényektől. A modern mesében azonban nemcsak a tér végtelenjét képesek átszelni a hősök szemvillanásnyi idő alatt, hanem egy ügyes szerkentyű segítségével részesei lehetnek régmúlt idők, vagy akár a távoli jövő eseményeinek. A felnőtteknek szánt mai mesét a köznyelv kissé elhamarkodottan tudományos-fantasztikus irodalomnak keresztelte, amelyben a fantasztikum rendszerint elsöprő fölényben van a tudományosság rovására, ez azonban nem mindig csökkenti a mű irodalmi értékét. Sőt, néha hasznára is válhat. Mihail Bulgakov azon írók egyike, aki nem célnak, csupán eszköznek tekinti műveiben a fantasztikumot, hogy hőseit egy megváltozott világba küldve huszadik századi Swift- ként kigúnyolja, pellengérre állítsa hibáikat, fogyatékosságaikat, bemutassa kora társadalmának visszásságait. Éleslátása remek stílussal, rendkívüli egyéni humorral, maró szatírával párosul, ami világirodalmi rangra emeli alkotásait. A Mester és a Margríta című regénye permanens hiánycikk, az Ivan Vasziljevics című színművének szovjet filmváltozatát hosszú időn keresztül játszották nagy sikerrel szerte Európában (Nálunk Ivan Vasziljevics foglalkozást változtat címmel vetítették a mozikban, a Magyar Televízió Halló, itt Iván cár címmel mutatta be néhány éve). Ez a színmű' tulajdonképpen első változata egy témának, amelyben a szerző Rettegett Iván udvarába vezeti el a nézőt. A második változatban háromszáz évet előre ugornak az első variáció szereplői: Rein mérnök, az időgép feltalálója Ivan Vasziljevics lakóbizottsági titkár és Rada- manov, a piti kis tolvaj. A Magyar Televízió elkészítette mindkét színmű tv-változatát. Ismeretlen okokból először a kronológiai sorrendet megfordítva a jövőről szólót sugározta Boldogság címmel. A történet időpontjában, a harmincadik században megvalósult az emberek fő álma: világbéke van, nem fenyefet többé háború, kialakult az osz- tálynélküli társadalom, mindenki boldog, szereplőink szemében itt a Kánaán: nemcsak, hogy mindenkinek mindene megvan, de még a csapból is szesz folyik. Ismét bebizonyosodik, hogy a szerelem örök, az évszázadok folyamán semmit sem változott, és majd akkor is ugyanúgy teszi a férfinép a szépet a gyengébb nemnek, mint évszázadokkal ezelőtt, vagy napjainkban. A kezdeti mámor után főhőseinket elfogja a honvágy, ismét bebizonyosodik, hogy a boldogság nem függ teljesen az anyagi jóléttől. Az író utánozhatatlan stílusa és szatírája fel-felragyog a rendezés szürkesége alól, ami egymagában biztosítja, a néző jó szórakozását. Várkonyi Gábor rendezőnek nem sikerült főszereplővé előléptetni Ivan1 Vasziljevicset, aki a bulgakovi' $ Mik az együttes további tervei? — Közvetlenül hazaérkezésünk után Prágában és több cseh városban léptünk föl, majd ősszel Ismét kisebb-nagyobb szlovákiai körutakp indulunk. December elején valószínűleg ismét külföldre, méghozzá bulgáriai vendégszereplésre utazunk. —f —( szatíra egyik fő célpontja és eszköze. Elsősorban a kitűnő irodalmi alapanyag, talán az író érdeme, hogy Garas Dezső sikeresen formálta meg a szerepet. A tv-játék kimagaslóan legjobb alakítását Haumann Péter nyújtotta, akinek „klep- tomániás“ tolvaja feledteti tudta a dramaturgia (Jendvai György) ás a rendezés gyengéit. A mellékszereplők közül olyan egyéniségek, mint Men- sáros László és Esztergályos Cecília inkább csak jelzésszerű figurák maradtak. Üdítőleg hatott Drégely László mértéktartó díszlete és Vitz Éva jelmezei, amelyek inkább hasonlítottak középkori várúrnők ruháira, ill. ókori tógákra, mint a fantasztikus filmekben már szinte szabványnak számító testhezálló, könnyűbúvárokéhoz hasonló vízhatlan csillogó öltözékre. Némi támpontot persze azért a szerző is nyújtott, mivel a szövegben előírta a frakkviselést. A film alkotói kétségkívül nehéz helyzetben voltak, hiszen a jövőt kellett bemutatniuk. Meg kell azonban jegyezni, hogy Bulgakov ugyan e két színművében látszólag két egymástól időben nagyon távoli korról ír,, valójában saját korának néhány — ha nem is tipikus — alakját ábrázolta, valamint saját korának néhány problémáját vitte színre. Mindenesetre kíváncsian várjuk a másik színmű tv-változatát, az Ivan Vasziljevicset, amelyet ma este láthatunk. ÜZOGANY ERNŐ Siker az Inter-tie-on Villáminterjú a Csehszlovákiai Macjyar Tanítók Központi Énekkarának angliai sikeréről A CSMTKÉ, amely a CSP.- MADOK KB égisze alatt működik, a SZSZK Kulturális Minisztériumának megbízásából részt vett az észak-angliai Midd- lesbrough-ban rendezett Inter- tie nemzetközi fesztiválon, és az énekkarok folklór kategó- riáfában a 3. helyet szerezte meg. Erről az újabb nemzetközt sikerről s a fesztivál jellegéről kérdeztük V1CZAY PÁLT, a CSEMADOK KB népművészeti osztályának vezetőjét, az énekkar titkárát. — Az Inter-tle, azaz a nemzetközi együttműködés fesztivál, Nagy-Britannia egyik legnagyobb amatőr művészeti seregszemléje. Nemcsak énekkarokat, de jéneklőcsoportokat, táncegyütteseket, madrigál kórusokat, különféle zenekarokat és szólistákat is bemutat. Mi a női kar, a vegyes kar és a folklór éneklés kategóriájába neveztünk be. Az utóbbiban, amelyben 3. díjat szereztünk, hazánkon kívül Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia, Kanada, Svájc, Svédország, Írország, Olaszország, Portugália, Hollandia, Franciaország, Görögország, az Egyesült Államok és Anglia képviseltette magát. Összesen 26 énekkart hallgatott meg a nagy nemzetközi tekintélyekből álló zsűri, közülük kilenc jutott a döntőbe, amelyben Janda Iván és Vass Lajos vezényletével Bárdos Lajos: Patkóéknál című csallóközi népdalfeldolgozásait, és Ottó Ferenczi: Verbung című szlovák szerzeményét énekeltük. Az érdeklődés, akár a siker, hatalmas volt. — Ilyen nagy konkurenciában még talán .sohasem énekeltünk, pedig női karunk aranyérmet szerzett már az írországi Corkban, vegyes karunk nagydíjat a lengyelországi Miedzizdrojeban, a világhírű debreceni Bartók Béla kórusfesztiválon 1967-ben ezüst koszorút. 1976-ban, a folklór kategóriában, pedig 3. helyet. Tehát igazán nem mondhatjuk, hogy nem vettünk részt több rangos seregszemlén, tény azonban, hogy erre a kétévenkénti middlesbroughi fesztiválra valamennyi ország a legjobbjait küldi. Ez meglátszott a színvonalon is. Mindent összegezve: a kórus nagy tapasztalásokkal és sok-sok élménnyel gazdagodva tért haza. Na és azzal a büszkéltető tudattal, hogy sikerrel képviselte hazánkat. —sző— 1fl78 VIII. 11
