Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-11 / 220. szám, péntek

Mozaik Amerika hétköznapjaiból

Beszélgetés Jozef Danoval

A múlt héten pénteken jelent meg lapuink 3. oldalán a Kiáb rándulás a nyugati világból című cikk, amelyben Jozef Dano nyilatkozott a sajtónak, s válaszolt az újságírók kérdéseire. Az 50-éves nitrai születésű férfi egy negyedszázaddal ezelőtt hagyta el hazánkat, először Ausztriába, majd Ny ugat-Németországba távozott. 1957 óta Név/ Yorkban, a „Lido Corporationban“ dolgozod, azaz az ENSZ-épület együk' üzletében. Raktárosként kezdte, majd üzletvezető lett. Jozef Dano elhatározta, hogy végleg visz szalér Csehszlovákiába, jelenlegi látogatása során kérte a hatóságoktól visszavételét államunk köteléikél>e. Az említett sajtó- tájékoztatón bőven foglalkozott az amerikai dolgozók helyzetével, a kint élő emigránsok és szervezeteik tevékenységével. Sokéves tapasztalatait, érdekes élményeit azonban még egy újságoldalnyi cikkben sem lehetett mind elmondani. Gondoltuk, olvasóinkat érdekli majd, ha még néhány részlettel kiegészítjük az ott elhangzottakat. Jozef Dano készségesen válaszolt lapunk kérdéseire.

Napirenden a rhodesiai kérdés

SZOVJET FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN

1978

VIII. 1L

— Készt vett a Szlovákok Világkongresszusának legutóbbi ülésén Washingtonban, x ismeri a Szabad Csehszlovákia Tanácsa nevű másik emigráns szervezet néhány tagiát is. Ün szerint ezek az emigránsok hogyan szeretnék céljaikat — melyeket akár lázálinoknak is nevezhetünk — megvalósítani? Milyen messiásra várnak a kint élők? Természetesen nem azokra gundolok, akik egykor a kenyér, a munkalehetőség után vándoroltak ki Amerikába.

— Bevezetőül néhány szót e hivalkodó nevet viselő szerve zetokről. Mint ismeretes, a Sza- had Csehszlovákia Tanácsa 1949 ben jött létre, s az amerikai tervek szerint a csehszlovák nép külföldi képviselője lett volna. De az 1948-as bukott politikusok közötti ellentétek mialt 1961-ben lényegében meg szűnt. A tíz évvel ezelőtti csehszlovákiai események azonban ösztönzést adtak felélesztésére. Természetesen mindezt az ame rikai titkosszolgálat pénzelte.

A Szlovákok Világkongresz szusa a szlovák nép érdekeivel ellentétes, hazug propagandát fejt ki. Hlinka szlovák néppártja és az ún. szlovák állam kudarcot vallott vezetőinek kis csoportja uralja, akik céljaik érdekéljen a legreakciósabb körökkel szövetkeznek: Habsburg Ottóval, Becherrel, Franz joset Strausszal stb. A szervezet tevékenységéin fontos szerepe van a 48 as papi emigrációnak, amely uem vallási kérdésekkel, hanem Csehszlovákia-ellenes uszításokkal foglalkozik

Ugyancsak a csoporthoz tartozik a cionista Eugen Löbl.

S hogy milyen vágyaik vannak? A Szlovákok Világkongresszusa vezetőinek álma: szétverni a csehszlovák föderációt, újraalakítani a szlovák államot kapitalista alapokon. Ezért is szövetkeznek az említett reakciósokkal. Nem túlzás azt állítani. hogy még egy újabb háborút is szívesen látnának, gondolván, így közelebb jutnának vágvuk teljesüléséhez. Hozzá kell tenni, hogy e körök mögött nem állnak nagy tömegeik, különböző, lényegében bukott egyének törekvéseiről van szó, akiket főleg az amerikai dollár ösztökél.

— Sokan, akik csak hallottak Amerikáról, akik csak az Ide látogatók dollárjait látják, úgy tekintenek az USA-ra, mint a gyors meggazdagodás hazájára. Mi a véleménye annak, aki ott is élt?

— Azt hiszem, az összehasonlítások során gyakran alapvető hibát követnek el, amikor kerek összeget kerek összeggel szoroznak, s kiszámolják, hogy száz dollár hány korona. Ha ez Így volna reális, akkor az USA-ban sóikkal kevesebb lenne a szqgénynegyed és a nyomortanya. Például sok amerikai munkás nem hiszi el.Miogy nálunk ingyenes a kórházi kezelés. Nem hiszik el, hogy ilyesmi egyáltalán lehetséges. Ez egyébként az ottani erős szocialistaellenes propagandát is bizonyítja. De hadd említsek egy két számot. Egy kórházi ágy napi ára kb. 100 dollár, — orvosi kezelés nélkül. S nem is előkelő kórházról van szó. Egy orvosi vizit 25—50 dollár. Aki tehát megbetegszik, az elszegényedik. Mielőtt felvennének egy beteget, ellenőrzik a bankszámláját.

Én már ebédeltem Itt 15—20 koronáért. Kint ugyanannyit fizettem volna, de dollárban.

Egy átlagos lakótelepen, nem túl előkelőben egy kétszol*ás lakás havonta 300—400 dollárba kerül. A tanulási lehetőségekről nem is beszélve! Nem .csak a munkás nem tudja taníttatni gyermekét, hanem a kö- zépiéteg sem. Persze vannak kivételesen szerencsésok, akik valamilyen ösztöndíjhoz jutnak. A négy-öl évig tartó főiskolát, egyetemi oktatás 20—40 000 dollárba kerül.

— Mi a helyzet a gyors meggazdagodással?

— A bevándorló, ha szerencséd van és alkalmazzák, meg kapja az 1,75 dollár alapóra- bért. Béremelésről csak akkor lehet szó, ha az illetékes szakszervezeti szövetségnek a tagjává válik. De ez sem olyan könnyű, hónapok, esetleg évek telhetnek el. Amíg valaki néni tagja a szak sze r vez e t nek, bármikor elbocsáthatják, nincs, aki kiálljon mellette. Aki kivándorolt, hamarább kiábrándul Amerikából, mintsem meg szók ja azt.

— Az év elején sokat irtunk, sokat hallottunk a 160 ezer amerikai bányász sztrájkjáról. Vannak ezzel kapcsolatban valamilyen személyes élményei?

— Közvetlen élményeim nincsenek. De a vállalatok gyorsan kihasználva a helyzetet, már a sztrájk második, harmadik napján emelték a villany árát és más fűtőanyagokét. Természetesen ezt is a munkás érezte meg a legjobban.

— Mi a véleménye az életszínvonal alakulásáról?

— Nyári témával kapcsolatos élményemet mondom el. Tíz- tizenöt évvel ezelőtt találkoztam nyaraló fiatalokkal, akik e célra kölcsönt vettek fel. Az amerikai tévé is propagálta az ,.először élvezd, később fizesd“ — akciót. Tehát a nyaralás részleteit az év folyamán törleszteni lehetett. Ma már ilyen nincs az Egyesült Államokban, a kormány megpróbálja maximális takarékosságra szorítani az embereket. Most a tévé ismeretterjesztő műsorokat sugároz arról, hogyan lehet a városokban kihasználni a tenyérnyi szabad területeket és zöldséget termeszteni. Ezt azelőtt minden amerikai nevetségesnek tartotta volna.

— Eléggé meglepődött azon, hogy magyar nyelvű napilap munkatársa vagyok. Már 1970-ben is járt itthon, módja van összehasonlítani a két ország nemzetiségi politikáját, a népek kulturális hagyományainak ápolását hazánkban és az USA- ban. Mi erről a véleménye?

— Az amerikai polgárt nem igen érdekli, hogy ki milyen nemzetiségű. A faji kérdés sokkal intenzívebben jelentkezik, bár hivatalosan nincs fajüldözés az USA-ban, tudjuk jól, mi a helyzet, hogyan bánnak a színes bőrűekkel, a négerekkel, az indiánokkal, a Puerto Rico-i vagy a mexikói munkásokkal. Véleményem szerint az amerikai kormánynak az a törekvése, hogy valamilyen amerikai nemzetet formáljon, ami eléggé illuzórikus elképzelés. Például egyre erősebbek azok a törekvések, hogy megszüntessék a spanyol iskolákat. Mert a kormánynak nem érdeke, hogy valaki spanyolul tanuljon. Sok mindenre hivatkoznak, többek között a nyelvismeretre. Ismétlem, egyáltalán nem célja ott senkinek és nem is érdeke az ilyesmi, mert nem üzlet az, ha valaki a salát hagyományait, kultúráját ápolja.

— Hogy mutatkozik m egy hivatalban?

— Ha valaki tökéletesen tud angolul, akkor nincs hiba. De lia idegen akcentussal beszél, röglön gyanagkvóbbá válnak. S megint más az, ha valaki állami hivatalban szeretne munkát vállalni. Egy szlovák, magyar vagy lengyel mindig háttérbe szorul a némettel, angollal vagy sikóttal szemben. Hiszen már csak azért is gyanús, mert a „keleti tömbből“ jött. Természetesen az is számít, hogy ki mikor emigrált, volt-e otthon, azaz „megfertőzhette-e“ a kommunizmus?

— Említette a mexikói munkásokat. Mi is sokat hallottunk sorsukról.

— Rengeteg mexikói szökik át a határon munkalehetőség utón. Mivel feketén tartózkodnak az Egyesült Államokban, sehová sem fordulhatnak védelemért. Ezeket a munkásokat zsákmányolják ki a legember- telenebbül, a munkaadóik, a farmerek a létminimumot sem fizetik meg nekik. Már többször volt szó arról, hogy szigorítják a határon az ellenőrzést, mondván, hogy a mexikói elveszi az amerikai munkanélküli kenyerét. De az ilyen intézkedés a befolyásos köröknek sem lenne igazán érdeke. Ugyanis a mexikói az egyik legolcsóbb munkaerő, bármit elvégez, az ő bőrén lehet a legtöbbet keresni.

— Köszönöm a beszélgetést.

MALINAK ISTVÁN

(ČSTK) — Az ENSZ dokoda- nializációs külömbizottsága folytatja az egyik legfontosabb kérdés — a rhodesiai törvénytelen fajüldöző rendszer gyors felszámolásának a megvitatását. Az afrikai országok hazafias frontjainak képviselői felszólalásaikban leszögezték: a felszabadító harc fokozódása, melyet a zimbabwei nép kezdett meg, kedvező feltételeket teremtett a rhodesiai fajüldöző rendszer felszámolásához.

A fejlődő országók képviselő.! rámutattak a nyugati országok Afrika-el lenes kampányára, me lyet azután kezdtek el, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa közzétette a törvény telem rhodesiai rendszer ellen hozott szankcióka*.

Nejcso Nejcsev, Bulgária kép- viselője élesen bírálta a nyugati hatalmak, mindenekelőtt Nagy-Britannia és az Egyesült Államok azon kísérleteit, miszerint a zimbabwei nép mondjon le arról, hogy a rhodesiai problémát az ENSZ határozata értelmélien oldják meg.

Jurij Belobrov, a Szovjetunió képviselője ismertette hazája állásfoglalását és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió teljes mértékben a gyarmatosítás maradványai, a fajüldözés és az újgyarmatosítás ellen harcoló afrikai népeket támogatja. A Szovjetunió következetesen küzd a fajüldöző rendszer felszámolásáért és követeli, hogy a hatalmai adják át Zimbabwe népéinek.

Tűzszünet Bejrutban

(ČSTK) — A libanoni kormány képviselői Eliasz Szár- kisz elnökkel az élen tanácskoztak a jobboldali keresztény erők képviselőivel és az arabközi biztonsági egységeik parancsnokságával. A tanácskozás után a jobboldali keresztény erők parancsnoksága tűz- szünetl parancsot adott ki és letiltotta Bejrútiján a provokatív akciókat az arabközi biztonsági egységek ellen. A jobboldali keresztény erők nyilatkozata felszólította a jobboldali milíciók tagjait, hogy ne hordjanak nyilvánosan fegyvert azokon a helyeken, ahol az utóbbi időben a legsúlyosabb incidensekre került sor.

Ez az intézkedés a libanoni

MONDALE A SALT TÁRGYALÁSOK KILÁTÁSAIRÓL

(ČSTK) — Walter Mondale

amerikai alelnök a Christian Science Monitor című lapnak adott nyilatkozatában mindenekelőtt a hadászati támadófegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokkal foglalkozott. Mint mondotta, a tárgyalásokon haladás tapasztalható, de még sok a teendő: bizonyos problémákat

még nem sikerült rendezni, s megoldásukhoz idő kell.

Az újabb SALT-megállapodás megkötésének időpontját firtató kérdésre válaszolva Mondale elképzelhetőnek tartotta, hogy a dokumentumot még eb- beu az évben aláírják, de semmiképpen sem a legközelebbi egy két hónapban. Beismerte, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszony á- ba,n feszültség támadt, ez azonban — mint mondotta — nem befolyásolja az újabb SALT- megállapodás aláírása érdekében tett erőfeszítéseket.

Arra a kérdésre, hogyameny- nyiben megkötik az újabb SALT-megállapodást, az amerikai kormányzat biztosítani tudja-e annak kongresszusi ratifikálását, Mondale bizakodóan válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a leendő megállapodás nemcsak tükrözi majd az Egyesült Államok érdekeit, hanem csökkenteni fogja a szakadatlanul növekvő hadászati fegyverkezési hajszát is. Az alelnök véleménye szerint a leendő megállapodás katonai szempontból is hasznos lesz az Egyesült Államok számára, mivel csökkenti majd a nemzetközi feszültséget és a háborús veszélyt.

TÖRÖK-AMERIKAI TÁRGYALÁSOK WASHINGTONBAN

(ČSTKJ — Az Egyesült Államok Külügyminisztériumában török—amerikai tárgyalások folynak. A tanácskozásra Washingtoniba érkezett Sukru Elekdag, a tőrök külügyminisztérium főtitkára. Az amerikai sajtó szerint a tárgyalások a Török ország ellen három évvel ezelőtt elrendelt fegyverszállítási embargó most elhatározott feloldásával kapcsolatosak.

Mint emlékezetes a Fehér Ház nyomására, amelyet aggasztott, hogy az embargó életbe lépése nyomán bezárták az Egyesült Államok1 törökországi haditámaszpontjait, a kongresszus mindkét háza megszavazta a tilalom hatályon kívül helyezését. Az erre vonatkozó törvénytervezetet most önti végleges formába a kongresszus egyeztető bizottsága. Az UPI hírügynökség szerint Sukru Elekdag a tárgyalásokra hosszú listával érkezett. A lista azokat a fegyvereket tartalmazza, amelyekeit Ankara az Egyesült Államokban szeretne megvásárolni, mihelyt a fegyverszállítási tilalom hivatalosan is megszűnik. A listán első tételként amerikai gyártmányú repülőgépek alkatrészei szerepelnek.

Az amerikai fél a megbeszéléseken felvetette a Törökországban levő 26 amerikai felderítő támaszpont mielőbbi megnyitásának kérdését. Három évvel ezelőtt történt bezárásukig ezekről a támaszpontokról rádióelektronikus megfigyelést folytattak a szomszédos országokban. A tárgyalásokat kommentálva az AP egy magas rangú külügyi illetékest idéz, akii megerősítette: ma már nincsen semmilyen komoly akadálya annak, hagy újra megnyissák a négy legfontosabb amerikai támaszpontot Törökországban.

Ugyanakkor, mint a Cumhu- riyet című tekintélyes török újság írta: A támaszpontok megnyitásáról csak közös védelmi megállapodás alapján dönthetnek, az azonban még nem létezik. Az embargó feloldása és a támaszpontok megnyitása között — hangsúlyozta a lap a török külügyminisztérium Illetékes forrásaira hivatkozva — nincs közvetlen összefüggés.

vezetők -igyekezetének eredménye, akik az ország helyze- térnek normalizálása érdekében szeretnék befejezni a libanoni fővárosban hat hónapja tartó összecsapásokat a jobboldali keresztény erők és az arabközi biztonsági egységek tagjai között. Az intézkedés része az úgynevezett stratégiai biztonsági tervnek, melynek végső célja Bejrút demilitarizálá&a.

Atherton közel-keleti körúton

(ČSTK) — Alfred Atherton,

az Egyesült Államok külügy* miniszterének közel-keleti kérdésekkel foglalkozó helyettese, aki rövid látogatáson Szaúd- Arábiában tartózkodik, tegnap Taifban találkozott Ssaúd Ibn Fejszál szaűd-arábiai külügyminiszterrel.

A szaúd-arábiai hírügynökség jelentése szerint Szaúd Ibn Felszáll Atherton tájékoztatta Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerdán befejeződött közel-kelett útjáról, melynek során Jeruzsálembe és Alexandriába látogatott, továbbá Me- uahem Begin izraeli kormányfő és Anvar Szadat egyiptomi elnök tervezett washingtoni találkozójáról.

Az elmúK három hét folyamán ez már Atherton második látogatása Szaúd-Arábiában. Ma hasonló céllal Ammanba, Jordánia fővárosába repült.

Milan Matouš nyilatkozott a Komszomolszkaja Pravdának

(ČSTK) — A Komszomolszkaja Pravda tegnap közölte a Milan Matuu&sal, a CSKP KB Ma rxizmus—Leni n lam us In té ze- te igazgató-helyettesével folytatott beszélgetést. A szerző leszögezi: az ellenséges propaganda különböző utakat keres, hogy behatolhasson Csehszlovákiába. Ideológiánk ellenfelei igyekeznek tévútra vezetni a fiatalokat, akik holnap irányítani fogják a szocialista államot. A burzsoá propaganda meg akarja nyerni azokat, akik tapasztalatok híján nemi tudják, milyen a kapitalizmus, s azokat, akik nem vettek részt a szocialista forradalomban, és p o H t ikaiila g t a pa s z t a 1 a t lam o k.

Portugáliában az utóbbi időben a Portugál Kommunista Párt irányításával fejlődésnek indult a pionírszervezet tevékenysége. Alvaro Cun- hal, a párt főtitkára részt vett az egyik pionírtáborban az új tagok felavatási ünnepségén.

{ČSTK — Avanta . felvétel)

' 'é '/"U?'' ' y/ \