Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-31 / 240. szám, csütörtök

/ Tovább folyik a vita az ENSZ különbizottságaiban (ČSTK) — Az ENSZ külön­bizottsága, amelyet azért hoz­tak létre, ht>gy fokozza a nem- zetközi kapcsolatokban az erő- szakiról való lemondás elvének hatók on yságál, kedden folytat fa munkáját az erőszakról való lemondással kapcsolatos egyez mény ja vasi a tanaik megtárgya­lásával. Dimitar Kosz to v bolgár kül­dött hangsúlyozta, hogy a szerződés megkötése jelentős lépés lernne a népek közötti bizalom megerősítése felé. s hozzájárulna a nemzetközi biztonság megszilárdításához. Rámutatott arra, hogy a máso dik világháború óta több mint 300 „lokális háborúra" és fegy­veres konfliktusra került sor. Ilyen körülmények között az ENSZ-nek nem szabad passzív­nak lennie. Andreasz Jakovidisz ciprusi küldött a további tárgyalások szempontjából kiindulópontnak és alapnak minősítette a szov­jet javaslatot. Patrice Hunga- von, Benin küldöttje kijelen­tette, hogy országa a közel­múltban idegen agresszió ál­dozata lett és továbbra is ag­resszió fenyegeti. Az imperia­lista nagyhatalmak védelmezik Dél-Afrika fajüldöző rezsimjeit és leihelővé teszik számukra, hogy agresszív akciókat hajt­sanak végre a Szomszédos or­szágok ellen. Az erőszakról va­ló lemondással kapcsolatos egyezmény megkötése az im­perialista nagyhatalmakat a törvényeik megtartására és a népek f ügg e t lenségé ne k t tsz le - letben tartására kényszerítené. Az ENSZ deko Ion ializációí, különbizottsága kedd esle vi­tával folytatta munkáját. Ni­colas Nogueras szenátor, a Puerto Rico-i szenátusi többség ne<k a vehetője az ENSZ segít­ségét kérte az ország függet­lenségének eléréséhen. ' Eneida Vazquez a Puerlo Rí co-i Béiketanács elnöke elítél­te Puerto Rico gyarmati státu­szát, hangsúlyozta, hogy a gyarmatosítás felszámolása és az észak-amerikai imperializ­mus kiszorítása a szigetről megszilárdítaná a világbékét és a nemzetközi biztonságot. Megjegyezte, hogy szükséges mielőbb végrehajtani a sziget demi 1 i ta r i zá 1 ásá t. Mesterkedések a Balkánon A BTA hírügynökség nyilatkozata a 137 fi VIII. 31 (ČSTK) — A „Tényleges cé­lok“ címmel valamennyi bolgár lap közölte a BTA bolgár hír­ügynökség nyila tkoza lát Hua Kuo-feng jugoszláviai látogatá­sáról. A nyilatkozat rámutat, hogy a kínai vezető látogatá sát durva kirohanásokra hasz nálta fel a Szovjetunió ellen, emellett e támadásokat a hege- monizmus elleni- harcra szólító jelszavakkal leplezte. Megkísé­relte, hogy ellentétet és gya­nakvást szítson a balkáni or­szágok között, csökkentse a szocialista közösség országai­nak befolyását és aláássa a né­peknek a világbéke és bizton­ság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit. A BTA emlékeztet arra, hogy az AP amerikai hír- ügynökség Hua skopjei látoga­tásával kapcsolatos kommen­tárjában hangsúlyozta: „Ügy ítélhető meg, hogy a látogatás szovjetellenes s ugyanakkor bolgár és Balkán-ellenes irány­zatú ...“ A bolgár sajtóügynökség to­vábbá emlékeztet a moszkvai Pravda cikkére, amelyben azt írta, hogy csak a vak nem lát­ja azt a veszélyt, amelyet Pe­king jelent a békére. Éppen Kí­na az, írja a bolgár hírügynök­ség, amely külpolitikáját a he- gemonizmus elvei alapján foly­tatja. Peking Kambodzsát a VSZK megtámadására provokál­ta, politikai és gazdasági nyo­■üléghozzá menthetetlenül, s ezt nemcsak az utóbbi he­tek és hónapok nicaraguai ese­ményei igazolják, hanem a hír- ügynökségek legfrissebb jelen­tése is alátámasztják: Somoza egyelőre három hónapra az Egyesült Államokba távozik. Régi szabály az, hogy a ka­pitány utolsónak hagyja el a süllyedő hajót. Somoza eseté­ben más a helyzet: a diktátor­rezsim futott zátonyra, a diktá­tor-tábornok a polgárháború hullámcsapásai elől távozik. Menteni ezzel csak a saját sze­mélyét mentheti, a lényegen nem változtat: az a rendszer, amelyet személye képvisel, megbukott, teljes az erkölcsi- politikai vereség, bár katonai segédlettel még fenntarthatja magát egy ideig. Hogy meddig, azt nehéz lenne ' megjósolni. Túl bonyolult a helyzet Nicara­guában, a belső feszítő erők és a külső ráhatások örvénylésé­ben még a politikusok sem lát­hatják tisztán, hová vezet mind­ez, hol köt ki végül Nicaragua. Januárban meggyilkolták Joa- qin Chamorrót, a La Prenza című lap főszerkesztőjét, az el­lenzéki mozgalom vezéralakját. Azóta a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front gerillái egyre gyakrabban csaptak ösz- sze Somoza tábornok hadsere­gével, a nemzeti gárdával. Fő­képp vidéken, de a hazafiak behatoltak a nagyvárosokba is. Erejüket a napokban is bizo­nyították, amikor tőszóikat ejt­ve elfoglalták a parlamentet, mást gyakorol Vietnamra, rá­galmazó és zsaroló kampányt szervez a kínai származású vietnami állampolgárok mester­ségesen előidézett problémája körül. Nem kevésbé jellemző Albánia esete, amely ellen Ki­na ugyancsak a diktátum po­zícióiból lép fel — hangsúlyoz­za a nyilatkozat. A hírügynökség továbbá rá­mutat, hogy Hua Kuo-feng Belgrádban Ismét megismételte az ismert kínai tézist, misze­rint „a katonai tényezők meg­növekszenek“. A háború elke­rülhetetlenségéről hirdetett maoista jóslatok, és azoknak szembehelyézése a nemzetközi enyhülési politikával aláássa a tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket és va­lamennyi nép biztonságát ve­szélyezteti. Számos politikai megfigyelő hangsúlyozza, hogy a kínai ve­zetők Hua Kuo-feng látogatásá­val igyekeznek éket verni a Balkán félsziget államai, a szo­cialista országok köaé, meg akarja zavarni jószomszédi kapcsolataikat, amelyek már jó eredményeket hoztak. Bulgária nem maradhat közömbös azzal szemben, amit Peking a béke ellen elkövet a Balkánon. To­vábbra is folytatja következe­tes békenoiltikáját — hangsú­lyozza a bolgár sajtóügynökség nyilatkozata. 1 Kommentárunk s a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték, meg tíz­millió dollárt. Somoza teljesí­tette követeléseiket, csak a pénzösszeget alkudta le a fe­lére. A diktátor maga ellen fordí­tott minden réteget, szinte az egész ország ellenzéki. Ez az ellenzék azonban ť&ak egy do­A Finn KP jubileuma (ČSTK) — A Finn Kommu­nista Párt megalakulásának 60. évfordulóján Helsinkiben ko szorűzással emlékeztek meg az 19 Lö januárjában, az ellenfor radalom ellen vívott harcban husi halált halt finn vörösgár d istákról. Aarne Saarinen, a Finn KP elnöke, a moszkvai Pravda keddi számában méltatta a jo lenleg 48 200 tagot számláló finn párt fejlődését. ,,A párt 60 éves működése során jogokkal nem rendelkező, üldözött párt­ból olyan jelentős politikai té­nyezővé vált, amelyet vala­mennyi politikai irányzatnak figyelembe kell vennie“ — mu tafcott rá Saarinen. Zambia szuverenitásaiért (ČSTK) — Gwendoline K« niev, Zambia állandó ENSZ képviselője közleményt hozott nyilvánosságra a Dél afrikai Köztársaságnak augusztus 22- én Zambia ellen intézett táma­dásával kapcsolatban. A zambiai kormány nem ra­gaszkodik ahhoz, hogy az ag­ressziót a Biztonsági Tanács megtárgyalja, mert a támadást visszaverték és az agresszoro- kat meghátrálásra kényszerí tették. Zambia kormánya és népe kész továbbra is védeni az ország szuverenitását ós te rületi sérthetetlenségét és so­hasem engedi meg a Dél-afri­kai Köztársaságnak, hogy bün­tetlenül megsértse Zambia szu­verenitását. Hajlandó támoga lást nyújtani Namíbia népének abban a harcában, amelyet az önrendelkezésért és a függet lenségért vív A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY ALKALMAZÁSÁRÓL TÁRGYALT A LEGFELSŐBB TANÁCS ELNÖKSÉGE (ČSTKj — A Kremlben ülést lartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. Meg vizsgálták a Legfelsőbb Tanács legutóbbi ülésszakán elfoga dőlt választási törvény előíró sainak megvalósítását, tekintet tel a következő parlamenti vá lasztások előkészítésére. Az el nükség megvitatta a könnyű iparj, valamint az erdőgazda - sági és fafeldolgozó ipari mi nisztérium tevékenységéről szó ló jelentést, és elfogadta a par­lamenti terv és költségvetési bizottságának a két miniszté­riumban folytatott munkajaví- tással kapcsolatos javaslatait. Kiemelték, hogy minden javu­lás ellenére, egyes közszükség­leti cikkekből, sem a mennyi-' séget, sem pedig a minőséget tekintve még nem tudják ma­radéktalanul kielégíteni a la­kosság igényeit. Miről tárgyalt Hua Kuo-feng Jugoszláviában ? (ČSTK) — A belgrádi sajtó közleményben számolt be Hua Kun feng jugoszláviai látogatá­sáról. A közleményből kitűnik, hogv a zárótárgyalások során összefoglalták a kétoldalú megbeszélések eredményeit. A TASZSZ hírügynökség szerint közölték, hogy a két fél „be­ható eszmecserét folytatott a kölcsönös kapcsolatokról és a világhelyzetről.“ Megállapítot­ták, hogy „nézeteik azonosak, vagy közel állnak egymáshoz“ számos nemzetközi kérdésben, rámutattak az ENSZ szerepére a nemzetközi problémák meg­oldásában és hangsúlyozták az el nem kötelezettek mozgalmá­nak jelentőségét. A közel keleti helyzetet ille tőén a két fél megállapította, szükséges, hogy „Izrael kivo nuljon a megszállt arab terüle­tekről, hogy megvalósuljanak a palesztinok nemzeti jogai ós hogy megtalálják a válság Viharos kormányellenes tüntetések Nicaraguában Somoza az Egyesült Államokban keres ,,gyógyulást“ (ČSTK) — Nicaraguában már hatodik napja tart az általános sztrájk, amelynek résztvevői Anaxtasio Somoza diktátor le­mondását követelik. A főváros­ban az üzemek, üzletek és az intézményeik 80 százalékában megbénult a munka. Néhány városban viharos kormányellenes tüntetéseket szerveznek. A Managuától d 1 re fekvő Jinotepe városban a rezsim ellenzői barikádokat emeltek. Somoza Nemzeti Gár­dájának beavatkozása során Leoneban, az ország második legnagyobb városában két tün­tető életét vesztette. Managuában és a többi ni­caraguai városban folytatódik az ellenzéki pártok, a szakszer­vezeteik és a diákszervezetek képviselőinek letartóztatása. A kormány szóvivője közölte, hogy minden állami alkalma­zottat, aki csatlakozik a sztrájkhoz, automatikusan el- elhocsátanak. Annak ellenére, hogy a dik­tatúra politikai helyzete jelen­tősen megingott, Somoza újság­írók előtt kijelentette, hogy nem hajlandó lemondani a köztár­sasági elnöki tisztségről és a Nemzeti Gárda főparancsnoká­nak tisztségéről. Távozása úgy­mond „káoszt és polgárhábo­rút“ jelentene. Talán még min­dig azzal számol hogy az Egye­sült Államok hathatós katonai és más segítségnyújtása meg­mentheti a rezsimet. Managuai jól tájékoztatott források arról adtak hírt, hogy Somoza az Egyesült Államokba készül to­vábbi „gyógykezelésre“. A ko­rábbi hasonló amerikai útjai során azonban mindig minde­nekelőtt támogatást keresett a washingtoni kormányköröknél, hoi?v tovább folytathassa bru­tális politikáját. szekerének rúdját. Például egy managuai bankár szerint az üzleti élet képviselői azért csat­lakoztak a már egy hete tartó általános sztrájkhoz, mert sze­retnék, „ha a diktatúrát mie­lőbb felváltaná egy nemzeti kormány, még mielőtt a kom­munisták új Kubává változtat­nák Nicaraguát“. Süllyed Somoza hajója logban jutott közös nevezőre: Somozának távoznia kell! A jövőt illetően eltérőek az egyes csoportok véleményei. A meg­gyilkolt főszerkesztő, a Clia- rnorró alapította Felszaba­dítási Demokratikus Szövetség (UDEL) vezetőjének halála óta nem elég aktív. A Nicaraguai Demokratikus Mozgalom a kö­zéposztály érdekeit képviseli, s megint más a keresztényde­mokraták és a konzervatívak elképzelése. A Proletár Irány­vonal önállóan küzd. A Meg­hosszabbított Népi Háború ne­vű szervezet egyesült a sandi­nistákkal. A Tizenkettek Moz­galmát, amelyet üzletemberek, professzorok és papok irányí­tanak, támogatja az UDEL is egy kormányellenes front lét­rehozásában. Az üldöztetések, a kínzások, a terror, a diktá­tor ellen fordította a papságot is. Tehát minden réteg a saját érdekeinek rtregfelelő irányba szeretné fordítani az ország És mit szeretne Nicaragua legnépesebb csoportja, mi a munkásság, a szegény emberek érdeke? Természetesen az, amitől osztályellenségei — mint pl. a bankár is — rettegnek. Az ország gazdasági helyzete rossz, s egyre inkább romlik. Nicaragua eladósodott, a kül­földi, a nyugati tőke szabad prédája. A nép nyomora egyre nő. A gazdaságilag aktív lakos­ság 36 százalékának nincs munkája. A lakosság 50 száza­lékának a nemzeti jövedelem­ből csupán 15 százalék jut. Az egy lakosra jutó évi átlagos jövedelem 300 dollár, a mező­gazdasági vidékeken azonban e kevésnél is kevesebb: 120 dollár. Az iskolaügy, az egész­ségügy és a lakástigy terén visszariasztó a helyzet. Például csak a fővárosban, Managuá­ban a lakosság 87 százaléka olyan lakásokban él, melvekben az alapvető higiéniai követel­mények sincsenek biztosítva fivfiv>7, kanalizáció stb.) Nem kétséges, Somoza dikta­túrája csak az USA gazdasági, katonai, és politikai támogatá­sával maradhatott fenn eddig is. Amerikai szakemberek ké­pezték ki a nemzeti gárda ka­tonáit, s az utóbbi öt évben 32 millió dollár értékben ka­pott a tábornok hadifelszere­lést. Washington álláspontja a jelenlegi helyzetlel kapcsolat­ban nem világos, ingadozó. So­moza elnök 1981-ig, a parla­menti választások kiírásáig nem akar lemondani hatalmáról. Ez az amerikai érdekeknek meg is felelne. Lapunkban is írtunk arról a Carter-levélről, melyet Somozának küldött. Garter gratulált a tábornoknak ahhoz, hogy Niacraguában „az embe­ri jogok tiszteletben tartása terén javult a helyzet“. A The Washington Post napilap sze­rint hamarább is el lehetne tá­volítani a gyűlölt államfőt és demokratikusabb vezetést hata­lomra juttatni, még mielőtt a gerillák teszik meg ugyanezt. Negyvenöt éve uralkodik Ni­caraguában a Somoza-család. A dinasztia alapjait 1933 bari Anastasio Somoza Garcia tábor­nok rakta le, majd a fiai kö­vetkeztek: Luis Somoza Debay- le és a máig uralkodó Anasta- sio Somoza Debayle. Nicara­gua népe úgy érzi, túl hosszú volt ez a negyvenöt év. A sű­rűsödő viharfelhők láttán na­gyon kevesen bízhatnak a dik­tatúra negyvenhatodik évében. MALINÁK ISTVÁN olyan általános megoldását, amely biztosítaná valamennyi nemzet biztonságát a világnak e részében“. Az afrikai hely­zet elbírálása során hangsú­lyozták az Afrikai Egysógszer- vezetnek a határok sérthetet­lenségéről szóló határozata jo- lentőségét. Megállapodtak abban, hogy fejlesztik Jugoszlávia és a Kí­nai Népköztársaság gazdasági kapcsolatait. A közlemény ne«u tett említést a katonai együtt­működésről. A JKSZ és a Kínai KP kö­zötti kapcsolatok kérdéseiről folytatott véleménycsere folya­mán megállapították, hogy „a nézetek bizonyos mértékben eltérnek a nemzetközi munkás ós kommunista mozgalomban levő helyzetet és folyamatokat illetően, de ez nem gátolja a két párt és más társadalmi- politikai szervezetek együttmű­ködésének további sikeres fej­lődését“. A tárgyalások során jóváhagyták a Kínai KP és a JKSZ további együttműködésé­nek programját, amely feltéte­lezi a politikai pártküldöttsó- gek kölcsönös látogatásait. Joszip Broz Tito, amint a ju­goszláv sajtó írja, a látogatás és a megbeszélések mérlegét megvonva kijelentette: „Szá­mos kérdésben a nézetek azo­nossága vagy közelisége mutat­kozott meg, de voltak eltérések is. A közlemény szerint Hua Kuo-feng „igen hansznosnak“ nevezte Joszip Broz Titóval folytatott tárgyalásait és kije­lentette, hogy nézete szerint Kína és Jugoszlávia között „az alapvető kérdésekben a néze­tek igen közel állnak egymás­hoz vagy azonosak“. A TASZSZ hírügynökség rámutatott, hogy Hua Kuo-feng nem felejtette el megismételni elcsépelt frázi­sait a „hegemonizmusról“, és amint várható volt, a kínai vezető nyilatkozatában nem foglalt állást napjaink olyan alapvető kérdéseihez, mint ami­lyenek a nemzetközi feszültség enyhülési folyamatának meg­szilárdítása, a lázas fegyverke­zés megszüntetése. A tárgyalások értékelésében nem szerepeltek az Kínai Nép- köztársaság és Jugoszlávia más szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainak kérdései. Ezzel összefüggésben felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a jugoszláv fél a Hua Kuo-fenggel folyta­tott tárgyalásokról szóló jelen­tésekben nem foglalt állást Kí­nának a szocialista Vietnam­mal szembeni expanzionista te­vékenységéhez. Nincsenek hírek arról sem, vajon a jugoszláv fél Hua Kuo- feng tudomására adta-e azt, hogy nem ért egyet a jelenlegi kínai vezetők gyakorlati eljárá­sával, akik lázas fegyverkezést folytatnak ós a NATO legmeg- rögzöttebb militarista erőivel paktálnak az antiszovjetnizmus alapján. Bányásztiltakozások Peruban (ČSTK) — A pe rui katonai kormány az ország öt tarto­mányában rendkívüli állapotot hirdetett, melyeik ellenőrzését a hadsereg vette kezébe. Az említett területeken augusztus 4-e óta sztrájkolnak a réz-, a vasérc- és a cinkbányászok. A sztrájkoló bányászok bér­emelést és a munkafeltételek megjavítását követelik. Victor Cuadros, a bányászok és kohó­ipart munkások nemzeti szövet­ségének főtitkára közölte, hogy körülbelül 10 ezer bá­nyász a fent említett kormány­intézkedés elle>n való tiltakozá­sul éhségsztrájkot kezdett.

Next

/
Thumbnails
Contents