Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)
1978-08-29 / 238. szám, kedd
Mire ismét megszólal a csengő NYÄRVÉGE EGY ÚJJÁSZÜLETŐ ISKOLÁBAN A kelet-szlovákiai kerület iskolahálózatában sajátos helye van a Szőlőskei (Viničky) Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolának, melyben a jövő szőlészeinek és borászainak képzése folyik. A maga neméljen egyedülálló nemcsak a terebe- si (Trebišov) járásban, hanem a kerületben is. Kezdetben magyar tanítási nyelvű volt az iskola, 1971-ben szlovák tagozata is nyílt. Szlovákia-szerte hasonló küldetéssel több szaktanintézet is működik, közülük a szőlőskein kívül a Karvai (Krava- ny nad Dunajom) Mezőgazda- sági Szakmunkásképző magyar tanítási nyelvű. A szőlőskei szőlészeti iskolában (ahogyan röviden nevezik) nyáron sem szünetelt a munka. Egyrészt mint minden évben, most is folyt a tanulók nyári gyakorlata, másrészt Kágozok Középiskolája, melyben 40 felnőtt szerezhet majd érettségit. Amint a fentiekből kitűnik, a Szőlőskei Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola „felnőtté válásának“ korszakát éli: fokozatosan megvalósítja régi álmait, fejlődik, terebélyesedik. Äm e nagyfokú fejlődés elképzelhetetlen új tantermek, diákotthonok, szobáik, tanműhelyeik, gazdasági épületeik stb. nélkül. Mindezek felépítését az iskola igazgatósága a nyáron is erőteljesen szorgalmazta. Ehhez természetesen a fölöttes szervektől, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumától, valamint a knb-től is minden szükséges támogatást megkapott. Jelenleg is mintegy öt vállalat — köztük például a Kassai (Košice) Magasépítő Vállalat, a sa Sándor igazgató irányításával folytatódtak az iskola felújításának és bővítésének munkálatai. A 17 tanerős iskola az elmúlt tanévben hat (3 magyar és 3 szlovák) osztállyal működölt, az új, 1978—79-es tanévben nyolcra emelkedik az osztályok és kb. 180—200-ra a * tanulók száma. Az 1979—80-as tanévben pedig a fejlesztési terv szerint — tíz osztálynak kell nyílnia 260 tanulóval. Az isikola életében a küszöbönálló tanév ezenfelül fontos határkő is lesz: megkezdődik a négyéves szakközépiskolává való átszervezése. Az SZSZK Oktatási Minisztériumának és a Kelet-szlovákiai Knb jóváhagyásával szeptember elsejével az iskola mellett megnyílik a DőlSečovcei Mezőgazdasági Építővállalat, a Terebesi (Trebišov) Útépítő Vállalat, a Királyhelme- ci Járási Építőipari Vállalat stb. — munkabrigádjai dolgoznak a különböző építkezéseken. Amint Kása Sándor mérnök, igazgató elmondotta, az iskolának megvan az önálló fejlesztési terve, mely szerint a jelenlegi hároméves szakmunkásképzőt 1982-ig korszerű, középfokú képesítést nyújtó szaktaninté- zietté építik át. — Melyik vállalat dolgozta ki az iskola felújítási és bővítési tervét? — kérdeztem Kása igazgatótól. — A teljes tervdokumentációt a Kassai Magasépítő Vállalat szakemberei dolgozták ki. — Mióta folyik az építkezés? — Nehéz kérdés. Az őszön 25 éves lesz az iskolánk. Szinte megnyitása óta mindig volt itt valamilyen építkezés, mert nem egészen megfelelő anyagi-műszaki bázissal indultunk. Többnyire persze csak amolyan tol- dozásról-foldozásról volt szó. Ez a mostani — általános építkezés, mely mindennel számol, amire egy modern iskolának szüksége van. Ez az általános építkezés két éve folyik nálunk. — Mi minden épült fel « két év alatt? — Először is a tangazdaságot említeném. Két és fél millió koronás beruházással 15 hektár területű korszerű tangazdaságot hoztunk létre. Itt jelentős talajjavítást végeztünk, szőlőt és gyümölcsöst telepítettünk, fóliaházakat létesítettünk. Az építkezéseknél a fő súlyt a meglevő iskolaépület és a diákotthon korszerűsítésére-bővíté- sére helyezzük, továbbá az oktató-műszaki épületállomány bővítésére. Az oktatás és nevelés anyagi-műszaki feltételeinek javítása érdekében az utóbbi két év alatt új épületet építettünk, melyben a gazdasági erőgépeink és gépkocsijaink számára szükséges garázsokon és tanműhelyeken kívül szakkabineteket, tanlaboratóriumok, szociális berendezéssel ellátott vendégszobáik is lesznek. Az eredetileg 80 személyes inter- nátust 180 személyesre bővítjük 1978 végéig. A diákotthonban új tanulószobák, klubhelyiségek, olvasótermek és különféle szociális berendezések is helyet kapnak. Az említettelken kívül új tornatermet, több kisméretű sportpályát is építünk. Ez utóbbit önsegélyes alapon végezzük a hnb támogatásával. Átépítéssel két szaktantermet és két szakkabinetet is kialakítottunk a régi iskolaépületben. Néhány nap múlva megszólal az új tanév első órájára hívó csengő. Akik most lépnek majd be először az iskola kapuján talán új tantermekben kezdhetik a tanulást. Számosán új tanszakokat tanulnak majd, például növénynemesítést, vetőmagtermesztést stb. Az iskola felújítása és fejlesztése persze nem ér véget a szünidővel. A tervek szerint 1985-ben, esetleg egy-két évvel ikésőbb 14—15 osztályos lesz az isikola és közel 400 fiatal tanulhat majd falai között egész Szlovákiából. KÖVESDI JÁNOS PEDAGÓGUSOK SEGÍTŐTÁRSA Személyiségpszichológia a pedagógiai gyakorlatban — ez a témája dr. Harsányi István A tanulók megismerése című könyvének, amely immár harmadik kiadásban látott napvilágot a Pszichológia — nevelőknek sorozatban, a budapesti Tankönyvkiadó gondozásában. Köztudott, hogy az oktató-nevelő munkában a pszichológia tudománya felbecsülhetetlen segítséget nyújthat és nyújt is. Különösen érvényes ez a megállapítás a személyiségpszichológiára, hiszen a pedagógusnak, hogy munkája eredményes legyen, alaposan meg kell Ismernie tanítványait, s ebben pótolhatatlan segítséget nyújt számára a személyiségpszichológia. A szerzőt az a cél vezette könyvének megírásakor, hogy a pedagógusokat, elsősorban az osztályfőnököket olyan pszichológiai személyiségmegismerési módszerrel ismertesse meg, amely alkalmas a hagyományos pedagógiai módszerek eredményeinek hatékony kiegészítésére. A négy fejezetre tagolt könyv első fejezete a személyiségpszichológia alapelemeivel foglalkozik. Szól a személyiség kialakulásáról, belső ellentmondásairól, s mondanivalóját a szépirodalomból vett idézetekkel illusztrálja. így például idézi Lev Nyikolajevics Tolsztoj szavait a Feltámadás című regényből: „A legközönségesebb és legelterjedtebb babonák egyike az, hogy mindenkinek meg- vannak a maga meghatározott tulajdonságai, van jó, gonosz, okos, ostoba, erélyes, apatikus stb. ember. Az emberek nem ilyenek. Elmondhatjuk valakiről, hogy gyakrabban jó, mint gonosz, gyakrabban okos, mint ostoba, gyakrabban erélyes, mint erélytelen, vagy viszont, de hazudunk, ha valakiről azt mondjuk, hogy mindig jó vagy okos, másikról pedig, hogy mindig gonosz vagy ostoba. És mi rendesen így osztályozzuk az embereket, pedig ez nem helyes44. A személyiség megismerésének lehetőségéről szólva a szerző kifejti, hogy még nem létezik egyetlen olyan személyiségvizsgálati módszer sem, amely egymagában megbízhatóan képes volna feltárni a személyiség szerkezetét és tartalmát. Ehhez ugyanis a különféle sze^- mélyiségvizsgálati módszerek együttes alkalmazására van szükség. A második fejezet A 10—ÍR éves tanulók megismerésének módszerei címet viseli. E fejezetben a szerző foglalkozik a tanulók megismerésének hagyományos pedagógiai módszereivel, mint amilyen például a megfigyelés, az adatok feljegyzése, naplózása, a beszélgetés (a tanulókkal, hozzátartozóikkal, pedagógusaikkal, és barátaikkal), a különféle tevékenység produktumainak (írásbeli dolgozatok, levelek, rajzok stb.) tanulmányozása és elemzése. E módszerek csak akkor válnak a tanulók megismerésének hathatós és megbízható eszközévé, ha a pedagógus pszichológiai szemlélettel telíti és rendszerbe foglalja azokat. A továbbiakban a szerző a tanulók megismerésének sajátosan pszichológiai módszereit tárgyalja és javasolja a pedagógusoknak, hogy személyiségmegismerő munkájukba szervesen és következetesen építsék be a sajátos tematikájú osztályfőnöki írásbeli feladatokat, illetve azok elmélyültebb pszichológiai elemzését és a szociometriái jellegű vizsgálatokat. Az osztályfőnöki írásbeli feladatok tematikája igen sokértű lehet; például Családrajz, Hogyan él a mi családunk?, Önéletrajz, jellemzés, Önjellemzés, Boldogság — és szomorúság}orrások. A szociometriái felmérések kutatják az osztályközösségek belső dinamizmusát, a bennük uralkodó szociális légkört, az osztály tanulóinak egymás közötti kapcsolatait, a belső csoportosulások kohézióját, a tanulók körében kialakult közvéleményt az egyes tanulókról stb. Az ilyen felmérés általában szociometriái szavazólapok segítségével történik. A hasznos könyvecske a harmadik és a negyedik fejezetben útmutatást nyújt a tanulók aktuális személyiségképének és a továbbtanulásra jelentkező tanulók „pedagógiai jellemzések“ elkészítéséhez. Dr. Harsányi István könyve igen hasznos munka, amely értékes segítséget nyújt a tanulók személyiségének megismeréséhez. A szerző a könyvében rámutat, hogy a tanulók megismerése sohasem lehet öncélú feladat, csupán kiindulási alap az oktató-nevelő munkához. A pedagógusoknak azonban tudatosítaniuk kell, hogy a személyiségmegismerés nélkülözhetetlen és szilárd alapja az eredményes pedagógiai tevékenységnek. E tudat kialakításához és a személyiségpszichológia behatóbb tanulmányozásához nyújt kitűnő segítséget dr. Harsányi István könyve. SÄGI TÓTH TIBOR OJ FÍLMĽK FOGADÄS A TIZEN HÁRMASRA (cseh) A közönség ezen a nyáron nemigen panaszkodhat a moziműsorra, piszén a kínálat változatos. Nyárutó lévén, persze, még mindig elsősorban könnyű műfajú filmek (vígjátékok, krimik és egyéb szórakoztató produkciók ) szerepelnek műsoron, de a választék nagy, ki-ki találhat magának megfelelőt. A kikapcsolódást, szórakozást nyújtó filmek sorába tartozik a Fogadás a tizenhárrims- ra című cseh krimi is. Az izgalmas történet egy bankrablás körülményeinek kivizsgáZá- sa körül bonyolódik. S míg figyelemmel kísérjük, hogyan derül fény az ssetre, időközben elénk tárul a nyomozással megbízott felügyelő magánéletének néhány döntő mozzanata is. Ezeket a jeleneteket az alkotók azonban nem a cselekmény toldaléka- ként alkalmazták, hanem az alapmotívumhoz szervesen kapcsolódnak, egységes egészet alkotva vele. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a mű nem bűnügyi elemekkel átszőtt lélektani dráma, ahogy azt az utóbbi években több film esetében is megállapítottuk. A cseh film alkotói nem követték ezt a divatot és nem is törekedtek arra, hogy a sztorit ebbe a köntösbe bújtassák. Krimit készítettek, izgalmas bűnűgyi történetet — igazodva a műfaj szabályaihoz. Csakis a javukra írható, hogy a történet szereplőinek, az események mozgatóinak jellemét, magatartását is ábrázolták — A NAGY KÁRTYAPARTI plasztikusan. Attól pedig, hogy megrajzolták a figurák emberi arculatát a film korántsem lett lélektani dráma. Mindenképpen helyeselhető, hogy ezt a megoldást választották, hiszen az utóbbi időben hazai alkotóink a bűnügyi történeteket gyakran felesleges lélektani elemekkel tűzdelték teRudolf Hrusinskf), a cseh film egyik főszereplője le s emiatt felemás lett az eredmény. Az ilyen „ez is, az is“ műfajú filmek pedig nem nyújtottak sem igazi krímiélményt, sem egy lélektani dráma izgalmaival nem szolgáltak (ráadásul többnyire felületesek is voltak). Dusán Klein rendező nem követett el logikai hibát, pedig a cselekmény szálait helyenként jól összegobozta, hogy aztán egy váratlan fordulattal ügyesen megoldja a talányt, s tovább gombolyítsa a szálakat. Jó színészi teljesítményekre is alkalmat ad ez a krimi. Jaroslav Satoranskt), Rudolf Hrušinský és Zuzana Cigánová játékstílusukkal igazodtak a műfaji követelményekhez, a film hangvételéhez és kvalitásaihoz, így a krimi sikere nem kis mértékben az ő érdemük is. (olasz) Idősebbek és fiatalabbak egyaránt bizonyára emlékeznek még a világszerte nagy sikert aratott Kenyér, szerelem, fantázia és a Kenyér, szerelem, féltékenység című filmekre. Alkotójuk, Luigi Comencini ezekben az egyszerű emberek világát ábrázolta — könnyed hangvételben, minden szociális tendencia nélkül. Huszonöt esztendő telt el azóta, s az évek során az olasz rendező egyre inkább felfigyelt társadalmának ellentmondásaira s mindinkább elmélyült társadalomkritikája. Humora, könnyed hangvétele azonban változatlan maradt. Telitalálat a „csapatfelállítás“ mosr bemutatott filmjében. Négy kiváló s a maga nemében reményben, hogy egyszer majd csak rájuk mosolyog a szerencse, nyernek s elérhetik régi álmukat: végre emberhez méltóan élhetnek ők is. Ha a filmnek egyéb erényei nem lennének, csak a négy erőteljes egyéniségű színész remeklése, a mű már akkor is figyelmet érdemelne. Hiszen viszontlátni Bette Davist, korunk egyik legkiválóbb drámai színésznőjét, amint szenvedély- lyel, rideg fenséggel kelti életre a milliomosnőt vagy Joseph Cottent, puritán játékstílusával vagy Silvana Manganót, ahogy őszinte, magával ragadó erővel eleveníti meg a szegénysorsú Antóniát és nem utolsósorban Alberto Sordit, amint Jelenet az olasz filmből; balra Silvana Mangano utánozhatatlan egyéniségű jellemszínész — Bette Davis, Joseph Colten, Silvana Mangano és Alberto Sordi — játssza alkotásának főszerepét. Ök négyen, vagyis egy idős amerikai milliomosnő és titkára, valamint Peppino és Antonia, a külvárosi pénztelen földönfutók éveken át rendszeresen találkoznak a kártyaasztalnál. A félelmetesen gazdag asszony azért, mert már-már betegesen szenvedélyes kártyás, a titkára hivatali kötelességből, Peppino és Antonia pedig abban a utolérhetetlen plaszticitással alakítja Peppinót, a jellegzetes olasz kisembert — már önmagában véve is élmény. Luigi Comencini azonban nem elégedett meg csak a jó csengésű nevekkel, s a színészek tehetségével. A cselekményt felhasználta arra, hogy szociális drámát kerekítsen belőle, elgondolkoztató mondani- valójú, de szórakoztató filméi, mely nemcsak a színészek, hanem a rendező jóvoltából az igényesebb nézőket is kielégíti. —ym— 1378. VIII. 29. > a> > .V ^ O t-, C Cľ, 5 a ■V QJ N QJ Aí Xb a t. a ’El o rV a <3> 'a
