Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-28 / 237. szám, hétfő

Norvégiában folytatják A /abdarúgó EB csoportmér­kőzéseinek folytatását az au gusztus 30-án Oslóban sorra kerülő Norvégia—Ausztria mér­kőzés jelenti, hogy azután az év végéig valahány válogatott bizonyságot legyen Képességei felöl. Norvégia válogatottja tenné szetesen nem tart igényt a cso­portelsőségre, de nagyon kelle rnetlen ellenfél tud lenni, mint azt a VB selejtezőiben a Svéd ország elleni találkozókon is igazolta. Ausztria együttese a MUN DIAL egyik legnagyobb és leg­kellemesebb meglepetése volt, de az azóta eltelt rövid idő jó- néhány változást hozott szom­szédainknál. Az első és legna gyobb, hogy a sikeres szövetsé gj kapitány, Helmut Seneko- witsch minden együttműködési kísérlete ellenére annyira ma gára maradt, az Osztrák Fut­ball Szövetség vezetősége ré­széről semmilyen támogatásra sem számíthatott, s így kényte­len volt megválni u válogatot­tól. Utóda Stotz, a volt Austria Wien — játékosa lett. aki tehát ezúttal mutatkozik be az oszt­rák válogatott tizeneggyel Kér­dés, mennyire viszi ez ax együttes csoportjában, hiszen a további ellenfelek: Belgium, Skócia és Portugália. Egyéb­ként a norvég—osztrák mérkő­zést az angol Partridge vezeti. f*aj Tenisz-gyorstcmfolyom 13 i A teniszt bal vagy jobb kéz­zel játsszák ütő segítségével. A szakemberek véleménye sze­rint a második legnehezebb sport a világon. Egész szerve­zetünket igénybe veszd, nem­csak fizikumunkat, hanem idegrendszerünket is. Termé­szetesein mindenki csak olyan mértékben kapcsolódik a ja tékba, amennyire képes, sose fárassza teljesen ki magáit. Jelenleg a kétkezes ütések is divatba jöttek, világklasszis játékosok gyakran alkalmaz­zak. A nézők, akik el akarják sajátítani a klasszikus tenisz tudományát, e sportág ábécé­jét, természetesen nem a két­kezes ütéseknél kezdik. Ké­sőbb úgyis mindenki egyéni, a neki legmegfelelőbb stílust al­kalmazza. Először megpróbál­juk, bal viugy jobb kézzel megy jobban a játék. Megkérünk valakit, hogy eb­ben legyem segítségünkre. Be­bizonyosodott, hogy célszerű, ha elejétől kezdve egyenrangú partnerrel közösen gyakorol­juk a teniszezés elemeit,, úgy, hogy felváltva oldjuk mrg a feladatokat. Csak később a pá­lyán, amikor már megtanultunk játszani, keresünk mindig jobb ellenfelet. Tekintettel arra, hogy á sportolók közt lényegesen ke­vesebb a balkezes, tanfolya­munkat a jobb kéžre állítottuk be. Az eiső gyakorlat, hogy a fehér teniszilabdáf erőteljesen dobjuk a falhoz és a vissza- pattanót igyekezzünk biztosan megfogni. Ugyanezt gyakorol­hatjuk partnerral is. Később ütögessük tenyerünkkel a lab­dát a falhoz, finoman s úgy, iiogy csak egyszer érjen földet. Ezzel már el is jutottunk az első alapütéshez, a tenyeres­hez. {Rajz és szöveg: Ur. E. StoffaV Holnap a strahovi stadionban 15.30 órakor az ünnepélyes megnyitóval megkezdődik a XII. atlétikai Európa bajnokság eseménysorozata, mely iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. Ami viszont érthető, hiszen az olimpia után — melynek gerincét az atlétikai versenyek alkotják — ez e sportág leg nagyobb rendezvénye Mire e sorok megjelennek, addigra az EB résztvevői már kivétel nélkül Prágában lesznek. Az atlétika vltathatatlar.ul a legrégibb és a leggazdagabb múltú sportág. A legtermésze tesebb mozgásokat, a gyalog lást, Jutást, ugrást és dobást öleli fel. Ezek a mozgások már az ősember mindennapi életé­hez is hozzátartoztak. Később az atlétikai gyakorlatok kato­nai, honvédelmi célokat szol gáltak. A krónikás feljegyzéseit la­pozva megtudjuk, hogy csak­nem a mai értelemben vett at létika az ókori görögök test nevelési rendszerében alakult ki. Ez a fejlett testnevelési rendszer — amelyből azonban a rabszolgákat kizárták — hozta létre az ókori görögök négyévenként megrendezett olimpiai játékait. Időszámítá­sunk előtt 776-ból maradt fenn Koroibosnak, a stadionfutás győztesének neve, innen szá­mítjuk az ókori olimpiai játé­kokat. Az első tizenhét ókori olimpia műsorán csak atléti­kai számok szerepeltek. Először egy számból, a stadion jutásból, a mai rövidfutás őséből állott. Később fokozatosan bővült a műsor közép- és hosszútávfu­tással, ötpróbával, a táoolug- rássál, gerelyhajítással és disz koszvetéssel. A római birodalmat meghódí­tó népek körében a testgyakor- latoknak ismét csak honvédel­mi jelentőségük volt. A közép­korban kedvelt lovagi tornák nak kevés közük volt az atlé­tikához. Az atlétika egyes ágait a városi polgárság és a falusi jobbágyság mentette út az újkorba. Népi mulatságo­kon, ünnepélyeken kedvelt test gyakorlat ok, így a verseny- futás, ugrás, kődobás, dárdave­tés később eljutottak a királyi udvarokba is. A modern atlétika előhírnö­kei a távgyaloglók, az úgyne­vezett pedesziriánok voltak, akik fogadásból pénzdíjakért versenyeztek. Mindjobban fel­keltették az atlétika iránti ér­deklődést és a hivatásos pe- desztriánok mellett lassan ki­alakult egy szórakozásból ver senyző atlétagárda is. Az atlétika Angliából Indult el világhódító útjára. Fejlődé sének hatalmas lendületet adott az olimpiai játékok fel­újítása. Az 1896. évi első új­kori athéni olimpia középpont­jában az atlétika állt. A hu­szadik század elejéig vala­mennyi világrészben szervezet­té váltak az atlétika kezdet­ben még csak szórványos meg­nyilvánulásai, kialakultak a oersenyszámok és a nagyjából jelenlegi érvényes szabályok megvetették a ma is eredmé­nyes edzésmódszerek alapjait.. A fejlődés szükségessé tette u Nemzetközi Atlétikai Szövet­ség, az IAAF megalakítását 11912), amely megkezdte a hi­vatalos világcsúcs-eredmények nyilvántartását. Az első világ­háború előtti években néhány országban a nők is megjelen­tek a salakon, de a női atlé­tika határozott fejlődése csak a háború után indult meg. 1921 ben megalakult egy nem zetközi női sportszövetség, az FSFI, mely négyévenként ki/ lön női világbajnokságokat ren­dezett egészen 1934-ig. 1936­ban ez a szövetség megszűnt és az IAAV vette át a női at­létika irányítását. A második világháború után az atlétikát már valamennyi világrészen űzték, megsokszo­rozódott a nemzetközi találko zók, válogatott viadalok száma és kialakult a különböző kon­tinentális bajnokságok soroza ta. Eddig a krónikás. Nevével atlétaberkekben akkor ismerkedtek meg, amikor jo­got ment tanulni Prágába és a Slávia ifjúsági versenyzője- ként országos junior — majd 1933 bon felnőtt bajnokságot nyert 800 méteren. Egészen 1938-ig az országos válogatott állandó tagja volt. Csehszlová kia színeit több jelentős ver­senyen — az 1.934. évi torinói EB n, az 1935. évi budapesti főiskolai világbajnokságon, va­lamint az 1936. évi berlini olimpián — képviselte. Már fiatalon több ifjúsági lap és később a fiúdé právo külső munkatársa volt, majd Néioelb, Danék, Szabó Ildikó. utóbbi is éremre esélyes wolt, d® sérülése miatt nem lesz oil Prágában. INagy László felvételei! A második világháború utá­ni visszaesést az atlétika né­hány év alatt átvészelte és az 1952. évi helsinki olimpiától kezdve hatalmas fejlődés kö­vette. Az olimpiai versenyeken, Európa-bajnokságokon kívül Európa Kupa és Világ Kupa viadalokat rendeznek most már szabályos időközökben és nem kell sokáig várnunk az első atlétikai világbajnokságra sem. Addig azonban az olimpia után az Európa-bajnokság a legjelentősebb atlétikai ese­mény a világon, amelyen or­szágonként több versenyző in­dulhat. " Az olimpiász közepén az egyes sportágakban sorozatban rendezik az Európa-bajnoksá- gokat és világbajnokságokat. Az idén ilyen magas szinten mérték össze erejüket a birkó­zók, súlyemelők, kajakozók, öttusázók, vívók, úszók és most Prágában az atléták kö vetkeznek. A különbség csu­pán annyi, hogy nem egy he lyen és egyazon időpontban kerül sor az egyes sportágak versenyeire, no meg u részt­vevők száma sem azonos. Per­sze az olimpiának külön rang­ja, s ezáltal különös varázsa van, nem lehet a világbajnoki és olimpiai küzdelmek között párhuzamot vonni. Viszont az erőviszonyokat kétségtelenül valós körülmények között le­het felmérni. Ezért oly nagy a jelentőségük az olimpia előtti években megrendezett verse­nyeknek. A prágai EB a csehszlovák atlétika fennállása 80. jubileu­ma jegyében kerül lebonyolí­tásra, mégpedig a Rošiekýról elnevezett és az elmúlt évben korszerűsített stadionban. A résztvevők naponta emlékez­nek majd a csehszlovák atlé­tika kimagasló egyéniségére. Evžen Košický 1914. október 15-én született. Olomoucban. idővel jó nevű újságíró vált belőle. 1935-ben vették fel a kommunista pártba. A német megszállás alatt az antifasisz­ta mozgalom aktív harcosa lett. 1942. június 18-án letar­tóztatták és 25 én édesapjával, valamint több társával együtt kivégezték. 1947 óta az évente megrendezésre kerülő nemzet közi atlétikai verseny őrzi emlékét. A strahovi stadiont 1975?ben nevezték el róla. Az Európába jnokságon Cseh Szlovákia színeit 89 férfi és női atléta képviseli. Szép szám, kétségtelenül. Az európai élvo­nalba tartozó atlétákkal foly­tatott küzdelemben ezáltal so­kan szerezhetnek értékes ta­pasztalatokat, ami elősegítheti a csehszlovák atlétika fejlődé­sét, az EB pedig feltétlenül hozzájárul majd népszerűsíté­séhez. A jövőben ilyen tömeges részvételre azonban csak ak­kor számíthatnak, ha most na­gyon kitesznek magukért. He­lyesen cselekedtek azok, akik lehetővé tették a szinteket tel­jesítőknek, hogy kivétel nélkül ott lehessenek e nagy esemé­nyen, még akkor is, ha rend­kívüli eredményt mindnyájuk­tól nem várhatunk, hiszen a válogatott tagjai jó néhány számban nem tartoznak az eu­rópai élmezőnyhöz. A részvétel azonban egymagában is hozzá­járulhat fejlődésükhöz, j kollár I , — Mindezek koholmányok — jelentette ki Szmirnov. — A sajtó munkatársai akkredi­tálási létszámainak meghatáro­zásánál az olimpia szervező bizottsága a legmesszebbmenő kig eleget tesz azoknak a<z igé­nyeknek, amelyekről még 1976 végén döntött a NOB sajtó bi­zottsága, 4400 újságírót, tudó­sítót, fotóriportert, filmest, TV- és rádiókommentátort, vala­mint 3000 televíziós és rádiós műszaki dolgozót várunk Moszkvába. Szmirnov hangsúlyozta to­vábbá, hogy az újságírók ren­delkezésére álló műszaki esz­közök tökéletesen megfelelnek a korszerű előírásoknak. Arra a kérdésre, hogy mely országok nem vehetnek részt a nyári játékokon, Vitalij Szmirnov így válaszolt: — Az Olimpiai Charta sze­rint mindazok az országok részt vehetnek az olimpián, amelyek a NOB tagjai, illetve Szmirnov a sajtó munkájáról Fajna Melnyik-Veleva a dobókörben. Bár néhány nappal etz^Iótl elvették tőle a világcsúcsot, változatlanul az Európa bajnokság nagy esélyese. A moszkvai olimpiávad kap­csolatos az a hír is, hog\ Georg Fleischer, a Coca-Cola cég első elnökhelyettese kije­lentette, jó üzileti kapcsolatot építettek ki az oflimpia szerve­ző bizottságával és a moszkvai városi tanáccsal. Az együttmű­ködés rendkívül gyümölcsöző, az üzleti kérdések nagy részét már sikerült megoldani. Legutóbb a Coca-Cola cég szemináriumot rendezett, me­lyen a moszkvai közétkeztetési hivatal több mint 200 munka­társa vett részt. Nyilvánosság­ra hozták azokat az intézke­déseket, amelyek az üdítőita­lokhoz szükséges berendezések felállításával ka p c so latosa k. Bejelentették, hogy 1979 mágu­sában a Coea-Cola cég Fanta nevű, frissítő ita^l gyártásához szükséges gépsort állít munká­lja, amelynek segítségével tel­jes egészében el tudják látni a Szovjetunió Népeinek VII. Spartakiádja résztvevőit ús nézőit egyaránt. 4 ­A szovjet Sztirkina — felvéte­lünkön az élen —, a 800 méte­res női síkfutás egyik kiváló­sága. INagy L. felv.) Vitalij Szmirnov, az 1980. évi moszkvai nyári olimpia szer­vező bizottságának első elnökhelyettese, a NOB alelnöke, a Novoje Vremja tudósítójának válaszolt azokra a nyugaton fel­vetődött találgatásokra, melyek szerint Moszkvában a külföldi újságírókat akadályoznák munkájukban, létszámukat is kor látozzák, s hogy a külföldre irányuló szovjet hírközlő beren dezések műszakilag sem lennének tökéletesek. a NOB által elismert olimpiai bizottságuk van. Az olimpiai mozgalomból kizárlak, mint a Dél-afrikai Köztársaság és Khodésia nem küldhetnek ver­senyzői Moszkvába. Egyébként a szervező bizottság minden törekvése arra irányul, hogy minél több versenyző mérhesse össze tudásá't az olimpián. AZ ATLÉTIKA NAGY Ü WE ELÍTT

Next

/
Thumbnails
Contents