Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-26 / 235. szám, szombat

Elkötelezett műnk ával Kevés olyan mezőgazdasági szakember él Kelot-Szlovákiá- ban, aki ne ismerné Ján Varga elvtársat, vagy ne hallott volna az Aprófalvaki (Valaliky) Álla­mi Gazdaság igazgatójának ér­demes munkásságáról, a Munka- érdemrenddel kitüntetett gaz­daság nagyszerű termelési ered­ményeiről. Ján Varga már huszonhét éve dolgozik a mezőgazdaságban, fontos vezető tisztségeket tült be. Tizenhét esztendővel ezelőtt vette át a ma már 7450 hektá­ros állami gazdaságnak vezeté­sét, amely területi nagyságát te­kintve az ötödik, de eredmé­nyei alapján az első helyen áll a kerület mezőgazdasági üze­meinek sorában. A Kassa (Košice) vidéki járás huszonegy különálló határából alakult ez az állami gazdaság. Területének egyik vége a Kelet­szlovákiai Vasművel, a másik a szalánci hegyekkel határos. Nem egyszerű bejárni, már pedig a közel hatvan esztendős Varga elvtárs, főleg az aratás Idején naponta többször is vé­gigjárja. Természetesen gépko­csival. Mi is a határban találkozunk vele, az egyik búzatáblán arató kombájnok mellett. Az eső után végre folytatni lehetett az ara­tást. — Alaposan megkéstünk az Idén —, fogadott az igazgató. Egyhónapos késéssel kezdtünk, a termény felét már betakarí­tottuk. Én ilyen csapadékes idő­járásra nem is emlékszem. A hi­vatalos feljegyzések szerint hetven éve nem hullott ennyi csapadék nyáron, mint ez idén. Nem kellemes érzés az ízig- vérig lelkiismeretes mezőgazda­sági szakembernek a gyakori esőzések miatt tétlenül szem­lélni a gazdag termést ígérő ha­tárt. — Szinte lopva kell betakarí­tanunk azt, ami megtermett, ami a miénk — jegyzi meg az igazgató. — Az aratás elején néhány kedvező napot sikerült kihasználnunk és 830 hektárról betakarítottuk a repcét. A hek­tárhozam, tisztított állapotban 29 mázsa volt, így terven felül huszonhat vagonnal értékesítet­tünk. A kétszázhektáros búzatáblán beszélgetünk, Ján Varga szeme közben a kilenc gabonakombájn munkáját követi. — Még több kellene ezekből a gépekből — mondja. — Fel­hívtam a michalovcei és a tre- bišovi járást, s megegyeztem az illetékesekkel, hogy a Szepes- ségbe és a Tátra alá hazatérő vendégkombájnokat mifelénk irányítsák, legalább egy-két na­pot segítsenek az aratásban. Mint gondos szakember szer­vez, intézkedik az igazgató. Sze­rinte az idei nehézségek sem tesziik indokolttá, hogy az elő­ző években elért eredmények alapján szerzett jó hírnevükön esetleg csorba essen. Kerületszerte, vagy még azon túl is közismert, hogy ez a gaz­daság évek óta hagyományosan ötven mázsán felüli hozamokat ér el a gabonából, sőt volt olyan év is, amikor a 60 má­zsás átlagot is elérték. Ebben, az ország legnagyobb repcetermesztő gazdaságában meghonosodott egy további ér­tékes növény, a szója termesz­tése is. Az idén 350 hektáron vetették, s ez kerületi viszony­latban a szója összterületének 70 százaléka. Ebben a gazda­ságban nem félnek a kezdemé­nyezéstől, ami a haladást, fejlő­dést szolgálja. Szóját, a terv szerint kétszáz hektáron kellett volna termeszteniük, a valóság­ban terven felül még százötven hektárt bevetettek, átlagosan 17—19 mázsás hozamot várnak. Elismerően mondja, hogy munkatársai az igazgatóságon, az egyes részlegek élén tapasz­talt, képzett szakemberek, a gazdaság munkaközössége is példamutatóan végzi munkáját. Ez a jó eredmények záloga. Nem zajlik le egyetlen nyil­vános gyűlés, párttanácskozás ebben a gazdaságban az igazga­tó nélkül. Ezt munkatársai igénylik is, mert Varga elvtárs az őszinte szókimondás híve és az ügyintézés formális „letudá- sának“ legnagyobb ellensége. Akinek köze van a mezőgaz­dasághoz és ismeri az ágazat bonyolultságát, tudja, mennyi tapasztalatot, hozzáértést igé­nyel egy hatalmas, tartósan jó eredményeket elérő állami gaz­daság irányítása. Ján Varga igazgató példája is bizonyítja, hogy bármely ága­zatban, így a mezőgazdaságban is, csak elkötelezetlen végzett munkával lehet sikereket el­érni. KULIK GELLERT Ján Varga(balról) az egyik kombájnossal a szem érettségi fo­kát ellenőrzi (František Nagy felvétele) Krónikánk e heti számában az ifjúság bűnözésének kérdé­sével foglalkozunk megtörtént esetek kapcsán. Legalább rész­ben szeretnénk rámutatni az ifjúsági bűnözés formáira és okaira. A rendőrségi statisztikai ada­tok azt mutatják, hogy az if­júsági bűnözés nálunk az idei első félévben lényegében az 1977. év hasonló időszakának szintjén maradt. A bűntettek és kihágások huszonhárom szá­zalékát tizennyolc éven aluli fiatalok követték el. Ebből ki­tűnik, hogy habár a múlt év­hez viszonyítva a fiatalkorúak bűnözése nem emelkedett, a jelenlegi helyzet mégsem meg­nyugtató. Még inkább aláhúz­za ezt az a tény, hogy a fiatal­korú bűnözők nagymértékben részesednek az úgynevezett kvalifikált büntevékenységben, vagyis a vagyon elleni, az erő­szakos és az erkölcsbe ütköző bűntettek elkövetésében. Ez a helyzet arra készteti a közbiz­tonsági szerveket, hogy foko­zott igyekezettel keressék e kedvezőtlen jelenség okait. Az ifjúsági bűnözés részletes elem­zése azt mutatja, hogy a csalá­di, az iskolai ós a társadalmi nevelés folyamatában legtöbb­ször az alapvető láncszemben, a családi nevelésben kell ke­resnünk a hibát. Az állam leg­messzebbmenő gondoskodása sem helyettesítheti a családi környezet hatását, a szülők fe­lelősségét gyermekeik helyes neveléséért. A szülők példája, munkaszeretete, becsületessége teszi a legkedvezőbb hatást a gyerekekre. A feldúlt, szétzilált rendezetlen családi élet, az egyik vagy mindkét szülő al­koholizmusa pedig jóvátehetet­len, romboló hatással lehet a gyerekek gondolatvilágára, ma­gatartására. Zilált családi élet körülmé­nyei között nevelődött az a két fiú Is, akik a poprádi já­rásban több rablótámadást kö­vettek el.'J. B. 17 éves és M. B. 19 éves ipari tanulókat ap­juk odahaza nem jó szóval, ha­nem ütésekkel várta. A lelket­len apa rendszeresen verte gyrekeit, amikor ittas állapot­ban hazatért a kocsmából. A bántalmazás következtében a testvérek egyike gyógykezelés­re szorult. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a fiúk szívesebben tartózkodtak az utcán, mint odahaza. Csava­rogni kezdtek és rossz útra tértek. Megtámadtak járókelő­ket, durván bántalmazták őket és elrabolták pénzüket, érték­tárgyaikat. A fiatal bűnözők hat ember aJIen követtek el rablótámadást. A közbiztonsági szervek dolgozói hamarosan leleplezték a tetteseket és a két fiú a bíróság előtt felelt a bűntettekért. A bíróság bűn- tetőtanácsa három, illetve négyévi szabadságvesztéssel sújtotta őket. A szülők rossz példája ártal­mas hatásának tragikus esete játszódott le Zvolenben. K. L. — aki még a tizenötödik évét sem töltötte be —, bement az egyik élelmiszerboltba, zsebé­ből revolvert húzott elő, a fegyvert a pénztárosnőre sze­gezte és felszólította őt, hogy adja át a pénzt. A fiú elsütöt­te a pisztolyt, a golyó a pénz­tárosnő hasába fúródott. A tá­madó ezt követően magához vette a pénztárban levő tizen­egyezer koronát, majd elfutott. Nem jutott messzire. A közbiz­tonsági szervek tagjai őrizetbe vették. A vizsgálat folyamán megállapították, hogy a fegy­vert, amellyel a rablótámadást elkövette, odahaza találta, az apja rejtegette illegálisan. A fiatalkorú tettes apja büntetett előéletű. A fiú most a fiatal­korúak nevelőintézetében ta­nulja a viselkedés normáit. Rendszerint az iskolakerülés­sel kezdődik a fiatalkorúak lejtőre vezető útja. A gyereke­ket az iskola becsületességre, igazmondásra, a társadalom törvényeinek megtartására ne­veli. Ha azonban a fiatal a csa­ládi életben ellenkező példát lát, akkor — abban az igyeke­zetében, hogy eligazodjék a felnőttek világában —, magá­hoz hasonló barátokat keres, akiknél megértésre talál, s a csoportban igyekszik kitűnni. Sokszor talán nem is tudatosít­ja, hogy saját és az egész cso­port magatartása szemben áll a viselkedés társadalmi nor­máival. A 14 éves I. D. bratislavai lakos szülei éjszakánként sok­szor veszekedtek és vereked­tek. A kislány emiatt gyakor­ta kialvatlanul ment iskolába. Természetes, hogy a gyerek rosszul tanult. A tanítónő hiá­ba kérdezte tőle, hogy mi van vele, a kislány szégyellte be­vallani az igazat. Mivel az éj­szakai jelenetek tovább folyta­tódtak, a kislány —, hogy ki­térjen a pedagógusok érdeklő­dése elől — csavarogni kez­dett, nem járt iskolába. Vala­mivel idősebb barátnőkre ta­lált, akikkel a vendéglőkbe járt. Á fejlett növésű lány fér­fiakkal kötött ismeretséget. En­nek az életmódnak a folytatá­sát a közbiztonsági szervek, valamint a városkerületi nem­zeti bizottság ifjúsági és gyer­mekvédelmi osztályának dolgo­zói akadályozták meg. I. D.-t gyermekotthonban helyezték el. A büntetőtörvénykönyv vonat­kozó paragrafusai értelmében a felelőtlen szülők ellen meg­indították az eljárást, hogy rá­ébresszék őket a gyerekeik iránti kötelességeikre. Befejezésül hangsúlyozni sze­retném, hogy az ifjúsági bűnö­zés elleni küzdelemben össze kell fogni a közbiztonsági szer­veknek, a SZISZ, az -FSZM és más társadalmi szervezetek szerveinek. —emeš— CD Üsse ko! Az olyan állandó szókapcsolatok, mint benne van a csá­vában, csütörtököt mond, az ebek harmincadjára kerül, hát­rakötöm a sarkad!, sok van a rovásán stb., nemcsak szem­léletesebbé, hangulatosabbá teszik stílusunkat, hanem nyelvünk múltjára is kaput nyitnak. Ennek jegyében ve­tünk egy pillantást a címül írt, aránylag egyszerű „sze­rény“ szólásunkra és rokonaira. .Szilárd ásványi anyag, kőzet’ jelentésű kö szavunkat jó néhány szólásunkban, közmondásunkban megtaláljuk, pl. egy követ fújnak, a követ is meglágyítaná, nagy kő esett le a szívéről, az vesse rá az első követ, aki..., Ha meg­dobnak kővel, dobd vissza kenyérrel! stb. Ezért könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy az Üsse kő! szó- kapcsolat szintén az itt felsorolt alakulatok közé tartozik. Nem így van. Az Üsse kő! szókapcsolat kö szavának nem .kődarab’, hanem ,villám, mennykő’, az eredeti jelentése, s így az Üsse kő! nem az előbb idézett szólásokkal mutat rokonságot, hanem a bosszankodást, szitkozódást, ször­nyülködést kifejező ilyen kifakadásokkal: Üsse meg a mennykő!, Tudja a mennykő!, Csapjon bele a mennydörgős mennykő!, A mennykőbe! stb. Az Üsse kő! a legenyhébbek közé tartozik .Haragnak, átkozódásnak már nyomát sem érezzük benne, s többnyire a valamihez nem túlságosan nagy lelkesedéssel adott beleegyezés kinyilvánítására hasz- náljuk. ‘ GRÉTSV LÁSZLÚ Bikavér Az Eger város nevéből képzett egri melléknév sokféle jelzős szerkezetben megtalálható nyelvünkben: egri vár. egri nők, egri csillagok, egri hősök, egri víz stb. Egynémely szó- kapcsolatban annyira gyakorivá vált, hogy ún. tapadásos jelentésátvitel útján magába szívta magának a jelzett szó­nak a jelentését is. Ilyen kapcsolat pl. az egri bor kifeje­zés. Nagy íróink műveiben az egri szó számtalanszor az egri bort jelenti. Lisznyai Kálmán múlt századi költőnk­nél ezt olvassuk: „Hozz abból az egriből áldomást“! Jókai­nál: „Felemelte az egrivel töltött palackot.“ Fáy András­nál: „önts le egy pohár jó tokajit vagy egrit.“ Vörösmarty Mihály pedig Rossz bor című versében így szól rá a csap­iárosra: „Egrit adj elő!“ Az egri bikavér szókapcsolat kialakulásának az útja nyelvi szempontból még érdekesebb, noha az előbbivel el­lentétes irányú. Régebben így emlegették ezt a borfajtát: az egri bikavérszínű bor. Később így rövidült meg ez a hosszú szókapcsolat: egri bikavérszín bor, egri bikavér bor, egri bikavér, s legújabban az ,egri bor’ jelentésű egri szóé­val ellentétes irányú tapadással a bikavér összetételeihez társult mind a bor, mind az egri szónak jelentése. BAKOS JÓZSEF NEMZETKÖZI KÖNYVTÁROS-TALÁLKOZÓ A MAGAS TÁTRÁBAN Nemzetközi viszonylatban is figyelmet és elismerést kel­tett az a tény, hogy az idén a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság vállalta az IFLA (a Könyvtárosok Nemzetközi Szö­vetsége) idei, sorrendben im­már 44. kongresszusának meg­rendezését. Azáltal, hogy a kongresszus iránt nemcsak ide­haza, hanem külföldön is nagy az érdeklődés, e jelentős kul­túrpolitikai esemény Csehszlo­vákia nemzetközi tekintélyét is növeli. Az Előkészítő Bizottság szer­vezési titkárságának tájékoz­tatása szerint az augusztus 27- en kezdődő kongresszuson 58 ország mintegy 830 képviselője vesz részt, közöttük közel 500 külföldi küldött. A hazai kísé­rő személyeken és megfigyelő­kön kívül 26-tagú csehszlovák párt- és állami küldöttség is részt vesz a kongresszus meg­nyitásán. A CSSZSZK-t egyéb­ként 22 küldött képviseli a nemzetközi könyvtáros kong­resszuson. A kongresszus, melynek fő feladata, hogy nemzetközi vi­szonylatban felmérje a könyv­tárak és könyvtári dolgozók helyzetét, hogy képet adjon a nemzetközi könyvtártan, könyv­művészet és könyvkultúra fej­lődéséről, öt különböző szek­cióban végzi majd munkáját. A tanácskozások színhelye első­sorban a Magas Tátra térsége, azonfelül Martin, Poprád és Ko­šice (Kassa) lesz. A résztvevők elsősorban a nemzeti, a köz-, a szak-, az egészségügyi és az iskolai könyvtárak problémáit a továbbfejlesztésük lehetősé­geit vizsgálják majd meg. A kongresszuson a csehszlo­vák könyvtári szakemberek számos témában tartanak majd előadásokat. Néhány referátum­téma: A központi katalógus­rendszer mint a könyvtári szol­gáltatás egységének eszköze; A könyvtári alap fejlesztése a szlovákiai népkönyvtárakban; A csehszlovák vakkönyvtárak a múlt és a jelen tükrében stb. Az előadásokon és tanácsko­zásokon kívül számos kiállítás is szerepel a kongresszus prog­ramján. A csorba-tói FIS-szálló előcsarnokában augusztus 27- én nyíló kiállítás, mely A cseh­szlovák könyvtártan és könyv- kultúra címet viseli majd, azon felül, hogy áttekintést ad Cseh­szlovákia könyvkultúrájának és könyvtári gyakorlatának törté­netéről, megismerteti a kong* resszus résztvevőit és a látoga­tókat a csehszlovák könyvtár­tan jelenével, könyvtáraink szervezésével, feladataival, eredményeivel és bemutatja legjelentősebb könyvtárainkat. A múltat a könyvművészeti ritkaságok fakszimiléi, az egy­kor világhírű könyvtárak mun­káját felelevenítő ábrák, rajzok, könyvtár- és a könyvkultúránk történetével foglalkozó publiká­ciók dokumentálják majd, míg a mával a legkülönbözőbb gra­fikonokon, skicceken és statisz­tikai adatokon kívül számos fényképfelvétel és a könyvtár­tani szakirodalomból készített bőséges válogatás ismerteti meg az érdeklődőket. A külföldi könyvtártanból ad majd ízelítőt az IFLA hivatalos könyvkiadójának, a müncheni Verlag Dokumentationnak a kiállítása, melyet az ugyancsak csorba-tói Patria szállóban rendeznek majd meg. A hazai könyvtárkultúrát reprezentálja majd a cseh és a szlovák nem­zeti kultúráról, a prágai Cseh Állami Könyvtárról és a mar­tini Matica slovenskáról képet adó kiállítás. A Szlovák Nemzeti Galéria szintén érdekes kiállítást rend- dez a Magas Tátra-i Heltos gyógyüdülőben, ez a tárlat a bratislavai nemzetközi grafikai biennálé díjnyertes alkotásait mutatja be. A kongresszus résztvevői szá­mos filmet is megtekinthetnek majd, elsősorban olyanokat, amelyek által könyvművésze­tünkön és könyvtárainkon kí­vül Csehszlovákia gazdag kul­turális hagyományaival és ter­mészeti szépségeivel is megis­merkedhetnek. mm A nemzetközi kongresszus ^jfľl részvevői számára számos hang- versenyt, népművészeti bemu­tatót, turistakirándulást, könyv- IR78. tár- és üzemlátogatást is szer­vez a rendezőbizottság. Az IFLA 44. kongresszusa szeptember harmadikán ér vé­get. (KÖ-s) VIII. 26.

Next

/
Thumbnails
Contents