Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-03 / 212. szám, csütörtök

A szocialista országok egységéért TELJES NÉZETAZONOSSÁG /Folytatás az 1. oldalról) A bratislavai nyilatkozat alap­elveit igazolta a történelmi je­lentőségű értekezlet óta eltelt idő is. A nemzetközi reakció a csehszlovák példán újból meggyőződhetett, hogy a szo­cialista országok valóbao nem engedik meg soha és senkinek, hogy éket verjen közéjük, nem engedik meg az ellenforradalmi erőknek a szocializmus alapjai­nak aláásását. Az imperializ­mus — szüntelen és gyakran nagyon veszélyes törekvései el­lenére — sem erővel, sem csa­lárdsággal nem gyengítheti a reális szocializnins pozícióját, nem ragadhat ki szocialista or­szágot a szocialista közös­ségből. A legoagyobb szükségben, 1968 augusztusában a szocialis­ta államok Csehszlovákia népé­nek nyújtott internacionalista segítsége megállította crszá- gunkban az ellenforradalom to­vábbi előretörését, elejét vette véres szakaszáoak, és megíele- lelő feltételeket teremtett a pártban és a társadalomban a politikai és az ideológiai dif­ferenciálódásnak, a marxista— leninista erők egyesülésének és aktivizálódásának, a párt sorai opportunistáktól való megtisz­tításának. 1969 áprilisa után kommunista pártunknak és szo­cialista társadalmunknak ele­gendő ereje volt arra, hogy a marxizmus—leninizmushoz való hűség szellemében leküzdje a válság következményeit, és si­keresen építse a szocializmust. A szocialista Csehszlovákia ma virágzó ország, a szocialis­ta közösség szilárd láncszeme. Népünk áldozatos munkájának, pártunk céltudatos, társadal­munk legsajátosabb érdekeit kifejező politikájának eredmé­nye ez. Sikereink egyik forrása a nemzetközi szolidaritás, a testvéri szocialista országok szoros együttmüködése. Gustáv Husák elvtárs a CSKP XV. kongresszusán kijelentette: „Sikereink egyik döntő forrása a szocialista közösséghez tarto­zásunk. Sok feladatot és kér­dést oldunk meg közösen, ki­cseréljük tapasztalatainkat, és ily módon meghatványozzuk erőnket.“ Az eltelt tíz évben a szocia­lista országok életében számos örvendetes eseménynek voltunk tanúi. 1968-ban a bratislavai nyilatkozat aláírói még szólnak a vietnami véres háborúról, és újból hangoztatják szilárd el­határozásukat, hogy az ameri­kai agresszorok elleni igazsá­gos harcában minden szüksé­ges segítséget megadnak a vietnami népnek. Azóta a viet­nami nép országából kiűzte az amerikai agresszorokat és segí­tőtársait, s egyesítette államát. A második világháború után ez a legnagyobb imperialista kí­sérlet csődjét jelentette; ez a kísérlet arra irányult, hogy fegyveres erővel intézzenek el egy szocialista országot. A viet­nami nép győzelme indokoltan kerül be az emberi jogokért, a szabadságért folyó küzdelem világtörténetébe. A szocialista országok büsz­kék arra, hogy hathatós, ösz- szehangolt segítséget nyújtot­tak vietnami barátaiknak, hogy segítettek a mérhetetlen áldo­zatokat hozó vietnami népnek és pártnak az imperializmus el­lenforradalmi szándékai vissza­verésében és a világnak ebben a részében is a szocialista vív­mányok megvédésében. Az egyik alapvető elv — a szocia­lista országok közös interna­cionalista kötelessége — szel­lemében cselekedtek. Napjaink­ban is, amikor a szocialista Vietnamnak szembe kell szán­nia Kína provokációs akcióival, a szocialista országok szilárd szolidaritására számíthat. A szocialista országok össze­hangolt igyekezetének az utób­bi tíz évben elért jelentős ered­ménye Európában a Német De­mokratikus Köztársaság szuve­renitásának általános elismeré­se, az ENSZ be való belépése, nyugati határainak elismerése. A Német Szövetségi Köztársa­ságnak el kellett ismernie a szégyenletes müncheni diktá­tum semmisségét, és elismerte a Lengyel Népköztársaság nyu­gati határait. Az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten, amelyre a szocialis­ta országok 1976-ban hívtak fel, a Záróokmányban leszögezték a nemzetek második világhábo­rúban vívott antifasiszta harcá­nak és a háború utáni fejlődés­nek jelentős eredményeit. Ez­által Európában létrehozták a tartós béke, a tartós békés együttélés és kontinensünk va­lamennyi nemzete együttműkö­désének feltételeit. Az eltelt évtizedben Kubában tovább erősödött a szocializ­mus, új sikereket ért el más szocialista országokban is, a szocialista világ térképére új, teljes jogú tag — a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársaság — került, melynek népe az ame­rikai imperialisták lakájainak kiűzése után megkezdte a szo­cializmus építését. Szüntelenül növekszik a szo­cialista közösség befolyása a világ eseményeire. A szocialis­ta rendszer az imperialistael­lenes küzdelem fő ereje lett. Az imperializmus, a gyarmato­sítás, a neoküloniaiizmus és a fajüldözés béklyói alól felsza­baduló nemzetek a szocialista országokban nem valamiféle el­lenséges blokkot látnak, ahogy azt egyesek el akarják velük hitetni —, hanem természetes, őszinte szövetségesüknek tekin­tik a szocialista országokat. Sa­ját tapasztalataik alapján győ­ződnek meg arról, hogy minde­nüt, ahol a legkülönfélébb ag­resszorok terveivel szemben politikai, gazdasági, sőt kato­nai ellenállásra van szükség, ahol imperialista blokádot és a megkülönböztetést kell le­küzdeni, igazságos igyekeze­tükben mindig számíthatnak a szocialista országok erkölcsi és konkrét segítségére is. Kézzel­foghatóan bizonyítja ezt sok nemzet — Indokínának és az arab világnak, valamint Ázsia és Afrika más nemzeteinek, pél­dául Angolának és Etiópiának stb. — története. Az Októberi Forradalom és a második világháború után a szocialista közösség kialakulá­sa döntő módon befolyásolta a világon az erők arányát, ezt a szocializmus javára módosí­totta. A nem szocialista világ­ban élő emberek egyre jobban megértik, hogy a szocialista vi­lágrendszer létezése és példája tette lehetővé a nemzeti fel­szabadító küzdelem jelenlegi nagymértékű kibontakozását. A gyarmati rendszer romjain kialakult új államok szabadon választhatják meg fejlődésük haladó, független útját. A szocialista országoknak, ugyanúgy, mint a nemzetközi munkásosztálynak és a nemzeti felszabadító mozgalomnak ma is aktívan vissza kell verniük a közös ellenség — a világim­perializmus — kísérleteit új hegemónia, új világuralom megszervezésére, más országok belügyeibe való beavatkozásra. Ez az ellenség az Októberi For­radalom időszaka óta egyálta­lán nem változtatta meg ag­resszív jellegét. A háború utáni években azért alakította meg a NATO-t és más katonai tömbö­ket, mint a háborús előkészü­letek, a szocialista országok és a nemzeti felszabadító forradal­mak elleni provokációk új anyagi bázisait. Ma ismét láza­san fegyverkezik, a hideghábo­rúba akarja visszarántani a vi­lágot. Jelenleg az imperialista-mao­ista tömörülés komolyan veszé­lyezteti a világbékét. Kína mai vezetőinek politikája szöges el­lentétben áll azokkal az elvek­kel, amelyek alapján a Kínai Népköztársaság egykor létre­jött, ellentétben áll magának a kínai népnek a legsajátabb érdekeivel is. Peking jelenlegi álláspontja nyíltan azonos a legszélsőségesebb reakció állás­pontjával — a feszültségenyhü­lésnek a NATO parancsnoksá­gában levő ellenzőitől kezdve egészen a dél-afrikai fajüldöző­kig és a chilei fasiszta rezsi­mig. A maoisták politikája ide­gen a forradalmi világmozga­lom érdekeitől, és — ahogy erről ismét meggyőződhettünk a Vietnami Szocialista Köztár­saság ellen elkövetett durva provokációk példáján — lénye­gében az imperializmus tarta­lékává válik a nemzetközi tár­sadalmi haladás megállítására irányuló törekvésében. Éppen ezért, a szocialista or szágok egyre nagyobb fontos­ságot tulajdonítanak annak az elvnek, amelyet már tíz évvel ezelőtt kicimeltek bratislavai nyilatkozatukban, annak, hogy „egybehangolni és koordinálni kell tevékenységüket a nem zetközi politika terén“. Ez a törekvés arra irányul, hogy ki­szélesedjen a hatékony együtt­működés az európai és a vi­lágbéke megszilárdításának kérdéseiben. Ennek az eljárás nak a helyességét a történelem igazolta. A szocialista közösség olyan egyenjogú szuverén és függet­len országok testvéri családja, amelyeket marxista—leninista partok irányítanak, közös cé luk és érdekek, valamint az elvtársi szolidaritás szálai fűz­nek egybe. Ezek az országok segítenek egymásnak az élet minden területén, az építésben és a védelemben, a békés és az izgalmas órákban egyaránt. Az a törekvésük, hogy gyara pítsák a szocialista vívmányo­kat, törvényszerűen növeli az egész közösség erejét, a kö­zösség ereje viszont ugyancsak növeli minden egyes ország erejét. A szocialista országok ösz- szetartásának erősítésére irá nyúló törekvés természetes tör­vényszerűsége e közösség bel só fejlődésének és logikus vá­lasz az imperializmus katonai erővel való fenyegetésére. Azt, hogy a NATO nem tudta végre­hajtani eddigi háborús fenyege téseit, a békeszerető nemzetek elsősorban a szocialista orszá­goknak, egységes magatartá­suknak és katonai szövetségük nek, a Varsói Szerződésnek köszönhetik. Az együttműködés terén a szocialista országok az elmúlt évtizedben nagy előrehaladást értek el. Ez az egy üli működés különösen gazdasági téren, a KGST keretében emelkedett magas szintre, mindenekelőtt a szocialista gazdasági integrá­ció távlati programjának elfo­gadásával. Elmélyülnek a po­litikai kapcsolatok, bővül a szocialista építés tapasztalatai nak kicserélése, fejlődnek az állami és a társadali szerveze­tek, valamint a munkakollektí- vák közötti közvetlen kapcsola­tok. Az ideológián és más téren folyó együttműködés ugyan­csak intenzíven fejlődik. Pártunk és a többi testvér­párt szüntelenül nagy gondot fordít a szocialista országok együttműködésének továbbfej­lesztésére. Mindegyik testvér­párt alkotó módom oldja meg a további szocialista fejlődés kérdéseit. Érzékenyen reagál a kor szükségleteire, a szocialis­ta közösség egészének érdé- keire. A szocialista társadalom építésének közös törvényszerű­ségeihez tartja niagat, s tekin­tetbe veszi a nemzeti sajátossá­gokat és körülményeket. A testvérpártok ily módon tevékenyen, céltudatosan, a szocialista hazafiság és az in­ternacionalista felelősség szel­lemében arra törekszenek, hogy erősítsék és fejlesszék a nemzetközi szocializmus fő és alapvető tendenciáját, az egy­ségre és az összetartásra irá­nyuló törekvését. A szocialista országok egysége és összetar­tása a közös sikerek biztosí­téka, az imperialista manőve­rekkel szembeni közös erőfeszí­tések forrása. Bemutatkozó látogatás (ČSTK) — Viliam Šaigovič, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke tegnap Bratislavában bemutat­kozó látogatáson fogadta Ana- tolij Kocsetovot, a Külfölddel Baráti és Kulturális Kapcsola­tokat Ápoló Szovjet Társaságok Szövetsége csehszlovákiai kép­viselőjének helyettesét, a bra­tislavai szovjet főkonzulátus konzulját. A fogadáson részt vett Nyikolaj Goncsarov, a Szovjetunió bratislavai főkon­zulja. A szívélyes légkörben lezaj­lott találkozón megvitatták a CSSZBSZ és a Szovjet—Cseh­szlovák Baráti Társaság együtt­működésének, a szovjet—cseh­szlovák testvéri kapcsolatok és együttműködés erősítésének időszerű kérdéseit, (Folytatas az 1. oldalról) ján fejlődnek, mindkét ország népének javára, s a kapcsola­tok a szocialista közösség, a világbéke és a társadalmi ha­ladás erősítését szolgálják. A megbeszéléseken minden megvitatott kérdésben teljes nézetazonosság alakult ki. A felek megállapították, hogy a két ország gazdasági, kulturá­lis, oktatás- és ^gészségügyi kapcsolatainak fejlődése a két nép barátságának elmélyítését célozza, s megfelel mindkét ország szükségleteinek és le­hetőségeinek. Mindkét fél szükségesnek tartja a kétolda­lú kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését. Csehszlovákia külügyminisztere kifejezte a csehszlovák kormánynak azt a szándékát, hogy továbbra is teljes mértékben támogatni fogja a laoszi népet a szocia­lista társadalom építésében, hazájának védelmében. Mind­két fél pozitívan értékelte az európai biztonsági ós együtt­működési értekezlet eredmé­nyeit és kifejezte annak fon­tosságát, hogy az értekezlet záróokmányát teljes egészében megvalósítsák. Elítélte az im­perializmusnak azt a törekvé­sét, hogy megzavarja a népek közötti békés együttműködés fejlődését a lázas fegyverkezé­si hajsza fokozásával, a neut­ronbombával való fenyegetés­sel és a háborús tűzfészkek fenntartásával. A külügymi­niszterek kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az el nem kötelezett országok koor­dinációs bizottságának hava­ival ülése és a külgymi- niszterek nemrég megtartott belgrádi találkozója hozzájárul az el nem kötelezett országok antikolonialista, antiimperialis­ta és antirasszista egységének erősítéséhez. A külügyminisale- reik teljes támogatásukról biz­tosították a Vietnami Szocialis­ta Köztársaságot az új társa­dalom építésében, a nép élet- színvonalának emelésében és az imperialista agresszió okoz­ta sebek begyógyításában. A felek sajnálattal vették tu­domásul a Kambodzsa és a Vietnam közötti ellentéteket és kilejezték azt a véleményü­ket, hogy az egyenlőség, a testvériség ós a kölcsönös 1isz f Folytatás az 1. oldalról) Megvan rá minden lehetőség, hogy a gabonaelatlási tervet pár nap múlva teljesítsék. Va­lószínűleg több gabonáit adnak el az államnak a tervezettnél. Eddig már Szlovákiában 120 ezer tonna jó minőségű sörár­pát sikerült felvásárolni. Ha­bár a felvásárlás üteme elég gyors, többen kifogásolták, hogy egyes közpntokban több órát kell várakozniuk a gabo­nával megrakott járműveiknek. Ezen a helyzeten változtatni kell, hogy a gabona minél ha­marabb a raktára kerülhessen. A szélsőséges időjárás miatt körzetenként változnak a fel­adatok. Amíg a kelet-szlovákiai kerületben túl sok a csapadék és szárítani kell a gabonát, a nyugat-szlováikiai kerület egyes járásaiban már vízhiány miatt sorvadnak a .növények. (CSTK) — Szahul Ha mid, Sri Lanka Köztársaság külügy­minisztere tegnap a prágai Zižkov-hegyen megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. A koszorúzásra elkísérte öt Miloš Vojta külügyminiszter-helyet­tes. A délelőtti órákban a prágai Cernín-palotában megkezdődtek Bohuslav Chňoupek csehszlovák és Szahul Hamid Sri Lanka-í külügyminiszter megbeszélései. Jelen voltak a két ország kül­ügyminisztériumának más veze­tő tisztségviselői. Bevezetőben külügyminiszte­rünk rámutatott a két ország hagyományos baráti kapcsola­taiba, s nagyra értékelte Sri Lanka elvszerű magatartását, amellyel az országok függet­lenségéért, valamint az általá­telet elvei alapján megtartan­dó tárgyalások, amelyeket Vietnam kormánya javasolt a kérdés békés rendezése érde­kében, megfelelnek mindkét érintett ország és a térség többi országa érdekeinek. A felek támogatásukról biz­tosították a Koreai Népi De’ mokratikus Köztársaság kormá­nyának azt a törekvését, hogy csökkentse a feszültséget a •Koreai félszigeten és elérje Korea békés egyesítését. A fe­lek nyugtalanságukat fejezték ki a közel-keleti helyzet ala- kulásával kapcsolatban. Hatá­rozottan elítélték Izrael ag­resszív politikáját, amely ko- molyan veszélyezteti a világ­békét és a nemzetközi bizton­ságot. A külügyminiszterek ha' tározottan elítélték az imperia­lista és a reakciós erőket, a haladó afrikai országok és a némzeti felszabadító mozgal­mak ellen intézett támadásai­kat. Csehszlovákia külügymi­nisztere nagyra értékelte azo­kat a gyakorlati lépéseket, amelyeket Laosz tesz az ázsiai országok békéjének és együtt- működésének szilárdítása érdie­kében. Laosz külügyminisztere nagyra értékelte Csehszlovákia aktív külpolitikáját, amely hoz­zájárul a szocializmus nemzet­közi helyezetének szilárdításá­hoz, valamint a feszültség enyhítéséhez. A laoszi külügyminiszter kö­szönetét mondott Csehszlová­kia vezető párt- ós kormány­tisztségviselőinek, valamint Bo­huslav Chňoupek külügymi­niszternek a forró és elvtársi fogadtatásért. Egyúttal külügy­miniszterünket látogatásra hívta meg a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságba Külügyminiszterünk a meghí­vást örömmel elfogadta. # # * Phuune Sípnaseuth, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere tegnap befejezte csehszlovákiai láto­gatásának hivatalos részét és egy hétre Szlovákiába utazott. A Ruzynéi repülőtéren a ven­dégeket Bohuslav Chnoupek külügyminiszter, helyettese Du- ián Spáril és František Kán, hazánk laoszi nagykövete bú­csúztatta. A zsugorodott levelű növé­nyekre több vizet kellene jut­tatni. Sok helyen erre megvan a lehetőség, hiszen a kimutatá­sok szerint a múlt héten mint­egy 7000 hektáron nem hasz­núi Iák ki az öntözőerendezése- ket. Az elhangzott beszámoló é% felszólalások alapján megálla­píthatjuk, hogy bár sok nehéz.* ség közepette kezdtük a beta­karítási munkákat, a földműve­seknek mégis jó nyara van, mert gazdag termést ad a repce, a borsó és a gabona. A dunaszerdahelyi járásban a gabona átlagos hektárhozama 55 mázsa körül alakul. | balta) • # * Az állami gabonafelvásárlási tervet tegnap a trenčíni, a to- polčanyi és a senicai járás me­zőgazdasági dolgozói is teljesí­tették. nos és teljes leszerelésért küzd. Ezután a külügyminisztereik eszmecserét folytattak a nem­zetközi politika néhány idősze­rű kérdéséről, kiemelték a ví- lágbékéért vívott harc intenzí­vebbé tételének fontosságát, s megvitatták a két ország ba­rátsága és együttműködése to­vábbfejlesztésének lehetőségeit. Egybehangzóan megállapítot­ták, hogy adottak a feltételek a kölcsönösen előnyös kap­csolatok, mégpedig a politikai és a gazdasági kapcsolatok ki- szélesítésére. A tanácskozás a barátság és a konstruktív munka légköré­ben zajlott le. Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter Sri Lanka külügymi­niszterének tiszteletére dísz­ebédet adott. Gyorsul az aratás üteme A baráti kapcsolatok és az együttműködés további fejlesztéséért . Megkezdődtek Bohuslav Chnoupek csehszlovák és Szahul Hamid Sri Lanka-i külügyminisztci megbeszélései

Next

/
Thumbnails
Contents