Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-18 / 227. szám, péntek

Hogyan látták el az aratókat? A TAVALYINÁL JOBBAN, DE NEM KIFOGÁSTALANUL lassan végéhez közeledik az aratás, jöhet a számadás ide­je. Szárítókban, magtárakban a gabona nagy része, fia kicsit később is a tervezettnél, hisz az idei csalóka nyár nem ké­nyeztette az aratókat. Mégis — hála a szervezésnek és a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájának — szép ered ményeket mondhatunk a magunkénak az idén is. Helytállt, gép és ember egyaránt. Így volt ez a nyugat szlovákiai ke­rületben is, ahol elsőként teljesítették a gabonafelvásárlási tervei. Most már a tapasztalatokat összegezik a mezőgazda- sági üzemek vezető dolgozói; mit mutatnak az eredmények, milyen tanulságokkal lettünk gazdagabbak, amelyeket jövőre kamatoztathatunk. A komáromi (Komárno) járás néhány mezőgazdasági üze­mében és a járási szerveknél uz iránt érdeklődtünk, hogyan gondoskodtak az idén az aratókról. Milyen volt az ellátásuk, sikerült e kilégiteni az igényeket, s milyen nehézségeket kel­lett leküzdeniük? A fogyasztási szövetkezet járási bizottságán ott jár tünkkor már a járási aratóünnepélyre készültek, amely az időn Gután (Kolárovo) lesz. Rohácsek Ti bor, a vendéglátó és Füssy László, a kiskereskedelmi rész­lég vezetője elmondták, hogy az idén is teljes erőbevetéssel igyekeztek megoldani az ara­tók zavartalan ellátását. Ter­mészetesein a kenyéren, húson, tejen (tehát a fő élelmezési cikkeken] és az üdítő italokon volt a hangsúly. Akadt prob­léma is, mindjárt az elején. Ezt azonban sikerült hamaro­san megoldaniuk. Később már teljes áttekintésük volt a szük­ségletekről és azokat igyekez­tek is kielégíteni. Nem mond­hatjuk azonban, hogy teljes sikerrel, hisz sok panaszt hal­lottunk pl. a limonádé minő­ségére. Mit mutatnak a szá­mok? Alkoholmentes sörből 3200, limonádéból 6500, szódá­ból 2500, ásványvízből 2000, sörből 5000 üveggel fogyott na­ponta a járás mezőgazdasági üzemeiben. A számok mögül azonban előbukkannak a régi gondok: hiányzott a Mirinda, a Tonik, s bár keszegfalusi (Kameničná) raktárában 25 000 üveg Pepsit és 20 000 üveg Márkáit tartalékolt a fogyasz­tási szövetkezet az aratás ide­jére, a mezőgazdasági üzemek — érthetően — inkább ragasz­kodtak az olcsóbb üdítőkhöz. — Jó lenne, ha végre meg­oldást nyerne a hosszabb ga­ranciával gyártott, de olcsóbb üdítő italok kérdése — panasz* ikodtak a fogyasztási szövetke­zet vezetői. — A drágább hű­sítőkre nincs panasz, a limo­nádék viszont csupán néhány napig bírják a meleget, aztán élvezhetetlenné válnak. Ás­ványvíz, szóda pedig nem pó­tolhatja őket. Bár a járás területén egyre szaporodik a saját konyhával rendelkező szövetkezetek szá­ma, a fogyasztási szövetkezet­nek így is maradt tennivalója az étkeztetés terén. Huszonhat mezőgazdasági üzemben főztek az aratóknak. A tizenhat efsz- ben és nyolc állami gazdaság­ban 450—500 személy élelme zését láttáik el. • * • Az Izsai (líaj Béke Efsz-ben ötvennégy személy étkezett a iielyi vendéglőben. Sok volt a vendégmunkásuk, őket a helyi traktorállomás szociális helyi­ségeiben szállásolták el. Schmelhaus Ferenc gépesítő szerint kezdetben akadozott az ellátás, s az első napon bizony az ebéd nem sikerült úgy, ahogy azt a nehéz fizikai mun­kát végző ember megkívánná. — A főzelék nem az arató­nak való. „Kemény étel“ kell a kemény munkához. — mond­ta a gépesítő. — Szerencsére ez csak az első napon volt így, a továbbiakban kalóriadús ételeket, főleg húsfélét kaptak aratóink. S nem is egy porciót fejenként, hanem másfelet. Nem is volt aztán panasz a kosztra. Hála biztonsági tech­nikusunknak, fennakadás nél­kül ment minden. Üt azokban a napokban mindig ott talál­tuk, ahol szükség volt rá. Nap­közben járta a határt, szállí­totta az üdítőt, délben pedig a konyhán forgolódott, a felszol­gálásnál segített. Búcson (Búé) tíz napig arat­tak- A Presovról érkezett ven­dégmunkásaikon kívül az idén több saját dolgozójuk is igé»- nyelte a vendéglői ellátást. Nyilván ez a jövőben is így lesz. — Két lovaskocsival szállí­tottuk ki a meleg ételt a dű­lőkre — kaptuk a tájékozta­tást Csekes József agronőmus­tól. — A fogyasztási szövet­Segítettek A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban már befejezéshez kö­zeledik az aratás. A megdőlt gabona és a kedvezőtlen idő­járás nehezítette a földművesek munkáját. A kenyércsatában azonban nem maradtak egye­dül. A baráti Magyarországról Bács megyéből jöttek a kom­bájnosok gépeikkel segíteni. Bár náluk kedvezőbb feltételek voltak az aratásra, de az itteni nehéz körülmények között is becsületesen helytálltak. Talál­kozhattunk velük a závadai Ha­ladás Efsz, a Zahorai [Záhor- ce), Nyényei (Nenince) és a Busái (Bušince) Efsz-ek, vala­mint a Nagykürtösi Állami Gaz­daság gabonatábláin. Minde­nütt becsülettel helytálltak. JAN STRIGAC kezettel történt előzetes meg­állapodás szerint történt min­den az igények kielégítésére. Választékos, kiadós volt a főzt- jük, meg voltak vele elégedve az emberek. Kevés volt viszont a Pito s fennakadások voltak a limonádéval. Hetényben (Chotín) Szabó Ernő csoportvezetővel beszél­tünk. Nehéz aratásuk volt, ké­sedelemmel kezdtek. Tovább is tartott a munka, mint tervez­ték, a rossz időjárás miatt né­ha csak fél napokat tudtak in­tenzíven dolgozni, sőt, néha csupán egy-két órára tudtak ki­menni a kombájnok. Az elhú­zódás éreztette hatását az el­látásban is: kevés volt a Pito, s más üdítő italokból is lehe­tett volna több. Néha csak ás­ványvizük volt. Egy tizennégy tagú vendég­munkás-csoportot még a határ­ban találtunk, a szalma beta­karítását végezték. Őket is megkérdeztük, hogyan voltak megelégedve az itt nyitottak­kal? Sýkora Pavel, a Prievidzai Priemstav dolgozója szerint nagyon jó volt az ellátás. Elé­gedettek voltak az elszálláso­lással, a koszttal (a hetényi vendéglő könyvébe be is je­gyezték köszönetüket), a ven­dégszeretettel. Nem először járnak itt a prievidzai járásból, valószínűleg jövőre is eljönnek; Elégedettséggel, panaszokkal egyaránt találkoztunk a koma­romi járásban. Mint arról meg­győződtünk, sehol sem hanya­golták el az aratókat, igyekez­tek igényeiket kielégíteni. A vendégmunkások elszállásolá­sát a legtöbb mezőgazdasági üzem meg tudta oldani, hisz ebben már tapasztalatuk van. Néhány panasz a kereskede­lem számlájára írható. Az ol­csó frissítők minősége gyakran kívánnivalót hagy maga után s ez nem újkeletű probléma. Jgaz, sok esetben maguk a szö­vetkezetek is ludasak ebben, hisz a hűtést száraz jéggel is meg lehet oldani. A céltudatos, előrelátható tervezést nem kell hangsúlyozni, nyilvánvaló, hogv nagyon sok múlik ezen is. A fogyasztási szövetkezet járási bizottsága sokat köszön­het a segítségnek, főleg a Nagymegyeri (Galovo) Kommu­nális Üzemnek, amely segített a járás északi részének ellá­tásában. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a jövőben még át­gondoltabban kell készülni a „kenyércsatára“, hogy az a kevés panasz is, ami most föl­merült, eltűnjön. Ebben segíte nek az idei tapasztalatok. — kk — Kommentáljuk RAJTUNK IS MÚLIK A szünidő, a szabadságok ideje a végefelé közeleg. Két hét múlva az iskolákban megszólal a tanév nyitását jelző csengő. A diákok háromnegyed része olyan iskolában fog­lalja el helyét, amely a felszabadulás után épült fel. Ez a hányad nagyobb is lehetne, ha az építők a hatodik öt­éves terv első két évében nem maradtak volna adósak 312 millió koruna értékű munkával. Ez az összeg 300 tanterem építési költségeit fedezné. Az építőkre az idén nagy feladatok hárulnak, mivel az iskolák és az iskolaügyi létesítmények építése során 1,1 millió koronát kell beruházniuk. Csupán az alapfokú is­kolák viszonylatában a terv 576, az óvodákat illetően pedig 200 tanterem átadásával számol. Az ütemterv szerint szep­tember elsején 36 új óvodában és 21 alapfokú iskolában kellene megkezdődnie az oktatásnak. A nemzeti bizottságok a választási program keretében ugyancsak 68 óvoda átadá­sával számolnak. Mindent egybevetve, a tanévnyitáskor több mint 18 (1110 gyermek új tanteremben kezdhetné el a tanu­lást, az óvodába járást. Az első félév eredményei nem a legbizlatóbbak. Az építők az alapfokú iskolák és óvodák beruházási tervét csak 37 százalékra teljesítették. Egyes járásokban — pl. trnavai, poprádi — a terv teljesítésében jóval az országos szint alatt maradtak. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a szóban forgó idő alatt a tervfeladatokat csak 11,2 száza­lékra teljesítették. Nagy a lemaradás a cadcai és a Dolný Kubín-i járásban is. Az említett járásokban, de másutt is az iskolák és óvodák átadásának határidejét nem egy esetben módosították. A legtöbb építkezést augusztus utolsó napjai­ban fejezik be. Az építők igyekezetét sok voinatkozásban dicsérni lehet. Ezzel szemben felmerül a kérdés, hogy az átadás előtti hajrá nem megy e a minőség rovására. A nemzeti bizott­ságoknak az épületek átvételekor nem szabad a hibák fölött szemet hunyniuk, s minden áron törekedniük arra, hogy szeptember 1-én üzembe helyezzék az óvodát, iskolát. Eze­ket az épületeket be is kell bútorozni stb. Természetesen sok függ a helyi feltételektől. Ott, ahol az építők már be­fejezték a munkálatokat, a lakosok a takarításban és a berendezésben nyújthatnak felmérhetetlen segítséget. Nem szabad megfeledkezni a telekrendezésről sem. A tanévnyitó előtti és az év végi hajrát végre az iskola- építésben is a rendszeres és tervszerű munkának kellene felváltania. Ezt számos építővállalatnak végre tudatosíta­nia kell. Nem lehet mindegy számunkra az a tény, hogy csaknem 7000 gyermeknek lesz-e szeptember 1-től óvodai férőhelye. Ha igen, akkor többezer kismama foglalhatja el helyét a termelőmunkában, ami népgazdasági szempontból sem lebecsülendő. Ezzel a nemzeti bizottságoknak is tisz­tában kell lenniük és mindent el kell követniük, hogy a Z-akció beruházási részében épülő gyermekintézmények is a kitűzött határidőre elkészüljenek. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy az iskolák és óvodák építése terén tiszta számlával zárjuk a hatodik ötéves tervidőszak har­madik évét. Ez nem kis mértékben rajtunk is múlik. NÉMETH JÄNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A MAGAS ES AZ ALACSONY MfHAS Az orvostudomány szerint a vérnyomás normális, magas, vagy alacsony lehet. A vérnyo­más a szív munkájától és az erek rugalmasságától függ. Ezért különböztetünk meg szisz- tolilkus, azaz felső és diaszto- likus, azaz alsó vérnyomást; a felső a szív, az alsó az erek vérnyomását mutatja. Az élet folyamán a vérnyomás válto­zik. Nem csupán a korral és az erek rugalmasságának csök­kenésével emelkedik, de függ az életritmustól, a testi és a szellemi aktivitástól is. Nyu­godt helyzetben, alváskor ala­csonyabb, míg munka, szellemi megterhelés közben, idegesség és nyugtalanság következtében növekedik, összefüggés van a pumpa szerepét betöltő szív és az érfalak ellenállása között. Ezenkívül a szervezet egyéb regulációs mechanizmusai is hatnak a vérnyomásra. A meg­terhelés megszűnésével a vér­nyomás ismét állandósul. Egészséges ember a vérnyo­más napi kilengéseit nem ész­leli. Azoknál, akiknek a regu­lációs mechanizmusa károso­dott, vagy ereik nem elég ru­galmasak, a szív munkája egyenlőtlenül fokozódik, és az erekben növekszik az ellenál­lás. Ebben az esetben a meg­terhelés után a vérnyomás nem állandósul. Kezdetben fáradt­ság, a figyelem csökkenése, in­gerlékenység, álmatlanság, szé­dülés, később fejfájás, a szív működésének rendellenességei, mellkasi nyomás jelentkezik. Ha a magas vérnyomás kezelés nélkül marad, szív-, vese- és agyszövődmények léphetnek fel. Az alacsony vérnyomásban szenvedők is gyakran panasz­kodnak fáradékonyságra, szédü­lésre, nemegyszer fülzúgásra. Aluszékonyak, főképp evés után, rosszullétre panaszkod­nak hosszan tartó állás közben, s ha zsúfolt helyiségben tartóz­kodnak. Ilyenkor gyakori a pil­lanatnyi eszméletvesztés. Ebben az esetben az erek feszültségé­nek a zavaráról beszélünk, ami azonban nem vezet a szív és érrendszer károsodásához. Az alacsony vérnyomású emberek tehát kerüljék azokat a helyze­teket, amelyek előidézhetik az említett jelenségeket. Keveset, de gyakran egyenek, sokat aludjanak, gyakran tartózkod­janak a friss levegőn. A sport, a torna és a szervezet edzése senkenti az erek feszültségét, és így növeli a vérnyomást is. Ez a természetes vérnyomásemelés kedvezőbb, mint pl. a fekete­kávé fogyasztása, vagy gyógy­szerek használata. Más a helyzet a magas vér­nyomásnál. Mindjárt a kezdet kezdetén változtatni kell a megszokott életformán. A bete­gek további sorsa az erek ál­lapotától függ. Hosszan tartó magas vérnyomás rongálja az érfalat, mész és sólerakódást idéz elő. így érelmeszesedés jön létre, amit a szív, majd a vese és az agy károsodása kö­vet. A magas vérnyomás veszé­lyét az érelmeszesedés kiala­kulásában az fokozza, hogy gyakran tünetmentes. A beteg­ségre csak később figyelmeztet a levertség, az álmatlanság és a fejfájás. Nem ritka, hogy szív vagy veseelégtelenség, esetleg szélütés után jönnek csak rá, Iiogy a beteg már régóla ma­gas vérnyomásban szenvedett. Az Egészségügyi Világszer­vezet az utóbbi évtizedekben sokat foglalkozott a magas vér­nyomással és leszögezte, hogy e betegség szempontiából a leg­veszélyesebb tényező a choles­terol magas szintje és a do­hányzás, mivel ezek játsszák a főszerepet az arterioszklerózis létrejötténél. A fejletlen országokban az arteriósziklerózis és az ebbőt származó betegségek ismeretle­nek, míg a fejlett országokban tömegesen fordulnak elő, és ezért civilizációs betegségek­nek nevezzük őket. Habár en­nél a betegségnél nem hagy­hatjuk teljesen figyelmen kívül az öröklődés tényét, tudomá­nyosan bebizonyították, hogy életkörnyezetünk, szokásaink-, táplálkozásunk is nagymérték­ben hozzájárul kialakulásához. Az egészségügyi dolgozók vi­lágszerte számon tartják, gyó^ gyítják és ellenőrzik a magas vérnyomásban szenvedő bete­geket. Orvosi felügyelet alatt kell állnia minden olyan 30. életévét betöltött embernek, akinek a vérnyomása megha­ladja a 140 torrt (felső nyomás) és a 90 torrt (alsó nyomás). A magas vérnyomás kezelése és a megelőzés nem választha­tó el egymástól. Amint már említettük, szerepet játszanak az öröklődési és a környezeti tényezők, s az utóbbiakat igyekszünk hatékonyan befo­lyásolni. A napi teendők cél­szerű beosztását, elegendő al­vást és pihenést javaslunk, a szellemi dolgozóknál viszont fi­zikai munkát, sportolást, friss levegőn való mozgást. Nyil­vánvaló, hogy a konfliktusos helyzetek az egyéni életben és a munkahelyen befolyásolják az ember egészségi állapotát. A gyógyfürdői kezelés jó hatással van a betegekre már azáltal Is, hogy környezetük egy időre megváltozik. A magas vérnyo­másban szenvedők szempontjá­ból különösen káros a dohány­zás, a tiíltápláltság és a stressz­helyzetek. Ha az életmód meg­változtatása eredménytelen, gyógyszereket alkalmazunk és a beteget állandó felügyelet alatt tartjuk. Új, korszerű gyógyszereink hatásosak, segít­ségükkel csökken a szövődmé­nyek veszélye. Dr. OFJGA KUSA, CSc. 1978. Vili. 18. Schmelhaus Ferenc gépesítő: Kalóriadús ételeket kaptak az aratók.“ Csekes József agronómus: Egy­re több saját dolgozónk is igényli az ellátást.“ Szabó Ernő csoportvezető: „Le­hetett volna több üdítő ital.“ (Gyökeres György felvételei)’

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents