Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-02 / 211. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait ******** ***' EREDMENYEK ******** TAPASZTALATOK ******** VÉLEMÉNYEK ******** *** A kijelölt úton Selmatka Jaroslav, a náchodi járásban gazdálkodó Dolany i Efsz kommunista kombájnveze­tője, néhány nap óta a Jelsőpa- tonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz vendége. De nem azért jött, hogy étellel, Haliul kínálják, inkább azért, hogy se­gítséget nyújtson a yabonabeta- karításban a vendéglátó szövet­kezetnek. Eddigi teljesítménye túlhaladja a 20 vagon gabonát, sokat segítve ezzel a patonyiak- nuk A lakosság összefogásával Az, aki régebben járt nálunk Léván (Levice) bizonyára nehe­zen ismerne rá fejlődő váro­sunkra. Hiszen csupán az ulób bi évtized alatt nemcsak kor­szerű lakóházak, hanem egész városnegyedek épültek. Ezzel is magyarázható, hogy az itt­járt vendégek szívesen térnek vissza hozzánk. A Városi Nemzeti Bizottság képviselői arra törekszenek, liogy egyre kellemesebbé, ott­honosabbá tegyék a városlakóik életét, az idegenek szemében is növeljék tekintélyét. E cél­kitűzés elérésében komoly se gítséget nyújt a Nemzeti Front választási programja, amelyeit minden lakosunk esetek vően támogat. Ha társadalmi összefogásra szólítjuk a lakosakat, senkit sem kell nógatni a munkában. S az aktivitás eredményei szemmel is lemérhetőik a la­kótelepek virágokkal kiültetett szépem zöldellő pázsitaitn, .jólle­het sok még az összevisszaság azokon a helyeken, ahol új la­kótelepek építése folyik. Az utóbbi évek egyik legna gyobb akciójának többek között a várost kikerülő teretlő út megépítése számít, ami soikéves munka, csaknem 80 millió ko­rona beruházás eredménye. A nagy mű befejezéseképpen te­hermentesült a város belforgal- ma, nyugodtabb lett a központ­ban lakók élete, ami komoly fegyverténynek szárnit. JÚLIUS SOKOL, a lévai (Levice) VNB titkára Az ideológiai ráhatásnak a népgazdaság valamennyi ága­zataién egyre nagobb a jelen­tősége. Fő célja az, hogy az eszmei ráhatás sajátos eszkö­zeivel megvilágítsuk a párt gazdaságpolitikájának a társa­dalom dinamikus íejlesztesere irányuló követelményeit. A po­litikai, ideológiai és a gazda­sági feladatok teljesítése igé­nyes es bonyolult folyamat. Közös nevezőre hozni a gazda­ság és a politika egységét, le­küzdeni a tornyosodé ellent­mondásokat, mozgósítani és egységesíteni a dolgozók széles rétegeinek alkotö kezdeménye­zését a társadalmi feladatok teljesítésére, a CSKP-nek, mint társadalmunk vezető erejének a feladata. De ebben komoly szerepet kell vállalniuk a tár­sadalmi szervezeteknek is, amelyek a párt irányításával végzik megiisztelő munkájukat. Széles |Ogk>örrel Nem lehet vitás, hog.y ezek közül a munka legfontosabb részét a szakszervezeteknek, mint a dolgozók legnépesebb tömegszervezetének kell magá­ra vállalnia, miután a vállala­tokban, üzemekben, intézmé­nyekben közvetlen kapcsolata van a dolgozókkal. országos méretben több mint hatmillió tagol tartanak nyilván. Ebből is látszik, hogy tömegszerveze- tiínk széles jogkörrel rendel­kezik, ám ennél is nagyobb a felelőssége a párt politikai irányvonalának nyomon köve­tésében. Egyebek között felelő­sek vagyunk azért is. hogyan érvényesül, miiven mértékben bontakozik ki a munkások, technikusok, .t műszaki értel­miség alkotó kezdeményezése. Ha ez irányú tevékenységűn­ket felmérjük, inkább munkánk pozitívumai domborodnok ki, mint a negatívumok. Hiszen a szakszervezetek arra töreksze­nek, azért fáradoznak, hogy tagjai minden munkaterületen egységesen teljesítsék a CSKP XV kongresszusa határozatait. Ezen belül is sokat kell ten­nünk, munkálkodnunk a nép­gazdaság tudományos műszaki fejlesztése erdekében. A pártkongresszusi határoza­tokat figyelembe véve kormá­nyunk úgy döntött, hogy a fel­találók és az újítók mozgalmát a hatodik Ötéves tervidőszak­ban legalább 30 milliárd koro­na társadalmi haszon elérésére kell irányítani. A feladat igé­nyes, de teljesíthető. Bizonyí­ték erre a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár, valamint n Považská Bystrica-i Gépgyárak követendő példája. Üjitósi jovosíotok Jóllehet a számadatok ismer­tek, nem art, ha ismét felidé­zem: a múlt évben tíü 8(14 újí­tási javaslat látott napvilágot, s ebbőt 29 837-et, több mint 883 millió korona társadalmi haszon elérésével a termelés­ben is érvényesítettek. Persze, az adatok egyúttal a fogyaté­Ésszertísífő gépesítek Nem dobjuk ócskovasba az SZK—4 es kombájnokat Sok helyen kiselejtezik az elavult, divatjamúlt mezőgaz­dasági gépeket, helyettük kor- szerűbbekot és nagy teljesítmé- nyúeket állítanak munkába. Ez rendjén van. Ám helytelen az a gyakorlat, ho,gy a „jó öreg“ SZK—4 es kombájnok is erre a sorsra jutnak, zömmel az ócs­kavasgyűjtő telepeken fejezik bei „életüket“, pedig egy kis ésszerű elgondolással további jó szolgálatot nyújthatnak a mezőgazda s á g dolgozóinak. Hogy mivel? Azáltal, hogy át tehet őket alakítani hasonlóképpen, mint az Alsónyitra nevet viselő, nagycétényi (Vefký Cetín) szö­vetkezet gépszerelői tették. Ezek a kezdeményező emberek a vágóasztalon végeztek egy kis átalakítást oly módon, hogy pneumatikus szerkezettel látták el a gépet Az átalakítás után a régi SZK—4 es kombájnokat nálunk most a szalmabetakarí- tásnál hasznosítják. A szerke­zet segítségével a kombájn fel­szippantja a tarlóról a sorok­ban heverő szalmát, és azt az utána függesztett pótkocsira juttatja. Működését bátran a porszívógéphez is hasonlíthat­nám. Valószínű, hogy ez a talál­mány nagy tért hódít majd szö­vetkezeteink ben, hiszen setfiol sincs felesleges munkaerő, gé­peikkel pedig mégis csak köny- nyeibb és gyorsabb a munka, aminek különös jelentősége van az aratásban. KOSA JÁNOS a Nagycétényi Efsz dolgozója kosságokra, az ezekben rejlő tartalékokra is rámutatnak. Párt- és állami szerveink becs­lése szerint az újítási javasla­tok 40, sőt 50 százaléka elkal­lódik, miután nem hasznosítják őket a gyakorlatban. Az okok nagy általánosságban ismertek, az akadályok elhárítása mégis komoly gondokba ütközik. A szakszervezeti szervek sem tá­mogatják rendszeresen az újí­tókat, holott többször hangsú­lyoztuk: minden pozitív ered­ményt népszerűsítsenek, támo­gassák jobban az újítók kezde­ményezését, a gazdasági propa­ganda és agitáció bevált for­máinak alkalmazásával töre­kedjenek a kidolgozott temati­kus feladatok gyakorlati érvé­nyesítésére. Hu a szükség megköveteli, a feladatok megoldásával és hasznosításával bízzák meg bátran a szocialista munkabri­gádokat, az újítók és feltalá­lók kollektíváját, a százezrese­ket, nemkülönben a komplex racionalizációs brigádokat. Szerveinknek ezen kívül támo­gatniuk és fejleszteniük kell az egyének és a munkakollek­tívák leleményességét, de az anyagi és az erkölcsi megbe­csülés alkalmazásától se riad­janak vissza. Az anyagi és az erkölcsi ösztönzők tartalmát és formáit egy olyan egységes rendszerbe kell rögzíteni, amely cselekvő módon befolyá­solja a tudomány és a techni­ka fejlődését, az újítási javas­latok megvalósítását. A tudományos-műszaki értel­miség fontos szerepet tölt be a tudományos-technikai forra­dalom fejlesztésében. Népünk íi szocialista haza építésében pártunk vezetésével óriási mű­vet alkotott, amely messze felülmúlja mindazt, amit a tör­ténelem során egy nemzedék kialakított, a dolgozó értemi- ségnek és azoknak a szakem­bereknek a műve is, akik tudásu­kat, felfedezéseiket a társadal­mi haladás szolgálatába állítot Iák, akik bátran érvényesítették a tervekben az új, haladó tech­nikát es szervezést, akik fárad­hatatlanul dolgozlak hazánk felvirágoztatásán. Pártunk le­nini módon viszonyul az értel­miséghez, a tudósokhoz és a technikusokhoz, nagyra becsüli munkájukat és nagyra értékeli, hogy zömmel jelentős szerepet vállalnak a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítésében. A tartalékok kiaknázása Különösen fontos, hogy a szakszervezet minden egyes dolgozója, szerve az eddiginél jobban serkentse a mérnökö­ket, technikusokat, közgazdá­szokat a gvárak. üzemek larta léikainak kiaknázására, a tech­nikai és gazdasági jellegű szó oialista felajánlások vállalása ra. Forradalmi szakszervezetünk gyakorlatában nem ismeretle­nek, nem újak a gazdasági propaganda és agitációs tevé­kenység különböző formái. A szocialista munkásiskolák, az előadások, u kerekaszial-érte- kezletek a technika és a tudo­mány időszerű kérdéseiről, a faliújságok, stb. olyan ténye­zők, amelyek kedvezően befo­lyásolhatják a dolgozók szem­léletét, gondolkodásmódjának alakulását. Itt említem meg a műszaki-gazdasági konferen­ciák szerepét, amelyet a közgaz­dasági gondolkodás fejleszté­sében betöltenek. Ezeknek a tanácskozásoknak az a felada­tuk, hogy átfogóan foglalkoz­zanak a komplex szocialista racionalizáció, a korszerű tech­nika, a munkaszervezés, s nem utolsósorban a gyártmányok minőségének kérdéseivel. A szocialista munkabrigádok versenyének szervezésekor már a kezdettől fogva igényesebben kell elbírálni a szocialista fel­ajánlások tartalmát és teljesí­tését. A szovjet elvtársak pél­dáját követve rá kell térnünk „Tudásod add át a munkatár­sadnak“ mozgalom kibont a köz- tatására. Egyúttal meg kell szabadulnunk a különböző mozgalmak beindításánál elkö­vetett hibáinktól. Az igényeknek megfelelően Az utóbbi időben többször ej­tünk szót a termékfelújítás kérdéseiről-, gyártmányaink minőségének javításáról. A gazdaság vezető dolgozóinak el kellene gondolkodniuk afelett, hogy az igényeknek megfelelő és minőségi közszükségleti cik­keket fogunk-e gyártani, vagy csak a raktárak számára selej- tet? Nem engedhető meg ugyanis, hogy a felelőtlenség miatt pazarolják az értékes munkaerőt és a drága nyers­anyagot. Ezért haladéktalanul érvényt kell szereznünk a ré­gen hangoztatott és ma is idői álló „Mindenki saját munkahe­lyének gazdája" jelszónak. A CSKP KB 11. plenáris ülé se tanácskozásának szellemé­ben a szakszervezet vonalán is bíráló igényességgel értékeltük tevékenységünket. Arra a kö­vetkeztetésre jutottunk, hogy hatékonyabbá kell tennünk munkánkat, meg kell nyernünk a dolgozó tömegeket, mestere­ket és mérnököket, munkáso­kat a kölcsönös együttműkö­désre, alkotó kezdeményezésük hatékonyabb társadalmi hasz­nosítására, a tudományos-mű­szaki haladás céljainak eléré­sére. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor máris nagy lépést tet­tünk a CSKP KB márciusi ülé­sén megjelölt úton. IGNÁC 2AČIK, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács titkára Beérett a szabadföldi paradicsom A dercsikai (Jurová) szövetkezet bakai üzemrészlegének zökl- ségtermesztői a napokban megkezdték a szabadföldi paradicsom szüreteléséi. Krascsenics Ágnes csoportvezető megelégedéssel új­ságolta, hogy a várva várt nyári meleg hatására egyre nagyobb mennyiségű árut szállíthatnak a Zöldség- és a GyümÖlcsértéke- sítő Vállalatnak. A termés szedésében most a vakációjukat hasz­nosan eltöltő bakai diáklányok segédkeznek. Felvételünkön a csoportvezető irányításával a paradicsomot osztályozzák, hogy jó minőségű áruval lepjék meg a fogyasztókat. (Gyökeres Jenő felvételei) Elegendő zöldséget a fogyasztóknak Konzervgyárunk dolgozót mindent elkövetnek, hogy meg­felelő mértékben kielégítsék a fogyasztók igényeit tartósított gyümölccsel és zöldségfélével. Jelenleg a barack feldolgozásá­nál tartunk, a tartósítást kor­szerű gépekkel végezzük, ezért a tervezett 900 tonna kompót készítése nem okoz nagyobb gondot. Ám számuwkra a fő­szezon csak ezután kezdődik. A terv ezer int uborkából 5500 tonnát, paradicsompüréből 1700 at kell konzerválnunk. Ismerőseim gyakran felteszik a kérdést: lesz-e elegendő eper-, cseresznye- és meggy- kompót? A rossz termés követ­keztében sajnos, csak 210 ton­na epret dolgozhattunk fel, a tervezettnek csupán a felét, ezzel szembt :i cseresznyéből jóval túlléptük termelési ter­vünket, meggyből pedig, noha ennek tartósítását nem irá­nyoztuk elő, szin'én sokat kon­zerváltunk, minthogy bőven termett belőle járásunk terüle­tén. Egyéb zöldségkonzeirvből ugyancsak gazdagon kielégít­hetjük az igényeket, s jut be­lőle elegendő külföldre is. IVANIČ VOJTECH, az érsekújvári (N. Zániky) Slovliik Konzervgyár terme­lési igazgatóhelyettese Sok kicsi sokra megy Népga zd a Ságunk ága za ta i ba n mindenütt kellő figyelmet for­dítanak a termelés tartalékai­nak mozgósítására. Érthető tei- hát, ha ez a törekvése a du­naszerdahelyi (Dunajská Stre­da) Járási Útkarbantartó Válla­lat dolgozóinak is. A fiatalok nyári aktivitásának igénybevé- teléveil az uta’. menti gyü­mölcsfákról megszerveztük a cseresznye és a meggy szedé­sét, az árokpartról pedig a sz& na betakarítását. Fáradozásunk nem volt hiá­bavaló, hiszen cseresznyéből 11 569 kilogrammot, meggyből pedig 700 kilogrammot adtunk el a konzervgyáraknak és a fogyasztóknak. Az utak menti 'rkokból ugyancsak 430 mázsa szénát gyűjtöttünk össze, ami­vel a mi hál y fai (Michal n/Ost- ro ve) szövetkezet takarmány­alapját gazdagítottuk. NÉMETH ANDOR, az Útkarbantartó VállaJat dolgozója Késik az építkezés A Strojstsv ipolysági (Šahy) üzeme a kommunisták példás munkája és a szocialista mun­ka-brigádok hallatlan szorgal­ma eredményeképpen jól telje­síti népgazdasági feladatait. Er­re vall az a tény, hogy féléves előirányzatunkat 158 800 koro­na értékű munka elvégzésével szárnyaltuk túl. Meg kell azonban említetnem, hogy a termelés kedvezőtlen feltételiek közepette történik, mivel a Banská Bystrica-i Sta- voindusztria Vállalat dolgozói üzemünk bővítésének munkáját egyidőben végzik. Bár ennek örülünk, mert az építés befeje­zése ulán korszerűsíthetjük a termelést és további 170 mun­kásnak nyújthatunk kenyérke- reso foglalkozást, de aggaszt az a tény, hogy az építés be­fejezési munkái lassú ütemben folynak. Ä tervek szerint szeptember végéig kellene befejezni az építési munkákat s a jövő év második felétől megkezdeni a termelést. Félő azonban, hogy a határidő ismét kitolódik, en­nélfogva csak későbben vált­hatjuk valóra terveinket. Természetesen a termelést addig sem szüneteltethetjük, mert munkánkat, gyártmánya­inkat megrendelő fontos ipari vállalataink joggal igénylik. JÁN ANTAL, a Strojstav üzem igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents