Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-17 / 226. szám, csütörtök

A bizalom tanulásra kötelez

A szakszervezeti tisztségviselők oktatásáról és a tagság politikai neveléséről

Kommentáljuk

Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban 24 nagyobb üzem működik, és a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom szervezeteiben 41 927 a tagok száma. Ezek az adatok is jelzik, hogy nagy feladat a tisztségviselők oktatásáról, és a tagság politikai neveléséről gondoskodni. A szakszervezetek járási tana csának politikai kabinetje teljesíti is ezt a feladatot. Veze tője Zattovicz fózsef elvtárs. Tőle kapok tájékoztatást a politikai kabinet tevékenységéről.

— Fontos nagyon — magyarázza —, hogy a tisztségviselőket Jól felkészítsük, jó vezetőnek lenni nemcsak bizalom kérdése. Jogos követelmény, hogy a vezető képzett legyen, tudás birtokában irányítson, szervezzen. A tudás megszerezhető. Egyébként a választáskor kapott bizalom is arra kötelezi a tisztségviselőket, hogy tanuljanak, képezzék magukat.

Elmondja, hogy az SZLKP JB ideológiai osztályának dolgozóival együttmüködve a szak- szervezeti tisztségviselők háromféle tanulmányi rendszert vezettek be: ezek egyike egy

2—3 hónapig tartó tanfolyam. Kéthetenként, 4—4 órás oktatást jelent az ilyen tanfolyam. A szakszervezetek járási tanácsa plénumának tagjai, a szak bizottságok és az alapszervezetek elnökei, az üzemi tanácsok tagjai látogatják a tanfolyamokat.

A másik oktatási forma az egy- és kétéves esti tanfolyam. Vagy ismertebb nevén: a tisztségviselők esti iskolája. Ezeken a tanfolyamokon az alapszervezetek propagandistái, előadói s a két-háromhónapos vezetőképző tanfolyam volt hallgatói vesznek részt. Nagy gondot fordítanak az ateista nevelésre. Minden évben szerveznek a tanfolyamok hallgatóinak sorából legalább egy olyan osztályt, amely kimondottan ezzel a témakörrel foglalkozik.

A harmadik oktatási formát a továbbképző tanfolyamok je lentik. A mindenkori időszerű politikai és szakszervezeti problémák szabják meg, milyen témákkal foglalkoznak ezeknek a tanfolyamoknak a hallgatói. Itt folyik a politikai kabinet előZattovicz József elvtárs, » politikai kabinet vezetője..

{A szerző felvételeJ

adóinak és propagandistáinak továbbképzése is. A múlt oktatási évben az említett háromféle tanfolyamon hétszáz tisztségviselő vett részt. Terveik szerint az ősszel kezdődő tanfolyamokon legalább ugyaneny- nyi hallgatóra számítanak.

Természetes sajátossága a mozgalomnak, hogy mindig újabb és újabb tagok kerülnek tisztségbe, önként adódik tehát ez a kérdés:

— Hogyan gondoskodnak az új tisztségviselők oktatásáról?

A válasz megnyugtató:

— A.bizalmiak, az új vezetőségi tagok, a különféle szakbizottságokba megválasztott új tagok számára külön oktatási formát rendszeresítettünk.

A számukra szervezett tanfolyamok elnevezése: Szakszervezeti nevelés. Jelzi az elnevezés

is, hogy alapismereteket adva törekednek előtérbe helyezni a nevelést. Céljuk: jó vezetőket nevelni a tanfolyam hallgatói* ból. Rendszerint az üzemekben rendezik ezeket a tanfolyamokat. A múlt oktatási évben 2500 tisztségviselő vett részt a tanfolyamokon. Két rendszeresített forma alakult ki. Az egyik, a legáltalánosabb, a csoportok számára szervezett előadássorozat. A másik pedig a szocialista munkaiskola.

Az előadássorozatot a bizalmiak szervezik. Évenként 4—5 előadást tartanak a csoportok számára. Természetesen, Jól képzett oktatók foglalkoznak a résztvevőkkel.

Magasabb szintű képzési forma a szocialista munkaiskola. Ez kétéves tanfolyam a szocialista munkabrigádok fokozataiért versenyző kollektívák számára. Jelenleg 119 tanfolyam működik a járásban. A hallgatók száma 2935. Több mint valószínű, hogy ősztől kezdve, az új oktatási évben mind a tanfolyamok, mind a hallgatók száma növekedni fog.

Minden tanfolyam végén felmérő értékelést tartanak, az általános siker azonban nem határozható meg olyan könnyen. Két számadat viszont fontos jellemzője a kabinet tevékenységének.

— Kimutatásunk szerint — állapítja meg — az elmúlt oktatási évben 41 927 tag vett részt politikai oktatásban, a tagság 62,6 százaléka.

A szakszervesetek járási tanácsa politikai kabinetjének munkájáról adott tájékoztatás hűen tükrözi a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom céljainak megvalósítására irányuló törekvés egy részét. Bátran elmondhatjuk, hogy a dolgozóktól kapott bizalommal jól és okosan sáfárkodnak a politikai kabinet munkatársai.

HOFER LAJOS

„HALLATJUK

SZAVUNKAT“

Beszélgetés a szokszeirvezeti mühelybizottság elnökével

A párkányi (Štúrovo) kenyérgyár folyosóján nézegetem a faliújságokat, amikor meghallom ezt a mondatot: „Hallatjuk szavunkat, ha kellNem kimondottan ezért a mondatért, egészen másért, most Szalma Géza pékmesterrel, a szakszervezeti műhelybizottság elnökével beszélgetek az üzemi klubban. Széles vállú férfi, trikója látni engedi súlyemelő-forma izomzatát, óriás markában elvész a kezem, mikor bemutatkozunk.

— Tudja, családi örökség az erő, a fizikum, meg a szakma. Az, hogy embere vagyok a szónak is, kimondottan a sajátom. Amikor ideköltöztünk az új gyárba, Itt járt a vezérigazgató is. Bemutatkoztunk, azt mondta, ismer névről. Én vagyok az a szakszervezeti bizalmi, aki mindig kinyitja a száját, ha intézkedik. Gondolhatja, restelltem. Azóta persze már elégtételt is kaptam, mert amikor egy másik alkalommal átvettem a jutalmat, a borítékot, halkan odamoiidta, hogy tudja ám, a kezem is jól Jár, nemcsak a szám.

— Milyen ügyekben kell szólnia a bizalminak, a műhelybizottság elnökének?

— Nem akarok elcsépelt közhelyeket mondani, hogy fő a sokoldalúság, az érdekvédelmi képviselet, meg hasonlókat. Leginkább a magam, illetve a mi példánkat ismerem. Arról szólok. Százhúszan dolgozunk itt, több mint a fele nő, asz- szony, meg lány. Elég ha csak énnyit mondok, értheti, hogy gondjuk miatt gyakran szólni kell.

— A szociális program megvalósítása érdekében?

— Az megy magától. Minden rendben van. A munkaruhákat megkapjuk, az idén már kétszer szerveztünk kirándulást. Bratislavában a virágkiállításon jártunk, meg a Magas-Tátró*

ban. Most szervezik a harmadikat. Gyógyfürdőbe két dolgozót küldünk.

— És az üdültetés?

— Nehéz innen üdülésre jutni. No, nem a lehetőség miatt, mert az van, do a munkában nincs helyettesítés, a kenyérgyárat meg nem lehet bezárni, mint más üzemet.

— Nincs vállalati üdülőjük?

— Már hogyne volna! A szántóiban (Santovka) már én is jártam. Most építik a másodi- kat7 Gímes (Jelenec) mellett. Üzemünkből hetenként váltva egymást ketten-ketten társadalmi munkában ott dolgoznak. Helyes, kell az üdülő, legyen. Csakhogy van itt más kérdés is. Említette a vezérigazgató is, tudja, amelyik odamondott nekem.

— Mi az a kérdés?

— Megmondom: ha felépül, megfelelően ki lesz-e használva? Annak nincs értelme, hogy fáradunk, dolgozunk, azután néhány hétig üzemel az üdülő, és bezárjuk. Különben más szempont szerint is kérdéses az ilyen építkezés.

— Milyen szempont szerint?

— A dolgozók közvetlen érdeke szerint. Itt van például Kollárné esete. Fiatalok, még a lakás is gond számukra, hiszen a szüleiknél laknak. Hát még a kisgyermekek bölcsődébe, óvodába való elhelyezése. És ez csak egy eset, de mondhatok többet is. Bölcsődét, óvodát kellene építeni.

— Ennek érdekében azután hallatják szavukat...

— Hallatjuk bizony. És persze olyankor is, amikor a helyi autóbuszjárat menetrendjének módosítása kerül szóba. Tíz órakor fejezi be a munkát a délutáni műszak. Nincs idejük lezuhanyozni, mosakodni, mert tizenöt perc múlva Indul az autóbusz. Az Ilyesmi miatt szólni kell. Akárcsak a Kéménd (Kamenín) felől érkező autóSzalma Géza pékmester, a szak- szervezeti mühelybizottság elnöke

(A szerző felvétele)

busz menetrendeje miatt. A módosítás közérdek.

Megtörli nyakát. Visszadugja zsebébe a csuromvizes zsebkendőt.

— Megkínálnám egy pohár szódavízzel... ha lenne szódavíz, de nincs. Még egy pohár szódavíz sincs.

— Nem jutott? Nem készítenek eleget?

— Látja, ilyesmiért is szólni kell. Szódavizet készítenek eleget. Jutna is, de a sofőrjeink nem hoznak. Ogy viselkednek néha, mintha ők nem ehhez az üzemhez tartoznának. Rájuk kell szólni.

— Máskor Is szükséges rászólni a dolgozókra?

— Persze. Itt van például ez a helyiség, ez ifjúsági klub. Ott áll a sarokban a tv-készülék. Nem működik. Az egyik fiatal technikus két évvel ezelőtt elvitte azzal az indoklással, hogy Javítani kell. Csak figyelmeztető szóra került vissza a készülék, de nem működik, még az antennáját sem szerelték visz- sza. Megint szólni kell. Sürgetni kell az intézkedést.

— Hogyan?

— Hallatjuk szavunkat.

És magabiztosan mosolyog, mert száz szónál is többetmon- dőan fejezi ki a mosoly, hogy a szakszervezeti műhelybizottság nevében mondot szó sohasem hangzik el hiába.

HAJDŰ ANDRÁS

A PÁRTFELADAT

A párttagok nevelésének egyik legbeváltabb eszköze a konkrét feladatokkal való megbízás. A teendők elosztása a/, alapszervezetek munkája eredményességének egyik feltétele. Lehetővé teszi, hogy a szervezet minden egyes tagja bekapcsolódjék az évzáró taggyűlés által megjelölt, illetve a felsőbb pártszervek által meghatározott s az alapsxer- vezetekre háruló feladatok teljesítésébe. Némely pártfeladat teljesítése kézvetve a termelési terv valóra váltását segíti elő az alapszervezet hatáskörébe tartozó munkahelyen.

A konkrét pártfeladat igen sokféle lehet. Vannak párttagok, akiket azzal bíznak meg, hogy aktívan járuljanak hozzá valamelyik tömegszervezet munkájának a fellendítéséhez. Ezen a téren igen jó eredményeket érnek el például a nagykürtöst (Veľký KrtíS), a galántai és a komáromi (Komárno) járásban. A tagjelöltek főleg az ifjúsági szervezetben, a nők pedig a Nőszövetség szervezeteiben végeznek eredményes munkát. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben tevékenykedő pártalapszervezetekben gyakran a szocialista munkaverseny szervezésével bízzák meg tagjaikat. A szocialista munkabrigádok élén többnyire párttagok vagy tagjelöltek állnak. Így van ez például a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiiizemben, a gottwaldovi Svit- ben és más vállalatokban A falusi pártszervezetek tagjai a Nemzeti Front helyi szervezete választási programjának teljesítését szorgalmazó feladatokat is ellátnak.

A feladatokkal való megbízás már a tagjelöltségi idő alatt elkezdődik. A tagjelölt a kétéves jelöltségi idő alatt éppen a rá bízott feladat példás teljesítésével bizonyíthatja be a legjobban, hogy rászolgált-e az előlegezett bizalomra. A feladatokkal való megbízásnál a pártbizottságnak természetesen differenciáltan kell eljárnia, vagyis nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogy milyen feladatok várnak a szervezetre, hanem a tagjelölt, illetve a tag rátermettségét, érdeklődési körét, elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait is.

Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével fontos szerepük van a pártcsoportoknak, hiszen azok képezik a párt szervezeti felépítésének a legkisebb láncszemét. A pártcsoport tagjai vagy tagjelöltjei rendszerint ugyanazon a munkahelyen, ugyanabban a munkakörben dolgoznak, s mivel jobbára hasonló feladatokat oldanak meg, a problémáik is azonosak. Így a pártcsoportok tagjai jól ismerik egymást, tudják, ki milyen feladat teljesítésére a legalkalmasabb. A pártcsoportokban szerzett tapasztalatok felhasználása tehát rendkívül hasznos lehet a konkrét feladatok kijelölésében.

Ahhoz, hogy a pártfeladatokkal való megbízás teljesítse küldetését, elengedhetetlenül szükséges a feladatok eredményes valóra váltásának rendszeres ellenőrzése és értékelése. Az értékelés megmutatja, valóban megfeleld feladatot kaptak-e a tagok, illetve a tagjelöltek. A feladat teljesítését a pártbizottságnak méltányolnia kell, esetleges nem teljesítéséért viszont elmarasztalás jár. Az ellenőrzésről és az értékelésről a pártbizottságok rendszeresen tájékoztatják a tagságot.

Egy egy feladat teljesítése után a tag vagy a tagjelölt újabb, igényesebb feladatot kap. Így nőnek fel a kommunisták az egyre igényesebb feladatokhoz, melyeknek teljesítéséhez felhasználják előző elméleti ismereteiket és gyakorlati tapasztalataikat. így válik a konkrét pártfeladatokkal való megbízás a párttagok és tagjelöltek nevelésének egyik leghatékonyabb formájává, valamint az alapszervezetek akcióképessége fokozásának eszközévé.

FÜLÖP IMRE

Többet, Jobbat

A szakszervezeti üzemi bizottság és a munkaverseny

A magos íokú hatékonyságért, a kiváló minőségért, a társadalmi szükségleteik iránti fokozottabb felelősségért vívott küzdelem megköveteli, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom irányítója, szervezője legyen a szocialista munkaversenynek. Érthető tehát, hogy a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet lévai (Levice) Igazgatóságán az üzemi bizottság egyik legfontosabb feladatának tekinti a szocialista munkaverseny szervezését, irányítását.

— Többet, jobbat adni, ez a jelszavunk — mondja Daniel Bendík elvtárs, az üzemi bizottság elnöke. — És tettekkel váltjuk valóra ezt a jelszót.

Példát is mond erre. A lévai üzem hidegkonyhájában dolgozó, Lipták János vezette kollektíva esetét.

— Tízen dolgoznak ebben a munkacsoportban — magyarázza. — A munkabrigád tagjai

1977 februárjában kapcsolódtak be a szocialista munkaversenybe. Nem múlt el egy év sem,

1978 januárjában már megkapták a szocialista munkabrigád cím bronz fokozatát. Tavaly tervfeladataikat túlteljesítették.

— És az idén?

Előkerültek a bizonyító adatok. A május 31-ig tervezett 1 580 000 korona értékű áru helyett 1 720 100 korona értékűt állítottak elő. önmagukban is sokatmondóak ezek az adatok, de jelentőségüket még érthetőbbé teszi a kiegészítő magyarázat:

— A jó munkáért jutalom Jár.

Az üzemi bizottság elnöke egyetért ezzel a megállapítással és hangsúlyozza:

— Természetesen. Az üzemi bizottság a munkaverseny rendszeres értékelésével arra törek- szik, hogy mindenki számára ismert legyen az eredmény, mindegyik dolgozó dicséretet kapjon, ha arra érdemes, oki pedig lemaradt a versenyben* tudja meg mit kell tennie, kiknek a példáját kell követnie.

A Lipták fános vezette szocialista munkabrigád teljesítményéről is tudomást szereztek a dolgozók. Sőt, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa is. Nem maradt el a méltó jutalom sem. A munkacsoport a Szakszervezetek Központi Tanácsától megkapta a „Kiváló kollektíva“ címet és kitüntetést.

Nemrégiben kedves, rögtönzött ünnepségen adta át ezt a kitüntetést Pavol Taraba elvtárs, a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet lévai igazgatóságának elnö<ke és- fozef Matejka elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke.

Hogyan fogadták ezt a kitüntetést a kollektíva tagjai? Nevükben Lipták János elvtárs csak ennyit mondott:

— Jelszavunk: többet, jobbat. Ehhez tartjuk magunkat.

Tudják tehát a fogyasztási szövetkezethez tartozó üzemek dolgozói, hogy kiknek a példáját kell követni, mit kell tenniük, ha a szocialista munkaversenyben sikert akarnak elérni. Ugyanakkor sokat ígérő az üzemi bizottság elnökének szava is:

— Mindent megteszünk annak érdekében, hogy példájukat másolt is kövessék.

BENYÄK JÓZSEF

ÚJ SZÓ

1978. VIII. 17.

4