Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-13 / 191. szám, csütörtök

A nagy kürtösi (Veľký Krtíš) járásban már hagyományosan a szécsétikei (Sečianky), ipoly­balogi (Balog), ipulynyéki (Vi­nica) Jöldmüvesszövetkezetben kezdik elsőként az aratást, s így a felkészüléssel is az elsők között végeznek. — Aratási tervünket már ko­rábban elkészítettük — mondta Bodonyi János mérnök, az ipolybalogi Új Élet Efsz elnö­ke. — Az aratásban résztve­vőkkel részletesen megismer­tettük feladatainkat, megszer­vezi ük a gabonabetakarítást is, és gondoskodtunk a dolgozók ellátásáról. Mintegy 40 tanuló jelentkezett társadalmi munká­ra a nyári Időszakra szövetke­zetünkbe. Rövidebb időre fel­nőttek is jelentkeztek, aminek szintén örülünk, hiszen a fel­nőttek tapasztalatára nagy szükség van a nyári csúcsmun­kák során. — Mekkora géppark várja az aratás megkezdését? — A 670 hektáron termesz­tett gabona1 betakarításához négy saját E-512-es kombáj­nunk van, melyeken Kukolík László, Nagy Ferenc, Nagy László és Mics József kombáj- nosok dolgoznak majd társaik­kal. Négy kisegítő kombájnt is várunk a martini járás Dubové községéből. Komoly munkát igényel a szalmabegyűjtés. Mi­vel magas a gabona, szalma lesz bőven, jóval több, mint amennyire szükségünk lesz. En­nek betakarítását hat rendfel­szedővel végezzük majd, a há­rom prés után pedig öt cso­port hordja össze a bálákat — A szécsénkei Ipolymente Efsz-ben is minden készen áll, kezdődhet az aratás — mondja Deák Ferenc elnök és Cibulya László agronőmus is, akikkel az aratási előkészületekről be­szélgetek az irodában. — összesen 954 hektárról kell betakarítani a gabonát, melyből kereken 600 hektár bú­za, 325 hektár árpa és 20 hek­tár a zab. Igaz, ezen kívül van még 60 hektár aratni valónk, mégpedig bab. — Milyennek ígérkezik az aratás? — Már a jelenlegi helyzet alapján is megállapíthatjuk, hogy nem lesz könnyű. A ga­bona mintegy 50 százaléka erő­sen megdőlt, a tömött kalászo­kat a hosszú szár nem bírja tartani, ami főleg a szélsőséges Egyéni és társadalmi érdek Újító-feltaláló mozgalom a mezőgazdaságban Mindenki ismeri feladatát időjárás rovására írható. A ho­zamot illetően bizakodók va­gyunk. — Lesz elegendő gép? — öt német kombájnunk in­dulásra készen várja az ara­tást, Šťastný Sándor, Hegedűs József, Krisztin Gyula, Dola Jó­zsef és Saróka Tibor kombáj- nosokkal és társaikkal. Ezen­kívül öt kombájn érkezik még a žilinai járásból. A kölcsönös segítségnyújtás mar három éve tart és igen eredményes. A gabona szállítása is megol­dódott; 7 tehergépkocsi és két traktor szállítja a szemet. Ko­molyabb gondot nem okoz az esetleges nagyobb nedvesség- tartalom sem, BS-6 os szárítón­kat átállítjuk gabonaszárításra. A szalmát rendfelszedőkkel ta­karítjuk be, de van egy újabb elképzelésünk is: a szalmaren­deket a saját készítésű szerke­zettel a táblák szélére húzzuk, ahonnan a rakodók segítségé­vel járművekkel szállítjuk ren­deltetési helyére. Az ipolynyéki Béke Efsz-ben a politikai-szervezési terv alap­ján már elvégezték az aratás előtti tennivalókat. A gépek ki­javítva várják az aratás meg­kezdését, a dolgozók ismerik a rájuk váró feladatokat. Az aratási bizottság minden fel­adat elvégzését részletesen el­lenőrzi. Szükség van erre azért is, hogy a rossz időjárás miatt késve kezdődő aratás idején ne merüljenek fel újabb problé­mák. Mindezt Molnár Lászlótól tudom meg, akivel az aratás előtti készülődésről beszélge­tünk. — Alaposan fel kell készül­nünk, mert a határ képe azt mutatja, hogy az idén meg kell küzdeni a termés betakarítá­sáért. A 870 hektár gabona 40 —50 százaléka az utóbbi idők zivatarai nyomán jócskán meg­dőlt, így gyors aratásra nem számíthatunk. — Milyen gépekkel várják az aratás megkezdését? — Van 4 E-512 es, 2 Nyiva és 2 SZK 4-es kombájnunk. Ezek kezelői Siket József, Súth Gá­bor, Cseri József, Jakab Tibor, Bugyi László, Marinyec Károly, Čičmanec fán és Petrovkin Ján lesznek társaikkal együtt. Mint minden évben, idén is kapunk a martini járásból segítséget. A gabona szállítását nyolc te­herautó és három traktor végzi. Nagy segítséget jelent az előző években is bevált mozgómű­hely, mellyel Rados Béla ta­pasztalt szerelő keresi fel a meghibásodott gépeket a ha­tárban. A kombájnosok mindegyike az elvégzett munka minősége és mennyisége után részesül jutalomban, a többi munkasza­kaszon pedig a verseny első három helyezettjét jutalmaz­zuk. Reméljük, hogy az alapo­san előkészített aratás, melye­ket július 20-a körül kezdünk meg és mintegy 17 nap alatt szándékozunk befejezni, valóra váltja elképzeléseinket: zökke­nőmentes és sikeres lesz. BOjTÖS JÁNOS KORSZERŰ RAKTÁRGAZDÁLKODÁS Növekednek a prágai áruházak igényei Á kereskedelemmel szemben támasztott egyre fokozódó igé­nyek az árucikkek mennyisé­gén, minőségén és választékán kívül az árusítás kultúrájára is kiterjednek. A megnövekedett kereslet kielégítésének egyik lényeges feltétele tehát — a körültekintőbb munkaszervezés és a munkamódszerek korsze­rűsítése keretében — a szak­szerű anyagmozgatás és raktár- gazdálkodás is. Köztudomású, hogy a keres­kedelem fokozatosan tesz ele- get ezeknek a munkaerőhiány enyhüléséhez és a munkater­melékenység növeléséhez is hozzájáruló követelményeknek. Prága egyik külvárosában, Ruzynében a 22 ont) négyzetmé­ternyi területen felépült, nagy befogadóképességű raktárak egyike a Prior áruházak cél­jait szolgálja. Jönnek-mennek a hazai, illetve a külföldi áru­val telt zárt és nyitott teher­gépkocsik és a közeli vasútál­lomásról idáig vezetett ipar­vágányon közlekedő vagonok. Feladatuk, hogy az áruházak raktárkészleteit naponta átla­gosan 5—6 millió korona érté­kű közszükségleti áruval egé­szítsék ki. A bútoroknak, a textilárunak, cipőknek, konfek­cióárunak, játékszereknek és egyéb iparcikkeknek tehát nem sok idejük van arra, hogy itt „megmelegedjenek“. Folyama­tos elszállításukról a raktár 460 dolgozójának kell gondos­kodnia. A hatalmas csarnokok kor­szerű felszerelését a 6 méter magasba nyúló acélállványok és polcok képezik, amelyeken az árut az egyszerűbb anyag- mozgatás követelményeinek megfelelően többnyire palet­tákba, vagy konténerekbe he­lyezik el. A nehéz testi mun­kától a Strojsmalt gépei, vala­mint az Angliából behozott tar­goncák kímélik meg a dolgozó­kat. Az emberek íeladata csu­pán az árunak a számítógép segítségével történő, írásban rögzített átvétele, illetve kiadá­sa, nagyság és mennyiség sze­rinti osztályozását követően pedig a kijelölt helyre való irányítása. A Ruzynében elraktározott 250 —260 millió korona értéket meghaladó közszükségleti cikk­ből az áruházak havonta kb. 100 millió korona értékű árut hoznak forgalomba. A korszerű raktárgazdálko­dás nagy előnye a lényeges munkaerő-megtakarításon kívül az is, hogy az áru a megren­deléstől számított három napon belül megérkezik rendeltetési helyére. A kiszolgálás tehát gyors, pontos és biztonságos. De ugyanilyen fontos — és ez a nagykereskedelem tovább­fejlesztésének egyik legfőbb feltétele — a raktárak és a korszerű technológia ésszerű és hatékony kihasználása, hogy talpalatnyi hely se maradjon üresen, és a gépek se veszte­geljenek. Ez teszi lehetővé a főváros központjában a törté­nelmi nevezetességű épületek­be nem való, elavult raktárak felszámolását. Tekintettel azonban az áru­házak egyre növekvő igényei­re, a szakemberek véleménye szerint a két csarnok óriási befogadóképessége ellenére sem bizonyul már elegendőnek. Ezért — kizárólag bútorlerakat céljaira — egy harmadik csar­nok felépítését is tervbe vet ték. A közszükségleti cikkek ré­szére a 6. öléves tervidőszak végéig a további 45 000 négy­zetméternyi területen létesíten­dő raktárak közül egyet a Prá­ga melletti Ŕičanyban, a Hra­dešínben meglévőn kívül ugyan­ott még kettőt és Ruzynében egy élelmiszerraktárt építenek fel. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ennyivel a főváros áruházainak igényei kielégíthe­tők lesznek. Korántsem. Ahhoz ugyanis, hogy az áru útja a termelővállalatoktól a boltokig megrövidüljön és szállítását is gazdaságosabbá tegyék, a szá­mítások szerint elengedhetet­len követelmény, hogy a 7. öt­éves tervidőszakban a már üze­meltetett raktárokat — 34 000 négyzetméternyi területen — újabb korszerű raktárcsarnok­kal egészítsék ki. A jövő tehát biztató a kereskedelm fejlesz­tése és a lakosság igényeinek kielégítése tekintetében egy­aránt. KARDOS MÁRTA Másfél év neim nagy idő, kü­lönösen egy újonnan létesült hivatal, központ életében, amelynek feladatköre olyan te­vékenység átfogó és célratörő irányítása, amelyre hosszú éve ken keresztül nem volt sajátos küldetésű hivatal. Az SZSZK Mezőgazdasági és É le 1 mezés ügy i M i ni sz t é r i u m á­nak újításokkal és találmá­nyokkal foglalkozó központi hi­vataláról van szó, amely Nit­rán, az Agrokomplex Állandó Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás tröszt vezérigazgatóságá­nak kenetében működik. Az alapítástól — 1977. janu­ár 1-től — napjainkig kifejtett munkát, az elért eredményeket és a megvalósításra váró fel­adatokat a közelmúltban sajtó- értekezleten ismertette Viliam Lukáč mérnök, a központ veze­tője. Sokatmondó adatok Az újítók és feltalálók tevé­kenysége egész társadalmunk számára hasznos, és a mozga­lom jelentőségét elsősorban annak tömegjellege adja. Az újításokkal és találmányokkal foglalkozó központ is elsősor­ban az újító-feltaláló mozgalom szélesítését tűzte feladatul, s ilyen irányú elhatározását si­kerek fémjelzik. Tavaly Szlovákia élelmiszer- ipari és mezőgazdasági üzemei­ben összesen 6625 újítási ja­vaslatot és 47 találmányt nyúj­tottak be, amelyek használatá­val a termelésben évente csak­nem 150 millió koronát lehet megtakarítani. Az előző évvel való összehasonlítás egyértel­műen bizonyítja, hogy az újí­tó-feltaláló mozgalom egy év alatt minden tekintetben hatal­masat fejlődött. Tavaly, 1976- hoz viszonyítva mintegy 1000- rel több újítási javaslatot nyújtottak be, a benyújtott ja­vaslatokból többet lehetett po­zitívan elbírálni, nagyobb a százalékaránya a megvalósított újításoknak és találmányoknak. A tartalékok a mezőgazdasági üzemekben a legnagyobbak Sajnos már kevesebb jót le­het elmondani, ha a reszort újító-feltaláló mozgalmát ága­zatok szerint értékeljük. Az elvitathatatlan elsőség az élel­miszeriparé, ahol száz dolgo­zóra 5,14 újítás jut, és a re­szort 47 találmánya közül az élelmiszeriparban dolgozók húszat mondhatnak maguké­nak. Az ágazaton belül a leg­jobb termelési-gazdasági egy­ség, illetve igazgatóság a Cu­kor- és Édesipar, a Növény­olajipari és Mosószergyártó Vállalat (PALMA), valamint a Borászati Üzemek. Az utóbbi két helyen 11,4, illetve 6,2 újí­tás jut száz dolgozóra. Valamivel gyengébb, de még mindig jónak mondható ered­ményeket érneik el a közpon­tilag irányított termelési-gazda­sági egységek, illetve szerve­zetek, ahol száz dolgozóra át­lagosan 3,28 újítási javaslat jut. A legjobb példával a Me­Hazánk legnagyobb textilgépipari gyára, a vsetíni Zbrojovka. Az idén 468 millió korona értékű gyártmányt szállít a szocialista országokba. Felvételünkön: Jaroslav Ostŕanský a Metin típusú kötőgépeket ellenőrzi a tőkésországokba való exportálás előtt. (Felvétel: ČTK — V. Švorčík) zőgazdasági Felvásárló és Ellá­tó Vállalat, illetve a gép- és traktorállomások járnak elől. A jók legjobbja a Mezőgazda, sági Felvásárló és Ellátó vál­lalat, kassai (Košice) üzeme, illetve a Trnavai Gép- és Trak­torállomás. Az utóbbi helyen tavaly száz dolgozóra számítva átlagosan 25 újítási javaslatot nyújtottak be. Ez olyan ered­mény, amely a legjobb gépipari üzemneik is dicséretére válik. Abban, hogy a reszort nem ér el még számottevőbb ered­ményeket, egyértelműen a meu zőgazdasági üzemek a ludasak. Tavaly száz dolgozóra számít­va az állami gazdaságokban 0,41, az egységes földmüvesszö- vetkezetekben pedig még en­nél is kevesebb, mindössze! 0,26 újítási javaslatot nyújtot­tak be, és az itt dolgozóknak csupán egy találmányra futotta erejükből. A jó példát mutató mezőgazdasági üzemek sorába tartozik a szímői (Zemné) Ha­ladás Egységes Földművesszö­vetkezet, ahol tavaly száz dol­gozóra számítva hat újítási ja­vaslatot nyújtottak be. Hason- . ló sikerekkel dicsekedhetnek a Muzslai lMuzla) Egységes Föld- művesszövetkezet, illetve a Ma- lackyi Állami Gazdaság dolgo­zói. A járási mezőgazdasági igazgatóságok közül az érsekúj- vári (Nové Zámky), a trnavai és a Bratislava-vidéki igazgató­ságok tartoznak a legjobbak közé. Az elsőség a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgató­ságé, ahol legtöbbet törődnek a mozgalom szélesítéséveil. Ezt bizonyítja, hogy az igazgatóság által irányított üzemek közül egyetlen sincs olyan, ahol leg­alább egy újítási javaslatot ne nyújtottak volna be, és vala­mennyi mezőgazdasági üzem­ben kitűztek legkevesebb egy tematikus feladatot. Szervezett tömegmozgalom A legrövidebben így össze­gezhető a nitrai központ cél­ja, amelynek érdekében rövid másfél év alatt rengeteget tett. Rendszeresen tanfolyamokat szervez, s ezeken az újító-fel­találó mozgalom lényegével, szervezésével, az újítók, felta­lálók lehetőségeivel, valamint jogaival ismertetik meg a hall­gatókat. Azoknak az újítóknak a nevét, akik olyan javasla­tot dolgoztak ki, hogy annak egyszeri alkalmazása évi leg­kevesebb százezer korona hasz­not jelent, beírják a hivatal di­csőségkönyvébe és az illető megkapja a reszort Érdemes újítója címet. Az iroda magára vállalja a bevált újítások és találmányok terjesztését. Az arra legérde­mesebbeket — évente 30—4U darabot — pontos és részletes műszaki ismertetés kíséretében, a többit pedig mint javaslatot terjeszti, s csak az újítás cél­ját, értékét és azt árulja el, hogy ki az újító, akivel az ér­deklődők felvehetik a kapcso­latot. Megtörtént, hogy egy-egy hasznos ötlet csask azért ve­szett kárba, mert nem volt, aki vállalja annak műszaki megoldását. Ha erre az újító vagy a mezőgazdasági üzem nem képes, az iroda ezt Is vál­lalni tudja, sőt — ha olyan jellegű az újítás — segít be­biztosítani a gyártást. Nemegy esetben maguk az újítók sze­mélyesen is felkeresik az iro­da alkalmazottait, elsősorban olyankor, amikor úgy érzik, hogy egyébként hasznos ötlc- • tűk munkahelyükön nem ta­lált megértésre. Sokat segítenek a mozgalom szélesítésében a tematikus fel­adatok. Az idén eddig húsz fel­adat megoldását hirdették meg. És végül, de nem utolsósor­ban, az iroda arra is gondot fordít, hogy az újítók és felta­lálók megkapják az őket jogo­san megillető anyagi jutalmat és erkölcsi elismerést. Ez utób­bit szolgálja, amikor a legjobb élelmiszeripari és mezőgazda- sági újításokat, illetve találmá­nyokat az olyan kiállításokon, mint amilyen a Nitrai Agro­komplex, a Bratislavai Racio vagy a Brnói Invex is népsze­rűsíti. EGRI FERENC š £ t) ffi a> ■*-* Cr. '© *5 £ fr 'cs <d E*j .o tn X3 69 ä XV) I N •»» <r> tr* í 'a & Qj I a N i? c ! a í •o c I GS l

Next

/
Thumbnails
Contents