Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-11 / 189. szám, kedd
Egényes és hálás munka vár az aratókra A gabona fejlődése a hűvösebb tavasz után kissé hosz- szabbra nyúlt, ami azt jelenti, hogy az idén néhány nappal késni fog az aratás kezdetei. Minden jel arra mutat, hogy nehéz és rendkívül igényes aratásnak nézhetünk elébe. A ki- adósabb csapadékot helyi viharok és jégverés is kísérte, ennek következtében jelentősen Bővelkedett a megdőlt gabona részaránya, különösen Közép- Szlovákiában és az északi körzetekben. Az idei aratáskor elsősorban ezt a körülményt kell figyelmbe venni. A növénytermesztésben ebben az évben naigy feladatok állnak a mezőgazdasági dolgozók előtt, ameilyek döntő jelentőségűek az egész ötéves tervidőszakra előirányzott mezőgazda- sági feladatok teljesítése szempontjából. Az 1978-ra előirányzott feladatok megoldásán kívül pótolni kell az ötéves tervidőszak első két évének lemaradásait is. A gabona termesztésében 154 ezer tonna hiányzik a tervezettből. A CSKP Kfl 11. ülése, valamint az SZLKP KB ülése hangsúlyozta a mezőgazdaság igényes feladatainak jelentőségét, amelyek teljesítéséről az ötéves tervidőszak második felében kell gondoskodni. Ezért a mezőgazdasági dolgozókat és az egész közvéleményt nagyon érdekli az a kérdés, hogy milyen lesz az idei aratás, hogy fizet majd a gabona, s megtettek-e mindent a mezőgazdasági dolgozók az igényes feladatok teljesítésére. Megái lapíthatjuk, hogy az agronómusok és a gépépítők az eddigiek folyamán jó munkát végeztek a kalászosok termesztésében, az ősztől kezdve egészen az aratás küszöbéig jö alapokat teremtettek az idei termés számára. Szlovákiában ebben az évben csaKnem 750 ezer hektárról kell betakarítani a gabonát. E feladat teljesítésére több mint 6100 gabonakombájn, 3000 nagy nyomású szalmaprés, 6900 szaimagyűjtő kocsi, 1200 előtisztító, 1750 tisztító és 1140 szárító áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Ez a gépi technika elegendő arra, hogy az aratást az egyes mezőgazdasági vállalatokban — nehezebb körülmények között ks — 10—14 nap alatt be lehessen fejezni. A Cseh Szocialista Köztársaságból 1200 gabonakombájn érkezik segítségül, ez kétszázzal több, mint az elmúlt évben. Szlovákiai viszonylatban 700 kombájnt csoportosítanak at az északi járásokból a déli járásokba. Az idei aratás legfontosabb célja, hogy az egész termést minimális veszteséggel takarítsuk be, s a szem a felhasználásnak megfelelően a lehető legjobb minőségű legyen. Ez megköveteli az aratás «zalagszerü szervezését, ami azt jelenti, hogy a termés be»- takaritása után azonnal következzen a szalma begyűjtése és a tarlószántás. Ez olyan feladatot jelent, amit csak az emberek és a gépek jó felkészítésével és jó munkaszerve'- zéssel lehet teljesíteni. Az aratásra való felkészülés ellenőrzései alapján megállapíthatjuk, hogy az induláshoz kedvező a helyzet. Az intenzív gabonatermesztő járásokban egy kombájnra 65—75 hektár betakarítása jut. A legjobb kombájnotok elmúlt évi eredményei azt bizonyítják, hogy a gépek jó felkészítésével, a. jó munkaszervezéssel és a gépek szakszerű kezelésével ennek a teljesítménynek többszöröse is elérhető. Tavaly például Ondrej Dano és Štefan Suba ko'inbájnosok az Ivánka prl Nitre-i Virágzás Efsz-ből SŽK- 4-es kombájnjukkal 227,8 hektárról, Varga László és Ján Sokol a trebišovi járásban levő Cel’ovcei Efsz-ből SZK-5-ös kombájnnal 321 hektárról takarították be a gabonát. Az Az SZK-6-os Kolosz kombájnnal Ján Pletko és Stanislav Gonos a Trebišovi Gép- és Traktoráílomásról 376,9 hektáros teljesítményt értek el, s az E-512-es kombájnnal Zdeno Lehocký és Jaroslav Salaj a Liptovský Mikuláš-i GTÄ-ról 585,9 hektárról gyűjtötték be a gabonát. Ezek a teiljesltmények rámutatnak arra a lehetőségre, hogy a munkatermelékenység az idei aratásban is jelentős mértékben növelhető. Az idén nagyobb lesz az új, nagyobb teljesítményű Kolosz, Nyiva és E-512-es kombájnok részaránya, mint az elmúlt években, amikor uz SZK-4-es kombájnok voltak többségben. Az újabb típusú kombájnok egyúttal a szemveszteség csökkentéséi is garantálják. Annak érdekében, hogy a betakarítási veszteség minimálisra csökkenjen, minden kombájnt el kell látni kalászemelővel, különösen a megdőlt gabonában. A begyűjtési technológia helyes megválasztása döntő szerepet játszik a termés minőségében és a veszteségek minimalizálásában. A korábbi években csaknem minden feltétel közepette a kétmenetes betakarítást alkalmazták, Jelenleg a közvetlen, egymenetes betakarítást helyezik előtérbe. A két menetes betakarítás azonban ma is indokolt, főleg a vetőmagnak termesztett árpa és a sörárpa betakarításában. Az oldalhajtásokon termett, nem eléggé érett kalászok a rendeken kiszáradnak és megfelelő színt kapnak. A gyomos növényzetet is előnyösebb rendről csépelni. Rendkívül kedvezőtlen feltételek esetében előnyben kell részesíteni a vetőmagnak termesztett gabonat, a sörárpát és a búza lábon álló tábláit, ahol a szemveszteség valószínűsége a legkisebb, s az eső után ezeken a táblákon kell elkezdeni az aratást. Az idén a maláta- és a sörgyárak és a felvásárló szervezet dolgozóival együttműködésben már közvetlenül a mezőn, még a betakarítás előtt megállapítják a termés felhasználási célját a búza és az árpa egyes fajtái és a növényzet állapota szerint. A felvásárló szervezet a mezőgazdaság) vállalattal szoros együttműködésben gondoskodni fog a kenyér- gabona, a sörárpa, valamint a takarmányozási célokra szolgáló búza és árpa elkülönített raktározásáról. Megnyugtató az a tudat is, hogy a termés betakarítás utáni kezelésére szolgáló berendezések teljesítménye megnövekedett. Az előtisztítók teljesítménye például lehetővé teszi a naponta betakarított termés kezelését 10 munkaóra alatt. A szárítók teljesítménye is lényegesen nőtt, hosszabbított műszakokban az egész termést 29 nap alatt képesek lesznek kiszárítani. Az idén azonban még mindig hiányozni fognak a raktárak körülbelül 230 ezer tonna gabona tárolására. Ez kevesebb ugyan, mint a megelőző években, de ez a mennyiség is jelentős. Az építőipar már hagyományosan elmarad a gabonasilók határidőben történő átadásiá'ban a felvásárló szerveretek számára. A mezőgazdasági vállalatok az ötéves tervidőszak első két évében 400 ezer tonna gabonát befogadó hangárszerű raktárkapacitást építettek, de ez még mindig kevés. Ezért intézkedéseket kellett tenni a termés ideiglenes elhelyezésére a népgazdaság egyéb ágazataiban, s szükség lesz bizonyos rögtönzött megoldásokra is az átmeneti tároláshoz. Olyan intézkedések is történtek, hogy a felvásárló szerve>- zet raktárai előtt ue vesztegeljenek gabonával megrakott, hosszú gépkocsisorok. Remélhető, hogy a felvásárlás szervezői e tekintetben jó bizonyítvánnyal zárják majd az aratást. Nagy kár lenne, ha a szállítóeszközök a raktár előtti álldogálással fecsérelnék el a drága időt, ami ráadásul az aratás szervezését is akadályozná. Az arafás azonban nem fejeződik be a termés betakarításával, hozzá tartozik még a szalma begyűjtése és a tarlóhántás is. A szalagszerű aratásban a csoportosan dolgozó kombájnok után a gépek további csoportja következik, amely gyorsan letakarítja a szalmát, hogy a tárló felszabadulhasson a további műveletek számára. Arra is gondolni kell, hogy jó minőségben történjen a szalma kazalozása, hiszen szükség van rá a takarmány- alapban. Gyors ütemben terjed a takarmánypogácsák készítése, s ezeknek a Rzalma egyik legfontosabb alapanyagja. A gabonafélék növényzete egész Szlovákiában jónak mondható, s bár egyes körze- tekben « viharok és a jégverés kárt tett a termésben, arra számíthatunk, hogy a mező- gazdasági dolgozók a gabona- termelés tervezett feladatait teljesíteni fogják. Ennek érdekében azonban el kell végezni a legfontosabb feladatot — idejében raktárakba és magtárakba kell juttatni a jó termést, éspedig kiváló minőségben és minimális veszteségekkel. Ez igényes, de egyben örvendetes feladat is, hiszen jó termésre van kilátás. Ing. JOZEF MUDROCH, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője r Uj időszak kezdetén Megalapozták a gazdag cukorrépatermést A Lénártfalvai (Lenartovce) Egységes Földművesszövetkezetben a talaj- és éghajlati viszonyok egyaránt alkalmasak a cukorrépa termesztésére, tavaly ennek ellenére még a 300 mázsás járási átlagot sem érték el, elsősorban a betakarítás során keletkezett nagyarányú — helyenként 25 százalékos — veszteségek miatt. A járási pártbizottság a betakarítást követően értékelte a helyzetet, és figyelmeztette a szövetkezetben dolgozó kommunistákat, hogy ennek nem szabad megismétlődnie. A Járási Mezőgazdasági Igazgatóság illetékes felelős dolgozói is értékelték az elért eredményeket, és hangsúlyozták, hogy az elkövetkező év nagy cukorrépa-termését már az előző évi aratás után kell megalapozni. Asztalos László, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főmérnöke ezzel kapcsolatban mondta: — A lénártfalvai szövetkezet a járás legnagyobb cukorrépa-termesztője, és egyáltalán nem mellékes, hogy a járásban 220 hektáron átlagosan 300 mázsa alatti cukorrépatermést érnek-e el, vagy ennél száz-százötven mázsával többet takarítanak be hektáronként. Mi is úgy látjuk, hogy szükséges az egyéni felelősség, amint azt a CSKP KB 11. ülése is hangsúlyozta. Tanultak a rosszból Pavel Turis, tapasztalt ag- ronómus, a szövetkezet alelnöke e gondolatot csak megerősítette: — A szövetkezet kommunistái és vezetősége egyaránt vallja, hogy nagyobb hozamokat csak gondosabb agrotechnikával érhetünk el. Ezért minden cukorrépatábla felett egy vezetőségi tag felügyeletet vállalt, aki megkülönböztetett figyelmet szentel a kijelölt területnek, és már idejében jelzi egy-egy munka szükségességét. Az persze, hogy a cukorré- patáblákon idejében elvégezték a tarlószántást, majd a középszántást és végül leszántották az istállótrágyát, elsősorban Véqh István mérnöknek, a szövetkezet főag- ronómusának az érdeme. Akárcsak az, hogy a cukorrépamag már márciusban a földbe került, és az egyes növényápolási munkákat is idejében végezték el. — Ezúttal az egyeléssel sem voltak gondjaink. A gondos talajelőkészítés és a vegyszerek alkalmazásának jóvoltából tábláink tiszták voltak, és a föld is porhanyós maradt. Az egyelést így tíz nap alatt elvégeztük még májusban, és júniusban másodszor is megkapáltuk a répatáblákat. Jelenleg 80 ezer az átlagos hektáronkénti egyed- szám, és minden arra vall, hogy a tervezett 363 mázsás átlagot jóval túllépjük — összegezte a helyzetet az alelnök. A szépen fejlődő cukorrépa láttán persze azokról sem szabad megfeledkezni, akik részt vállaltak az egyelésből, elsősorban azokról nem, akik, mint többek között Simon Erzsébet csoportvezető is, példásan végezték feladatukat. — Ha másoktól megkívánjuk a rendes munkát, akkor elsősorban nekünk kell jó példát mutatnunk. Férjemmel, aki szintén a szövetkezetben dolgozik, gondosan és rendesen 60 ár répát egyeltünk ki. Meg kell mondani, akadtak olyanok is, elsősorban a nem szövetkezeti tagok között, akik úgy gondolták, ezúttal is jó lesz a kevésbé pontos munka. Az ilyeneket a csoportvezetők idejében haza- küldték, még mielőtt komolyabb kárt okoztak volna. A főagronómus ezzel kapcsolatban is elsősorban a lagok érdemét méltatta. — Minden egyelő mögött nem állhatott ott a csoport- vezető, hiszen volt úgy, hogy a cukorrépa táblán 120 ember is dolgozott. A rossz minőségű munkára maguk a tagjaink hívták fel a figyelmet. Mondhatom, hogy ennyire felelősségteljes viszonyulást a munkához eddig még nem tanúsítottak dolgozóink. Az üzemgazdász elégedetlen Borbély Ferenc fiatal mérnök a szövetkezett üzemgazdásza: Elsősorban az ő feladata a számolás és felügyelet, hogy a termelés a lehető leggazdaságosabb legyen. Tudja, ha nem érik el a 350 mázsás átlagot, akkor a répára ráfizetnek, és a szövetkezetei akkor is kár éri, ha kicsi lesz a cukortartalom. Az is tény, hogy 100 kilogramm répa kitermelésére sok a 30 korona ráfordítás, így, ha tavalyhoz hasonlóan csak 280 mázsát takarítanak be hektáronként, ráfizetnek a termelésre. Az igaz — tájékoztattak a szövetkezet vezetői —, hogy tavaly a rimaszombati (Rimavská SobotaJ cukorgyár dolgozói is „besegítettek“ a veszteségbe, mivel alacsony cukortartalmat ismertek el. Az ellenőrző mérések alapján a lénártfalvai cukorrépának 15 százalékos volt a cukor- tartalma, prémiumot mégsem kapott a szövetkezet, mivel a cukorgyári mérések kisebb értéket mutattak ki. — Persze hogy kisebbet — mondta az üzemgazdász —, ha a répa néhány hetet a cukorgyári lerukaton állt prizmában és csak az után vettek belőle mintát. Remélem, az idén megértőbben járnak el velünk szemben a cukorgyárban. További lényeges követelménynek tartom a betakarítási veszteségek minimálisra csökkentését. Ez nehezebb feladat, mint a nagy hektárhozam elérése. Főleg akkor, ha előfordulhat olyasmi, hogy elromlik a nagy teljesítményű kiszántó, és a hiányzó alkatrészért a 700 kilométerre levő Týnec nad Orlicíbe kell személyautóval elmen- níink. Mi bosszantja még a répatermelőket? Például az, hogy a járás egyes vállalatai nem méltányolják a jnb határozatát a répának a földről való elhor- dásával kapcsolatban. Ősszel — az egyéb feladatok közepette — a szövetkezetnek például 10 ezer tonna répát és négyezer tonna répakarajt kell elszállítania. Ki tudja, hogyan indokolják meg a Rimaszombati (Rím. Sobota) Magasépítő Vállalat dolgozói, hogy a három teherautó helyett csak egyet küldtek Lé- nártfalvára a répa elszállítására. És nem ők voltak az egyedíiliek, akik nem úgy segítettek a szövetkezetnek, ahogy azt a járáson meghatározták. A leghatékonyabb segítséget a helyi Agrostav dolgozóitól kapta a szövetkezet, akik a földekről több répát szállítottak el a terve zettnél. Az elmondottak után szinte törvényszerű, hogy Lénárt- falván minden eddiginél jobban felkészülnek a cukorrépa betakarítására. Már javítják a betakarításhoz szükséges gépeket. A két gépsorral naponta tíz hektárról akarják betakarítani a cukorrépát, hogy a kézi munkát teljes mértékben nélkülözni tudják. Madarász Sándor, a szövetkezet elnöke optimista: — Túlzás nélkül elmondhatom, hogy nálunk a CSKP KB legutóbbi márciusi plenáris ülése után új korszak vette kezdetét, ami elsősorban a szövetkezetben dolgozó kommunistáknak, de mellettük valamennyi dolgozónknak a közös érdeme. A gazdag cukorrépatermésért kifejtett aktivitás is ezt bizonyítja. Szövetkezetünk dolgozói másként gondolkodnak, mint évekkel ezelőtt, elvetik a nézetet, hogy ne avatkozz abba. ami nem érint. BÁTOR1 JÄNOS E 3 c x. c e O H £ o to v « ** UJ W 5- | 0) N © — < N 0? KJ W e ^ C «5 C O «0 'CB OS & •° e <n Jj; jx jp 'S » S s § S « —- ® (0 11 a ä o I'3! I K 03 cd © V3 *•» . HH rr * .X^'3 ä» £ 3 a >;■-< o B W B " B “JS 2 ü i-3 ** 03 03 U ** a _ r ® * ® £ U '03 •J: JS ® lí _ 0) ■p N g £ C .S S '03 £ DO '03 £ O '03 g > 03 c •d c ^ a . 03 '03 Q) < JS U
