Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-01 / 179. szám, szombat

Nagyobb gonddal mufrágyánib a legelőket és a léteket

MIÉRT KELETKEZNEK KÁROSODÁSOK A MŰTRÁGYÁZÁS KÖVETKEZTÉBEN AZ ÁLLATÁLLOMÁNYBAN9

A napilapok Rendőrségi hírek rovatában megjelent tudósításokban ilyesmit is olvashatunk: „Tehenek hullottak el a Vranov nad Teplou-i járás Je- senovce községének határában. A vizsgálat során megállapították, hogy előző nap a Domašai Efsz dolgozói műtrágyázták a legelőt, és a műtrágyát néhány helyen nem szórták szét rendesen. Éjszaka az állatok kidöntötték a karám oldalát, legeltek, 195 tehén közül 5 elpusztult, a kár 22 000 korona.“ (Üj Szó, 1978. VI. 9.)

Felmerül a kérdés: Ki felel az okozott károkért? De szükséges tudni azt is, hogyan vegyük elejét az előreláthatólag bekövetkező, hasonló károsodásoknak.

A gondatlan műtrágyázásból eredően a károsodás nemcsak a teheneket és baromfikat érintheti, de vadállományunk pusztulását is okozhatja. A kérdés nem új. Évtizedekkel ezelőtt a műtrágyák egyre általánosabb elterjedésével külföldön mind sűrűbben hangzottak el panaszok, hogy a vadállomány — szarvas, őz, nyúl, fácán stb. — „a műtrágyázás következtében“ elpusztult. A panaszok hol a műtrágyákról szóltak, hol pedig a kainit vagy a foszforsavas trágyák valamelyike volt „bűnbaknak“ megnevezve.

Az a tény, hogy a kálisó akár darabban, akár tömény vizes oldatban jut az állat gyomrába, a felvett mennyiséghez képest erősen mérgező hatást fejt ki. Az állat gyomrát és beleit megmarja, erős fájdalmakat, cslkarást, vértó- dulást, görcsöket, sőt pusztulást is okozhat. Kérdés azonban, mikor és miképpen juthat az állat a műtrágyákhoz, amelyek — amint tudjuk — a vízben, esőben gyorsan oldódnak, sőt egyes fajták még a harmattól is feloldódnak. Nos, hozzájuthat az állat ezekhez, ha a műtrágya az elszóráskor darabokban marad a föld színén vagy a fűben, ha nem kap esőt, hogy elolvadjon. Más esetben az állat olyan zöldta- karmányt ehet meg, melyre fejtrágyául műtrágyát szórtak. Annak egyes részei a levélen vagy a száron eső. Illetve harmat hiányában fennmaradtak.

Ha a műtrágyát gondosan szórják el, akkor abból rendes adagokat feltételezve oly kevés jut a föld felszínére vagy a fűre, hogy az nem hathat a legelő állatra mérgezőleg, mert csak elenyésző, csekély menyA vágsellyei (Šaľa) Duslo Vegyipari Kombinát termékei közül az ammónsalétrom tartalmú folyékony műtrágyát az Incheba nemzetközi vegyipari vásáron az idén aranyéremmel tüntették ki. IA ČSTK felvétele)

Rendőrségi heti krónika

Veszélyes játék a tűzzel

A legnagyobb elővigyázatosság esetében is megtörténhet, hogy tűzvész keletkezik és komoly károkat okoz. Annál inkább elítélésre méltó, ha felnőtt ember felelőtlenségével okoz súlyos kárt. Ľubomír M. 20 éves vištukl lakost bűncselekményért egyszer már elítélte a bíróság. Úgy látszik, nem tanult a büntetésből, mert gondatlan magatartásával újabb bűncselekményt követett el. Munkahelyén, a bratislavai Druna termelőszövetkezet mű- liC'wében a kiömlött lakkra égő gyufát dobott ezzel a megjegyzéssel: „Kíváncsi vag;ok, hogy égni fog-eľ“ Kíváncsisága nem kevesebb mint 200 Q00 korona kárt okozott. A lakk a gyufától azonnal lángra lobbant és a tűz gyorsan elharapódzott. A gyújtogatót a rendőrség őrizetbe vette és megindította ellene a bűnvádi eljárást.

Autótoivajt fogtak el

Elloptak egy autót Zvolenben a Szlovák Nemzeti Felkelés térről. A tolvaj a gépkocsival Banská Bystrica felé hajtott. A közbiztonsági szervek zvoleni és Banská Bystrica-i járőrei azonnal az eltulajdonított jármű nyomába eredtek és Lopej közelében beérték az autót. A tolvaj a közrend őrei elől futással próbált megszökni, de hasztalanul. A tettest, Pavel F. 33 éves losonci (Lučenec) lakost őrizetbe vették.

Vigyázatlanul bánt a lőfegyverrel

Az erdőbe indult két fiatalember a humennéi járáci Cer- tižné határában. A 18 éves Vladimír B. pisztolyt vitt magával, mely illegálisan volt a tulajdonában. A fegyvert átadta barátjának, a 17 éves Vladimír S.-nek. A fiatalember vigyázatlanul kezelte a lőfegyvert, az elsült és a golyó Vladimír S. kezébe fúródott. Az esetet még vizsgálják.

Súlyos közúti baleset

Súlyos szerencsétlenséget okozott elővigyázatlan autóvezetéssel a Pov. Bystrica-i járási Prečin községben Milan D. 24 éves počarovái lakos. A fiatalember három héttel ezelőtt megvásárolt egy használt személygépkocsit. Az autóval szerda reggel munkába indult Považská Bystricára. Prečin községben egy kanyarban gyorshajtás közben elvesztette uralmát a jármű felett, az autó lefutott az úttestről és a tejbolt előtt álló embercsoportba rohant. A szerencsétlenség tragikus következményekkel járt. Ignác B. 65 éves helybeli lakos sérüléseibe a helyszínen belehalt, ezenkívül öt ember súlyosan, nyolc ember pedig könnyebben megsebesült. A gépkocsit egy kapuoszlop állította meg. A gázoló gépkocsi- vezetőt őrizetbe vették.

Közlekedésig balesetet okozott a čadcai járási Krásno nad Kysucou községben Ondrej K. 17 éves Zborov nad Bystricou-i lakos. Hajtási jogosítvány nélkül motorkerékpárt vezetett. Gyorshajtás közben elütött négy járókelőt, majd a motorkerékpárral egy betonfalnak rohant. A szerencsétlen fiú a helyszínen meghalt, az elgázoltakat, két férfit és két nőt, súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Belefulladt a fazékba

Sokszor írtunk már arról, hogy elég egy pillanatra felügyelet nélkül hagyni a kisgyereket, s máris megtörténhet a baj. A napokban újabb tragikus eset támasztotta alá ezt a figyelmeztetést. Az érsekújvári (Nové Zámky) járási Ga- ramkövesd (Kamenica nad Hronom) községben egy tizennyolc éves lány felügyeletére bízták Silvia C. 14 hónapos kislányt. A gyerek egy óvatlan pillanatban kiment az udvarra. Játszás közben játékszere egy vízzel telt fazékba esett. A kislány ki akarta venni a játékszerét, eközben fejjel a fazékba esett és a vízbe fulladt A kihívott orvos már csak a halált állapíthatta meg.

nyiséget tud belőle felvenni, még akkor is, ha az eső neiu áztatta.

Hogy a sóhoz hasonló anyagot az állat, főleg a baromfi, a fogoly, a fácán szívesen szedi fel a földről, az erdők menti réteken, vagy a be nem fogasolt műtrágyákat az őz és a szarvas is szívesen nyalja fel, azt az erdészek jól tudják. Nem volt újság már a múltban sem. A vadászszaklapokban több hírt olvashattunk arról, ami már lassan átment a köztudatba is, hogy főleg a vad- kedvelő nagyobb gazdaságokban megtiltották a műtrágyázást, mert azt gondolták, hogy az állatállományukat az elpusztítja. Tudományos körök foglalkoztak a kérdéssel, mert a műtrágyázás fontos növény- termelési és közgazdasági hasznát látták ezzel veszélyeztetve. Többek között a németországi Hannoveri Állatorvosi Főiskola kísérleteinek vizsgálataiból az tűnt ki, hogy a szakszerű műtrágyázás sem az állatállományra, sem a vadállományra nem veszélyes, és azok az esetek, amelyek a tehenek, őzek vagy más állatok pusztulását jelentették, az vagy az állatokat gondozó személyzet gondatlanságából, vagy pedig más okból következett be. így például egy németországi gazdaságban egyszerre több tehén pusztult el a salétrommal műtrágyázott legelőn. Az állatok felboncolásakor azonban megállapították, hogy nem a salétrom volt az oka az elhullásnak, hanem az állatok a nedves lucernától felfúvódtak. Mindebből az a tanulság, hogy a műtrágya gondos használata nem okozhatja állatállományunk pusztulását.

KMOŠKO LÁSZLŰ

agrármérnök

Tragédia a kiránduláson

Iskolai kiránduláson voltak a Liptovská Porubka-i Kilencéves Alapiskola tanulói a Liptovská Mara-i víztárolónál. Ľubomír Z. 8 éves fiú felkapaszkodott egy mászókára, amelyet még nem építettek be a földbe. A mászóka felborult és Ján G. 8 éves tanulóra zuhant. A szerencsétlen gyerek súlyos hátgerincsérülést szenvedett és kórházba szállítás közben meghalt.

Gyújtogatás bosszúból

Tűz pusztított vasárnap este az érsekújvári (Nové Zámky) járási Béla (Belá) községben. Václav Š. 30 éves helybeli lakos ittas állapotban bement volt anyósa, Helena B. portájára, s bosszúból, mivel felesége elvált tőle, a fáskamrában meggyújtotta a szalmát. A tűz tovaterjedt és tönkretette a ház és a hozzáépített épület egész tetőzetét. A kár mintegy 85 000 korona. A gyújtogatót a rendőrség őrizetbe vette, és általános veszélyeztetés bűntette miatt megindították ellene az eljárást.

Tragikus baleset az építkezésen

Halálos sérülést szenvedett a trnavai járási Jaslovské Bo- hunice-i építkezésen Milan G. 23 éves fiatalember, a ČSAD piešťanyi üzemének gépkocsi- vezetője. Tehergépkocsija vezetését Stefan T. gyakorló gépkocsivezetőre bízta, ő pedig le- heveredett az iparvágány melletti, hosszabb ideig nem használt mezei úton a magas fűbe. Heverészés közben elszunnyadt. Az úton TATRA 138-as típusú teherautókkal agyag szállítását kezdték meg a ČSAD gépkocsi- vezetői, Jozef T. és Jozef P. Nem vették észre a fűben fekvő munkatársukat és a megrakott gépkocsikkal keresztül hajtottak rajta. A szerencsétlenséget csak akkor vették észre, amikor az üres autókkal visszafelé jöttek. A szerencsétlenül járt fiatalemberen azonban már nem lehetett segíteni.

—hr—

Á

]

[<]

[S

n

k

\

NYELVŐR

j

A határozott névelő használatónok fontosabb kérdései

Elég bonyolult kérdés, mikor használunk határozott név- értőt egy-egy szó előtt, mikor nem, illetve melyek azok a tulajdonnevek, amelyek névelővel vagy a nélkül állnak a szövegtan, mégis foglalkoznunk kell vele, ha nem is a kérdés egészére kiterjedőm, legalább azokkal az esetekkel, amelyekkel kapcsolatban a legtöb hiba fordul elő a névelőhuszná.latban

A határozott névelőnek az a szerepe nyelvünkben, hogy logikailag határozottá tegyük vele az utána következő főnév jelentéstartalmát. A névelő nélküli vagy az egy határozatlan névelővel ellátott főnév jelentéstartalma határozatlan, Ebben a mondatban: „Öltönyt vettem“, vagy „Vettem egy öltönyt“ — megmondom ugyani, mit vettem, de a hallgató csak egy meghatározatlan, előtte még ismeretlen öltönyre gondolhat. Ha ellenben így folytatom: „Az öltöny szürke szövetlwl készült“ — már arra a bizonyos öltönyre fog gondolna. amelyről az előbbi mondatomban említést tettem, tehát az az névelővel a már ismert, logikailag meghatározott öltönytől beszélhettem. Ilyen esetekben nincs is sok baj a határozott névelő használatával, mert az emberek általában helyesen érzik, mikor kell határozottá tenniük agyuk vagy másik fogalmat, esetleg egyes nyelvjárásokban esetleg szakmyelvekben hagyogat- ják el indokolatlanul a határozott névelőt.

Nagyobb gondot jelent a tulajdonnevek használata ebből a szempontból. A tulajdonnevek ugyanis önmagukban is meghatározott, egyedi fogalmat jelölnek, tehát a határozott névelőnek nincs meg az a logikai megkülönböztető szerepe, amely a köznévi szavak esetében oly fontos. Egyes tulajdonneveket mégis névelővel, másokat viszont névelő nélkül használunk csupán a nyelvszokás alapján. Például a személynevek előtt csak egyes tájnyelvek használnak névelőt (a Péter, a Varga Jósika), a választékos köznyelv nem: „Péter jött meg“, „Varga Jóskát várjuk“. Az állatnevek elé viszont kelll névelő: a Bodri, a Risk a; nemegyszer ezzel különböztetjük meg őket a személynevektől; pl.: ,,A Rózsi sokat bőg“.

Nem használunk határozott névelőt a hat világrésznév közül öt előtt (Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália), de a hatodik, az Antarktisz előtt igen. Egyes ország - nevek elé szintén nem teszünk, főleg amelyben az -ország fordul elő utótagként: „Franciaországban jó bor terem“; de azok elé sent, amelyek egyetlen, esetleg összetett szóból állnak: „Csehszlovákia szocialista állam“. A Szovjetunió elé azonban kivételesen kell, noha helytelenül többször elhagyják előle. Névelővel kell ezen kívül használnunk a több szóból álló országneveket: „A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság jó szomszédi viszonyt alakított k'i egymással.“ Ha azokból az országnevekből alkotunk (az égtájak szerint) földrajzi területet jelölő nevet, amelyek elé nem teszünk névelőt, a területet megnevező nyelvi alakulat sem kap névelőt: Észak-Csehország, Dél-Szlovákia. De a természetes tájegységek neve elé általában ki kell tennünk a határozott névelőt; például: „A múlt héten a Csallóközben jártam“; ,,A Bodrogközben is megváltozott az élet“; „A Csilízköz a Csallóköznek egy része“. Ezekben az esetekben még központi lapjaink is bizonytalankodnak a névelőhasználat kérdésében. Példán! az Oj Szó 1978. március 25-1 számának egyik cikkében ezt olvashatjuk: „Nem lenne elegendő káposzta Bodrogközben?“ A másikban pedig ezt: „Ismeretes, hogy az utóbbi két évben a Bodrogközben rendkívül rossz volt az időjárás...“ Természetesen ez utóbbit tekinthetjük követendő példának. Egy-két kivétel is akad: Göcsej és Hetes elé nem kell névelő. «

Bonyolítja a kérdést, hogy ma már egyes régi megyeneveket is úgyszólván tájegysiégneveknek tekinthetünk, különösen nálunk, ahol már régen nincsenek megyék, ezek azonban régi megyenévjellegüket megtartva — hiszen Magyarországon még megyenevek vagy megyenevek részel ezek — nem vesznek maguk elé névelőt: „Gömörből szállítanak követ az építkezéshez“; „Zemplén hegyei közé kirándultunk“.

A helységnevek elé nem teszünk névelőt: „Prágába készülök holnap“; „Székesfehérvár a legrégibb magyar városok közé tartozik.“ A városrészek neve előtt már nem ilyen egyértelmű a névelőhasználat. Bizonyos városrészek neve elé — amelyeknek még érezzük az önálló városnévjellegét — nem teszünk névelőit. Például: „Budapesten Kőbányán szálltunk meg, s másnap megnéztük Óbudát es Űjpestet“. Más városrésznevek elé már odateszik a névelőt: „A Ferencvárost, a Józsefvárost már jól ismertük“. Az igazat megvallva több városrésznév előtt még ingadozik a névelőhaszná'lat. Ez nem is csoda, hiszen megle- lehetősen hosszú idő kell ahhoz, hogy egy városnév városrésznévvé váljék.

A hegyek, folyók tavak nevét szintén névelővel kell ellátnunk. A Magas-Tátrában sízünk nem Magas-Tátrában, a Csorba-tóhoz kirándulunk, nem Csorba-tóhoz, a Balatonon nyaraltunk, nem Balatonon, s a Dunában fiirdenek a partján lakók, nem pedig Dunában.

.'Ha a tulajdonnevek jelzőt kapnak, akkor a jelzős szerkezet elé mindig ki kell tennünk a névelőt: az idősebb Varga József, a kék Duna, a bortermő Franciaország, az arany Prága, a hegyes Gömör. Igyekezzünk legalább ott eleget tenni a névelőhasználat követelményeinek, ahol ezt a nyelvszokás egyértelműen megköveteli.

Dr. JAKAB ISTVÁN

TI

1

197B. VII. 1.

6