Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-06 / 184. szám, csütörtök
A tájékoztatás hatásos formája Minden munkahelyen loliújság • Érvényesítik o bírólatot # Jutalmazzák a legjobbakat A szemléltető agitáció, a közgazdasági propaganda jelentős eszköze a faliújság. Ezt felismerve szervezte meg a faliújság-készítés versenyét a blan- skói járásban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom járási tanácsa. Első ízben 1973-ban. Azóta minden évben megszervezik ezt a versenyt, s kialakultak azok a követelmények is, melyek teljesítése nyomán minden munkahelyen szép, ízléses, tartalmi szempontból pedig megfelelő faliújságokat készítenek. Fontos a külső, a megjelenési forma. Egységes, A-l (60x80 cm) formátumú faliújságokat készítenek, melynek fejlécén feltüntetik a faliújság megnevezését (Előre, A mi műhelyünk, Mi, fiatalok stb.), és helyet kap az üzem, a vállalat emblémája, cégjelzése is. Alatta feltüntetik a szerkesztő bizottság névsorát. Természetesen, a megjelentés időpontját is, év, hónap megjelölésével. A járási szakszervezeti ta* nács külön, öttagú, értékelő bizottságot szervezett, melynek feladata a versenyt irányítani, szervezni, évenként kétszer értékelni a faliújságokat, majd az értékelés után a legsikerültebbekből kiállítást rendezni. így került sor arra, hogy az értékelő bizottság tevékenysége nyomán kialakultak a szempontok is, melyek szerint a faliújságok eszmei mondanivalóját, tartalmát értékelik. Ezek a következők: — A tervfeladatok teljesítésére való mozgósítás, ösztönzés. — Hozzájárulás a szocialista munkaverseny fejlesztéséhez, a munkabrigádok eredményeinek propagálásához, problémáinak ismertetéséhez. — A dolgozók munkakezdeményezésének propagálása. — Hozzájárulás a dolgozók, főleg a fiatalok ideológiai neveléséhez. Jó napot, Havanna S A XI. ViSdgifjúsági és Diáktalálkozó küldöttje Néhány hét múlva július 28-án kezdődik Kubában a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó. Hazánkat több száz főnyi küldöttség képviseli ezen a nemzetközi találkozón. A küldöttség egyik tagja Takács Éva, a nádszegi (Trstice) pionírcsapatvezetője. — Buenos dias, Habanal Ezekkel a szavakkal válaszol, amikor megkérdezem tőle, hog} miként, hogyan készül az útra, a találkozóra. Persze spanyolról magyarra kell fordítani a szavakat: fó napol, Havanna! És magyarázza, hogy Kuba kétmillió lakosú fővárosának spanyolul La Habana a neve, csak mi mondjuk Havannának. — Az, hogy spanyolul tanulok, csak bizonyos része a felkészülésnek — mondja. — Tanulmányozom Kuba történelmét, földrajzát, irodalmát. És készítjük az ajándékokat. — Kikkel? — Természetesen a pionírokkal. Tizenöt raj, csaknem ötszáz pionír foglalkozik a kisebb ajándéktárgyak készítésé* vei. Főleg az ügyes kezek körének tagjai, akikkel közösen faliszőnyegeket, szőtteseket, népviseletbe öltöztetett babákat készítünk. Közben azt is elmondja, hogy négy éve csapatvezető, szíve* sen, örömmel foglalkozik a pionírokkal. Előzőleg Sókszelöcén (Selice) a napközi otthonban működött. Még korábban, amikor a lévai (Levice) óvónőképző' ben tanult, lett tagja a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek. Mindig készségesen teljesítette a reá bízott feladatokat. Jelenleg is tagja a SZISZ Galántai Járási Bizottsága piénumának. — Mit szeretne megnézni Kubában? — Elsősorban Oriente tartomány fővárosában, Santiago de Cubában a Moncada-laktanyát, ahol Fidel Castro vezetésével annak idején megkezdődött a fegyveres harc. Ha idejében érkezünk, a huszonötödik évforduló napján, július 26-án már ott leszünk. Alaposan és jól ismeri a forradalmi felkelés történetét. Tudja, hogy a Július 26-a mozgalom akcióját vérbe fojtották Batista tábornok pribékjei, de a kubai forradalmárok három évvel később újra támadásba lendültek és újabb két esztendő harcai után, 1959. január 1-én győzött a forradalom. — Szeretném látni a legendás Granma hajót is — mond- já. — A hajót, melyen Fidel Castro és tízenegynéhány társa partra szállt, meg a varaderói nemzetközi pionírtábort. És ismét a pionírokról, a nádszegi pajtásokról beszél: — Indulás előtt fesztiválnapot rendezünk. Nagyszerű sportolóink vannak. A labdarúgók járási bajnokok, bejutottak a kerületi ligába. Tevékenyek a honvédelmi és a turisztikai kör tagjai is. Az ifjú csillagászok köre a járási versenyben negyedik helyezést ért el. Az egészségügyi őrs harmadikat. Sikeresen tevékenyek a bábját- szök, a színjátszók és a pionír- tűzoltók is ... A fesztiválnap egyúttal seregszemle is lesz. Takács Éva a foglalkozásokon, a faliújságok cikkei, fényképei, az iskolarádiő műsorai segítségével előzetesen részletesen megismertette a pionírokkal a kubai nép forradalmi útját. Elmondta nekik, hogy a győzelem után földreformot hajtottak végre és felszámolták az írástudatlanságot. A Július 26-a tnozgalom, amely 1961-ben egyesült a Népi Szocialista Párttal, 1965 októberében felvette a Kubai Kommunista Párt nevet, Kuba belépett a szocialista országok gazdasági szervezetébe, a KGST-be, 1975- ben volt a párt I. kongresszusa, és a kubai önkéntesek hősi segítséget adtak az Angolai Köztársaságnak az imperialista zsoldosok agressziója ellen. — Üzenetet is visz Kubába? Büszkén mosolyog. — Igen, a pionírok és a fiatalok üdvözletét. — Hogyan szól ez? Már mondja is: — Barátság! Szolidaritás! Venceremosl HAJDÚ ANDRÄS Teljesítik a tervfeladatokat (CSTK) — A sokolovi bánya ipari vállalat dolgozói júniusban 1 845 901 Ionná szenet fejtettek. Az év elejétől számítva a széntermelés tervét 100,8 százalékra teljesítették. A külszíni bányák dolgozói csak júniusban 650 077 köbméter földet mozgattak meg terven felül. Ezzel behozták az esőzések okozta májusi lemaradást. A (öld* gázkitermelők is sikeresen kezdték meg a második félévet. Júniusban a tervet 104,8 százalékra teljesítették. Az év eleje óta több mint 572 millió köbméter földgázt termeltek. A barnaszénmedence nyugati részén dolgozó bányászok is szép eredményeket érnek el. Az év eleje óta több mint 6 millió tonna szenet termeltek. — A szakszervezeti élet eseményeinek ismertetése. — Megemlékezés a jelentősebb évfordulókról. A faliújságok eszmei mondanivalóját, tartalmát ezek szerint értékelve minden bizottsági tag 1—15 ponttal, a grafikai, esztétikai kivitelezést 1—10 ponttal jutáimazhatja. Azért dolgoztunk ki ilyen pontozási rendszert, mert kezdetben a szerkesztők elhanyagolták a cikkek, az írásos anyagok megjelentetését, többen — elég helytelenül persze — úgy vélték, hogy a szavaknál többet mond egy-egy folyóiratból kivágott, felragasztott kép. A legutóbbi értékeléskor, a CSKP KB 11. plénumülésének hutására, még egy szempont került a követelmények sorába. Ezt így fogalmazta meg az értékelő bizottság: — Ami jó, azt meg kell dicsérni. Követésre méltó példaként a dolgozók elé kell állítani. Nem szabad azonban megfeledkezni a bírálatról sem. A szerkesztők tárják fel a hiányosságokat, foglalkozzanak a problémákat is! Bírálják bátran, de mindig konkrétan a munkába járás terén tapasztalható hibákat, a munkaidő kihasználása terén mutatkozó hanyagságokat, és bíráljanak, ha azt tapasztalják, hogy akadozik a műhelyek, a munkahelyek anyaggal való ellátása, ha nem teljesítik a tervfeladatokat. Egyébként a félévenként tartott értékeléskor és kiállításkor az első öt, helyezést elért szerkesztőt, vagy szerkesztő bizottságot jutalmazni is szoktuk. Dicsérő okleveleket kapnak, és egyébként 950 korona értékben tárgyi jutalmat. A legutóbbi értékeléskor Old- rlch Adamov elvtárs, és a CKD Blansko, Elitex Boskovice, Adasta Blansko, Metry Boritov üzemek faliújságainak szerkesztő bizottságai kaptak jutalmat. ZDENEK SVOBODA Kommentáljuk ÁLLANDÓ FELADAT Ismét véget ért egy pártoktatási év, s hogy eredményes volt, azt nemcsak az alapszervezetek által rendezett záróbeszélgetések bizonyítják, hanem azok a munkaeredmények is, melyeknek elérésében minden kétséget kizáróan nagy szerepet játszott az ideológiai nevelés s azon belül a pártoktatás. A pártoktatás résztvevői új elméleti ismereteiket igyekeznek a gyakorlatban, a mindennapi munkában is érvényesíteni. Ugyanakkor a pártoktatás hozzájárult a CSKP politikájának mélyebb megértéséhez, illetve a pártpolitika megvalósítására irányuló feladatok, mindenekelőtt a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött célok elérésére sevkentette az embereket. A párttagokat és a pártonkívülieket egyaránt. A pártoktatásnak számos pártonkívüli résztvevője is van — főleg gazdasági tisztségviselők. A pártoktatás persze közvetve is hat a dolgozók széles tömegeire, hiszen résztvevőit elméleti ismeretekkel vértezi fel, s így felké* szíti őket a dolgozók körében kifejtendő agitációs és propagandatevékenységre, illetve arra, hogy minden elvi kérdést helyesen, a marxizmus- — leninizmus szemszögéből tudjanak megítélni, megmagyarázni. A most véget ért pártoktatási évben két rendkívüli téma is szerepelt: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Februári Győzelem történelmi jelentősége. A két téma történelmi szerepének elméleti megértését bizonyítja az a nagyarányú nmnkakezdeményezés, mely — a hatékony ideológiai nevelés hatására — éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére hazánkban kibontakozott. Az új, 19713—1979. évi pártoktatás még nagyobb feladatokat ró a párt szerveire és szervezeteire. Az alapszerve- zetek megismerkedtek a CSKP KB Titkárságának az ez év május 2ti-i határozatával, amely az új pártoktatási év irányelveit tartalmazza, s mely elsősorban a kommunisták agitációs tevékenységre való felkészítésének fontosságira irányítja a figyelmet. Továbbá az irányító, a tervezd és a szervező munka színvonalának emelésére. Éppen ezért a pártoktatás minden alakulatában szerepel az üj oktatási évben az a kiegészítő téma, mely azt tárgyalja, milyen felelősség hárul a kommunistákra a XV. kongresszus által kitűzőit feladatok megvalósítása során. A konkrét feladatokból kiindulva az egyes járásokban a járási pártbizottság is állapíthat meg témákat. Ogy véljük, ez az új elem — helyesen értelmezve és alkalmazva — még érdekesebbé és színesebbé teheti a párt- oktatást, hiszen minden egyes járásban akadnak sajátos problémák, feladatok, melyek külön témaként tárgyalhalók. Az már a járási pártbizottságok feladata lesz, hogy helyesen válasszák meg a témákat, vagyis a legfontosabb és legidőszerűbb kérdésekre irányítsák a pántoktatás részvevőinek figyelmét. A lektorokat természetesen a járási pártbizottság által kiválasztott témák előadásira is alaposan fel kell készíteni. Most az a feladat áll az alapszervezetek előtt, hogy értékeljék az 1977—1978. évi pártoktatást, s a tapasztalatokból kiindulva alaposan előkészítsék az új pártoktatási évet. Csakis így érhető el, hogy minden egyes kommunista állandó feladatának tekintse ismeretei rendszeres gyarapítását. Ft)LÖP IMRE Igény a szépre és a jóra A CIGÁNYFIATALOK VETÉLKEDŐJÉRŐL M indenhol, így a komáromi (Komárno) járásban is állandó figyelmet szentelnek a cigányfiatalok nevelésének, életkörülményeik javításának. A cigánykérdés végleges megoldása nem. könnyű feladat, bonyolult szociális, közgazda- sági és nevelési folyamat. Az állami szerveik ennek tudatában nagyon fontosnak tartják a nevelés módszereinek tökéletesítését, arra törekednek, hogy öntevékenységgel is párosuljon a módszerek alkalmazása. A cigányfiatalokban igényt ébresztelek a szépre és a jóra. Ezt persze az óvodában kell megkezdeni. Sorra szervezik a cigánygyermekek nevelését szolgáló óvodai osztályokat, nyaranta pionírtáborokban gondoskodnak róiuk, biztosítva a nevelés folyamatosságát. Hamarosan külön, bentlakásos iskolát létesítenek számukra. És így tovább hosszan lehetne sorolni a különféle intézkedéseket, melyek közös célja: megteremteni a felételeket a szocialista életmód kialakításához. Az intézkedések egyik mozzanata: rendszeresítették a cl- gányíiatalok számára szervezett „Ki mit tud“ vetélkedőt. A járási állami szervek, a járási népművelődési központ az iskolák közreműködésével az Idén is megrendezte — a sorrendben már a harmadik — vetélkedőt. Nagy volt az érdeklődés, hiszen a járási döntő különféle versenyszámaiban, tánccal, dallal, szavalattal, zenével 110 lelkes cigányfiatal szerepelt. Külön említést érdemel, hogy a pedagógusok, a népművelők rengeteg olyan verset, mondókát hoztak magukkal erre a vetélkedőre, melyet cigány- gyermekeik, cigányfiatalok írtak. A versek, mondákák közös mondanivalója: íróik ki akarnak törni a több évszázados elmaradottságból. Néhány ilyen verset elő is adtak a sze>- replők. Érdemes idézni abból, melyet Kovács József ógyallai (Hurbanovo) pedagógus egyik növendéke írt: „Cigány vagyok, de nem búsulok ... péró nincs már, helyén áll sok, gyönyörű, modern ház ... tanulok is szorgalmasan, mert a hálám csak ez lehet...“ Ez a néhány sor kedves megnyilvánulása a megváltozott látásán ódnak. Egyébként a szerep.ők igyekeztek tudásuk legjavát adni. Nagy sikerrel szerepeitek azok a fiatalok, akik szívügyüknek tekintve a cigány- folklór ápolását állították össze műsorukat. Dalaik, táncaik, hangszerszólóik oszthatatlan közönségsikert arattak. Jól szórakozott a közönség, és jól szó- rakozatk maguk is. De ez csak egyik pozitívuma volt a rendezvénynek. Ennél sokkal jelentősebb az, hogy szép, rendezett k ö r n ye ze l be n, pé I d á s magatartást tanúsítva szerepeltek. Sokat tanultak egymástól, a fellépéseiket értékelő bizottságtól, és bátran szerepellek a nyilvánosság előtt. A vetélkedő végén Majling Szilvia, a járási nemzeti bizottság alelnöke osztotta ki a díjakat. Csak néhány díjazott nevét említem: Sztojka Imre INaszvad), Kurina Valéria (Izsa) szavalásért, Sztojka Éva és Lakatos Rebeka (Ögyalla) éneklésért, Lakatos István és Farkas János (Komárom) hang- szerszóló előadásáért. Természetesen a naszvadi (NesvadyJ tánccsoport is díjat kapott. Még sohasem láttam az örömnek olyan őszinte megnyilvánulását, ahogyan ezek a fiatalok örültek a sikernek és az elismerésnek. A vetélkedő után Bugán László elvtárs, a jnb cigánykérdéssel foglalkozó bizottságának titkára örömmel A díj átadása I A szerző felvétele | nyugtázta a sikert, s elmondta, hogy a jövőben külön versenyeket is rendeznek majd egyes kategóriákban. Céljuk: minél több cigányfiatalt bevonni az öntevékeny népművészeti, kulturális munkába. Mindannyiunk reménye, bogy a cigány fia tál ok szépre és jóra való igénye a jövőben növekedni fog. BENDK ISTVÁN Ľ 1978. VII. 6. 4 <D 2 > 2 *o N S-t CD N C0 ra . > < « — Q0 fi X s
