Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-05 / 183. szám, szerda

Napirenden a szovjet mezőgazdaság további fejlesztése 1978. VII. 5. 5=5 Tegnapi számunkban '=== ki vontatottan közöltük = Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP KB főtitkárának = a Szovjetunió Kommunis- ta Pártja Központi Bi- = rótt sága plenáris ülésén = elhangzott „A Szovjetunió = mezőgazdaságának to­= váhbi fejlesztéséről" ci­S= mű beszámolója első ré­= szét. Az alábbiakban is­= mertetjük a beszámoló ~ befejező részét. A traktorok és a tehergépko­csik termelése növekedőben van nálunk, és a mezőgazda­ságnak jelentős részt kell jut­tatni ebből a növekedésből. Ugyanakkor radikálisabban kell megoldani a mezőgazdasági gépek minőségének kérdéseit. Igen sürgető marad a mező- gazdasági teherszállítás prob­lémája. Ennek volumene állan­dóan növekedik, ezzel szemben falun a gépkocsipark csak las­san bővül. A mezőgazdaság to­vábbi gépesítésével számos to­vábbi kérdés is összefügg. Nincs rá lehetőség, hogv min­denről részletesen beszámoljak a mai ülésünkön. De teljesen nyilvánvaló, bogy a mezőgazda- sági termelés ipari alapokra való helyezése egyike a kulcs- fontosságú feladatoknak. A mezőgazdasági termelés fokozására irányuló intézkedé­sek között a legnagyobb figyel- mert érdemli a műtrágya és a növényvédő szerek termelésé­nek további fejlesztése. Tekintettel a növénytermelés és az állati termékeik termelé­se feltételezett terjedelmére, a mezőgazdaságnak juttatott mű­trágyák mennyiségének a kö­vetkező ötéves terv Időszaká­ban el kell érnie a 135—140 millió tonnát, a takarmány-ke- verékanyagok mennyiségének pedig a 7 millió tonnát. A mezőgazdaság további fej­lesztése feladatainak teljesíté­séhez jelentősen hozzá kell já­rulnia a szovjet tudománynak. Közvetlenül a párt XXV. kong­resszusa után tudósok széles körének bevonásával intézke­déseket dolgoztunk ki az agrár- tudomány hatékonyságának nö­velésére és a termeléssel való kapcsolatának szilárdítására. Az SZKP KB és a kormány vo­natkozó határozataiban kitűzte a fő irányvonalakat, amelyek szerint a mezőgazdaság fejlesz­tése érdekében a tudománynak haladnia kell. Az ország gazdaságának egész fejlődése, a nép élet- színvonalának szüntelen emel­kedése ma mindenekelőtt meg­követeli az állattenyésztés le­hető leggyorsabb ütemű foko­zását. Teljesen törvényszerű, hogy a nép jóléte következté­ben az utóbbi Időben éppen az állati termékek iránt növeke­dett meg a kereslet. Ezzel kap­csolatban olyan helyzetbe ju­tottunk, hogy a hűs, a tej fis más termékek termelésének lé­nyeges növekedése és az ága­zat munkája jobb szervezésé­nek ellenére az állati termékek termelése fejlődésének jelenle­gi színvonala nem felel meg a gyorsan növekvő szükségletek­nek. Az állati termékek terme­lésének gyors előrehaladása megköveteli, hogy az egész párt. az összes minisztériumok és ágazati szervek, a kolhozok és a szovhozok vezető beosztá­sú dolgozói és az összes mező­gazdasági dolgozók a legna­gyobb figyelmet szenteljék en­nek a kérdésnek. Elsőrendű feladat a húster­melés növelése. E feladat tel­jesítése érdekében teljes mér­tékben fel kell használni az összes lehetőségeket és tar­talékokat, s növelni kell va­lamennyi húsfajta termelését. Sóikat kell még tennünk a tej­termelés további növelése ér­dekében. Noha az utóbbi évek­ben elég Jelentős előrehaladás mutatkozik ebben az Irányban, az ágazat minőségi mutatói elég alacsonyak maradnak. A kollektív állattenyésztési termelés fejlesztésére Irányuló lépések megítéléseikor ismétel­ten hangsúlyozni szeretném, hogy a kolhozparasztok, mun­kások és alkalmazottak gazda­ságaival is törődnünk kell. ami fontos forrása az élelmiszer­készletek kiegészítésének. A Szovjetunió új alkotmánya ki­mondja, hogy „az állam és a Leonyid Brezsnyev beszámolója kolhozok segítik az állampol­gárokat a háztáji gazdaságok vezetésében“. Az ellátás meg­javításában jelentős szerepet kellene játszaniuk az ipari vál­lalatok, a vendéglátóipari vál­lalatok és más szervezetek mel­lékes üzemágként művelt gaz­daságainak is. Mindig rendkívüli figyelmet szentelünk a gabonatermelés­nek. A párt XXV. kongresszu­sán, mint tudják, a gabonater­melést élmunkás-munkasza- kasznak Jelöltük meg. Az öt­éves tervidőszak első két esz­tendejében az évi átlagos ga­bonatermelés 209,8 millió ton­na volt a tervezett 210 millió­val szemben. Gabonából, főként takarmánygabonából azonban egyelőre nincs elég, a szükség­letek gyorsabban növekednek, mint a termelés. A gabonater­mésben egyes években mutat­kozó nagy ingadozások negatí­van mutatkoznak meg az állat- tenyésztésben. A gépesítés, a kemizálás és a talajjavítás fejlesztésére irá­nyuló tervezett intézkedések, amelyekről már beszéltem, le­hetővé teszik a gabonatermelés szilárdabb irányítását és a ga­bonafélék hektárhozamának év­ről évre történő növelését. Ez a fő út. A következő ötéves terv előirányozza országos mé­retekben a gabonafélék hek­tárhozamának átlagos növelé­sét 20 métermázsára olyan kör­zetekben is, mint az Észak-Kau- kázus, Ukrajna, Moldova, Belo­russzia, a balti köztársaságok és egyes más területek; 35—40, sőt több métermázsa gabonát lehet learatni majd hektáron­ként. A továbbiakban Leonyid Brezsnyev a cukorrépa, a nap­raforgó, a gyapot, a burgonya és a zöldségfélék termelése to­vábbi fejlesztésének kérdései­ről beszélt. A termelés fejlesztésének fő irányvonalai Ezen a plenáris ülésen tűz­zük ki a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésének fő irányvona­lait a jövőre nézve, mondotta a továbbiakban Leonyid Brezs­nyev. Halaszthatatlan felada­tunk most, hogy minden Igye­kezetünket a 10. ötéves terv feladatainak teljesítésére és le­hető legnagyobb mértékű túl­szárnyalására összpontosítsuk. A növénytermelés és az állat- tenyésztés terén elért növeke­dés ellenére a mezőgazdaság nem teljesítette az ötéves terv­időszak első két esztendejére előirányzott terveket, ami az össztermelést és egyéb termé­kek termelését illeti. Ki kell egyenlíteni a mezőgazdasági termelésben az ötéves tervidő­szak első két esztendeje folya­mán keletkezett mérleghiányt, biztosítani kell az SZKP XXV. kongresszusán kitűzött felada­tok feltétlen teljesítését. Ehhez jó feltételekkel rendelkezünk. Előttünk van a legigényesebb időszak — a begyűjtés idősza­ka. A cél főképp az anyagi-mű­szaki alap idejében történő és sokoldalú előkészítése, az ara­tásnak és betakarításnak a le­hető legrövidebb időn belüli el­végzése és a veszteségek kor­látozása. A mezőgazdasági termelés nö­vekedése problémáinak megol­dása során rendkívül fontos szerepe van a stabil. Jól irá­nyított kapcsolatoknak a me­zőgazdaságban és úgyszintén a mezőgazdasági-ipari komple­xum ágazatai között, állapította meg Leonyid Brezsnyev. A KB 1965 márciusi plenáris ülése után, amint már mondottam, igen kiterjedt munkát végez­tünk ezen a téren. Az élet azonban megy tovább. Az el­múlt években, hála a nép és a párt hatalmas erőfeszítéseinek, új szintre emelkedtek falun a termelőerők, növekedett a ter­melés terjedelme a kolhozok­ban és a szovhozokban, tovább folytatódott a munka társadal­masítása és megosztása, kiter­jedtek és komplikáltabbá lettek a mezőgazdasági ipari komple­xum ágazatainak gazdasági kapcsolatai. Mindezek a nagy változások objektíve mpgkttve- telik, hogy tovább tökéletesít­sük a gazdasági mechanizmust. Vonatkozik ez a tervezés, az ösztönzés, az önelszámolási rendszer £hozraszcsot) megszi­lárdítására és a mezőgazdasági ipari komplexum ágazatai kö­zötti összes kapcsolatok meg­javítására. Leonyid Brezsnyev elvtárs a felvásárlási árak rendszerének tökéletesítésére irányuló mun­káról szólva elmondotta, hogy határozat született arra, hogy 1979. január 1-gyel, változatlan fogyasztói árak mellett, eme­lik a tej, a gyapjú, a perzsa- bárány-gerezna, a birkahús, a burgonya és egyes zöldségfélék felvásárlási árát, hogy biztosít­va legyen e termékek termelé­sének kifizetődése a kolhozok és a szovhozok részére. A fel- vásárlási árak emelésével a gazdaságok évente hozzávető­legesen 3,2 milliárd rubellal jutnak nagyobb bevételhez. Szükséges, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa tovább foly­tassa a felvásárlási árak rend­szerének tökéletesítését. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa határozatot hagyott jó­vá arra, hogy le kell rövidíteni a párt XXV. kongresszusán a kolhozparasztok jobb nyugdíj- ellátására vonatkozó intézkedé­sek megvalósításának határide­jét. 1980. január 1-től a kolhoz­parasztok minimális öregségi járadékait 40 százalékkal eme­lik. A következő ötéves terv­időszakban ezeknek a Járadé­koknak el kellene érniük a munkások és az alkalmazottak öregségi járadékainak színvo­nalát. Termelési szakosítás és kooperáció Leonyid Brezsnyev ezután így folytatta beszédét: A termelés szakosítása és kooperációja, vagyis az, amit a marxisták—leninisták a szo­cialista termelés és munka to­vábbi társadalmasításának ne­veznek, sürgős követelménye az életnek, további előrehala­dásunk egyik meghatározó alapja. A párt Központi Bizott­sága alaposan felülbírálta a kooperációs alapokon létreho­zott mezőgazdasági vállalatok és társulások munkáját, s ugyanígy a testvéri szocialista országok gyakorlatát, s ennek alapján e fontos össztársadal­mi jelenségnek összpárti és or­szágos jelentőséget és tervsze­rű jelleget adott. Amint tudják, 1976 májusában az SZKP KB Jóváhagyott egy határozatot „a mezőgazdasági termelés szako­sításának és koncentrálásának további fejlesztéséről a vállala­tok közötti kooperáció és a mezőgazdasági-ipari integráció alapján“. A KB határozata a párt és a nép teljes támogatásával talál­kozott, és ezt általánosan mint fontos programdokumentumot tartják számon. Megtestesíti a nagy lenini szövetkezeti terv eszmélt, és továbbfejleszti őket konkrét viszonyok között. A kolhozok és a szovhozok termelésének vállalatok közötti kooperációja és intenzifikálása egyetlen és leghatékonyabb út­ja a mezőgazdasági termékek termelése növelésének. Előfor­dul, sajnos, hogy a KB figyel­meztetése ellenére egyes helye­ken nem vonják le a szükséges következtetéseket, csökkentik az állatállományt, sőt egész ál­lattenyésztő telepeket számol­nak fel. A szakosítással és a koncentrálással kapcsolatos munkában a fő kérdés az ala­pos megfontolás, a tudományos indokolás és a nagy termelési hatékonyság. Aktívabban kell bevezetnünk a gyakorlatba a mezőgazdasági termelés szakosítását és kon­centrálását. A vállalatok közöt­ti kooperáció kérdéseit a me­zőgazdaságban működő párt- szervezeteknek, a Járási, terü­leti és köztársasági vezető szerveknek nem szabad szem elől téveszteniük. Mindany- nyiunknak mélységesen meg kell győződve lennünk arról, hogy a mezőgazdasági terme­lés szakosításával és koncent­rálásával, a vállalatok közötti kooperáció és a mezőgazdasá­gi ipari integráció alapján, me­zőgazdaságunk a szocialista rendszer nyújtotta előnyök mel­lett lényegesen meggyorsíthat­ja fejlődését és teljesebben ki­elégítheti a növekvő élelmi­szer- és ipari nyersanyagszük­ségleteket. A beruházások szervezése A mezőgazdaság további fej­lesztése igényes programjának sikeres megvalósítása közvetle­nül összefügg a beruházások szervezésével. A vidéki telepü­lések fejlesztéséről való gon­doskodás ma a párt mezőgaz­dasági politikájának legfonto­sabb része. Az SZKP KB 1965 márciusi ülése után sok minden történt a mezőgazdasági beruházások­nak, mint új népgazdasági ága­zatnak kiterjesztésére és szín­vonalának emelésére. Megemlí­tem, hogy a Szovjetunió Mező- gazdasági Beruházási Miniszté­riumának keretében szakosított állami építőipari vállalatok jöt­tek létre. Növekednek a kapa­citásai a már meglevő kolho­zok közötti építőipari szerveze­teknek. Az utóbbi tíz évben a mező- gazdasági beruházások terme­lési alapjának létesítésére csak­nem 16 milliárd rubelt fordí­tottunk állami és kolhozeszkö- zökből. Mezőgazdasági létesít­mények beruházásain ma mint- eigy 3 millió építő vesz részt. Üj nagy csapata ez a munkás­osztálynak vidéken. A Mezőgaz­dasági Beruházási Minisztérium és a kolhozok közötti építőipa­ri szervezetek az építőipari és szervező munkákra évente már több mint 10 milliárd rubelt használnak fel. Ennek ellenére, mondotta Leonyid Brezsnyev, a mezőgaz­dasági beruházások területe, sajnos, azt mondhatnám, szűk keresztmetszet. A végrehajtott intézkedések ellenére az építő­ipar termelési bázisa vidéken még nem kielégítő. A kolho­zok és a szovhozok az építő­ipari munkák terjedelmének egyharmadát a saját gazdasá­guk keretében végzik, ami je­lentősen csökkenti a beruházá­sok minőségét, a határidők ki­tolódásához és a beruházások elhúzódásához vezet. A beruhá­zási eszközöknek nagyszámú beruházásokra való szétszórt­sága miatt az érdekeltek nem teljesítik a mezőgazdasági ka­pacitások üzembe helyezésének tervét, ami az elkezdett, de be nem fejezett beruházások nö­vekedéséhez vezet. Intenzívebben kell foglalkoz­nunk a vidék fejlesztésével és a mezőgazdasági dolgozók szo­ciális és kulturális feltételei­nek javításával. Célszerű meg­hagyni a Szovjetunió Minisz­tertanácsának, hogy 1979 ele­jéig konkrét és távlati intéz­kedéseket dolgozzon ki a vi­dék termelési, lakás-, szociális és kulturális fejelsztése érde­kében, és erre a célra több eszközt fordítson. E program­ba bele kell foglalni a mező- gazdaság Ipari bázisának fej­lesztésével kapcsolatos kérdé­sek megoldását Is. Szükséges, hogy az illetékesek helyes hoz­záállást tanúsítsanak a mező- gazdaság fejlesztéséhez, s te­kintetbe vegyék a falusi la­kosság életének sajátosságait és ezeknek az embereknek az érdekeit. A mezőgazdaság fej­lesztése során arra kell töre­kedni, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozó családok Jól fel­szerelt házakban lakjanak, háztáji gazdaságuk és olyan gazdasági épületeik legyenek, amelyek haszonállatok és ba­romfi tenyésztésére alkalma­sak, ezenkívül személyi tulaj­donukban szállítóeszközök Is legyenek. Igen fontos feladat, hogy tö­rődjünk az egyéni és a szövet­kezeti lakásépítés fejlesztésé­vel, eihhez saját pénzeszközei­vel a falusi lakosságnak Is hozzá kell járulnia. A pártirányítás szerepe A mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítés­hez hozzá kell Járulnia a ma­gasabb színvonalú pártirányí­tásnak és a tömeeek körében végzett tökéletesebb munká­nak. Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük, a pártszervezetek ezekkel a fel­adatokkal sikeresen megbir­kóznak. Szüntelenül növekszik és szilárdul pártunk tekintélye a vidéken. Pártunk ós helyi szer­vezetei nagy sikerének tekint­hetjük, hogy a Központi Bi­zottság márciusi ülése óta je­lentős mértékben emelkedett a vidéki párttagok száma. Ma a vidéken 5,8 millió kommunista van, 1,2 millióval több, mint 1965-ben. Csaknem 2,7 millió párttag és tagjelölt közvetle­nül a mezőgazdaságban, első­sorban a fő munkaágakban dolgozik. Egyszóval, a vidéki kommunisták nagy, harcképes hadsereget alkotnak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Központi Bizottság nagyon helyesen és körültekintően járt el, amikor felújította és megerősítette a járási pártbizottságokat, mint a vidék fő politikai szerveit, mint a gazdasági élet pártirá­nyításának autoritatív láncsze­meit, mint a falu társadalmi és kulturális életének fő ténye­zőit. Ma e pártbizottságok szá­ma több mint 3000. A Járási pártbizottságok tevékenységé­ben egyre jobban érvényesül a pártmunka valóban alkotó stí­lusa. A jövőben is kell törőd­nünk a vidéki járási pártbi­zottságok szerepének növelésé­vel. Ez egész pártunk ügye. Nem lennénk azonban eléggé önkritikusak akkor, ha azt mondanánk, hogy minden párt- bizottság munkája megfelel a mostani követelményeknek. .Be kell ismernünk, hogy egyes pártbizottságok nem veszik eléggé kezükbe a vidéken le­játszódó gazdasági és társadal­mi folyamatok Irányítását, nem látják meg azokat az üj lehe­tőségeket, amelyek felhaszná­lásával gyorsabban lehetne nö­velni a mezőgazdasági terme­lést, nem mindig értékelik ob- jektívan a helyzetet, és néha felnagyítják az elért eredmé­nyeket. A vidéken a munkaverseny­ben a kommunistáknak kell élen járniuk. Fontos, hogy minden pártszervezet és min­den kommunista alaposan meg­értse a párt jelenlegi mezőgaz­dasági politikájának lényegét és az ezzel kapcsolatos felada­tok megoldásának módját. Pár­tos meggyőzéssel és kommu­nista neveléssel el kell érniük, hogy ezeket a feladatokat az emberek milliói megértsék, az embereket a párt által kitűzött mezőgazdaságfejlesztési prog­ram teljesítésére kell ösztö­nözni. Minden kommunistának példát kell mutatnia áldozat­kész munkájával, egyúttal olyan rátermett szervezőnek és a haladó tapasztalatok olyan terjesztőjének kell lennie, aki minden erejével a közös ügyért küzd. s minden kollek­tívában baráti, az áldozatkész és az alkotó munka légkörét igyekszik létrehozni. Címerünkön arany színű bú­zakalászok láthatók, mondotta végezetül Brezsnyev elvtárs. Nem véletlen ez. Gabonánk a parasztság, a munkásság és az értelmiség együttműködésének eredménye. A mezőgazdaság továbbfejlődése elválaszthatat­lan egész országunk sokoldalú gazdasági előrehaladásától. A gazdaság, ahogyan Lenin hang­súlyozta, alapjában érinti az emberek százmillióinak életét. És azon a területen, amely az emberek millióit, lét- és mun­kakörülményeiket érinti, ott kezdődik a kommunisták szá­mára a fő politikai tevékeny­ség, azon a területen halad át szervező és eszmei-politikai munkájuk fő útvonala. Az SZKP Központi Bizottsá­ga által a mezőgazdaság e:é kitűzött lgénves és bonyo.ult feladatok teljesítése lehetővé teszi a nép életszínvonalának további emelését. Ez a mostani ülés elé terjesztett Intézkedé­sek fő célja is. A kitűzött cé­lok elérése érdekében szüksé­günk lesz a néptömegek nagy erőfeszítésére, energiájára és alkotó kezdeményezésére, a párt gazdag tapasztalataira, kádereinek tudására és szer­vezőképességére. (Alcímek: Oj Szó)

Next

/
Thumbnails
Contents