Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-05 / 183. szám, szerda
Napirenden a szovjet mezőgazdaság további fejlesztése 1978. VII. 5. 5=5 Tegnapi számunkban '=== ki vontatottan közöltük = Leonyid Brezsnyevnek. az SZKP KB főtitkárának = a Szovjetunió Kommunis- ta Pártja Központi Bi- = rótt sága plenáris ülésén = elhangzott „A Szovjetunió = mezőgazdaságának to= váhbi fejlesztéséről" ciS= mű beszámolója első ré= szét. Az alábbiakban is= mertetjük a beszámoló ~ befejező részét. A traktorok és a tehergépkocsik termelése növekedőben van nálunk, és a mezőgazdaságnak jelentős részt kell juttatni ebből a növekedésből. Ugyanakkor radikálisabban kell megoldani a mezőgazdasági gépek minőségének kérdéseit. Igen sürgető marad a mező- gazdasági teherszállítás problémája. Ennek volumene állandóan növekedik, ezzel szemben falun a gépkocsipark csak lassan bővül. A mezőgazdaság további gépesítésével számos további kérdés is összefügg. Nincs rá lehetőség, hogv mindenről részletesen beszámoljak a mai ülésünkön. De teljesen nyilvánvaló, bogy a mezőgazda- sági termelés ipari alapokra való helyezése egyike a kulcs- fontosságú feladatoknak. A mezőgazdasági termelés fokozására irányuló intézkedések között a legnagyobb figyel- mert érdemli a műtrágya és a növényvédő szerek termelésének további fejlesztése. Tekintettel a növénytermelés és az állati termékeik termelése feltételezett terjedelmére, a mezőgazdaságnak juttatott műtrágyák mennyiségének a következő ötéves terv Időszakában el kell érnie a 135—140 millió tonnát, a takarmány-ke- verékanyagok mennyiségének pedig a 7 millió tonnát. A mezőgazdaság további fejlesztése feladatainak teljesítéséhez jelentősen hozzá kell járulnia a szovjet tudománynak. Közvetlenül a párt XXV. kongresszusa után tudósok széles körének bevonásával intézkedéseket dolgoztunk ki az agrár- tudomány hatékonyságának növelésére és a termeléssel való kapcsolatának szilárdítására. Az SZKP KB és a kormány vonatkozó határozataiban kitűzte a fő irányvonalakat, amelyek szerint a mezőgazdaság fejlesztése érdekében a tudománynak haladnia kell. Az ország gazdaságának egész fejlődése, a nép élet- színvonalának szüntelen emelkedése ma mindenekelőtt megköveteli az állattenyésztés lehető leggyorsabb ütemű fokozását. Teljesen törvényszerű, hogy a nép jóléte következtében az utóbbi Időben éppen az állati termékek iránt növekedett meg a kereslet. Ezzel kapcsolatban olyan helyzetbe jutottunk, hogy a hűs, a tej fis más termékek termelésének lényeges növekedése és az ágazat munkája jobb szervezésének ellenére az állati termékek termelése fejlődésének jelenlegi színvonala nem felel meg a gyorsan növekvő szükségleteknek. Az állati termékek termelésének gyors előrehaladása megköveteli, hogy az egész párt. az összes minisztériumok és ágazati szervek, a kolhozok és a szovhozok vezető beosztású dolgozói és az összes mezőgazdasági dolgozók a legnagyobb figyelmet szenteljék ennek a kérdésnek. Elsőrendű feladat a hústermelés növelése. E feladat teljesítése érdekében teljes mértékben fel kell használni az összes lehetőségeket és tartalékokat, s növelni kell valamennyi húsfajta termelését. Sóikat kell még tennünk a tejtermelés további növelése érdekében. Noha az utóbbi években elég Jelentős előrehaladás mutatkozik ebben az Irányban, az ágazat minőségi mutatói elég alacsonyak maradnak. A kollektív állattenyésztési termelés fejlesztésére Irányuló lépések megítéléseikor ismételten hangsúlyozni szeretném, hogy a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak gazdaságaival is törődnünk kell. ami fontos forrása az élelmiszerkészletek kiegészítésének. A Szovjetunió új alkotmánya kimondja, hogy „az állam és a Leonyid Brezsnyev beszámolója kolhozok segítik az állampolgárokat a háztáji gazdaságok vezetésében“. Az ellátás megjavításában jelentős szerepet kellene játszaniuk az ipari vállalatok, a vendéglátóipari vállalatok és más szervezetek mellékes üzemágként művelt gazdaságainak is. Mindig rendkívüli figyelmet szentelünk a gabonatermelésnek. A párt XXV. kongresszusán, mint tudják, a gabonatermelést élmunkás-munkasza- kasznak Jelöltük meg. Az ötéves tervidőszak első két esztendejében az évi átlagos gabonatermelés 209,8 millió tonna volt a tervezett 210 millióval szemben. Gabonából, főként takarmánygabonából azonban egyelőre nincs elég, a szükségletek gyorsabban növekednek, mint a termelés. A gabonatermésben egyes években mutatkozó nagy ingadozások negatívan mutatkoznak meg az állat- tenyésztésben. A gépesítés, a kemizálás és a talajjavítás fejlesztésére irányuló tervezett intézkedések, amelyekről már beszéltem, lehetővé teszik a gabonatermelés szilárdabb irányítását és a gabonafélék hektárhozamának évről évre történő növelését. Ez a fő út. A következő ötéves terv előirányozza országos méretekben a gabonafélék hektárhozamának átlagos növelését 20 métermázsára olyan körzetekben is, mint az Észak-Kau- kázus, Ukrajna, Moldova, Belorusszia, a balti köztársaságok és egyes más területek; 35—40, sőt több métermázsa gabonát lehet learatni majd hektáronként. A továbbiakban Leonyid Brezsnyev a cukorrépa, a napraforgó, a gyapot, a burgonya és a zöldségfélék termelése további fejlesztésének kérdéseiről beszélt. A termelés fejlesztésének fő irányvonalai Ezen a plenáris ülésen tűzzük ki a mezőgazdasági termelés fejlesztésének fő irányvonalait a jövőre nézve, mondotta a továbbiakban Leonyid Brezsnyev. Halaszthatatlan feladatunk most, hogy minden Igyekezetünket a 10. ötéves terv feladatainak teljesítésére és lehető legnagyobb mértékű túlszárnyalására összpontosítsuk. A növénytermelés és az állat- tenyésztés terén elért növekedés ellenére a mezőgazdaság nem teljesítette az ötéves tervidőszak első két esztendejére előirányzott terveket, ami az össztermelést és egyéb termékek termelését illeti. Ki kell egyenlíteni a mezőgazdasági termelésben az ötéves tervidőszak első két esztendeje folyamán keletkezett mérleghiányt, biztosítani kell az SZKP XXV. kongresszusán kitűzött feladatok feltétlen teljesítését. Ehhez jó feltételekkel rendelkezünk. Előttünk van a legigényesebb időszak — a begyűjtés időszaka. A cél főképp az anyagi-műszaki alap idejében történő és sokoldalú előkészítése, az aratásnak és betakarításnak a lehető legrövidebb időn belüli elvégzése és a veszteségek korlátozása. A mezőgazdasági termelés növekedése problémáinak megoldása során rendkívül fontos szerepe van a stabil. Jól irányított kapcsolatoknak a mezőgazdaságban és úgyszintén a mezőgazdasági-ipari komplexum ágazatai között, állapította meg Leonyid Brezsnyev. A KB 1965 márciusi plenáris ülése után, amint már mondottam, igen kiterjedt munkát végeztünk ezen a téren. Az élet azonban megy tovább. Az elmúlt években, hála a nép és a párt hatalmas erőfeszítéseinek, új szintre emelkedtek falun a termelőerők, növekedett a termelés terjedelme a kolhozokban és a szovhozokban, tovább folytatódott a munka társadalmasítása és megosztása, kiterjedtek és komplikáltabbá lettek a mezőgazdasági ipari komplexum ágazatainak gazdasági kapcsolatai. Mindezek a nagy változások objektíve mpgkttve- telik, hogy tovább tökéletesítsük a gazdasági mechanizmust. Vonatkozik ez a tervezés, az ösztönzés, az önelszámolási rendszer £hozraszcsot) megszilárdítására és a mezőgazdasági ipari komplexum ágazatai közötti összes kapcsolatok megjavítására. Leonyid Brezsnyev elvtárs a felvásárlási árak rendszerének tökéletesítésére irányuló munkáról szólva elmondotta, hogy határozat született arra, hogy 1979. január 1-gyel, változatlan fogyasztói árak mellett, emelik a tej, a gyapjú, a perzsa- bárány-gerezna, a birkahús, a burgonya és egyes zöldségfélék felvásárlási árát, hogy biztosítva legyen e termékek termelésének kifizetődése a kolhozok és a szovhozok részére. A fel- vásárlási árak emelésével a gazdaságok évente hozzávetőlegesen 3,2 milliárd rubellal jutnak nagyobb bevételhez. Szükséges, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa tovább folytassa a felvásárlási árak rendszerének tökéletesítését. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa határozatot hagyott jóvá arra, hogy le kell rövidíteni a párt XXV. kongresszusán a kolhozparasztok jobb nyugdíj- ellátására vonatkozó intézkedések megvalósításának határidejét. 1980. január 1-től a kolhozparasztok minimális öregségi járadékait 40 százalékkal emelik. A következő ötéves tervidőszakban ezeknek a Járadékoknak el kellene érniük a munkások és az alkalmazottak öregségi járadékainak színvonalát. Termelési szakosítás és kooperáció Leonyid Brezsnyev ezután így folytatta beszédét: A termelés szakosítása és kooperációja, vagyis az, amit a marxisták—leninisták a szocialista termelés és munka további társadalmasításának neveznek, sürgős követelménye az életnek, további előrehaladásunk egyik meghatározó alapja. A párt Központi Bizottsága alaposan felülbírálta a kooperációs alapokon létrehozott mezőgazdasági vállalatok és társulások munkáját, s ugyanígy a testvéri szocialista országok gyakorlatát, s ennek alapján e fontos össztársadalmi jelenségnek összpárti és országos jelentőséget és tervszerű jelleget adott. Amint tudják, 1976 májusában az SZKP KB Jóváhagyott egy határozatot „a mezőgazdasági termelés szakosításának és koncentrálásának további fejlesztéséről a vállalatok közötti kooperáció és a mezőgazdasági-ipari integráció alapján“. A KB határozata a párt és a nép teljes támogatásával találkozott, és ezt általánosan mint fontos programdokumentumot tartják számon. Megtestesíti a nagy lenini szövetkezeti terv eszmélt, és továbbfejleszti őket konkrét viszonyok között. A kolhozok és a szovhozok termelésének vállalatok közötti kooperációja és intenzifikálása egyetlen és leghatékonyabb útja a mezőgazdasági termékek termelése növelésének. Előfordul, sajnos, hogy a KB figyelmeztetése ellenére egyes helyeken nem vonják le a szükséges következtetéseket, csökkentik az állatállományt, sőt egész állattenyésztő telepeket számolnak fel. A szakosítással és a koncentrálással kapcsolatos munkában a fő kérdés az alapos megfontolás, a tudományos indokolás és a nagy termelési hatékonyság. Aktívabban kell bevezetnünk a gyakorlatba a mezőgazdasági termelés szakosítását és koncentrálását. A vállalatok közötti kooperáció kérdéseit a mezőgazdaságban működő párt- szervezeteknek, a Járási, területi és köztársasági vezető szerveknek nem szabad szem elől téveszteniük. Mindany- nyiunknak mélységesen meg kell győződve lennünk arról, hogy a mezőgazdasági termelés szakosításával és koncentrálásával, a vállalatok közötti kooperáció és a mezőgazdasági ipari integráció alapján, mezőgazdaságunk a szocialista rendszer nyújtotta előnyök mellett lényegesen meggyorsíthatja fejlődését és teljesebben kielégítheti a növekvő élelmiszer- és ipari nyersanyagszükségleteket. A beruházások szervezése A mezőgazdaság további fejlesztése igényes programjának sikeres megvalósítása közvetlenül összefügg a beruházások szervezésével. A vidéki települések fejlesztéséről való gondoskodás ma a párt mezőgazdasági politikájának legfontosabb része. Az SZKP KB 1965 márciusi ülése után sok minden történt a mezőgazdasági beruházásoknak, mint új népgazdasági ágazatnak kiterjesztésére és színvonalának emelésére. Megemlítem, hogy a Szovjetunió Mező- gazdasági Beruházási Minisztériumának keretében szakosított állami építőipari vállalatok jöttek létre. Növekednek a kapacitásai a már meglevő kolhozok közötti építőipari szervezeteknek. Az utóbbi tíz évben a mező- gazdasági beruházások termelési alapjának létesítésére csaknem 16 milliárd rubelt fordítottunk állami és kolhozeszkö- zökből. Mezőgazdasági létesítmények beruházásain ma mint- eigy 3 millió építő vesz részt. Üj nagy csapata ez a munkásosztálynak vidéken. A Mezőgazdasági Beruházási Minisztérium és a kolhozok közötti építőipari szervezetek az építőipari és szervező munkákra évente már több mint 10 milliárd rubelt használnak fel. Ennek ellenére, mondotta Leonyid Brezsnyev, a mezőgazdasági beruházások területe, sajnos, azt mondhatnám, szűk keresztmetszet. A végrehajtott intézkedések ellenére az építőipar termelési bázisa vidéken még nem kielégítő. A kolhozok és a szovhozok az építőipari munkák terjedelmének egyharmadát a saját gazdaságuk keretében végzik, ami jelentősen csökkenti a beruházások minőségét, a határidők kitolódásához és a beruházások elhúzódásához vezet. A beruházási eszközöknek nagyszámú beruházásokra való szétszórtsága miatt az érdekeltek nem teljesítik a mezőgazdasági kapacitások üzembe helyezésének tervét, ami az elkezdett, de be nem fejezett beruházások növekedéséhez vezet. Intenzívebben kell foglalkoznunk a vidék fejlesztésével és a mezőgazdasági dolgozók szociális és kulturális feltételeinek javításával. Célszerű meghagyni a Szovjetunió Minisztertanácsának, hogy 1979 elejéig konkrét és távlati intézkedéseket dolgozzon ki a vidék termelési, lakás-, szociális és kulturális fejelsztése érdekében, és erre a célra több eszközt fordítson. E programba bele kell foglalni a mező- gazdaság Ipari bázisának fejlesztésével kapcsolatos kérdések megoldását Is. Szükséges, hogy az illetékesek helyes hozzáállást tanúsítsanak a mező- gazdaság fejlesztéséhez, s tekintetbe vegyék a falusi lakosság életének sajátosságait és ezeknek az embereknek az érdekeit. A mezőgazdaság fejlesztése során arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaságban dolgozó családok Jól felszerelt házakban lakjanak, háztáji gazdaságuk és olyan gazdasági épületeik legyenek, amelyek haszonállatok és baromfi tenyésztésére alkalmasak, ezenkívül személyi tulajdonukban szállítóeszközök Is legyenek. Igen fontos feladat, hogy törődjünk az egyéni és a szövetkezeti lakásépítés fejlesztésével, eihhez saját pénzeszközeivel a falusi lakosságnak Is hozzá kell járulnia. A pártirányítás szerepe A mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett erőfeszítéshez hozzá kell Járulnia a magasabb színvonalú pártirányításnak és a tömeeek körében végzett tökéletesebb munkának. Minden okunk megvan arra, hogy feltételezzük, a pártszervezetek ezekkel a feladatokkal sikeresen megbirkóznak. Szüntelenül növekszik és szilárdul pártunk tekintélye a vidéken. Pártunk ós helyi szervezetei nagy sikerének tekinthetjük, hogy a Központi Bizottság márciusi ülése óta jelentős mértékben emelkedett a vidéki párttagok száma. Ma a vidéken 5,8 millió kommunista van, 1,2 millióval több, mint 1965-ben. Csaknem 2,7 millió párttag és tagjelölt közvetlenül a mezőgazdaságban, elsősorban a fő munkaágakban dolgozik. Egyszóval, a vidéki kommunisták nagy, harcképes hadsereget alkotnak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a Központi Bizottság nagyon helyesen és körültekintően járt el, amikor felújította és megerősítette a járási pártbizottságokat, mint a vidék fő politikai szerveit, mint a gazdasági élet pártirányításának autoritatív láncszemeit, mint a falu társadalmi és kulturális életének fő tényezőit. Ma e pártbizottságok száma több mint 3000. A Járási pártbizottságok tevékenységében egyre jobban érvényesül a pártmunka valóban alkotó stílusa. A jövőben is kell törődnünk a vidéki járási pártbizottságok szerepének növelésével. Ez egész pártunk ügye. Nem lennénk azonban eléggé önkritikusak akkor, ha azt mondanánk, hogy minden párt- bizottság munkája megfelel a mostani követelményeknek. .Be kell ismernünk, hogy egyes pártbizottságok nem veszik eléggé kezükbe a vidéken lejátszódó gazdasági és társadalmi folyamatok Irányítását, nem látják meg azokat az üj lehetőségeket, amelyek felhasználásával gyorsabban lehetne növelni a mezőgazdasági termelést, nem mindig értékelik ob- jektívan a helyzetet, és néha felnagyítják az elért eredményeket. A vidéken a munkaversenyben a kommunistáknak kell élen járniuk. Fontos, hogy minden pártszervezet és minden kommunista alaposan megértse a párt jelenlegi mezőgazdasági politikájának lényegét és az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásának módját. Pártos meggyőzéssel és kommunista neveléssel el kell érniük, hogy ezeket a feladatokat az emberek milliói megértsék, az embereket a párt által kitűzött mezőgazdaságfejlesztési program teljesítésére kell ösztönözni. Minden kommunistának példát kell mutatnia áldozatkész munkájával, egyúttal olyan rátermett szervezőnek és a haladó tapasztalatok olyan terjesztőjének kell lennie, aki minden erejével a közös ügyért küzd. s minden kollektívában baráti, az áldozatkész és az alkotó munka légkörét igyekszik létrehozni. Címerünkön arany színű búzakalászok láthatók, mondotta végezetül Brezsnyev elvtárs. Nem véletlen ez. Gabonánk a parasztság, a munkásság és az értelmiség együttműködésének eredménye. A mezőgazdaság továbbfejlődése elválaszthatatlan egész országunk sokoldalú gazdasági előrehaladásától. A gazdaság, ahogyan Lenin hangsúlyozta, alapjában érinti az emberek százmillióinak életét. És azon a területen, amely az emberek millióit, lét- és munkakörülményeiket érinti, ott kezdődik a kommunisták számára a fő politikai tevékenység, azon a területen halad át szervező és eszmei-politikai munkájuk fő útvonala. Az SZKP Központi Bizottsága által a mezőgazdaság e:é kitűzött lgénves és bonyo.ult feladatok teljesítése lehetővé teszi a nép életszínvonalának további emelését. Ez a mostani ülés elé terjesztett Intézkedések fő célja is. A kitűzött célok elérése érdekében szükségünk lesz a néptömegek nagy erőfeszítésére, energiájára és alkotó kezdeményezésére, a párt gazdag tapasztalataira, kádereinek tudására és szervezőképességére. (Alcímek: Oj Szó)
