Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-04 / 182. szám, kedd
1 1978 VII. 4. 5 A KGST-tagországok képviselőinek bukaresti tanácskozása Eredmények és célok FELKÉSZÜLTÉK AZ ARATÁSRA Néhány napja tanácskozásra ültek össze Bukarestben a KGST-tagországok kormányainak képviselői, hogy értékeljék a 31. ülésszak óta elért eredményeiket, a közös program céljainak megvalósítását és új feladatokat hagyjanak jóvá, amelyek végrehajtásával a szocialista országok — az új fejlesztési lehetőségek és igények figyelembe vételével — tovább gyarapíthatják népgazdaságukat. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a KGST tavalyi — varsói — ülésszaka óta eltelt esztendő alatt jelentősem erősödött a tagországok gazdasági és tudományos-technikai teljesítőképessége. Ennek köszönhetően az európai szocialista országokban növekedett a lakosság életszínvonala, elmélyült a kölcsönös együttműködés, fejlődött a szocialista gazdasági integráció, fokozódott a szocialista világrendszer világpolitikai befolyása. A KGST-tagországokra napjainkban az anyagi termelés állandó és arányos fejlődése, az intenzív fejlesztési tényezők térhódítása jellemző. Ez a társadalmi munkatermelékenység növekedésében, az anyagi, pénzügyi és a munkaerőforrások hatékonyabb kiaknázásában, a tudományos-technikai vívmányok széles körű népgazdasági hasznosításában nyilvánul meg. A szocialista államok népgazdaságának pozitív fejlődése időszakában a tőkésorszá- gok nemzetgazdasága komoly gazdasági problémákkal küzd. A kapitalista országokat infláció és a pénzrendszer romlása rázkódtatja meg, a termelési kapacitás és piac egyensúlya megbomlott, a dolgozók millióit munkanélküliség sújtja. Előzetes adatok szerint a KGST tagországok nemzeti jövedelme 1976-hoz viszonyítva a múlt évben 5 százalékkal, 1975-höz képest pedig 12 százalékkal növekedett. A szocialista népgazdaságokban továbbra is az ipar fejlődik a legerőteljesebben. A kapitalista közgazdászok téves előrejelzéseivel ellentétben a szocialista államok ipari termelése 1977-ben (1976 = 100 százalék) több mint 6 százalékkal emelkedett. Az 1975-ös évhez viszonyított ipari növekedés több mint 12 százalék. Ezzel párhuzamosan a munkatermelékenység is növekedett, mégpedig átlagosan 5 százalékkal. 1975-höz képest mintegy 10 százalékkal fokozódott a munkatermelékenység. A szocialista országok az ipari termelés növekedését négyötöd részben a munkatermelékenység fejlesztésének köszönhetik. A CSSZSZK-hoz hasonlóan a szocialista közösség többi tagországára is a nagy beruházási tevékenység jellemző 1977- ben. Ha 1976-ot vesszük alapul, a KGST-tagországok beruA feiladat, amely az elkövetkező hetekben a lévai (Levice) járás mezőgazdasági dolgozóira vár, nagyon igényes. A járásban rövidesen 42 ezer hektáron érik kasza alá a búza, illetve árpa, és e területről a tervek szerint 195 ezer tonna szemet kell betakarítani. A feladatot csak nagyobbltja, liogy a nyugat-szlovákiai kerület szocialista vállalásához — a kukoricát is beleértve az állami tervfeladatokon túl 2,5 millió tonna szemest megteremteni — a járás mezőgazdasági dolgozói 15 181 tonnával akarnak hozzájárulni. Mindez megköveteli, hogy a mezőgazdasági dolgozókon kívül a nemzeti bizottságok is maximális mértékben segítsenek az aratásban, hogy az a lehető legkisebb veszteségekkel menjen végbe. Hogyan, milyen formában képzelik el ezt a segítséget, erről beszélgettünk Anton Kosorin mérnökkel, a jnb alelnökével. é — Messzemenően tudatosítjuk, hogy a mezőgazdaság igényes feladatainak teljesítéséhez a nemzeti bizottságoknak is hozzá kell járulniuk, elsősorban a csúcsmunkák idején. Tanácsunk a közelmúltban fogadházásainak mennyisége tavaly több mint 4 százalékkal növekedett 1975-höz képest pedig kb. 9 százalékos az e téren elért fejlődés. Új gyárakat, jelentős teljesítőképességű objektumokat helyeztek üzembe. Mindez a szocialista országok céltudatos és tervszerű gazdaságfejlesztését bizonyítja. A KGST-tagországok hatékony intézkedéseket hoztak a mezőgazdaság anyagi-technikai bázisának fejlesztésére, a talaj- javítás és a vízgazdálkodás fejlesztésére1 és az időjárástól való függőség mérséklésére. A szocialista országok mezőgazdasági bruttó termelése egy év alatt 3 százalékkal növekedett. Ha az 1971—1975-ös időszak átlagát vesszük alapul, az 1976—1977-es évek átlagos termelésfejlesztési üteme 7 százalékot tesz ki. A CSSZSZK pl. 5, az MNK pedig 8 százalékos termelésnövekedést ért el a jelzett időszakban. Noha hazánkban 1977-ben az 1976-os évhez viszonyítva, némileg csökkent a felvásárolt gabona mennyisége, az 1976—1977-es évek átlagos gabonatermése 13 százalékkal magasabb volt az 1971—1975-ös termésátlagnál. Persze, túlságosan egyoldalúan szemlélnénk a helyzetet, és nem volnánk elég tárgyilagosak, ha csak az egyes KGST-tagországok eredményeit tanulmányoznánk, és nem vennénk figyelembe, hogy a szocialista országok miként járultak hozzá a világgazdaság fejlődéséhez. A szocializmus eszmerendszerének egyre nagyobb szerepe van a világban, és egyre nagyobb visszhangra talál. Ezt főleg a fejlődő országok szerepének és irányválasztásának tanulmányozásakor állapíthatjuk meg. A gyarmatosítás és az imperializmus igáját levetett országok számára a szocializmus — példakép. A fejlődő országok képviselői — de a kapitalista országok haladó eirői is — egyre inkább tudatosítják, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítése milyen óriási lehetőségeket rejt magában. A szocialista országok kül- kere s ke de 1 mi ka peso la tai nak fejlődéséből, valamint a szocialista építés konkrét eredményeiből egyaránt azt tapasztalhatjuk, hogy — a burzsoá közgazdasági szakemberek véleményével és előrejelzéseivel ellentétben — egyes országok gazdasági és külkereskedelmi kapcsolataiban valóban érvényesülhet a tényleges együttműködés, az önzetlen segítség- nyújtás és az egyenlőség szelleme. Nyilvánvaló, hogy ez a megállapítás csakis a szocialista országokra érvényes, amelyek — társadalmi rendszerükből adódóan — kiküszöbölték a tőke mindenekfölöttiségét. A fejlődő országok vezetői a szocialista országok gyakorlatit szemlélve láthatják, hogy a mi ta el az aratás politikai-szervezési munkatervét, amely irányadó a járás nemzeti bizottságai számára. E terv szellemében a faluk és városok nemzeti bizottságai segítenek a raktározási nehézségek leküzdésében, társadalmi munkát szerveznek, elsősorban a szalma összegyűjtésének meggyorsítására, ügyelnek arra, hogy a falvak közélelmezésében a nyári hónapokban se legyen fennakadás, szigorúbban. mint máskor ellenőrzik az egészségügyi és higiéniai előírások megtartását és természetesen az aratók munkájának kellő népszerűsítéséről sem feledkeznek meg. A mezőgazdasági dolgozók megsegítésének mindez csak a folytatása lesz, hiszen a járásban az SZLKP Központi Bizottságának, a Nemzeti Front központi Bizottságának, valamint az SZSZK kormányának a szálas takarmányok és a nyári érésű gyümölCsfélék gyors rendszerünkben a társadalom egész tevékenysége az ember boldogulása és jövője biztosítására összpontosul. Ezek a tények a KGST-tagországok lakosságának életszínvonalában is tükröződnek. Számos intézkedés eredményeként egyre növekszik a társadalmi termelés. A múlt évben az ösz- szes tagországban növekedett a lakosság reáljövedelme, növekedett a kiskereskedelmi áruforgalom, tökéletesedtek a szolgáltatások, fejlődött a lakáskultúra. Ezzel egyidőben az egészségügyi ellátás, a népművelés, a kultúra és a művészet színvonala is emelkedett. Az elmúlt időszakban a KGST-tagországok és a Tanács szervei különös figyelmet fordítottak a Komplex Programból eredő feladatok végrehajtására, a nemzetközi munkamegosztás, ból eredő előnyök kamatoztatására és a szocialista országokban felbukkanó alapvető népgazdasági problémák megoldására. A tavalyi KGST ülésszak óta a szocialista országok a Komplex Program megvalósítása mellett a távlati együttműködési tervek kidolgozására összpontosították figyelmüket, hogy így 1990-ig minden ország biztosíthassa energia- és fűtőanyag szükségletét, alapvető nyersanyag-, gép- és beren- dezésszüikségletét, valamint élelmiszerszükségletét. A távlati együttműködési programok nemcsak a szocialista országok rövid távú együttműködésre törekvését és a népgazdasági tervek összehangolására való készségét tükrözik, hanem itt egy céltudatos — egyelőre 1990-ig terjedő — stratégia kialakításáról is szó van. Legyünk konkrétak, és soroljuk fel a legfontosabb tennivalókat. A nukleáris energetikával kapcsolatos kérdések területén egyetlen ötéves tervidőszak nem elég egy adott program megvalósításához. Ehhez legalább két ötéves tervidőszakra van szükség. Emellett a jövőben az atomenergia lesz a leghatékonyabb energiaforrás. Olyan energiaforrásról van szó, amely a KGST-tagországok egységes energiarendszerében rendkívül fontos szerepet kap. A Szovjetunión és Csehszlovákián kívül más szocialista országokban is építenek atomerőműveket. Hazánk az atomerőművek építésénél fontos partnere lesz a többi szocialista országnak. A Távlati Célprogramok megvalósításával erősítjük a szocialista országok helyzetét és nemzetközi gazdasági erejét. Tehát a KGST-n kívül álló többi országgal is egyre hatékonyabban együttműködhetünk. A KGST-hez tartozó országok sokoldalú együttműködésre törekednek. Ez is békés törekvéseinket bizonyítja. Dr. PAVOL HOVORKA és jó minőségű betakarítására ösztönző felhívása is na,gy visszhangra talált. A városi és helyi nemzeti bizottságok vezető dolgozói, élükön a járási nemzeti bizottság dolgozóivá] úgy szervezik és irányítják a segítséget, hogy egyetlen árokpart, folyami töltés vagy erdei rét füve se menjen veszendőbe, és a felvásárló központok idejében kapják meg a nyári érésű gyümölcsöt. — Az aratási előkészületek oroszlánrésze a mezőgazdasági üzemekben összpontosul, s a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság irányítja — mondta befejezésül Kosorin mérnök. — Ahogy a felmérések is mutatják, az előkészületekre nagy gondot fordítottak. Az aratás politikai-szervezési munka tervét jó időben elkészítették az egyes mezőgazdasági üzemek, a kombájnosok és a többi dolgozó is részletesen megismerte a rá váró feladatokat, pontosan kidolgozták a gubona befuhász István mérnökkel, a Királyhelmeci (Kráľovský Chl- mec) Állami Gazdaság termelési felelősével járom a határt. Szemet gyönyörködtető mindenütt a termény, 100—200 hektáros búzatáblákat ringat az enyhe nyári szellő. A kalász már szőkül, néhány hét és kasza alá érik. — Nagyon elégedett vagyok — mondja Juhász mérnök. — Régen volt ilyen szép határunk. A kapásnövények is szépen fejlődnek. Igaz, a hűvös tavasz jó két héttel késleltette az érést, így az aratás is csak július tizedike táján ke zdődhet. Ebben az évben 100 hektáron termesztünk zöldséget, a paradicsom termesztését már teljesen gépesítettük. A munka minőségét szigorúan ellenőrizzük, így megszilárdult a munkafegyelem is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy gazdaságunk felsorakozik a járás, sőt a kerület legjobb gazdaságaihoz. A 6600 hektárnyi földterületen gazdálkodó állami gazdaság nagyon jól felkészült az aratásra. Juhász István csoportja részletes munkatervet dolgozott ki. 2792 hektárról kell a terményt gyorsan és minimális szemveszteséggel betakarítani. Minden munkagép üzemképes. — Van-e elegendő kombájn? — Saját kombájnunk 75 van, de kapunk tizenötöt Spišská Nová Vesről is. — Egyéb aratógép? — Van hatvan rendrakó is. Az aratást egyébként 16 napra tervezzük. — A szalmagyűjtés? — A szalma egy részét bálázzuk, erre van 77 gépünk. A rendfelszedők száma 46. A szalma begyűjtését 26, a tarlóhántást pedig 22 napra tervezzük. Nyolcvanhat traktor és tíz tehergépkocsi hordja majd a szalmát. Anton Kosorin mérnük, a jnb alelnöke takarítás utáni kezelésének, valamint szakszerű elraktároza- sának menetét. Saját kombájnjainkon kívül 189 kisegítő kombájnt kapunk a szomszédos kerületekből, illetve a cseh országrészekből. így, mindent összevetve, nyugodtan várjuk az aratást, amelynek során elsőként már hagyományosan a járásunk déli részén gazdálkodó egységes földművesszövetkezetekben, illetve állami gazdaságban indulnak meg a kombájnok. JOZEF SLUKA A sikeres aratás érdekében munkaversenyt is szerveznek. Az elvégzett munka minőségét naponta ellenőrzik. A versenygyőztes kombájnosok 800, illetve 1000 koronát kapnak. Ezenkívül a kombájnosoiknak minden learatott hektár után 3 kg búza jár. Jutalomban részesülnek a traktorosok és a szalmagyűjtők is. Az abarai (Oborín) Virágzás Efsz-ben 1970-ben 23 mázsa volt kenyérgabonából az átlagos hektárhozam. 1974-ben elérték a negyvennégy mázsát, az idén pedig ennél is többre számítanak. Az aratási előkészületekről Üjlaki Géza mérnök tájékoztatott. — Egy négyzetméternyi területen átlag 700 kalász van. Eső elég volt, a talaj nedvességtartalma kitart az érésig. A jó terméseredmény függ az időjárástól Is, de az elsődleges meghatározó az agrotechnikai idők pontos megtartása és a vegyszerek megfelelő adagolása. Ma már olyan korszerű mezőgazdasági gépeink vannak, melyekkel a talajt is megfelelően előkészíthetjük a vetés alá. Fontos a vetésforgó megtartása és a búzafajták megválasztása is. Mi a Mironovszka- ja, az Ujicsovka és a Zlatá Dolina búzafajtákat termesztjük. Nálunk ezek a fajták válnak be a legjobban. A terményünk gyomtalan, és nincs megdőlve. — Mekkora területről kell betakarítani a termést? — 716 hektárról. — Hogyan készültek fel erre? — Pontos tervet dolgoztunk ki, melyet az aratás előtt még a tagsággal is részletesen ismertetünk. — Megvolt-e már a gépszemle? — Minden, aratáshoz szükséges gép üzemképes. Hat saját és három kölcsönkért kombájnnal aratunk majd. Egy kom- bánjra körülbelül 80 hektár jut. Tizenhárom napra tervezzük az aratást, és huszonegyre a szalma begyűjtését. Harminc kerekes traktor és négy tehergépkocsi gyűjti be a terményt és a szalmát. — A tarlóhántás? — Egy DT és két Š—180-as végzi majd közvetlenül a szalma begyűjtése után. — Van-e raktározási gond? — Most fejeztük be egy új raktár építését, melyben 250 vagon terményt tárolhatunk, így ez a gondunk is megoldódott. Van két nagy teljesítményű gabonaszárítónk is. — Mennyi az eladási terv? — Mivel mi magtermelők is vagyunk, terveink szerint 40 vagon vetőmagbúzát és 25 vagon vetőmagárpát kell eladnunk. Ezenfelül még 30 vagon kenyérnek való búzát adunk el. — Hogyan állnak a kerületi „Egymillió tonna terményt az államnak“ versenyfelhívással? — A mi vállalásunk 3800 tonna, ezt talán már az idén teljesíteni tudjuk, s ha nem. akkor se marad sok belőle. TÖRÖK ELEMfcR A leheli tejkiseB vesztes# A nemzeti bizottságok is sokat tehetnek oz aratás sikeréért Sikeresen teljesítik a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére vállalt, kötelezettségeiket a bratislavai Matador dolgozói. Egész évre szóló felajánlásukat öt hónap alatt teljesítették. Az eddig beadott 40 újítási javaslat közül 15-öt már bevezettek. Ezen kívül 20 000 órát dolgoztak társadalmi munkában. A képen a tömlőgyártó üzemrészleg látható. (Felvétel: VI. Andor — ČSTK)
