Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-29 / 207. szám, szombat
DINAMIKUSABBAN AZ ORSZÁGOS ÄTLA6NÁI (Folytatás az 1. oldalról) Az évi állami terveit a központilag irányított ipar — az élelmiszeripar kivélelével — 50 százalékra teljesítette. Az élelmiszeriparban a termelés zömét az év második felében realizálják. A produkció realizálása (értékesítése) meggyorsult, ami pozitív jelenség. A legfontosabb területeken Jelentősen növekedett a gép- és berendezésszd]- lítás és az exportra-szállítás. A szocialista országokba irá nyúló egész évi exportfektda tok több mint felét teljesítették a vállalatok. Jól teljesítették a Szovjetunióval szembeni kötelezettségeiket. Ez elsősorban az általános gépiparról, a fafeldolgozó iparról, a ruha- és cipőiparról állapítható meg. A belkereskedelembe irányuló termékek mennyisége 7,4 százalékkal növekedett (a múlt év hasonló időszakához képest). Ez részben a szállítói-megrendelői kapcsolatok tisztázásának köszönhető. E területen az éves terv 47,6 százalékát teljesítették. Az egyes ipari ágazatokban a következő eiredinényeket érték el az év első hat hónapjában: A szénbányák dolgozói 2924 ezer tonna barnaszenet és lignitet jövesztettek. A villanyáram termelés: 7601 millió kWÓ, és a tervet az ágazat 2,8 százalékkal túlteljesítette. A hőerőművek termelése növekedett, míg a vízi erőművekben — a kedvezőtlen vízállás miatt — gondot okozott a tervteljesítés. Csúcsfogyasztás idején a KGST energetikai rendszere segítette ki népgazdaságunkat. A kohóipar 0,6 százalékkal növelte a termelést. Ezen belül a fémércjövesztésben 3,0 százalékkal, a színesfémkohászatban 3,5 százalékkal növekedett a termelés. A gépipar népgazdasági-termelési részaránya — az állami terv szándékaival összhangban — az 1977-ben elért 23,7 százalékról 24,2 százalékra emelkedett. A gépipari termelés mennyisége 8,7 százalékkal, ezen belül az általános gépiparé 8,4, a nehézgépiparé pedig 9,9 százalékkal növekedett. A vegyipari termelés 7,9 százalékkal növekedett. Ezen belül a kőolajfeldolgozó ipar 8,6, a gumi- és műanyagipar 8,3, a cellulóz- és papíripar pedig 3,6 százalékos növekedést mutat ki Az építőanyag termelés — 1977 hasonló időszakához képest — 6,4 százalékkal növekedett. A cementgyártás 4,1, a mésztermelés 5, a csempegyár- tas pedig 50 százalékkal növekedett. A közszükségleti ipar 6,9 százalékos termelésnövekedést ért el. örvendetes, hogy növekedett a hazai nyersanyagfélék feldolgozása. A fafeldolgozó ipar 7,5, az üvegipar 7,8, a textilipar pedig 7,2 százalékos növekedést mutat ki. Az élelmiszeripari termelés növekedése 6,2 százalékos. Ez jórészt annak köszönhető, hogy túlteljesítették a mezőgazdasági termények felvásárlási tervét (hús-, konzerv- és szeszipar). Az osztályozott tojás termelése 2,6, a tejtermelés pedig 3,2 százalékkal nőtt. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárás bonyolította a terv teljesítését. A tavaszi esőzéseik késleltették a vetést, a burgonyaültetést, kedvezőtlenül befolyásolták a vetésterületek struktúráját, a takarnia n y be ta ka rí tást. Az idén 1578 ha területet vetettek be. A tervezett vetés- szerkezetet — a kedvezőtlen időjárás miatt — módosítani kellett a gabonaféléknél, a burgonyánál és kapás takarmánynövényeknél. A múlt évhez viszonyítva csökkent a szántóföld-veszteség és a bevetetlenül maradt területek nagysága is. Az idén nagyobb területen vetett ünto búzát és rozsot, ugyanakkor csökkent az árpa és a zab vetésterületei. Tovább nőtt azonban a cukorrépa, a üöldség, a hüvelyesek és a olajos növények vetésterülete. Az állattenyésztésben a múlt év első feléhez viszonyítva valamennyi gazdasági állat Állománya tovább nőtt, s a növekedés kizárólag a szocialista szektor állatállományai növekedésének köszönhető. A szarvasmarhaállomány — valamennyi szektorban — a félév végén 1492,2 ezer darab volt, a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva ez 21,7 ezer darabbal több. A sertésál' lomány 2820,6 ezer darabból all (a növekedés 80,7 eze>r darab), a juhállomány 745.6 ezer darab (38 ezerrel több), a baromfiállomány 25 615,2 ezer darab (680 ezer darabbal nőtt az állomány). Mérsékelt egyenletlenség közepette ugyan, de tovább nőtt a gazdasági állatok termelékenysége. Az átlagos napi tejtermelés tehenenként 7,81 Litert ért el, a tojók félévi tojáshozama 110,3 darab tojás — ez az eredmény a tavalyi szinten maradt. Az 1977. év első feléhez viszonyítva a mezőgazdaság szocialista szektorában 13 ezer darabbal több borjút neveltek föl, 100 tehénre számítva 0,9 darabbal többet. Sikeres volt a legfőbb állat- tenyésztési termékek felvásárlása is, ami kedvezően befolyásolta a lakosság élelmiszerellátását. A vágóállatok felvásárlási tervét az egyes kerületek az előírt szerkezetnek megfelelően teljesítették. A múlt év hasonló Időszakával összevetve 25,7 ezer tonnával több vágóállatot vásároltunk fel, ebből 16 ezer tonna sertést, továbbá 300 tonnával több vágóbaromfit, 31,1 millió literrel több tejet és 2,3 darabbal több tojást. Az állami erdőgazdaságok több mint 2600 ezer köbméter fát termeitek ki, ami az évi terv 53 százalékos teljesítését jelenti. A múlt évhez viszonyítva ez a mennyiség 3,9 százalékkal több. Az első félévben 14,9 hektárnyi területet erdősítettek, ami az évi feladat négyötödét jelenti. A vízgazdáilkodás__szakaszán 195 millió köbméter ivóvizet termeltünk, ami hatmillió köbméterrel több, mint a múlt év első felében. Építőipar Az építőipari vállalatok az év első felében a saját dolgozóikkal — beszámítva a termékvezetékek építésén elvégzett munka volumenét is *— a múlt évhez viszonyítva 5,2 százalékkal több munkát végeztek, összesen 12,7 milliárd korona értékben. Az építőipari ágazat vállalatai, valamint az SZSZK Építésügyi Minisztériuma által irányított vállalatok ugyan teljesítették az üzemterveket, de nem érték el az állami tervben előirányzott növekedési ütemet. Az évi terv- feladataiknak 46,8 százalékát valósították meg. Az egyes hónapokban az alapvető építőipari termelési feladatok teljesítése nem voit egyenletes, 24 építőipari vállalat nem tett eleget tervezett feladatainak. A lemaradások fő okai az építőanyagok nem kielégítő szállításában, az építkezések nem kielégítő színvonalú tervezési és területi előkészítésében nyilvánultak meg, s hozzájárult ehhez az is, hogy az építkezéseken az egyes szakmunkák elvégzésére nincs elegendő munkás. Az elvégzett építőipari munkák szerkezete nem felelt meg a tervnek, a legnagyobb lemaradás a komplex lakásépítés terén mutatkozik (a tervteljesítés 95 százalékos). A befejezetlen beruházások számát nem csökkentették a tervnek megfelelően, s ellentétben ezzel, a javítási és egyéb építőipari munkák ütemtervét túlteljesítették. Kedvező eredmények születtek néhány jelentős építkezésen. A termékvezetékek építésén például 373 millió korona értékű munkát végeztek el, s ezzel 13 százalékkal túlteljesítették a tervet. Közlekedés és távközlés A teheráru-szállítás az elmúlt év hasonló Időszakához viszonyítva 1,9 százalékkal növekedett, s összesen 117 millió tonna árut és nyersanyagot továbbított. A szállítási tervet 98,5 százalékra teljesítettük. Tovább nőtt a közúti teherszállítás a vasúti teherszállítás rovására. A vasúti teherszállításban 2,2 százalékos az elmaradás, mivel külföldről nem érkezett meg a tervezett mennyiségű áru. Az évi feladatoknak 48,9 százalékát valósították meg, s a múlt évhez viszonyítva a szállított áru tömege 1 százalékkal nagyobb volt. Az autófuvarozási vállalat 99,2 százalékra teljesítette feladatait, s múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 4,5 százalékkal többet szállított. A gépkocsik nagyarányú meghibásodása és a pótalkatrészek hiánya kedvezőtlenül hatott munkájuk végzésére. A nyilvános tömegközlekedési eszik őzökön 491 millió személy utazott, 1,7 százalékkal több, mint a múlt év hasonló időszakában. Az autófuvarozási vállalat szállító eszközein 12 millióval nőtt az utasok száma, a vasúti személyszállítást ugyanakkor kevesebben vették igénybe. A jövőben mindent meg kell tenni az utazás kulturáltságának emeléséért. A távközlési hálózatok fejlesztése és automatizálása a tervnek megfelelően haladt. A telefonállomások száma 22 ezerrel nőtt, ami az évi terv 66.8 százalékának felel meg. A lakástelefonok száma 10 ezerrel nőtt, ami az évi terv 71,3 százalékos teljesítését jelenti. A telefonállomások száma továbbra sem elégíti ki a keresletet. Növekedett a városiközi telefonbeszélgetések száma — 36 millióra -—, s ezek 72,4 százalékát automata berendezések segítségével bonyolították le. Az év első felében 10 százalékkal több levél- és 25 százalékkal több csomagküldeményt továbbított a posta, mint tavaly ilyenkor. II. Az erőforrás-képzés alapvető tényezőinek fejlődése A foglalkoztatottság és a bérek A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma |az efsz-ekben dolgozókon kívül) 39 ezerrel növekedett, és megközelítette az 1 826 000 személyt. A központilag irányított ipari vállalatokban a múlt év ugyanezen időszakával ösz- szevetve 12 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, az építőiparban pedig 3 ezer fővel. A dolgozók számának 44,3 százalékát 'képezik a nők, szülési és gyermekgondozási szabadságon 107 ezer nő van. A foglalkoztatottság növekedése 2,2 százalékos, ami gyorsabb a tervezett ütemnél. Az iparban és az építőiparban a tervnek megfelelően növekedett a dolgozók száma. A dolgozók átlagos havi keresete 4 százalékkal nőtt, s elérte a 2462 koronát. Az iparban dolgozók havi átlagkeresete 2511 korona, az építőiparban dolgozóké pedig 2696 korona. Az átlagkeresetek növekedése gyorsabb az éves állami tervben előirányzottnál. Az iparban a munkatermelékenység 4,3 százalékkal növekedett. A termelés növekedését 69,4 százalékban a munkatermelékenység növelésével tették lehetővé. Az építőiparban a munkatermelékenység 3,4 százalékkal nőtt, ami alacsonyabb a tervezett ütemnél. Beruházások Az állami beruházási tervfeladatok teljesítése keretében nagyobb mértékű volt az elvégzett munka terjedelme a kiemelt építkezéseken, s több jelentős beruházást valósítottunk meg. Az év első felében az SZSZK területén a beruházási munkáik és szállítások terjedelme 18,4 milliárd korona értékű volt, s az évi tervfeladatok 40,5 százalékát valósítottuk meg. A gépek és berendezések szállításában kedvezőbb eredmények születtek, mint a/, építőipari munkák terén. A múlt év hasonló időszakú hoz képest a megvalósított beruházások terjedelme 4,6 százalékkal nagyobb, az építőipari munkák ebből 1,9 százalékot 'képeznek. A kiemelt építkezéseken az évi tervfeladatok 42,9 százalékát végezték el. Az üzembe helyezett állóeszközöd az évi tervnek csupán 23,8 százalékát jelentik, ami kevesebb, mint a múlt év ugyanezen időszakában. E területen a tervteljesítés egyenlőtlen, s a szállítók és a beruházók a munkák zömét az utolsó negyedévre halasztották. Külkereskedelem Az SZSZK külkereskedelmi forgalma a múlt év első félévi eredményeihez viszonyítva .12,1 százalékkal pövekedett, s ennek keretében a szocialista államokkal 14,4 százalékkal. Az árukivitelünk 10,9 százalékkal nőtt, a szocialista országokba 9,7 százalékkal, a kapi ta lista országokba pedig 14,1 százalékkal szállítottunk töb bet. Az árubehozatal a múlt év első hat hónapjához kéjjest 13 százalékkal nőtt, s ennek keretében a szocialista országokból 19,4 százalékkal hoztunk be több árut. Az exportban és az importban egyaránt a gépipari termékek voltak túlsúlyban. Pénzügyi gazdálkodás Az SZSZK állami gazdasági szervei túlteljesítették a teljesítmények növekedési feladatait. Fokozódott a termelési folyamat gazdaságossága. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva csökkentek az egy korona értékű teljesítményre eső költségek, de nem az éves tervnek megfelelő szintre. Az ilyen irányú feladatok teljesítése a különböző ágazatokban nem egyforma, a legnagyobb lemaradás az SZSZK Építésügyi Minisztériuma és a nemzeti bizottságok által irányított szervezetekben van. A múlt évhez viszonyítva növekedtek a készletek. Ez a növekedés mérsékeltebb, mint az állami tervben előirányzott ütem. III. A lakosság életszínvonalának fejlődése A lakosság pénzbevételei nek és kiadásainak alakulása Az anyagi erőforrások képzésében elért pozitív eredmények lehetővé tették a lakosság élet- színvonala további emelkedését is. A lakosság pénzbevétele 46,7 milliárd korona volt, 1,8 milliárd koronával több, mint a múlt év hasonló időszakában. Növekedési üteme a tervhez viszonyítva lassúbb volt, de a jövedelmek és a bérek gyorsabban nőttek a tervezettnél. A szociális jövedelmek a tavalyi év első hat hónapjával összevetve 3,5 százalékkal nőttek. Az idén 164 millió koronával nőtt a kifizetett nyugdíjak összege, s tovább növekedett az ifjú házasok részére folyósított kölcsön összege, az összkölcsö- nök mérsékelt növekedése mel lett. A lakosság pénzkiadásai 44,7 milliárd koronát értek el, 3 milliárd koronával többet költöttünk, mint tavaly az első félévben. A kiadások növekedé se gyorsabb volt a tervezettnél. A lakosság betét készlete az év elejétől 1,1 milliárd koronával nőtt, a múlt év hasonló időszakával összevetve mérséklődött a növekedés üteme. A belkereskedelem és a szolgáltatások A foglalkoztatottság, a lakosság pénzbevételeinek növekedése, és a jobb áruellátás kedvezően hatott a kiskereskedelmi forgalom alakulására is, ami az első félévben 33,6 milliárd koronát tett ki. Ez az ösz- szeg 7 százalékkal nagyobb, mint tavaly az első félévben. Növekedett az iparcikkek vásárlása, főleg a bútorok, a háztartási hűtőgépek, a mosógépek, a televíziós készülékek és a személygépkocsik Iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet. Az alapvető élelmiszerekből kielégítő volt az ellátás színvonala. Tovább növekedett a hazai és a külföldi idegenforgalom. Az év első öt hónapjában 1,8 külföldi látogató jött hazánkba, ami 10 százalékkal több. mint tavaly ilyenkor. Külföldre 1.2 millió szlovákiai lakos utazott, 20 százalékkal több, mint a múlt évben. A helyi ipari vállalatok és a kommunális szolgáltatások 7,9 százalékkal nagvobb teljesítményt nyújtottak, mint a tavalyi első félév folyamán. Az egv dolgozóra jutó átlagteljesítmény 5,3 százalékkal volt nagyobb. Lakásépítés Az első félév folyamán összesen 15 767 lakást adtak át az igénylőknek, ami az évi tervfeladatok 43,7 százalékos teljesítésének felel meg. A komplex lakásépítés keretében az évi munkáik és szállítások 40,7 százalékát teljesítették. Növekedett ugyan a lakótelepek műszaki és járulékos ellátottsága, de az ilyen jellegű beruházások építési üteme még mindig lényegesen elmarad a kívánttól. A társadalmi szükségletek Szocialista társadalmunk rendszeres figyelmet szentel a lakosság társadalmi szükségletei kielégítésének. Az állami alapokból egyre több pénzeszközt fordítanak erre a célra, s az ilyen jellegű kiadások összhangban vannak az anyagi erőforrások képzésének növekedésével. A főiskolákra az idén több mint 20 ezer pályázó jelentkezett, ami az utóbbi évek gyakorlatának felel meg. A társadalmi érdekeknek megfelelően 12 százalékkal növekedett a műszaki főiskolákra jelentkezők száma, az egyetemi oktatás iránti érdeklődök száma pedig 11 százalékkal csökkent. Az óvodai intézményeikben több mint 200 ezer gyermeket helyeztek el, ami az előző évhez viszonyítva 6,7 százalékos növekedést jelent. Az egészségügyben további feltételeket teremtettek a lakosság egészségügyi gondoskodásának fejlesztéséhez. Az egészségügyi intézményekben 50 600 a kórházi férőhelyek száma. Jelenleg 1000 lakosra számítva 10,4 kórházi férőhely jut, egy orvos pedig átlag 335 lakosról gondoskodik. Kedvezőek az eredmények a bölcsődék építésében is. A bölcsődei férőhelyek száma 34 048. Kedvező eredmények születtek a lakosság kulturális színvonalának emelésében is. Népesedés Gazdaságunk eredményes fejlődésével és az életszínvonal emelkedésivel összhangban pozitív volt a népesedés fejlődése is. Növekedett az élve született gyermekek száma és megfelelő volt a lakosság természetes szaporulata Is. Az első félévben 20 ezer házasságot kötöttek, és 3 ezer házasságot bontottak fel. Ez a tavalyi szintnek felel meg. Az élve született gyermekek száma 51 ezer, a gyermekhalandóság csökkent. Az év első felében fcABüi nagyobb volt a természetes szaporulat, mint tavaly Ilyen- 1970 kor, s elérte a 27 000 főt, A Szlovák Szocialista Köztár- VII. 29. saságnak 1978 június végén 4 892 000 lakosa volt, ez a ^ ■ CSSZSZK lakosságának 32,3 gjL százaléka. *
