Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-28 / 206. szám, péntek

FOKOZATOSAN TELJESÍTJÜK AZ ÁLLAMI TERV ALAPVETŐ CÉLJAIT /Folytatás uz 1. oldalról) Az alapvető termelési ágazatok fejlődése (por Az év első felében a múlt év ugyanezen időszakához viszo nyitva a központilag irányított ipar termelése 5,5 százalékkal növekedett. Az idei év első hat hónapjában viszont két nappal több munkanap volt, mint ta valy. A CSSZK ipari termelése 5,1 százalékkal, az SZSZK-r 6,3 százalékkal növekedett. A termelés terjedelme vula mennyi ipari ágazatban nőtt. A legnagyobb mértékö növekedés azonban a gépiparban — 8 szá­zalékos-, illetve ti gumiiparban — 7.6 százalékos — volt. A vállalati tervek bruttó ter­melési tervének teljesítése 100,7 százalékos. A vállalati tervet ugyanakkor 95 vállalat nem teljesítette, ami a vállala tok összességének 11,1 százalé- íka. A terv nem teljesítésében a legnagyobb szerepe a gép-, il­letve az élelmiszeripari vállala toknak volt. A vállalati tervek (komplex teljesítésének eredmé­nyei fogyatékosságokról tanús­kodnak, elsősorban az export- és a beruházási feladatok tel­jesítésében és az anyagi költsé­gek nem megfelelő csökkenté­sében. Az ipari vállalatok 1978 első hat hónapjában 7,4 százalékkal több árut szállítottak népgaz­daságunknak, mint a múlt év első felében (az 1977 jan. 1-én érvénybe lépett nagykereskedel­mi árban számolva). A tervnek megfelelően gyorsabb volt a nö­vekedés az exporttermékek gyártásában (8,2 százalék). Az elmúlt évhez képest nő a belke­reskedelem részére szállított áru mennyisége, a múlt év első feléhez viszonyítva 7,2 százalék­kal. A szállítói-megrendelői kap­csolatok folyamatosságát aka­dályozta, hogy néhány termelé­si feladatot nem teljesítettek. Az egész vetésterületen a gabo- gyasztók Igényel között nincs meg a megfelelő összhang, ked­vezőtlenül hatott a bel- és kül- kereskedelmi feladatok teljesí­tésére is. Az egyes ágazatokban az év első felében a következő ered­ményeket érték el: A szénipari vállalatok 61,8 tonna szenet és lignitet termel­tek ki. 1,0 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló idősza­kában. Lemaradás a barnaszén és a lignit kitermelési terv tel­jesítésében nyilvánul meg. A legnagyobb problémát az osztá­lyozott szén terv szerinti szál­lítása okozza. Az első félév folyamőn 34,2 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltünk, vagyis 4,0 százalékkal többet, mint ta­valy ugyanebben az időszak­ban. A termelés elsősorban a hőerőművekben növekedett (6,1 százalékkal), a vízi erőművek­ben ugyanakkor 13,7 százalék­kal csőikként a termelés az alacsony vízállások következté­ben A villamosenergia terme­lésben megnyilvánuló lemara­dást a csúcsfogyasztások ide­gre a nagyfogyasztók energia- folvasztásának szabályozásával, illetve a behozatal növelésé­vel pótoltuk. A kohóiparban 3,0 százalék­kal növekedett a termelés. Az első félévben a gépipari termelés 8,0 százalékkal növe­kedett, s ennek keretében az általános gépipar 7.8 százalé­kos. a nehézgépipar pedig 8,5 százalékos növekedést ért el. A Hénioari vóllalatok egv része az epves hónapokban egvenlőtle- nfi 1 teliesítette a tervezett fela­datokat. 1978 első felében fokozott fi­gyelmet szenteltek a pótalkat­részek gyártásának is. A moto­ros mozdonvokhoz szükséges nótalkatrészek gvártása 15.8 százalékkal növekedett, a te- Hereénkoesiba való pótal'katré- c-Tokhől 25 százalékkal gvártot- tak többet A termelés ilven arányú növekedése ellenére cem kielégítő a pótalkatrészek választéka és mennyisége. A gépipar gyors ütemben fej­lesztette a fogyasztási cikkek gyártását. A háztartási hűtőgé­pek előállítása 22,3 százalékkal növekedett, s 10,4 százalékkal több rádiókészüléket és 14,4 százalékkal több magnetofont gyártottunk. A vegyipar termelése 5,3 szá­zalékkal, a vegyipar és a kő­olajfeldolgozás 5,4 százalékkal, a gumiipar és a műanyagfeldol- gozó-ipar termelése 7,6 száza­ikkal, a papír- és cellulózgyár­tás 2,9 százalékkal növekedett. Az építőanyagipar termelésében n múlt év első feléhez viszonyít­va ez év januárjától június vé­géig 5,1 százalékos volt « nö­vekedés. A közszükségleti iparban « termelés növekedése 4,8 száza tékos volt. A legnagyobb mér­tékű növekedést a póligráfia tierén értünk cl, mégpedig 6,7 százalékot, továbbá a fafeldol­gozó iparban 6,4 százalékos, a ruhaiparban pedig 5,1 százalé­kos növekedést könyvelhet tünk el az első félévben. Az élelmiszeripar termelés­ben 5,3 százalékos növekedést értünk el. Az ágazat fejlődése és termelésének növekedése el­sősorban a mezőgazdasági ter­mékek folyamatos felvásárlásá­nak volt köszönhető. A központilag irányított ipari ágazatokban az év első felében a múlt év hasonló időszakával összevetve 18,8 ezer fővel nö­vekedett a foglalkoztatottak száma, ami 0,7 százalékos nö­vekedést jelent. Az egy dolgozóra jutó bruttó termeléssel mért munkaterme­lékenység az iparban az első félévben 4,8 százalékkal növe­kedett, ami 0,8 ponttal több, mint az állami tervben elő­irányzott növekedési ütem. Az ipari termelés növekedéséhez 87 százalékos arányban a mun­katermelékenység járult hozzá, ami 3 ponttal nagyobb az ál­lami tervben előirányzottnál. A központilag irányított ipar­ban a dolgozók havi átlagke­resete az első hat hónapban 2590 korona volt, s a múlt év ugyanezen időszakával össze­vetve 4,1 százalékkal növeke­dett. Mezőgazdaság A növénytermesztésben a mezei munkákat lényegében határidőben teljesítették. Az őszi gabonaféléknek 2,3, a rep­cének 2,6, az évelő takarmány- növényeknek 10,5 százalékát kellett kiszántani és újból be­vetni. Ez a mennyiség keve­sebb volt a sokévi átlagnál. A köztársaság egyes területein a májusi és júniusi hidegek főleg a korai burgonya ültetvényei­ben tettek kárt. Az egész vetésterületen a ga­bonafélék részaránya továb nőtt és 2734 ezer hektárt ért el. Szemes kukoricát 202 ezer hek- . táron vetettek, ami körülbelül a tavalyi vetésterülettel egyenlő. A fehérjetakarmányok saját termelésből való fokozottabb fedezése céljából az elmúlt év­hez viszonyítva 10 ezer hektár­ral nőtt a hüvelyesek vetéste­rülete, s így összesen 107 ezer hektárt ért el. Cukorrépát 219 ezer hektáron vetettek. Tovább csökkent azonban a burgonya vetésterülete, amelyből 221 ezer hektárt ültettek. Ez 16 ezer hektárral kevesebb, mint 1977-ben. A repce vetésterülete a tavalyihoz viszonyítva 6 ezer hektárral nőtt. Az állattenyésztésben tovább nőtt a fő gazdasági állatok ál­lománya és termelékenysége. Az állomány növekedésére csak a mezőgazdaság szocialista szektorában került sor, az egyéni tenyésztőknél tovább csökken a szarvasmarha-állo­mány, főleg a tehenek létszá­ma. Az átlagos napi tejtermelés 8,09 litert ért el, ami 1977 1. félévéhez viszonyítva 0,15 lite­res növekedést jelent. A tojók félévi tojáshozama 114 darab­bal a. megelőző év színvonalán maradt, jó eredményeket sike­rült elérni az állatállomány új­ratermelésében. A mezőgazda­ság szocialista szektorában 36 ezer borjút és 94 ezer malacot neveltek fel terven felül, emel­lett az elhullás a megelőző év hasonló időszakához viszonyít­va a borjúknál 4,9, a malacok­nál 5,9 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság szocialista szektorában a szarvasmarha­hizlalásban a napi súlygyara­podás 0,74 kg-ot ért el (tavaly 0,76 kg volt), a sertéshizlalás­ban a napi súlygyarapodás 0,55 kilogrammal a tavalyi szinten maradt. A 2722 millió litert ki­tevő tejtermelés 2,2 százalékkal volt több, mint 1977 első fél­évében. _ A tojástermelés 0,3 százalékkal nőtt. Az állatállomány létszámá­nak és termelékenységének nö­velésében elért kedvező ered­mények pozitív hatásút azon­ban csökkenti az a körülmény, hogy számos mezőgazdasági vállalatban túlságosan nagy az abraktakarmányok fogyasztása, ami a gabonabehozatal neveié- ' sét tette szükségessé. Erdőgazdaság Az erdőgazdaságban az ev első felében összesen 9,6 mil­lió köbméter fát termeltek ki, ami az évi feladatnak 53,4 szá­zaléka. Ez 0,6 millió köbmé­terrel, vagyis 6,7 százalékkal volt több, mint 1977 első felé­ben. A 8,4 millió köbmétert kite­vő haszonfa szállítása 0,5 mil­lió köbméterrel haladta meg a tavalyi szintet. (E mennyiség 7,2 százalékát tűlevelű fák ké­pezték). Az év első felében 36.8 ezer hektárt erdősítettek be. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás szakaszán. a növekvő fogyasztással össz­hangban 42 millió köbméterrel nőtt az ivóvíz termelése, s ez­zel 670 millió köbmétert ért el. Az első félév végén a la­kosság 67,2 százaléka részesült közüzemi vízellátásban. Tavaly 65.8 százalékos volt ez az arány. A közüzemi csatornázás­ra kapcsolt lakásokban a la­kosság 55,1 százaléka lakott a tavalyi 53,6 százalékkal szem­ben. ma. A vasúti személyszállítás volumene ezzel szemben csök­kent. A prágai Metro 55,1 millió személyt szállított, az 1977 el­ső felében szállított 52,1 mil­lió személlyel szemben. A telefonállomások száma 64,7 ezerrel nőtt, ebben 32,0 ezer volt a lakástelefon. Jelen­leg 2928 ezer telefonállomás üzemel az országban, ami 100 lakosra számítva 19,3 állomást jelent. Építőipar Az építőipari vállalatok az év első felében saját dolgozóik­kal 37,5 milliárd korona érté­kű építőipari munkát végeztek, ami 5,2 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. A tervezett feladatokat azon­ban az egyes vállalatok nem teljesítették egyenlő mérték­ben. Az ország 235 építőipari vállalata közül 77 vállalatban nem teljesítették az előirány­zott tervet. Ami az építőipari munkák szerkezetét illeti, nem sikerült megvalósítani a beruházási jel­legű építkezések egész terve­zett terjedelmét, különösen a komplex lakásépítés szakaszán mutatkozott lemaradás. A beru­házási jellegű építkezések el­sősorban a legfontosabb ak­ciókra összpontosultak, tovább folytatódott az építőipari kapa­citások koncentrálása Prágába, az észak-csehországi kerületbe és Bratislavába. Az építőipari vállalatok dol­gozóinak munkatermelékenysé­ge 1977 első feléhez viszonyít­va 4,5 százalékkal nőtt, ami 0,6 ponttal kevesebb a terve­zettnél. A munkatermelékeny­ség és az átlagbérek fejlődésé­nek tervezett arányait nem si­került megtartani. Az építőipari vállalatok az első félévben átlagosan 546 000 dolgozót alkalmaztak, ami 3,3 ezer dolgozóval több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A növekedés főleg a nem épí­tési jellegű munkaszakaszokon következett be (ipari tevékeny­ség, szállítások stb.). Közlekedés és távközlés A teheráru-szállítás az el­múlt év első feléhez viszonyít­va 2,6 százalékkal növekedett, s összesen 303 millió tonnát ért el. Ebből a vasút 140 mil­lió tonnát szállított, ami 3 mil­lió tonnával több, mint 1977 el­ső felében. A szállítások szakaszán ked­vezően fejlődtek az intenzitás egyes mutatói, növekedett pél­dául a villamos és a motoros vontatású vasúti szerelvények átlagos tehertömege, s ezzel összefügésben a mozdonyok át- Ingos teljesítménye. Az autófuvarozási vállalat 160 millió, tonna árut szállí­tott, ami 2.8 százalékos évi nö­vekedést jelentett. A nyilvános tömegközlekedé­si eszközöket januártól júniu­sig körülbelül) 1253 személy vette igénybe, ami 20 millió­val több, mint a megelőző év hasonló időszakában. Az autó­fuvarozási vállalatnál 28 mil­lióval, vagyis 2,8 százalékkal nőtt a szállított személyek szá­Beruházások Az egész népgazdaságban az év első felében 55,2 milliárd koion.i értékű volt az elvéi?­szllft^ľ11020,81 munkák és mi i n v°lumene. Ebben •J-M milliard koronát képvisel­nek az építési munkák 23 9 milliárd koronát pedig a gének es berendezések szállításai a beruházási munkák és szállítá­sok volumene az elmúlt ev ha- ó időszakához viszonyítva 78 százalékkal nőtt, ezen be- ePítesi munkáké 1,3 szá- l szállításoké háy-sci százalékkal, a beru- 5í S „,Ilunk‘lk és szállítások növekedési dinamikája gyor­sabb volt a tervezettnél. A gé­s!Lín ber6“dfések szállítása szintén meghaladta a tervben előirányzott feladatokat. . eredményeket sike­rt elérni az építőipari kapaci­tások, a gepek és berendezések legfontosabb építkezésekre va­ló összpontosításában, ami ab­ban is megnyilvánult, ho«v a kiemelt építkezéseken gyor­fnl !U,emÜ VOIt a tervfelada- . te]Jesítése, mint a többi epitkezesen.-álta.lában véve pozitív eredmenyek ellenére egyes fon- Pihéseken előfordultak lveir I Okosságok, ame- i 1/ h-' i'?í az átadás határide­ig *Ísőbb.re kellett halasztani. Továbbra is problémák vannak “ SxáZ1Si akci6k műszaki tervezésének szervezésében és területi előkészítésében súíí ??yéb< építkezéseken las­ľpiincrľ volt a feladatok teljesítésé a 2 millió koronás kőltsegvetésen felüli akcióknál, mint azokon az építkezéseken knrnn kölíségvetése 2 millió koronáig terjed. h.,?2, fU6es^özök értéke az új beruházásokkal 33,6 milliárd koronával nőtt. A/ év elsö lared w" PéldrUl a következő új kapacitásokat helyezték üzem- Mi. , chvaleticei erőmű 2 blokkit a dajúcej orômUfl> f wték nníírí’ a lran2it gázve' zerek második vonalát, új gyár­tási kapacitásokkal bővült a Kladnói Egyesült Acélmű a néTrh* tGéP«yárak< a huiien- e Chemko, a Senicai Szlovák Selyemgyár, a vrbovéi Trikota íva éníí°lytat0d0tt az í,uUW strahnui S Nézték a munkáhitaftf arÔÄ1 klbÄvl,ésl Külgazdasági kapcsolatok kapcsoJatok íüiSLí Jelentős stabilizáló té­nyező volt Csehszlovákia be- zetEsa a szocialista nem­zetközi munkamegosztásba, el­sősorban a KGST keretei kö­KPST 1 u cs e refo rgalmunk a íísh szagokkal 1977 első fe­ktl ! uf0nyítVa U’6 százalék­kal nőtt, ezen belül a Szovjet­unióval 12,1 százalékkal, a nem zocidlista országokkal folyta­tott kereskedelemben a terv jesíteniyZatÓt n8m sikerült tel- Az előző év első feléhez vi- rSSyJ « U kiv*tel 7,5 száza­iét n eZen belül a so­cialista országokba irányuló vitel 7,8 százalékkal, a tőkés dľpZ7go°kba irányul0 kivitel pe­dig 7.0 százalékkal, a behoza­tal összesen 10.4 százalékkal • e*or* belül a szocialista országokból 15.7 százalékkal, a Dm,fc'al|sta országokból pe­dig 2,5 százalékkal. n*AZi ó.ruforgalom dinamikus novekedesének további tartalé- k.íi vannak még a termékszer­kezet javításában és a termé­nek műszaki színvonalának tö­kéletesítésében Életszínvonal A gazdasági növekedés lehe­tővé tette az életszínvonal ki­egyensúlyozott fejlesztését, a lakosság pénzbevételeinek nö­velését, a személyi és a társa­dalmi fogyasztás növelését, a szolgáltatások színvonalának emelését, valamint a lakásvi­szonyok javítását. A foglalkoztatottság növeke­dési üteme az első félévben gyorsabb volt a tervezettnél. Az elmúlt év hasonló időszakához •viszonyítva a népgazdaság szo­cialista szektorában alkalma­zott dolgozók száma (az efsz eken kívül) körülbelül 70 ezer­rel nőtt, ami 1,1 százalékos nö­vekedést jelent. Leggyorsabban növekedett a foglalkoztatottság az egészségügy, az iskolaügy és a kiskereskedelem területén, ezzel szemben az állami gazda­ságokban, az erdőgazdaságok ban és a vasúti közlekedés sza­kaszán tovább csökkent a dol­gozók létszáma. A szülési és gyermekgondozási szabadságra távozott nők száma az előző évi szinten maradt. A lakosság pénzbevételei a megelőző év hasonló időszaká­hoz viszonyítva 5,7 milliárd ko­ronával, vagyis 3,7 százalékkal nőttek. A lakosság pénzbevéte­leinek növekedése nem érte el a tervezett ütemet, a munkabé­rekből származó bevétel növe-- kedése azonban gyorsabb üte­mű volt a tervezettnél. A pénz­bevételek teljes összege az el­ső félévben 159,8 milliárd koro­nát ért el. A dolgozók havi átlagbére a népgazdaság szocialista szek­torában (az efsz-ek nélkül) 1977 első feléhez viszonyítva 4 százalékkal nőtt és 2490 koro­nát ért el. A lakosság pénzkiadásainak növekedési üteme lényegesen gyorsabb volt a pénzbevételek növekedési üteménél, azaz 6,9 százalékos. A pénzkiadások összértéke 153,7 milliárd koro­nát tett ki, s a 10,0 milliárd ér­tékű növekedés legnagyobb ré­szét 6.8 milliárd korona érték­ben a kiskereskedelmi vásárlá­sok adták. A lakosság betét- és kész- pénzkészlete 6.1 milliárd koro­nával lett nagyobb. Az állami takarékpénztárak 4,8 milliárd korona értékben fo­lyósítottak kölcsönöket, a fia­tal házasoknak nyújtott köl­csönök értéke 1,4 milliárd ko­ronát tett ki. Az év első hónapjaiban jelen­tősen megnövekedett a belke­reskedelmi árukereslet, főleg az iparcikkek irányában. A kis­kereskedelmi forgalom értéke 6,0 százalékos nöevekedéssel 94,6 milliárd koronát ért el. Az áruforgalom növekedését a bel­kereskedelmi áruszállítások nö­velése segítette elő. Egyes élelmiszereknél és iparcikkek­nél azonban Jelentős tartalé­kok vannak még a felkínált vá­laszték kibővítésében. A lakásépítés valamennyi for­májában összesen 46 381 lakást fejeztek be, ezen belül a kom­munális lakásépítés keretében 10 239, a szövetkezeti lakásépí­tés keretében 12 850, a vállala­ti lakásépítés keretében 7643, az egyéni lakásépítés kereté­ben pedig 15 649 lakás készült el. Az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 3307 la­kással kevesebbet fejeztek be. Kedvezően fejlődött a külföl­di utazások száma, januártól májusig ? 5 millió csehszlovák államnolgár utazott külföldre, ami 13,0 százalékkal több, mint az előző év hasonló Időszaká­ban. Csehszlovákiát viszont a jelzett időszakban 4,6 millió külföldi vendég látogatta meg. A népesedés fejlődése az el­ső félévben is kedvezően ala­kult. A természetes szaporulat 57 000 személyt ért el, ami egyenlő az előző év első félévi növekményével. Az ország la­kossága tehát 1000 személyre számítva átlagosan 7,6 sze­méllyel gyarapodott. Az élve született gyermekek száma 145 000 főt ért el, ez 2000-el kevesebb, mint az elmúlt év­ben. A csökkenés részben az­zal magyarázható, hogy mint­egy 22 ezerrel csökkent a 30 éven aluli nők legterméke­nyebb korosztálya. Csekély mértékben csökkent az elhalá­lozások száma, ugyanis a tava­lyi 90 000 helyett az idei év el­ső felében 88 000 személv távo­zott az élők sorából. Az első félévben összesen 61 000 házasságot kötöttek, ami körülbelül ezerrel keve­sebb. mint az elmúlt évben, s ez úgyszintén a nők említett korosztályvá Hozásával magya­rázható. A válások száma az előző évi helyzethez viszonyít­va nem’ változott. A Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságnak 1978 június végén 15 138 000 la­kosa volt. BUE 1978. VII. 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents