Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-27 / 205. szám, csütörtök

E9 1(178 VII. 27. 3 A CENTRISTÁK KILÉPTEK A PORTUGÁL KORMÁNYBÓL (ČSTK) — Portugáliában a centristák felmondták azt a szerződést, amelynek alapján ez év januárjában megalaikult a szocialista-centrista koalíciós kormány. A kurinátiy ezzel el­veszítette politikai bázisát, de Mario Soares kormányfő nem nyújtotta be lemondását. Java­solta, hogy a három lemondott centrista miniszter helyét a kormány megmaradt tagjai kö­zött osszák szét. A válságos helyzetről tegnap Eanes köz- társasági elnök is tárgyalt a katonai forradalmi tanáccsal, amelynek jogában áll, hogy megfossza a miniszterelnököt tisztségétől. A centristák kiléplek a kor­mányból, mert Soares nem haj­totta végre az általuk követelt kormányváltozásokat, amelyek a kormánypolitikát jobbra tol­ták volna. A Portugál Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak Politikai Bizottsága úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a szocialista párt nem hátrált meg a zsarolás előtt s megál­lapította, hogy a centristák ma­nőverének csődje új lehetősé­geket teremtett a demokrati­kus erők közeledéséhez. Belgrádban általános vitával folytatja munkáját az el nem köte­lezett országok külügyminisztereinek konferenciája, amelyen 113 küldöttség vesz részt. Felvételünk a konferencia színhelyén, a Száva kongresszusi központban készült. (ČSTK — UPI-felvétel) KÖZLEMÉNY A VIETNAMI—KÍNAI MEGBESZÉLÉSEK SIKERTELENSÉGÉÜL Az együttműködés elmélyítésének ösztönzője A TRUD LEONYID BREZSNYEV ÉS GUSTÄV HUSÁK TALÁLKOZÓJÁRÓL (ČSTK) — Leonyid Brezs­nyevnek, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a CSSZSZK el­nökének találkozója újabb ösz­tönzést ad a két ország közötti sokoldalú együttműködés elmé­lyítéséhez, hozzájárul a szocia­lista országok egységének meg­szilárdításához, írta a Trud szovjet napilap kommentátora. A szocialista országok szoros együttműködése jelentős alko­tóeleme azoknak a sikereknek, melyeket a szocializmus nem­zetközi viszonylatban elért. Az együttműködés számtalan for­mája közül fontos szerepet töl­tenek be a már hagyományos krími találkozók. 1971 óta itt folytatnak párbeszédet a baráti kommunista és munkáspártok vezetői. Ezek mindenekelőtt a szocialista társadalom további fejlődésének szabnak irányt, meghatározzák a társadalmi ter­melés hatékonysága növelésé­nek, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésének és a dol­gozók anyagi és kulturális szín­vonala állandó emelésének módjait. S végezetül elősegítik a nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáinak megítélését, s a baráti országok külpolitiká­jának összehangolását. Éppen ezért volt Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák elv­társ krími találkozójának ilyen nagy nemzetközi visszhangja. A különböző országok lapjai kom­mentárjaikban leszögezték, hogy a találkozó az egység, a ba­rátság és a szívélyesség légkö­rében zajlott le, írta befeje­zésül a Trud. (ČSTK) — A vietnami kül­ügyminisztérium s a Kínai Nép- köztársaság nagykövetsége kép­viselőinek a Vietnamot elhagy­ni kívánó kínai nemzetiségű személyek kérdéséről folytatott tárgyalásai semmilyen ered­ményt sem hozlak — hangzik a Vietnami Szocialista Köztársa­ság külügyminisztériumának közleménye. A találkozó során a vietnami fél konkrét tényeket közölt ar­ra vonatkozóan, hogy éppen a kínai hatóságok bújtogatják a kínai nemzetiségű személyeket a Vietnamból Kínába való tö­meges áttelepülésre. Az ilyes­fajta magatartás ellentmond a két ország között a kínai nem­zetiségű személyek eltávolításá­ra vonatkozóan létrejött meg­állapodásnak, sérti a Vietnami Szocialista Köztársaság szuvere­nitását, és kárt okoz Vietnam biztonságának. Amíg a kínai fél nem hagy fel rágalmaival, és az ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját rá akarja kényszeríteni a viet­nami félre, a tárgyalásokon nem lehet előre lépni. Ezért a teljes felelősség a kínai félre hárul — hangsúlyozza a VSZK külügyminisztériumának közle­ménye. ÚGY, MINT HÁROM ÉVVEL EZELŐTT Növekvő fegyverszállítás Taraki Afganisztán diplomáciai elismeréséről (TASZSZ) — Az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártnak a forradalom óta kifejtett tevé­kenysége eredményeként vala­mennyi szocialista ország — el­sőként a Szovjetunió —, az el nem kötelezett országok túlnyo­mó többsége és számos kapita­lista ország elismerte az Afga­nisztáni Demokratikus Köztár­saságot — állapította meg rá­dió- és televíziós beszédében Nur Mohammed Taraki, Afga­nisztán állam- és kormányfője. Hangsúlyozta, hogy országa to­vábbra is a szocialista és az el nem kötelezett országokhoz fű­ződő kapcsolatainak fejlesztésé­re törekszik. Furcsa nézőpont A nyugatnémet titkosrendőr­ség évzáró jelentése, amelyet Bonnban Berhart Baum belügy­miniszter hozott nyilvánosságra, hivatalos és burkolt antikom­munista megnyilvánulásokkal van tele. A különböző szerve­zetek valódi és vélt „alkot­mányellenes" tevékenységével foglalkozik. Szinte már hagyomány, hogy a legnagyobb figyelmet a bal­oldal szélsőségeinek szenteli. Már a megfogalmazás célja is az, hogy bizalmatlanságot szít­son a Német Kommunista Párt iránt, s az „alkotmám/ellenes célokat“ is az ő nyakába sze­retnék varrni. Ezt igazolja, hogy a beszámolónak ugyanab­ban a szakaszában foglalkoz­nak az NKP-val, mint amelyben a politikai terrorizmussal is. Viszont a szélsőjobboldal és az újfasizmus Baum miniszter állítása szerint nem veszélyez­tetheti az NSZK biztonsagát. Furcsa nézőnnnt pz egy belügy­miniszter részéről... fakadóan egyre növelik a fegy­verek szállítását, s ezeket a Dél-afrikai Köztársaság a nem­zeti felszabadító mozgalmak el­leni harcban veti be. A South African Airways állami repülő- társaság közvetítésével a faj­gyűlölő rezsim fegyveres erői több új harci repülőgépet kap­tak. Dél-afrikai gyárakban fran­cia licenc alapján készítik a Mirage bombázógépeket. A dél-afrikai fajgyűlölők Pá­rizs beleegyezésével a rhodesiai rendszernek adják át a fegyve­rek egy részét. Smith egységei a zimbabwei hazafiak és a la­kosság elleni megtorló akcióik során francia gyártmányú harci helikoptereket alkalmaznak. (ČSTK) — Peking erősen szorgalmazza Japán bevonását saját szovjetellenes stratégiá­jába. Ezt bizonyítják azok a hírek, melyek az ún. békéről és barátságról szóló kínai—ja­pán szerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalásokról ér­keznek. Ez ügyben a párbeszé­det háromévi szünet után a múlt hét végén újították fel a kínai fővárosban. A kínai fél arra törekszik, hogy a szerződés tartalmazza „a hegemónia ellenes közös fellépést“. Peking már többször hangsúlyozta, hogy ez a Szov­jetunió ellen irányul, s az utób­bi napokban tudomásul adta, hogy Vietnam ellen is alkal­mazható lenne. A japán sajtó- ügynökség rámutat: a japán küldöttség fő célja az, hogy minden országgal fenntartsák a baráti kapcsolatokat. Ezért a saját szerződéstervezetükben leszögezték, hogy a „hegemó­niáról“ szóló rész nem irányul semmilyen harmadik ország el­len. Ez elégedetlenséget vál­tott ki Pekingben, s világosan kifejezésre juttatták, hogy a kínai álláspont nem változott. Három évvel ezelőtt is a kínai vezetés nyílt antiszovjetizmusa okozta a kínai—japán párbe­széd felfüggesztését. JEMENI NYILATKOZAT AZ ARAB EGYSÉGRŐL (ČSTK) — A libanoni A1 Hur- rija hetilapnak adott interjújá­ban Abdái Fattah Iszmail, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság egyesült politikai szer­vezete — a JNDK Nemzeti Frontja — Központi Bizottságá­nak főtitkára elmondotta, hogy a JNDK politikája a dolgozók érdekei védelmére, a szabad­ság megszilárdítására, a társa­dalmi haladásra, a békére és a szocializmusra Irányul. Rámutatott továbbá azokra a nehézségekre, melyeket a JNDK-nak ezen az úton halad­va meg kell oldania, és hang­súlyozta az arab világ haza­fias és haladó erői egysége megszilárdításának szükséges­ségét. Az arab egység megerősítése szempontjából nagy jelentősé­gűnek minősítette a „szilárd­ságfront“ létrehozását a haladó arab államokból, amelyek a ka- pituláns politika és az árulás ellen harcolnak. I Ssíaaaäanú a 38. szélességi kél H uszonöt éve, 1953. július 27-én a Koreaf Népi De­mokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok haderőinek képviselői Panmind- zsonban aláírták azt az egyez­ményt, mellyel befejeződött a három évig tartó koreai hábo­rú. Az évekig húzódó súlyos har­cok, szenvedések és viszontag­ságok, előbb a japán, később az amerikai megszállás, válasz­tási komédiák, terrorral aka­dályozott igazi népi választá­sok és azok semmibevétele után helyreállt a béke. A 38. szélességi kört jelölte meg az egyezmény demarkáci­ós vonalként. Azt a szélességi kört, amely 1945 óta több íz­ben is frontvonal, határvonal volt, amely sok véres harcnak s megannyi békekötésnek volt a tanúja. Huszonöt éve az egyik leghálátlanabb szerepet tölti be: mementóként hívja fel a világ közvéleménye figyel­mét arra, hogy egy nemzetet, egy országot ketté osztanak az imperialista érdekek, minde­nekelőtt a piac- és nyereség- éhes amerikai kapitalisták. Annak idején az amerikaiak nyomására — a szovjet képvi­selő távollétében — az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1950 júniu­sában felhívást intézett az ENSZ tagállamaihoz, hogy nyújtsanak katonai segítséget a dél-koreai rezsimnek. Tizen­öt Amerika-barát állam hall­gatta meg a felhívást, de ezek koreai jelenléte csak szimboli­kus volt, mivel az ENSZ lobo­góját túlnyomórészt amerikaiak birtokolták Koreában. Az intervenció Kína bizton­ságát is veszélyeztette, de a koreai—kínai szövetséges had­sereg rövidesen jelentős sike­reket ért el. A gyakran emle­getett 38. szélességi kör mögé űzte a támadókat, akik nemso­kára — már 1951. július 10-én — katonai sikerek híján a tár­gyalóasztalhoz kényszerültek. Az egyezmény teljesítését semleges országok — Csehszlo­vákia, Lengyelország, Svédor­szág és Svájc — bizottsága el­lenőrizte. A megállapodás sze­rint három hónappal később egy politikai konferenciának kellett volna összeülnie, amely megoldotta volna az idegen ka­tonai jelenlét és a kialakult politikai helyzet kérdéseit, Hogy ez a konferencia a mai napig sem ült össze, az az Amerikai Egyesült Államok és a szöuli rezsim „érdeme“ Az Egyesült Államok katonai jelenléte Dél Koreában lehető­vé tette a népellenes Li Szin Man bábrezsim uralkodását. Úgyszintén ez a jelenlét a bé­kés és igazságos rendezés leg­főbb akadálya. Az ENSZ-köz­gyűlés 30. ülésszakán határoza­tot hagyott jóvá, melynek ér­telmében feltétlenül fel kell számolni Dél-Koreában az ún. ENSZ-parancsnokságot. Az ame­rikaiak ennek ellenére tovább­ra is a kék lobogót használ­ják csapatuk törvénytelen állo­másozásának leplezésére. Ko­rea a világ egyetlen olyan he­lye, ahol az ENSZ-zászló nem az igazságot, a rendezést jel­képezi, hanem az intervenciót, az elnyomást és a terrort. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság huszonöt év alatt számtalan reális javaslatot tett a természetellenes helyzet megoldására, a két Korea bé­kés úton való egyesítésére, de a dél-koreai vezetők nem mu­tatnak hajlandóságot a rende­zésre. Bátran teszik ezt a nép­tömegek széles körű tiltakozá­sa ellenére, mivel a „nem“-et 40 000 amerikai katona jelen­léte teszi erőteljesebbé. A 38. szélességi kör kérdése így továbbra is a napirenden marad. GÖRFÖL ZSUZSA t EGYSZER SIETŐS - MÁSSZOR NEM Washingtonban szinte órák le- forgása alatt született meg a döntés: az Egyesült Államok „megtorló“ intézkedéseket al­kalmaz a Szovjetunió ellen. A szovjet törvények megszegése miatt bíróság elé állított szov-. jet állampolgárok elítélése el­leni tiltakozásul felfüggesztet­ték — Carter utasítására —* olajfúró berendezések és elek­tronikus számítógépek szállítá­sát a Szovjetuniónak. Ez a rendkívül gyors döntés szinte megdöbbentette a világ józanul mérlegelő közvéleményét. Ügy* szólván példátlan eset, hogy ilyen zsarolásnak szánt elhatá- rozással beavatkozzanak egy szuverén ország törvényhozást rendjébe. Ügy látszik, nem mindenki számára nyilvánvaló? a büntetőtörvénykönyv cikke* lyeinek jóváhagyására és eset­leges módosítására csakis a legfelsőbb szovjet állami tör­vényhozó testületek hivatottaké Kizárólag ők, és senki más. Hogy ki veszt többet a döntés következtében? A Szovjetunió semmiképpen sem. Hiszen hab- sonló modern elektronikus be­rendezéseket akár Japántól, vagy az NSZK-ból is beszerez­het. Viszont amerikai cégek több nagy szovjet megrendelés­től esnek el. Ezért máris tilta­kozott a döntés ellen az USA Kereskedelmi Kamarája. Nem egy üzletember elmarasztalta a Hehér Házat ezért a hirtelen „megtorlásért“. Washington ugyanakkor évek óta halogatja a szocialista országokból impor­tált árukra kivetett rendkívül magas, hátrányos behozatali vá­mok csökkentését, amire azt mondják a kereskedelmi mi­nisztériumban, hogy ezt nem kell elsietni. Az említett dön­tést viszont egyáltalán nem halogatták. S nincs igaza annak az ame­rikai illetékesnek, aki kijelen­tette: legalább megnehezítik a moszkvai olimpia rendezőinek dolgát azzal, hogy nem számít­hatnak az amerikai elektroni­kus számítógépekre. Talán, s ha, akkor is csak részben. Ám ezzel a döntéssel sokkal többet ártottak komolyabb vonatko­zásban: további károkat okoz­nak a szovjet—amerikai kap­csolatokban. Vajon Washington­ban nem látták e döntés ilyen lehető következményeit, vagy éppen ez az, amit követtek, ami döntésük igazi célja? Az pedig csak természetes, hogy az emberi jogok washing­toni „bajnokainak“ elítélt „párt- fogoltjai" helyeslik a döntést. Hiszen maga Scsaranszkij egy még 1974-ben külföldre jutta­tott „nyilatkozatában“ fejezte ki elégedettségét afelett, hogy a kongresszus akkor a szocia­lista országok irányában újabb korlátozó intézkedéseket foga­dott el. Módosítva kissé, de ér­vényes a közmondás: Embert pártfogóiról ismered meg ... P. VOv*vtk ERZSÉBET Aktivizálódtak a nyugatnémet úifasis7ták (ČSTK) — Az újfasiszták az utóbbi időben az NSZK-ban olyan mértékben aktivizálód­tak. hogy a nyugatnémet rend­őrség, amely ez ideig többnyi­re figyelmen kívül hagyta a provokációkat, kénytelen volt közbelépni. A nyugatnémet rendőrség hosszú ideig tartó tétlensége arra ösztönözte az újfasisztákat, hogy fokozzák tevékenységüket. Egész sor bűntettet hajtottak végre A rendőrség legutóbbi ada­tai szerint az NSZK-ban ezer főre tehető a fasiszta fanati­kusok száma, akik hallandók terrorcselekménvek végrehaj­tására, és kb. 20 újfasiszta banda rendelkezik lőfegyverek­kel és robbanóanvagokkal Ez is bizonvítla. hogv az újfasisz­ta veszélv nem propaganda cé­lú koholmány, hanem komoly veszélyt jelent az NSZK köz­rendje és törvényessége szá­mára. események margójára? (ČSTK) — Az Economiste du Tiers Monde című folyóirat sze­rint mindeddig a francia mono­póliumok a fajüldöző Dél-afri- tkai Köztársaság fő fegyverszál- lítói. Az ENSZ-nek a fajüldöző rezsimmel szembeni fegyverem­bargója ellenére a francia mo­nopóliumok nyereségvágyukból

Next

/
Thumbnails
Contents