Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-17 / 195. szám, hétfő

A gall kakas korda kukorékol Franciaországban érdekes újítással jelentkezik a labdarú­gás: az első liga őszi idényé­nek küzdelmeit már július 19-é>n megkezdik, s a bajnoki évben csak egy szünet lesz, mégpedig december 18-tól ja­nuár 28-ig, amikor a francia futball számára is fél van, i - lelve lesz. Az említett első fordulóban « csapatok a következő páro­sításban küzdenek: Bordeaux <—Sochaux, Nantes—Laval, S t rasbo urg—Lyon, Reims— Pa - ris Saint Germain, Nimes—Mo­naco, Lilié—Nancy, Metz—Mar­séi! le, Pa r is—Valenciennes, Saint Etienne—Bastia. Nice— Angers. A korai rajt egyrészt arra jó, hogy az igényeknek megfelelő­en lendületbe jöjjenek az élvo­nalbeli csapatok, amelyek a három európai kupaiküzdelem- ben szerepelnek (AS Monaco a BEK-ben, FC Nancy a KEK-ben és az FC Nantes, meg a Racing Strasbourg az UEFA Kupában), másrészt pedig a válogatott rendelkezésére már előrehala­dott formájú játékosok állhas­sanak. A válogatott szövetségi kapitánya Hidalgo maradt, sen­ki sem veszi tőle rossznéven, hogy Franciaország legénysé­gének nagyon korán meg kel­lett válnia a MUNDIAL mező­nyétől. Egy biztos: emelt fővél távozhatott! * A franciák természetesen nem akarnak megelégedni ez­zel a jobbára erkölcsi sikerrel, s elérkezettnek látják az időt, hogy az eddiginél nagyobb si­kert arassanak az Európa-baj- nokság selejtezőiben, vagy még tovább is. Mint ismeretes, a sors szeszélye közös csoport­ba hozta Csehszlovákia, Fran­ciaország, Svédország és Lu­xemburg együttesét, s ebben az ötös számú csoportban az első mérkőzés szeptember 2-án a Franciaország—Svédország pár­viadal lesz. Nyugodtan nevezhetjük e csoport egyik rangadójának is, OTÍr meggyőződésünk szerint az állítólag ismét idegenlégiós­gondokkal küzdő Erincsson, svéd szövetségi kapitány nem fog tudni még olyan játékerejű csapatot sem a francia pályára Túl a hagyományon Garamkeszi (Hronské Kosihy) Testnevelési Egyesülete jelentős hagyományokra tekinthet vissza, de az ottani sportolók nem elégszenek meg az emlékezéssel. A sportolni vágyók élvezik a község vezetőinek teljes bizalmát és támogatását. Kevés község büszkélkedhet hasonló létesítményekkel A régi iskolát modern, minden igényt kielégítő tornateremmé varázsol­ták, ahol nemcsak a sportolók végezhetik el a szükséges alapo­zást, az edzéseket, hanem a tömegsport művelői is helységhez jutnak. A telt ház péntek délutántól vasárnap estig, de akár a hét más napjain sem ritkaság. A szülők és gyermekeik együtt folytatják a testedzést. A legnépszerűbb sport a labdarúgás mellett a jégkorongozás. Akik télen korongoznak, nyáron labdarúgók. A jegkorongozók a kerületi bajnokság szereplői, a labdarúgók a járási bajnokság III. osztályában játszanak kisebb-nagyobb sikerrel. Garamkeszi közel van a járási székhelyhez csakúgy, mint Tol­mácshoz (Tlmače), s ez némi problémát okoz a község vezetői­nek, hiszen a fiatalok nagy részét vonzza a város, a magasabb szintű szereplés lehetősége, s a/, az elképzelés, hogy más egye­sületekben talán még kedvezőbb föltételek között sportolhatnak. Ezért akarnak a fiataloknak Garamkeszin meg kedvezőbb föl­tételeket biztosítani a sporttevékenység kibontakoztatásához is, 6 így tovább fejlődhet a község sportélete. ÄBEL GÄBOR # * küldeni, mint amiiyen nagyon mérsékelt sikerrel szerepelt Argentínában, a XI. világbaj nokságon. Egész biztosan megtekinti a szeptember 2-i találkozót dr. Vengloš, a csehszlovák váloga. tott új főedzője is. Öt egyelőre a svéd csapit fogja jobban ér­dekelni, mert azzal október 4- én Stockholmban vívja váloga­tottunk első csoportmérkőzé sét. A második EB selejtező cso­portban azután idénre már csak a Luxemburg—Franciaor­szág erőpróba marad, amelyet október 7-én rendeznek meg. A felsorolt Indokok késztet­tek bennünket arra, hogy leg alább ilyen mértékben foglal­kozzunk a francia labdarúgó­liga „őszi idényének“ rajtjá­val. Csaik örülni tudnánk an­nak, ha a csehszlovák tv oku­lásul biztosítani tudná a szep­tember 2-1 francia—svéd lab­darúgó EB selejtező -rné r k ő zés közvetítését. ZALA JÚZSEF AZ EDDIGI LEGNAGYODD SIKER A felsőpatonyi (Horná Potôň) labdarúgó-csapat az 1977—78- as bajnoki évben érte el több mint ötven éves fennállásának legnagyobb sikerét: a kerület déli csoportjának I. B. osztályá­ban az első helyen végzett. Nyolc évvel ezelőtt ez az együttes nehezen tudott meg­kapaszkodni még a járási II. osztályban is, de azután jött Gödölle Béla, a volt dunaszer­dahelyi játékos, aki Felsőpa- tonyban játékosedző lett, s olyan kollektívát alakított ki, amelyre minden szurkoló jog­gal büszke. Felsőpatony 1973- ban járási bajnok lett, s azóta szerepelt a kerületi l. B. osz­tályban. A csapat új edzője Németh László ugyan elégedett volt mindazzal, amit fiai a legutób­bi bajnoki évben nyújtottak, de ő is, védencei is tudják, hogy A magasabb osztályban még na- gyobbak a követelmények. A csapat gólkirálya Wieder- mann Gyula lett 22 góllal, bár öt bajnoki találkozón sérülése miatt nem szerepelhetett. Az együttes 74 gólt lőtt, de védel­me is „gólerősnek“ bizonyult, mert 41 esetben kellett kapu­sának a hálóból kikaparnia a labdát. Az együttes nagy támogatást kap a helyi efsz-től, játéktere a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás legjobbjai közé tartozik. Amikor az együttes el­lenfeléhez utazik, bérmentve kapja meg az efsz autóbuszát. Több divíziós csapat is megiri­gyelhetné a felsőpatony iák mérkőzéseinek látogatottságát. FARKAS SÁNDOR smerni kell a ló képességei! 1978 VII. 17. Míg a Sazka-fogadásoknál ta­lálunk útmutatásokat, „recep­teket“, addig a versenypályán a totalizator ablakánál történő fogadásokhoz nem áll hasonló segítség rendelkezésünkre. A versenyen ismerni kell a lovas, a ló képességeit. Főként az utóbbinak testalkatát, amely a verseny sikerére nagy befo­lyással lehet. Felmerül a kér­dés, mit kell tudni ahhoz, hogy jó lóra fogadjunk? A tudomány megkívánja, hogy a ló feje száraz, finom legyen, jól látható erekkel. A szem, mint tudjuk, a ló intel­ligenciájának kifejezője. A ver­senylótól elvárjuk, hogy sze­me kint ülő, élénk legyen. Fü­le érzékeny. A nyak, amely a tarkónál veszi kezdetét és a marnál az ún. „baltavágással“ végződik, hosszú, erős izomza­tú legyen. A lószakértők a nyak és a hát összmunkájában látják a lovak sikereinek rej­tett tartalékát. Nem árt ezért, ha tudjuk, hogy az egyenes, széles, kétoldalt elgömbölyődő izom és hosszú hát az előnyös. Az ágyék irányára nézve víz­szintes és egyenes legyen. Ész­revétlenül menjen át mind a hátba, mind a farba, amely az ágyéktól a farokig terjed. A farnak szélesnek és mélynek ke'll lennie, nemcsak a csípő­ben, de a hátsó térdek táján jiií Pécliáček spurtmester, a Lokomotíva Vršovice tagja, or­szágos bajnok, készül a moszk­vai olimpiára. A versenyző és lova, llja jelenlegi edzése az erőnlét fokozását és az ugrás technikáját szorgalmazza. CSTK—Havelka fölv. is. Eerös izomzat által borított, irányára nézve egyenes far a kívánatos. A csapott, „hegyes“ far, az ún. „kecskefarú“ lovat még a régi lókupec sem vásá­rolta meg. A lábakról tudni kell, hogy aikár élőiről, akár hátulról te­kintjük őket, azoknak takar­niuk kell egymást. Az első lá­baknak a térdtői a patáig, a hátsó szárnak oldalról nézve is, függőlegesen kell áliniuk. A versenyló lapockája hosszú, mozgékony legyen. Hibás irány esetén a vállszögnek, sőt az egész lábnak az állása is hibás lehet, s ez nagymértékben be­folyásolja a ló teljesítőképessé­gét. Kívánatos, hogy az alszár hosszú, széles, erős, dagadó izomzattal legyen borítva. A térd élőiről nézve széles, la­pos és feszes, ép bőrrel, szőr re! borított ke'll, hogy legyen. Egyenletesen menjen át a szár­ba, az előre, hátra, kifelé és befelé hajló ún. „ökörtérd“ hi­bás. A fentiekre kell ügyelni, mert a ló testalkatától függ konkrét feladatainak megvaló­sítása. KMOSKÚ LASZLÖ agrármérnök AZ IDEOLÓGIAI HARC ÉS AZ OLIMPIA Az újkori olimpiai játékok megálmodója és megszervezője. Pierre de Coubertin jelenlős szerepet tulajdonított a sport nak a béke és a népek között) barátság megőrzésében és erő­sítésében. Napjainkban, amikor a békés egymás melleti élés egyre nagyobb teret hódít és egyre fokozottabb szerepet kap a nemzetközi életben, nap nap után beigazolódnak Coubertin nézetei. A sportnak nagy jelen tősége van a békés egymás mellett élés eszméinek valóra váltásában. Elősegíti a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok kapcsolatait, egymás megismerését, megbecsülését. Lehetővé teszi a különböző né zeteket valló fiatalok találko­zását, véleménycseréjét. E ta­lálkozókon a fiatalok közelebb kerülnek egymáshoz, barátsá­gok szövődnek közöttük. Különösen fontos szerepet töltenek be a coubertini néze­tek megvalósulásában az olim­piai játékok. Egyrészt, mert a legnagyobb tömegeket meg­mozgató versenyek, amelyeken a legtöbb nemzet fiataljai vesznek részt. Másrészt, mert a tömegek nagy érdeklődése nemzetközi, politiikai jelentősé­gűvé emeli. E tényezők követ kezménye, hogy az olimpiai já tókok mind az előzmények, mind a játékok alatt az ideoló­giai harc területévé válnak. A kapitalista országokban számos olyan politikai csoportosulás, erő létezik, amelyeknek nem tetszik, hogy az olimpiai játé­kok. az olimpiai eszme megva­lósulása a békés egymás mel­lett élés irányába tett erőfe­szítéseket segíti. Ezek az erők, amelyek szeretnék a két világ- rendszer közötti konfliktusokat kirobbantani, az olimpiai játé­kokat is igyekeznek céljaik ér­dekében felhasználni. Mint a sportélet más eseményein, más területein, úgy itt is igyekez­nek zavart kelteni, feszültsé­get teremteni, megzavarni a felkészülést, a versenyeket, megakadályozni, hogy az olim­pia a békés egymás mellett élés eszméit segítve valóban a béke és a barátság fóruma le­gyen. Egyes burzsoá nacionalista körök nem is olyan régen olyan nézeteket kezdtek ter­jeszteni, hogy a szocialista or­szágokat ki kellene zárni az olimpiai játékokról. Azzal in­dokolták ezt, hogy a szocialis­ta országok sportolói, ha részt vesznek a játékokon, megza­varhatják a tőkés országok fia­taljainak gondolkodását. Meg kell mondani, hogy az utóbbi­ban van némi igazuk. Az él­sport sikerei bizonyos mérté­kig tükrözik egy ország társa­dalmi, gazdasági, szociális eredményeit. A szocialista or­szágok sportolói a második vi­lágháború urán egyre Jobban szerepelnek az olimpiai játé­kokon. s Montrealban már az érmek 70 százalékát szerezték meg. A Szovjetunió csapata pe­dig elnyerte a nemzetek pont­versenyében az első helyet. Ezek az eredmények valóban alkalmasak arra, hogy megza­varják a nyugati fiatalok gon­dolkodását, akiknek fejébe a nyugati életforma felsőbbren­dűségéről hirdetett nézeteket igyekeztek elültetni a Nyugat Ideológusai. Ettől félnek most a nyugati körök, amelyeknek nem tet­szik az, hogv fiataljaik megis­merjék a valóságot a szocia­lista országokról. Akik retteg­nek a gondolattól, hogy a Szovjetunió sportolói még na­gyobb fölénnyel nyerik a fnoszkvai olimpiát, mint a montrealit. Ök az olimpiát ép­pen az amerikai életforma pro­pagálására, felsőbbrendűségé nek bizonygatására igyekeznek felhasználni. Hogy közben el­tereljék a figyelmet a társa­dalom súlyos problémáiról, a munkanélküliség növekedésé­ről, egyes rétegek sanyarú éle­téről, a nyomorról, amelv a dúsgazdag Egyesült Államok­ban egyre nagyobb méreteket ölt Természetesen könnyebb és egyszerűbb a politikailag rósz szül tájékozott, félrevezetett, mindenféle burzsoá nacionalis­ta maszlaggal agyonetetett em­berek eeves csoportjait provo­katív tüntetésekbe belevinni, hogy mások gyalázásán keres? tül vezessék le felgyülemlett indulataikat, mintsem a társa­dalmi problémákat megmagya­rázni, vugy éppenséggel megol­dani. A szovjet jégkoi'ongozók elmúlt évi amerikai szereplése alkalmával ez az irányzat vi­lágosan megmutatkozott. Míg a hivatalos szervek barátságos fogadtatásban részesítették a szovjet sportolókat, ez cseppet sem zavarta azokat a köröket, akik a mérkőzéseken naciona­lista, cionalsta tüntetésekei szerveztek, szidalmazták a sportszerűién játszó szovjet já tékosokat, s a legvadabb dur­vaságokra biztatták az ameri­kai korongozókat. Hogy ezeket a köröket semmi sem riasztja vissza elképzeléseik megvaló­sításától, arra jó példa, hogy amíg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság messzemenő elisme rését fejezte ki a moszkvai olimpiai játékok előkészítő munkálataival kapcsolatban, addig nyugaton olyan újságcik­kek jelennek meg, amelyek kétségbevonják, hogy Moszkva képes lesz az olimpiai játékok megszervezésére. E tények is bizonyítják: i békés egymás mellett élés egyáltalán nem jelent ideoló­giai megbékélést. Azok a bur­zsoá körök, amelyek esküdt ellenségei a békés egymás mel­lett élés eszméiének, s termé­szetesen a szocialista orszá­goknak Is, akik nem nézik jó szemmel a szocialista tábor fejlődését, akik irigyen figye­lik eredményeinket a sport te- rületén is, mindent megtettek eddig is és megtesznek ezután is, hogy sikereinket megnehe­zítsék, azok értékét, hatását csökkentsék. Legfőbb módsze­rük a rágalmazás. De minden más eszközt is alkalmasnak találnak céljaik megvalósítása érdekében, a szocialista orszá­gok sportolói közötti zavarkel- téstől, a versenyek akadályozá­sán keresztül egészen a disz- szidálásra való rábírásig. Ezért nagyon fontos hogy sportolóin­kat, akik részt vesznek a nem­zetközi versenyeken megfelelő­en felkészítsek a várható tá­madásokra. Mert a sportoló fiataloknak nem könnyű felis­merniük a valóságot a nyugati társadalmak életében. A fények gyakran elvonják a figyelmet az árnyakról. 1974-ben a müncheni nyári olimpiai játékok után az NSZK televíziója körkérdést intézett nézőihez, melyik ország spor­tolóit találták a legrokonszen­vesebbeknek. Óriási fölénnyel a szocialista országok sporto­lói kerültek az első helyre. Pe­dig azt egyáltalán nem lehet állítani, hogy a Németek Szö­vetségi Köztársasága polgárai nak döntő többsége a szocia­lista tábor barátai közé tarto­zik. Ez is azt mutatja nem könnyű az eligazodás. S ellen­ségeink ezt számításba is ve­szik. Sosem nyílt sisakkal kö zelednek. Mosolygó képpel, ba­rátságot színlelve igyekeznek zavart keltő akciókat megva­lósítani. A montreali nyári olimpiai játékok idején példá­ul 68 kanadai egyházi vezető keresztes menetet szervezett hívei számára. Elsősorban szo­cialistaellenes jelleggel. Ezt természetesen nem verték nagydobra, ők csak a keresz­tényi tanokat hirdették Hogy miért éppen az olimpia idején, arra egyszerű a magyarázat. A cél világos volt: ők sem akartak elmaradni a sorból. Mint ahogy a Kanadában szép számban működő emigráns, disszidens szervezetek is nagy­ban ténykedtek Provokatív tüntetésekkel és más eszközök­kel igyekeztek megakadályoz­ni, hogy az olimpia tovább erő­sítse a béke és a barátság, a békés egymás melleit élés esz­méit. A szocialista tábor spor tolóinak szerény, egyszerű, de ugyanakkor öntudatos viselke­dése fontos tényező volt n pro­vokáció ellőni harcban. S első­sorban eredményeik Ezzel ad hatnak legméltóbban választ provokátoroknak, ezzel segítik elő. hogy terveik kudarcba ful­ladjanak. Két év múlva Moszkva ren­dezi az olimpiai játékokat. Minden békeszerető ember már előre örül. hogy az 1980 as olimpia a békés egymás mel­lett élés fórumává válik ahol diadalmaskodnak Coubertin örökszén szavai: „A béke vagy te, Snort! a néneket egymás­hoz fűző szép szalag ..“ |ie) A csehszlovák láb darúgás két ismert egyéniségét láthat­juk a képen. Bal­ról Ladislav Kunát, a Spartak Trnava csapatkapitányát, sötét mezben pe­dig Jozef Čapkovi- ísnt, a Slovan Bra­tislava beállósát. Az előbbi már sze­retné befejezni ak­tív pályafutását, s ha így lesz, a hí­res Spartak utol­só muskétása tá­vozik vele. Az utób­bi nagyon jó szol­gálatot tehet a Slovannak, hiszen a védelemben egyelőre nem sze­repelhet Ondruš, aki tényleges szol­gálatra vonult be. (Vojtíšek felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents