Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-09 / 157. szám, péntek

Bohuslav Chňoupek Interjúja a TASZSZ hírügynökség tudósítójának Közösen a békéért (ČSTK) — A TASZSZ hírügynökség közölte azt az interjút, amelyet a hírügynökség prágai tudósítójának adutt Bohuslav Chhuupek, a CSKP KB tagja, csehszlovák külügyminiszter. Az interjúban többek között megállapítja: A Leonyid Brezsnyev által vezetett szovjet párt- és kor­mányküldöttség csehszlovákiai látogatásának rendkívüli poli­tikai jelentősége van. Már hagyománnyá vált, hogy testvérpártjaink és országainik legfelsőbb szintű találkozói alán minden téren az együtt­működés dinamikus fejlődése újabb ösztönzéseket kap. Ezek a találkozóik túlszárnyalják a kétoldalú kapcsolatok kereteit, és hozzájárulnak a szocialista országok közössége egységének és együttműködésének megszi­lárdításához. Kétségtelen, hogy hatással vannak az európai bé­ke további megszilárdítására és az enyhülési folyamat elmélyí­tésére a nemzetközi kapcsola- tokban. Pártunk, a szocialista Cseh­szlovákia dolgozó népe bizton­ságának, békés munkájának és a boldog szocialista jövőnek fő biztosítékát a testvéri Szovjet­unióval való szövetségben, ba­rátságban és együttműködésben látja. Az említett célok meg­valósítása szavatolásának egyik legfontosabb tényezője az 197U ben megkötött csehszlovák— szovjet szövetségi szerződés. Bátran kijelenthetjük, — az az­óta eltelt idő ezt egyértelműen bizonyítja —, hogy ma már pár­tunk és népünk életének nincs olyan területe, ahol nem mutat­kozna meg e valóban történel­mi dokumentum jótékony hatá­sa. Örömmel állapítom meg, hogy épp e szövetséges szerződés­nek köszönhetően a csehszlo­vák—szovjet kapcsolatok az eddig nem tapasztalt minőségi szintre emelkedtek. A szovjet párt- és kormányküldöttség egész látogatása és a látoga­tás eredményei megerősítették, hogy mindkét fél szilárdan e baráti szövetséges kötelék vé­delmére, megszilárdítására és fejlesztésére törekszik a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió népe, a többi szocialista ország, valamint a világbéke és a haladás érdeké­ben. Ismerjük a látogatás világ- visszhangját. Valóban hatalmas volt. Nem csoda, hiszen Leo­nyid Brezsnyev szavai, amelyek a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a politi­kai enyhülés katonai enyhülés­sel való kiegészítésével kapcso­latos békekezdeményezéseiről szóltak, meg kell, hogy talál­ják az utat minden földrész valamennyi tisztességes embe­re szívéhez és értelméhez. Nem szabad azonban megfe­ledkeznünk arról, amint azt Leonyid Brezsnyev is hangsú­A leszerelési ülésszakon folytatódott a vita fČSTK) — Az ENSZ-közgyű- (és rendkívüli leszerelési ülés­szaka általános vitával folytat­ta munkáját, amelyben szót kért Jamaica, Tunézia, Szíria, Thaiföld, Togo és Zaire képvi­selője. A tunéziai felszólaló bírálta Izraelt azért, mert nem ismeri el a palesztin nép törvényes jogait. A szír küldött a közel keleti helyzettel foglalkozott. Figyel mezteteti arra a veszélyre, amit az jelentene, ha Izrael kezébe atomfegyver kerülne. Megálla­pította, hogy Izrael nem való­síthatná meg agresszív politiká­ját bizonyos államolk, minde­nekelőtt az Egyesült Államok támogatása nélkül, amely éven­te kétmilliárd dollár értékben nyújt támogatást Tel Avivnak. A guineai küldött hangsú­lyozta: a jelenlegi rendkívüli ülésszak kivételes alkalom ar­ra, miképpen óvhatjuk meg az emberiséget attól, hogy önma­gát elpusztítsa. Támogatta a stratégiai fegyvereik korlátozá­sával kapcsolatos szovjet—ame rikai tárgyalásokat. Az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li leszerelési ülésszakának bi­zottsága határozati javaslatot terjesztett elő, amelyben az ENSZ-iközgyűlés azt javasolja a Biztonsági Tanácsnak, hogy hagyja jóvá az Izraellel szem­beni fegyverembargót. Irak ha­tározati javaslatához 25 állam csatlakozott. lyozta, hogy ,,a békés együtt­működés talaja súlyosan mér­gezett a folytatódó lázas fegy- verCkezés következtében“. Ezt bizonyították a NATO Tanácsa washingtoni ülésszakának ered­ményei is. Amint láthatjuk, még mindig vanak olyan erőik, amelyek igyekeznek leállítani vagy meghiúsítani az enyhülé­si folyamatot. Szeretném hangsúlyozni, hogy éppen az atom- és a hagyomá­nyos leszerelés konkrét ered­ményeinek elérésére irányuló legújabb szovjet javaslatok, amelyek érthetőek és világo­sak, világítótoronyként mutat­ják az utat a különböző * tár­sadalmi rendszerű államok konstruktív és hatékony együtt­működése, a leszerelés kulcs- fontosságú kérdéseinek komp­lex megoldása felé. Meg vagyok győződve arról, hogy a világ közvéleményének, s reméljük, hogy a felelős nyu­gati politikusok tudatában is mélyen bevésődtek Leonyid Brezsnyev szavai arról, hogy nem létezik olyan fegyverfajta, amelyet a Szovjetunió ne lenne kész korlátozni vagy betiltani. Nagyon fontos az is, hogy mindezt bármelyük fél bizton­ságának veszélyeztetése nélkül, az államok közötti kölcsönösség alapján oldjuk meg. Szüksé­ges, hogy a leszerelésre irá­nyuló igyekezet őszinte legyen, s ne kisérje semmilyen „takti­kai“ szándék. Épp ilyen a Szov­jetunió becsületes erőfeszítése, amely az emberiség életének lényegével kapcsolatos kérdé­seik megoldására irányul. Büszkék vagyunk arra, hogy Leonyid Brezsnyev békefelhívá­sa épp Prágában hangzott el, és a csehszlovák külpolitiká­nak minden lehetősége megvan ahhoz, hogy a szovjet külpoli­tika oldalán aktívan hozzájá­ruljon a béikéért vívott harc ügyéhez, mondotta végül Chňou­pek elvtárs. Nyolc műhold egy hordozórakétával (ČSTK) — A Szovjetunióban tegnap nyolc műholdat küldteik Föld körüli pályára. Fedélzetü­kön a világűr további kutatása céljából tudományos berende­zéseket helyeztek el. A nyolc műholdat egy hordozórakéta juttatja a Föld körüli pályára. A műholdak berendezései ren­desen működnek. 197& VI. 9. S ugyanígy tarthatatlannak ne­vezte a történelem marxista szemléletét, elvetette Marxnak a kapitalista kizsákmányolás lényegéről szóló elemzését, s tagadta a munkásosztály forra­dalmának és hatalomátvételé­nek szükségességét. Ebben két­ségtelenül saját logikáját kö vette, a munkásosztály eláru­lásának logikáját. Nem lehet tehát csodálkozni, hogy akkor, a századforduló idején a for­radalmi marxizmus minden je­les képviselője egészében el­utasította Bernstein nézetét. I enin azt írla Bernstein­" ről és követőiről, hogy a proletariátust semmi újra nem tanították meg, hanem hátrafelé léptek, elavult elmé­leteket hangoztatnak, s a mun­kásosztály számára nem a harc elméletét, hanem az engedmé­nyekét helyezik előtérbe. Nyilvánvaló, hogy Bernstein tézisei nem a forradalmárnak, hanem a burzsoázia titkos szö­vetségesének a tézisei. Ellein- stein viszont határtalan arcát­lansággal jelenti ki, hogy Bern­stein analízise „pontos volt“. Elméletében csak egy „fogya­tékosságot“ talált: állítólag túl korán született. S minden két­kedés nélkül leírja: „Ami az­előtt utópia volt, ma már le­hetséges.* Mit tart Bernstein nézeteiből ma megvalósíthatónak Ellein- stein? Legutóbbi munkáiban például a kapitalizmustól, a szocializmusba történő áttérés legfőbb kritériumának a bur­zsoá állam demokratizálását tekinti. A tulajdonviszonyok megváltoztatása helyett az em­beri viszonyok megváltoztatá­sára helyezi a hangsúlyt. Szól a szülők és gyermekek, a nők és férfiak, az illetékes és Ille­téktelen emberek kapcsolatá­ról stb. Amint a kérdés ilyetén felvetésével találkozunk, azon­nal világos számunkra, hogy ebben az osztályszemléletnek még csak nyoma sincsen. Tehát vissza Bernsteinhez ... Ez igazán irigylésre méltó nyíltság! így a munkásmozga­lom minden résztvevője tud­hatja, hová akarja vinni ől El- leinstein, kivel rokonszenvezik, kik a szövetségesei. A történe­lem megismétlődik,. de a múlt soha nem tér vissza ugyanab­ban a formában. Bernstein ak­kor állt elő a marxizmus re­víziójával, amikor a szocializ­mus még csak elmélet volt, a munkásmozgalom távoli célja. Elleinstein viszont akkor teszi mindezt, amikor a szocializmus léte már hat évtizede bizonyí­tott, amikor nehéz próbákon bizonyította életerejét, többek között a második világháború poklában. Elleinstein gúnyira- tait olyan időben írja, amikor a szocializmus a világfejlődés elismert vezető ereje, amikor a legszélesebb néptömegek benne látják a béke és bizton­ság fő biztosítékát. Más szavakkal, Bernstein ak­kor akarta veszélyezteni a szocializmusért vívott harcot, amikor még nem is került sor a döntő harcra, s kísérletéért a történelem keményen ítélt fölötte. De ml legyen Ellein- stelnnel, aki akkor lépett a bernsteini útra, amikor az em­beriség egyharmada már el­kezdte az új társadalom épí­tését?! Vajon nem érdemel-e sokkal keményebb ítéletet? De az ügy még ezzel sem ért vé­get. Ma már Elleinstein a sa­ját pártja ellen is nyílt tárna-- dásokat indít. Például nyilvá* nos szereplései alkalmával ma­gyarázza, hogy az egyesült francia baloldal azért nem ara­tott győzelmet az idei válasz­tásokon, mert a Francia Kom­munista Pártnak nem volt mer- sze „alapvetően megváltoztat­ni“ saját lényegét. Azt hirdeti, hogy az FKP elméleti és szer­vezeti alapjainak újraértékelé­sekor „el kell menni a végső­kig“. Meg kell mondanunk, hogy az „alapvető változások“ célja, amelyekre felhívja a francia kommunistákat, teljesen vilá­gos. Elleinstein lényegében azt kívánja az FKP-tól, amit a legmegrögzöttebb reakciósok: mondjon le a forradalmi mun­kásosztály pártjára jellemző alapvető vonásokról. Elleinstein azt szeretné, ™ ha „egy új kommunista pártot“ hoznának létre, amely lemondana az 1920 as történel­mi jelentőségű Tours-i kong­resszus határozatairól, elsza­kadna a demokratikus centra­lizmus elvétől, s végső soron lemondana még a nevéről is. Elleinstein irataiban minden összekeveredik: a tudományos szocializmus elutasítása össze­kapcsolva a revizionizmus di­csőítésével, a Szovjetunió el­leni támadások a leghírhedtebb burzsoá példák alapján, és sa­ját pártjának éles bírálata. A kép teljesen világos: El- leinstein most kimutatta a fo­ga fehérét és mint a szocializ­mus nyílt ellensége lépett szín­re. Jellemző, hogy a burzsoá saj­tó agyondicséri és népszerűsíti Elleinsteint. Ez azt jelenti, hogy tevékenysége az ő szá* mukra rendkívül hasznos. De ugyanakkor azt is, hogy árt a munkásosztálynak és pfint’M nak. (ČSTK) New Yorkban a közelmúltban háborúellenes tüntetést ren­deztek, melyen sok ezren vettek részt nemcsak az Egye­sült Államokból, de a többi földrész más országaiból is, főleg Japánból. A tüntetők követelték, hogy az Egyesült Államok kormánya vessen véget a lázas fegyverkezésnek, és feltétlenül akadályozza meg a neutronbomba fejleszté­sét és gyártását. (Telefoto: ČSTK — ZB| Szadat elnök fenyegetődzik (ČSTK) — Anvar Szadat egyiptomi elnöik szerdán fokoz­ta a baloldal címére elhang­zott fenyegetéseit, sőt olyan kijelentést tett, hogy ameny- nyiben az egyiptomi marxisták „kormányellenes“ tevékenysé­get fognak folytatni, az „utcá­kat fogja öntözni a vérük“, Ez zel ellentmondott nemrégen tett kijelentésének, amely szerint Egyiptomban tiszteletben fog­ják tartani a demokratikus sza­badságjogokat. Az egyiptomi hadsereg alakulatai előtt Szuezben elmondott beszédében még a külföldi újságírókat is megfenyegette, hogy kiutasítják őlket az országból, ha bíráló hangon fognak írni az egyip­tomi állapotokról. Szadat az egyiptomi—izraeli különtárgyalásokat is újra meg­említette, s igyekezve elterelni a figyelmet arról a tényről, miszerint ezek semmi ered­ménnyel sem jártak, azt állítot­ta, hogy „Egyiptom felszabadít­ja a megszállt területeket, amennyiben Izrael továbbra sem hajlandó megérteni béikekezde- ményezését.“ Gamazi Washingtonban tárgyal AZ AMERIKAI-EGYIPTOMI KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSÉÉRT Tárgyaltak az ANZUS vezetői (ČSTK) — Az ANZUS tömb katonai tanácsának Washing­tonban folyó kétnapos üléssza­kára a teljes titoktartás jellem­ző. Mint ismeretes, e katonai tömb tagjai az Egyesült Álla­mok, Ausztrália és Űj-Zéland. Az amerikai sajtó összefüg­gést fedezett fel az ANZUS tömb vezetőinek jelenlegi tár­gyalásai és a NATO-tanács ülés­szaka között. A NATO Tanácsa az elmúlt héten jóváhagyta u katonai előkészületek és fegy­verkezés további fokozásának hosszú lejáratú programját. Washingtoni megfigyelők sze­rint — miután az Egyesült Ál­lamok rákényszerítette nyugat­európai szövetségeseit katonai kiadásaik jelentős növelésére, a Carter-kormány most Auszt­ráliát és Új-Zélandot akarja rá­kényszeríteni „ekvivalens intéz­kedések“ hozatalára. Kinevezték az NSZK új belügyminiszterét (ČSTK) — Walter Scheel, az NSZK elnöke tegnap Gerhart Baumot a Német Szövetségi Köztársaság új belügyminisz­terévé nevezte ki. Baum a Sza­bad Demokrata Párt (FDP) tag­ja, s a liberális pártban a bal­oldali Irányzatok támogatója­ként tartják számon. Eddig a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára volt. A Nnmot Kommunista Párt a változással kapcsolatban ki­adott nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy az NSZK-ban az ellentéteiket és a konfliktusokat nem oldhatja inog a miniszter­csere, hanem olyan politika ér­vényre juttatása, amoiy követ­kezetesen védi a demokráciát, és megcáfolja az NSZK jobb- ratolődásót. hadügyminiszter, aki ellátoga­tott Washingtonba. Amerikai megfigyelők nagy fontosságot tulajdonítanak a látogatásnak. Szerintük szimbolizálnia kell Washington és Kairó „új barát­ságát“, amely Szadat külön- utas politikája után alakult ki. Az Egyesült Államok tudato­sítja azt, hogy a kairói kor­mány egyre jobban elszigetelő­dik az arab világban, s ezért kész mindent megtenni, hogy Szadat elnök „megmagyaráz­hassa“, miért hajlott az ameri­kai külpolitika felé, írja a TASZSZ hírügynökség washing­toni tudósítója. Washingtonban rámutatnak arra, hogy az amerikai—egyip­tomi megbeszéléseken minden bizonnyal nemcsak „a kölcsö­nös bizalomról és megértésről“ lesz szó. Az amerikai sajtó sze­rint a tárgyalások legfontosabb témája az amerikai—egyiptomi katonai együttműködés tovább­fejlesztése lesz. Az AP hírügynökség közölte, hogy a jövőben tárgyalások kezdődnek az Egyiptomnak jut­tatandó 800 páncélos szállító­gépről. Rhodesiában ismét fellángolt a véres terror (ČSTK) — A fajgyűlölő Rho­desiában ismét fellángolt a vé­res terror. Smith különleges egységei a Zimbabwe Hazafias Frontja harcosai utáni nyomo­zás során brutálisan bánnak a helyi lakossággal. Salisbury elővárosaiban néhány száz af­rikait letartóztattak és kon­centrációs táborokba szállítot­tak. Maguk a fajüldözők beis­merték, hogy az elmúlt napok* ban az ilyen akciók torán 98 afrikait öltek meg Joshua Nkomo, Zimbabwe Hazafias Frontja társelnöke lu- sakal beszédében figyehnt, le­tett Smith fajüldöző rendő­rének és afrikai támogatóinak bűntetteire, akik London és Washington hallgatólagos bele­egyezésével megalakították an­nakidején az .átmeneti kor mányt*. A fajüldözők o"ut^lis akcióira az ország bazaf as erői a fegyveres harc fokozá­sával válaszolnak, hangsúlyoz- ta Joshua Nkomo. (ČSTK) — Muhammad al-Ga- mazi egyiptomi hadügyminisz­ter megkezdte tárgyalásait a Pentagon és a Fehér Ház kép viselőivel az egyiptomi—ame­rikai katonai együttműködés ki- szélesítéséről és az egyiptomi hadseregnek nyújtandó ameri­kai fegyverszállítmányok lehe­tőségeiről. Gamazi az első egyiptomi

Next

/
Thumbnails
Contents