Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-08 / 156. szám, csütörtök

Amerikában is elítélik TILTAKOZÁS FRANCIAORSZAG ÜLI3N TÁRGYALÓASZTALHOZ Carter Afrika-politikáját I szó (ČSTK) — John Culvers, az amerikai képviselőház tagja detroiti sajtóértekezletén bírál­ta Carter Afrika-politikáját. Megállapította, hogy az ame­rikai elnök választási ígéretei eltérnek jelenlegi tetteitől. Az elnöki hivatalba lépése óta a Fehér Ház az új típusú fegy­verrendszerek gyártására 12 milliárd dollárral többet for­dított. Ha megmarad a Penta­gon katonai költségvetése eme­lésének jelenlegi üteme, akkor tiíirom-négy év múlva a költ­ségvetés eléri a 200 milliárd dollárt. John Culvers felszólította a Carter-kormányt, hogy válaszol­jon kedvezően az ENSZ-közgyü- lés rendkívüli leszerelési ülés­szakán elhangzott javaslatokra. Az amerikai képviselő elítélte Carter Afrika-politikáját is és hangsúlyozta, hogv az Egyesült Államoknak a fekete kontinens beliigyeibe való beavatkozása (ČSTK) — Mohammed Gania­zí tábornok egyiptomi hadügy­miniszter kedd este tíznapos látogatásra az Egyesült Álla­mokba repült. Harold Brown amerikai hadügyminiszterrel és Zbigniew Drzezinski nemzetbiz­tonsági tanácsadóval az AP hír­ügynökség szerint mindenek­előtt arról a kérésről tárgyal­nak majd, amelyet az egyipto­mi kormány közölt az Egyesült Államok kormányával. Egyip­tom 800 páncélos szállítógépet kért amerikai partnerétől. Gamazi tábornok a háromna­pos tárgyalások után megtekin­ti az Egyesült Államok több katonai létesítményét. Elláto­gat a Northrop Co. társaság üzemébe, ahol az F—5e típusú sugárhajtású vadászgépeket gyártják. Ebből a fajtából Car­ter elnök 50 darabot ígért Egyiptomnak. csupán megerősíti, bogy az Egyesült Államok semmit sem tanult a vietnami leckéből. Az amerikai Kongresszus szí­nes bőrű tagjainak egy csoport­ja a zaire-i eseményekkel kap­csolatban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya igyekszik „fel­újítani a hidegháború szelle­mét“ a Kelet és a Nyugat kö­zött. A kongresszusi tagok ál­tal kiadott nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy a néger politiku­sok nem értenek egyet Carter elnök Afrika politikájában esz­közölt alapvető változásokkal. A kongresszus színes bőrű tagjai szerint a nyugati nagy­hatalmak zaire-i katonai inter­venciója nem vezet az afrikai ország belpolitikai válságának megoldásához, sőt még jobban kiélezi. A nyugati államok tak­tikája a shalwi eseményekben gyakorlatilag a gyarmatosító és újgyarmatosító politika kifeje­zője. Az amerikai néger képvise­lők elítélték a NATO-országok beavatkozását Zaire belügyeibe, amit az Afrikai Egységszerve­zet tudta nélkül hajtottak vég­re. A csoport tagjai hangsú­lyozták, hogy az amerikai Af- rika-politikának a kölcsönös tisztelet elvéből, valamint a fe­kete földrész valamennyi népe önrendelkezési jogának elisme­réséből kell kiindulnia. Parren Mitchell, a néger kongresszusi tagok csoportjá­nak vezetője washingtoni saj­tóértekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak a dél­afrikai kérdés rendezésére kel­lene törekednie, s nem lenne szabad beavatkoznia más afri­kai államok belügyeibe, ha azt akarják, hogy ez a beavatkozás „ne fejlődjön új Vietnammá“. Hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok szovjetellenes és Kuba-ellenes politikája Afriká­ban lehetetlenné teszi olyan problémák megoldását, mint a rhodesiai és a dél-afrikai faj­üldöző rezsimek felszámolása. (CSTKJ — Luis Yanez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt titkára határozottan sík rászállt Spanyolország NATO-tag sága ellen a madridi El País című lapnak adotit interjú fában Mint mondotta, a Spanyol Szocialista Munkáspárt határo­zottan szembehelyezkedik az Észak-atlanti Szövetséggel, mi­vel meggyőződése, hogy az or­szág tagsága ebben a szerve­zetben Spanyolország függet­lenségének és szuverenitásának korlát o z fisához ve ze tne Lemondott a nyugatnémet belügyminiszter (ČSTK) — Werner Maihofer nyugatnémet belügyminiszter keddem lemondott. Helmut Schmidt kancellárhoz intézett levelében a — belügyminiszté rium hatáskörébe tartozó — nyomozó szerveknek a Schle- yer-ügyben elkövetett mulasz­tásával indokolta lépését. El­határozásáról személyesen tá­jékoztatta pártjának, a Szabad Demokrata Pártnak (FDP) parlamenti csoportját. Sclimidt kancellár a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) parlamen­ti csoportja előtt erődítette Maihofer lemondását. Werner Malhofert az utóbbi Időben saját pártja részéről is többször érte bírálat a bűnül­döző szervek mulasztásai, il­A francia békevédők követelése (ČSTK) — A francia béke mozgalom nemzeti tanácsa tegnap „A francia leszereled politikáért“ címmel nyilatkozz tót lett közzé, amelyben köve­teli az új típusú tömegpusztí tó fegyverek és a neutronnom l>a betiltását. Ugyanakkor lei­szólítja a francia kormányt hogy vegyen részt a genfi é* bécsi tárgyalásokon. Bírálja a NATO-tanács legutóbbi wa­shingtoni ülését, miszerint az elkövetkező években több liz milliárd dollárral többet i'.»r dítanak az államok hagyom.! nyos és atomfegyvereinek gyártására. A nyilatkozat arra is rámu­tat, hogy a francia békevedők ugyan üdvözlik Franciaország részvételét az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési üléssza­kán, a francia köztársaságt elnök hivatalos javaslatait azonban elégteleneknek minő­sítik. A francia hékeváddk sze­rint 17 évi távol maradás után Franciaországnak részt kelle­ne vennie a genfi és a bécsi tárgyalásokon, és be kellene szüntetnie a fegyverszállításu­kat azoknak a rendszereknek, amelyek azokat a nemzeti fel­szabadító mozgalmak elfojtása, ra használják fel. A SVEO KIRÁLYI PAR A SZOVJETUNIÓ VENDEGE let ve miatt. hatásk'öri túlkapásai (ČSTK) — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé nek meghívására tegnap egy­hetes hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett XVI Gusztáv Károly svéd király és Silvia királyné. A királyi párt elkísérte Karín Söder svéd kul ügy miniszter-asszony. A svéd vendégeket a moszik vai repülőtéren Leonyid Brezs nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tana csa Elnökségének elnöke és Andrej Gromiko szovjet kül ügyminiszter üdvözölte. A moszkvai Pravda tegnapi száma a látogatással ka peso latban megjegyezte, hogy a Szovjetunió és Svédország kö zött hagyományosan jók a kap csolatok, s ígéretesen fejlődik a kétoldalú, kölcsönösen elő­NEM FAGYASZTJAK BE A TÁRGYALÁSOKAT (ČSTK) — Nem sokkal Car­ter elnök kijelentése után Paul Warnke, a hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon (SALT) az amerikai kül­döttség vezetője hétfőn szin­tén megerősítette, hogy az ame­rikai lapoknak azok a hírei, amelyek szerint Washington e megbeszélések „befagyasztása“ mellett döntött, nem felelnek meg a valóságnak. Bár az Egyesült Államok ed­dig még saját javaslatokkal nem reagált a Szovjetuniónak a SALT-megbeszéléseken elő­terjesztett legutolsó kezdemé­nyezésére, ez nem jelenti azt, hangsúlyozta Warnke a képvi­selőház külügyi bizottságának ülésén, hogy az USA be akar­ná fagyasztani az új megálla­podásokról folyó tárgyalásokat. Mint a továbbiakban elmondot­ta, Carter elnök utasításának megfelelően szívósan törekszik a SALT-tárgyalások befejezésé­re, és nincs szándéka ezeket elhúzni. Július 28-a és augusztus 5-e között Havannában tartják a XI. Vi­lágifjúsági Találkozót, melyre a világ különböző részeiből mint­egy 16 ezer küldöttet várnak. A vendéglátó Kuba küldöttségének kétezer tagja lesz. Az egész világon összesen 122 nemzeti előké­szítő bizottság működik, melyek munkájában 1700 ifjúsági szer­vezet vesz részt. Felvételünk a belgiumi előkészítő bizottság iro­dájában készült. (Telefoto: ČSTK — ZB) Kommentárunk i97a VI. 8. M ájus végén a japán kül­ügyminisztérium közölte, hogy a kormány felújítja tár­gyalásait a Kínai Népköztársa­sággal a béke- és barátsági szerződés megkötéséről. A tár­gyalások e kérdésről 1974 no­vemberében, a Han Nien-lung kínai kü*figyminiszter-helyettes japánt látogatásakor kezdődtek. A kezdeményező a kínai fél volt. Peking nem is titkolta, hogy a szerződés mielőbbi meg­kötésére törekszik. Hamarosan megmutatkozott azonban: Pe­king nem 0,1 yan szerződést akar kötni, amely elősegítené az enyhülési folyamatot Ázsiában. Sokkal inkább az a szándéka, hogy japánt nyílt szovjetellenes vágányra terelje. A japán köz­vélemény ezt a szándékot igen hamar felismerte s nyíltan el­lenezte, hogy a kínai javasla­tokat elfogadják. Egyes befo­lyásos japán körök is bíráló álláspontra helyezkedtek e ja­vaslatokkal szemben, s így a tárgyalások több ízben meg­szakadtak. A kínai vezetőség már hosz- szabb ideje megkülönböztetett figyelmet szentel Japánnak. 1972 októberében a Kínai Nép- köztársaság és Japán diplomá­ciai kapcsolatra lépett egymás­sal. A kínai kormánykörök azon nyomban arra törekedtek, hogy Japánt megnyerjék szov­jetellenes politikájuk támogatá­sára. Ez mind gazdasági, mi^d politikai téren megmutatkozott. Peking a japán ipart a kínai nyersanyagpiachoz igyekezett kötni, hogy lefékezze az ígére­tesen fejlődő szovjet—japán gazdasági kapcsolatokat. Ami­kor 1974-ben megkötötték a Szovjetuniónak nyújtandó hosz- szú lejáratú hitelről és a szov­jet szén-, kőolaj-, földgáz- és faanyagszállításokról szóló szov­jet— japán szerződést, Csou En- laj, a Kínai Népköztársaság kormányelnöke a Japán Liberá­kapcsolatos cikkelyt. Természe­tesen a „harmadik nagyhatal­mon“ a Szovjetuniót kell érte­ni. „A harmadik nagyhatalom hegemóniája elleni harc“ csu­pán ürügy, amely leplezni hi­vatott a jelenlegi kínai vezető­ség politikájának szovjetellenes jellegét. A Szovjetunió nem törekszik uralomra Ázsiában, s politikája Peking céljai Japánnal lis Párt egyik vezetőjével foly­tatott beszélgetése során kije­lentette: „Japánnak nem kelle­ne együttműködnie a Szovjet­unióval a közös gazdasági ter­vek megvalósításában. Ha még­is szükségesnek tartanak ilven együttműködést, akkor azt az Egyesült Államokkal közösen kellene fejleszteni“. Már ez is bizonyítja, hogy a kínai veze­tőség célul tűzte ki Japán tá­mogatásának megszerzését szov­jetellenes szándékaihoz. Ezek a kínai erőfeszítések még erőteljesebben felszínre kerültek a kínai—japán „béke- és barátsági szerződés“ meg­kötésének lehetőségeiről tartott első eszmecsere során. A kínai fél ugyanis világosan tudtára adta a japán félnek: elenged­hetetlennek tartja, hogy a szer­ződésbe belefoglalják a szerző­déses partnereknek ,,az ázsiai harmadik nagyhatalom hege­móniája“ elleni közös harcával nem áll ellentétben az ázsiai államok jogos érdekeivel. Mivel területének jelentős része Ázsiához tartozik, így termé­szetesen érdekei is vannak ezen a kontinensen. Mindenek­előtt a béke megszilárdításáról, a más állap, kkal való békés kapcsolatok fejlesztéséről van szó. Amikor Peking a „harma­dik ázsiai nagyhatalom“ elleni harcról beszél, a Szovjetunió, a szovjet külpolitika és a Szov­jetuniónak az ázsiai országok­kal való gazdasági és más kap­csolatai elleni harcra gondol. „A hegemónia elleni harc“ jel­szó segítségével a kínai veze­tőség a Szovjetunió ellen irá­nyuló stratégiai terveibe akar­ja Japánt bevonni. Arról a szov­jetellenes frontról van szó, amelyben nem kis szerepet ját­szik a Pekinggel paktáló ame­rikai imperializmus. A szovjet­ellenes frontnak Ázsiában meg kellene akadályoznia kollektív biztonsági rendszer létrehozá­sát, s kedvező feltételeket kel­lene teremtenie a kínai vezető­ség újabb szovjetellenes provo­kációihoz. Világos, hogy a Kínai Nép- köztársaság ezzel a politikával a saját uralmát akarja bizto­sítani Ázsiában, s a többi ázsiai országot is szembe akar­ja állítani a Szovjetunióval. A kínai diplomáciának érdeke, hogy Japán elfogadja „a har­madik nagyhatalom hegemóniá­ja elleni harc“ szükségességé­vel kapcsolatos kínai tézist. Erről tanúskodik az a tény is, hogy Kína nem kifogásolja, ha a tervezett szerződésben nem esik szó Tajvanról, hogy nem tisztázza a Szenkaku-szigetek hovatartozását, annak ellenére, hogy a szigetcsoportra igényt tartott. A kínai diplomácia 1972-ben még azt hangoztatta az ENSZ-ben, hogy ezek a szi­getek a Kínai Népköztársaság­hoz tartoznak. A japán kormány fontos dön­tés előtt áll. A kínai fél azon követelményének az elfogadá­sa, hogy a megkötendő szerző­désbe belefoglalják a Szovjet­unió elleni közös harcról szóló cikkelyt, ellentétben állna Ja­pán nemzeti érdekeivel, vala­mint az ázsiai és a távol-keleti béke megszilárdításának szük­ségességével. E követelmény el­fogadása minden bizonnyal ár­tana Japán és a Szovjetunió kapcsolatainak. IÁN BLANSKÝ nyös kereskedelmi és gazdasá­gi együttműködés. A szovjet nép reményét fe­jezi ki, hogy ez a látogatás hozzájárul a jószomszédi kap­csolatok további fejlődéséhez és megszilárdításához, az eny­hülési folyamathoz és a békés együttműködés, fejlődéséhez, ír­ja a Pravda. Tízmilliárd dollár értékű fegyver (ČSTK) — Washingtonban felújították a megbeszéléseket az Izraelnek szállítandó ame­rikai fegyverekről. Siincha Dinítz, Izrael egyesült államok- IkjIí nagykövete Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel a tíz évre szóló amerikai fegy­verszállítási programról tár­gyalt. Az egy évtized alatt az Egyesült Államok tízmilliárd dollár értékben szállít fegy­vert Tel Avivnak. Az elmúlt hat esztendő alatt az Egyesült Államok több mint hétmiliiárd dollár értékben szállított fegyvert Izraelnek, köztük a legújabb F-15 és F- 16 típusú harci repülőgépeket, tankokat és rakétákat. Ezeket a fegyvereket az izraeli had­sereg legutóbbi libanoni akcio-t ja során alkalmazták. AOHÜcm ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke tegnap folytatta látogatá­sát az OSZSZSZK Ivanovo vá­rosában, ahol megkoszorúzta a Lenin emlékművet és a Forra­dalmárok emlékoszlopát. OSKAR FISCHER, az NDK: külügyminisztere látogatást tett Washingtonban az ameri­kai nemzeti sajtóklubban. Ez alkalomból az NDK külpolitiká­jának elveiről tájékoztatta az amerikai fővárosban akkredi­tált újságírókat. WILLY BRANDT, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának meghívására tegnap kétnapos látogatásra Bulgáriába utazott. BÉCS környékén tegnap reg­gel katonai hadgyakorlatot kezdett az osztrák szövetségi hadsereg. A hadgyakorlat cél ja az, hogy felülvizsgálják a katonai egységek ellátásának új koncepcióját. A gyakorlat június 9-ig tart. GENFBEN a Nemzetek Palo­tájában tegnap megkezdődött a Nemzetközi Munkaszervezet konferenciájának 64. üléssza­ka. Az ülésszak munkájában a szervezet 136 tagállamának képviselője, ENSZ-megfigyelők, valamint más nemzetközi szer­vezetek képviselői vesznek részt. MOSZKVÁBAN tegnap „A munkásosztály és a társadal­mi haladás“ címmel háromna­pos nemzetközi konferencia kezdődött, amelyen az európai, amerikai, ázsiai, afrikai és ausztráliai munkásmozgalom vezető képviselői vesznek részt. HALLÉBAN (NDK) a Kerüle­ti Bíróság tegnap elítélte Wolf- Dietrich Geihrmann nyugat-ber­lini állampolgárt sorozatos bűntetteiért, s az NDK Bünte­tő Törvénykönyve 105. paragra­fusa szerint 12 évi szabadság- vesztésre ítélte. Gehrmann részt vett az NDK elleni tevé­kenység megszervezésében. Gamazi Brownnal tárgyal

Next

/
Thumbnails
Contents