Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-03 / 151. szám, szombat

A pártoktatás hatékonysága fokozásának jelentős tényezője a lektor és a propagandista. Az ő személyén keresztül jut el a pártoktatásban részt vevő hallgató a politikai ismeretek birtokába, ismerkedik meg mélyebben a marxizmus—leninizmus tudományos elméletével, pártunk múltjával, jelenével, a párt programjával és célkitűzéseivel.

Annak ellenére, hogy a szocializmus feltételei közt a marxizmus—leninizmus elsa játító- sa hozzáférhető az iskola és a tömegtájékoztatási eszközök segítségével, és a lektor nem egyedüli és első forrás a tudományos világnézet elsajátításában és a párt politikájának megismerésében, mégis fontos szerepet tölt be. E feltételek közepette feladata elősegíteni a hallgatók marxista—leninista gondolkodásának kialakítását, a hallgatók nézetegységének fejlesztését, a véleménycsere magas szintű vezetését, az önálló tanulást és a hallgatók személyiségének formálását.

A CSKP KB irányelve

E feladatok sokrétűségéből kiindulva a pártszervek és szervezetek nagy figyelmet szentelnek kiválasztásuknak és felkészítésüknek. Jelenleg a lektor és propagandista szerepét közel 150 000 kommunista tölti be. Túlnyomó többségűik a lektori munkát nagy odaadással ős lelkesedéssel végzi. A párt ezen jelentős ideológiai aktívájának elméleti, tartalmi és módszertani felkészültsége növekszik. E felkészítésben fontos helyet töltenek be a járási pártbizottságok politikai művelődési házai.

A lektor és a propagandista felkészülésére és tevékenységére negatívan hat, hogy némely pártszerv és pártszervezet nem tulajdonít kellő figyelmet e funkciónak, társadalmilag nem értékeli kellőon e tevékenységet. Előfordul, hogy a lektori tevékenységet mint másodlagos párttevékenységet értékelik, mint olyasmit, ami nem igényel különösebb felkészülést, és nem kíván nagyfokú felelősséget a nevelés eredményeiért. Ez megnyilvánul a lektorok egy részénél is a nem kielégítő tartalmi és módszertani felkészülésben, valamint a tevékenység iránti helytelen hozzáállásban.

A CSKP KB Elnöksége 1977. június 17-1 határozata a lektor és a propagandista tevékenységével kapcsolatosad a következőket hangsúlyozza. „A pártoktatás területén ebben az. oktatási évben valamint a következő években egyre inkább előtérbe kerül a pártsxervek és -szervezetek azon feladata, hogy fokozott figyelmet szenteljenek a pártoktatás tartalmi kérdéseinek. Meg kell változtatni a lektorhoz, a propagandistához és a tevékenységhez való formális viszonyt. Tartalmi, módszertani leikészülésükben a pártoktatás igényessége és színvonala állandó emelésének (ltját keli látni, és hang súlyozni kell munkájuk társa dalmi jelentőségét.“

A politikai képzés

Ma már elmondhatjuk, hogy a politikai művelődési házak lektorcsoportjainak számszerű kiépítése befejeződött. a pártoktatás stabil rendszere olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a párttagok és tagjelölteik differenciált besorolása a párt- oktatásba, a pártaktíva és funkcionáriusaink magasabb sziten való politikai felkészítése, a munkások és a szövetkezeti földművesek politikai képzésének fokozása, valamint a lektorok és a propagandisták magas színvonalon való felkészítése.

Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy ahol körültekintően végeztek a lektorok és propagandisták kiválasztását, ott számbelileg is kiépített lek- torcsoporloik állnak rendelkezésre, és nincs semmi akadálya annak, hogv a CSKP KB Elnöksége által 1977-ben meghatározott feladatot teljesítsék. Ez abban fejeződik ki, hogy 1981-ig a járási pártbizottságok lektorainak a marxizmus—leninizmus esti egyetemének szintjén kell elsajátítaniuk a marxizmus—leninizmust.

A tartalmi felkészülés mellett jelentős helyet foglal el a lektor és a propagandista módszertani felkészítése. A politikai művelődési házak mellett létrejöttek a pártoktatás módszertana elsajátításának feltételei. Bár az e kérdéssel foglalkozók még csak a kezdet kezdetén vannak, mégis feltételezhető, hogy a következő években egyre jelentősebb szerephez jut a lektorok ilyen irányú képzése.

Mivel a lektor és a propagandista központi helyet foglal el a pártoktatás rendszerében, szükséges, hogy nagy figyelmet szenteljünk személyének, személyes tulajdonságainak, jellemének, beszédkészségének.

A lektor és a propagandista a párt politikája és ideológiája terjesztésében hármas feladatot hajt végre. Az első helyet a politikai szerep tölti be. Ez abban nyilvánul meg, hogy a hallgatók a lektorra mint a párt képviselőjére, mint a párt szócsövére tekintenek. A lektor e szerepéből kiindulva a CSKP KB Elnöksége állandó jellegű feladatként tűzte a párszerveik és -szervezetek elé, hogy a lektort rendszeresen tájékoztassák a pártszervek és szervezetek politikai, gazdasági és más irányú feladatairól, elegendő tájékoztatási anyaggal lássák el abból a célból, hogy hallgatóit meg tudja szerezni a párt politikája és programja teljesítésének.

A személyes tulajdonság

A lektor nevelői szerepe elsősorban fellépésében jut kifejezésre. Tisztában kell lennie azzal, miszerint a haligató nagyon gyorsan megérzi, hogy a lektor csupán a marxista irodalom ismerője, vagy amit mond, az saját meggyőződése is. Nevelői szerepe bonyolultabb jelenség, mint oktatói szerepe.

A lektor kiválasztásakor felmerül a kérdés, milyen személyes tulajdonságok szükségesek a sikeres lektori tevékenységhez, ahhoz, hogy természetes tekintélyre tegyen szert, és jó eredményeket érjen el. E tulajdonságok közül az első helyen kell kiemelni az eszmei aktivitást, vagyis azt a tulajdonságot, hogy marxista—leninista pozícióból meg tudja magyarázni az ember helyét a világban, a világhoz való viszonyát, az emberek közötti kapcsolatokat. A sikeres lektori tevékenység szempontjából továbbá fontos, hogy milyen kapcsolatokat tud kiépíteni hallgatóival, milyen a segítőkészsége. Nagyon fontos, hogy ne legyen túlterhelve más funkciókkal, hogy személyes, családi és munkahelyi problémái ne vonják el figyelmét ettől az igényes munkától. Az sem lebecsülendő, hogy a lektori tevékenység állandó továbbképzést igényel, hogv állandóan szemmel kell követnie a sajtót, a tudományos folyóiratokat, a marxizmus—leninizmus elméleti kérdéseivel folgal'kozó tudományos irodalmat.

L

enin a lektori tevékenységgel kapcsolatosan ezt mondotta, hogy egyszerűen és érhetően kell tudni beszélni, hogy az előadó beszéde a tömegek számára érthető legyen (a lektornak) el kell vetni a betanult kifejezéseket, ütegen szavak, a megszokott, kész, de a néptömegek számára ismeretlen és érthetetlen jelszavakat, a definíciók és következtetések „nehéztüzérségét“. Tudni kell frázis, kiabálás, és számok halmaza nélkül megmagyarázni a szocializmus igazát, sikerét.

PfiK VENDEL,

a CSKP KB dolgozója

Á fiataí pártelnök

A kerületi pártbizottság új tagja

l«7ft

VI 3

5

Egri Gábor elvtárs, akit a legutóbbi kerületi pártkonfe- rencián megválasztottak a kelet szlovákiai kerületi pártbizottság új tagiává, érettségi után a kassai f Košice) Szovjet Hadsereg Gépgyárban dolgozott konstruktőrként, maid bevonult katonának. Határőrként szolgált. Tegyük hozza, példásan, s ezzel kiérdemelte a katonai egység pártszervezetének bizalmát is. Felvették a párt soraiba.

Amikor hazatért, nem kényelmes irodában keresett munkát. Mindig érdekelték a gépek, különösen a mozdony. Tisza- esernőben pedig akkortajt is szükség volt ilyen fiatal kommunistákra. Oda szegődött. Volt lakatos, villanyszerelő, mozdonyjavító technikus, majd mozdonyvezető. Közben megnősült, őrös (Strážné) községben inkik élettársával és két gyermekével.

Jó „talajba“ került a nemes mag, amelyet édesapja, felnevelése idején elhintett tudatában. Egri Gábor elvtárs, érettségi bizonyítvánnyal, pártigazolvánnyal a zsebében, megfő gadva az atyai tanácsokat, becsületes munkásemberként dolgozik. Idősebb fis fiatalabb társait neveli, oktat ia a mozdonyvezetés fortélyaira.

Közben, több mint hét esztendőn át, ellátta az üzemi pártbizottság alelnöki tisztséEgri Gábor f I. Onofrey felv.)

gét, az ideológiai munkát irányította. Tisztséget töltött be a SZISZ ben, a szakszervezetben Az évzáró taggyűlésen megválasztották a fűlőház pártszervezetének elnökévé. Tagja a kassai üzemi pártbizottságnak. Néhány hete pedig már a keletszlovákiai kerületi pártbizottságnak is.

— Nagy megtiszteltetést jelent számomra, hogy részt vehettem a kerületi partkonferencián, melyen Kelet-Szlovákia kommunista küldöttei értékelték a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak megvalósításában elért eredményeket és új feladatokat tűztek ki. Az irántam abban megnyilvánuló bizalmat, hogv megválasztottak a kerületi pártbizottság tagjává, igyekszem becsületes, elkötelezett munkával meghálálni, példát mutatni munkatársaimnak. Ügy akarok dolgozni, hogy hasznára lehessek szocialista társadalmunknak.

A fiatal pártelnök politikailag tovább képezi magát. Tavaly elvégezte a Marxizmus— Leninizmus Esti egyetemét. A pártszervezet tevékenységéről — melynek száztizenöt tagja van — az elnök így nvilatko zik:

— Örömmel elmondhatom, hogy a mi pártszervezetünk sikeres munkát végez többek között annak érdekében is, nogy állandóan erősödjön a konunu nisták és pártonkívüli dolgozók kapcsolata. Egyik legfon tosabb feladatként kezeljük a jiárton belüli politikai ólet színvonalának emelését, a párt vezető szerepének érvényesítését. Pártszervezetünk az utóbbi Időbeli ötvennyolc úi taggal bővült, s csupán két év alatt tizenhat fiatalt vettünk fel a tagjelöltek soraiba. Pártszervezetünk tagjai aktívan kiveszik részüket a politikai és társadalmi munkából. Mi. fiatalabb kommunisták tudatában vagyunk annak, hogy mire kötelez elődeink példája öntudatosan. elkötelezetten kell elvégeznünk mindazt, amivel pártunk és társadalmunk megbíz.

KULIK GELLÉRT

K

# J * * H ti W

et uj könyv

Vlagyimir Konviszár: A prágai konferencia

Nemcsak az oroszországi, hanem a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is fontos esemény zajlott le Prágában 1912. január 5-e és 17-e között. Itt és ekkor ülésezett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt VI. üsszoroszorszá- gi konferenciája. Vlagyimir Konviszár: A prágai konferencia című, a napokban megjelent dokumentumregénye e korszakos jelentőségű tanácskozás előzményeit és eseményeit eleveníti meg.

Az a körülmény, hogy az 1905 ös forradalmat követően a bolsevikok és a mensevikek az egységes Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártban formálisan egyesültek, sajátos helyzetet teremtett, és meghatározta a bolsevikok párton belüli feladatait.

A bolsevikok akkoriban arra törekedtek, hogy megtisztítsák a pártot az opportunistáktól. A likvidátorok, a trockisták és a békítgetők kétségbeesett kísérletei, hogy meghiúsítsák a prágai konferenciát és megakadályozzák a pártnak a bolseviz- mus elvei alapján való egybe- forrását, kudarcba fulladtak. A prágai konferencia — számos helyi pártszervezet képviselőjének a részvételével — ülésezett és kizárta az OSZDMP-ből a likvidátorokat, az elhajlókat. A konferencián elfogadott határozatok nagy jelentőségűek- nek bizonyultak Oroszországban a demokratikus és a szocialista forradalom szempontjából is.

Az OSZDMP VI. összoroszor- szági konferenciája nagy figyelmet fordított a taktika kérdéseire. Megállapította, hogy erősödik a tömegek forradalmi hangulata. Több határozatot hozott az új típusú proletár párt építésével kapcsolatos további feladatokról és Oroszország forradalmi fellendülésének irányításáról. Felszólította a párt- szervezeteket, hogy erősítsék az illegális sejteket és szervezzenek egyre újabb sejteket úgy, hogy ezeket a különféle legális munkásegyesületek szerteágazó hálózata vegye körül. A prágai konferencia mint a párt legfelsőbb szerve megválasztotta az OSZDMP Központi Bizottságát (a Központi Bizottság élére Lenin került), ugyanakkor megvonta a mérlegét a bol- sevikok és a mensevikek közötti harc egész történelmi szakaszának, megszilárdította a bolsevikok győzelmét, biztosította azt. hogv az OSZDMP

zászlaja továbbra is a bolsevikok kezében maradjon. A tényleges egység eredményeképpen meggyorsult u párt helyes irányú fejlődése, megnőtt a forradalmi harcban betöltött szerepe. Az opportunista tehertől: a mensevikektől és a többi elhajlóktól megszabadult párt élére tudott állni a munkásmozgalomnak és fellendítene a forradalmi tömegharcot. j Az 1912-es prágai konferencia tanulságait a most tíz éve lezajlott prágai események évfordulója alkalmából különösen időszerű felidézni, átgondolni.

Lenin a prágai konferencián hozott határozatokat értékelve 1914-ben, így irt: „Oroszországban már több mint két éve,

1.912 Óta nincs jrakci^zás > a szervezett marxisták között, nem folyik vita a taktikáról az egységes konferenciákon , és kongresszusokon. De teljes az elkülönülés a párt és a likvidál torok között, amióta a párt. 1912 januárjában hivatalosan kijelentette, hogy a likvidátorok nem tartóznak hozzá.“

Az első világháború küszöbén a nemzetközi munkásmozgalomban a forradalmárok egyre élesebb harcot vívtak az opportunisták ellen. E harcból — egyebek között a prágai konferencián — az orosz bolsevikok is példásan kivették a részüket. A sok máson kívül a prágai konferencia ezért is foglal el fontos helyet a nemzetközi munkásmozgalom történetében.

A kötet szerzője a prágai napokat líraian eleveníti meg és többek között így ír: „Lenin a konferencián mondott örömteli, optimista záróbeszédével, amelyet áthatott a munkásosztályba és pártfába vetett hit, fellel- kesítette a küldötteket... V^ lamennyien érezték, hogy végre megérték azt a napot, aniikor új távlatok, biztató lehetősének nyílnak előttük. És alighar m valamennyien arra gondoltak, hogy Oroszor. zág forradalmi proletariátusa mától fogva hálával emlékezik majd Prága városára. Az a segítség, amelyet a cseh szociáldemokraták az orosz bolsevikoknak nyújtottak, az internacionalista kötelesség- teljesítés ragyogó példája .. .. Igen, teljesítették a harci fel- adatott“

A számos, eddig ismeretlen adatokat is tartalmazó — a Népszerű Történelem című sorozatban megjelent — dokumentumregényt Dalos György fordította magyarra, és a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg.

Pozsonyi Tivadar: Erőd a Moldván

Űjabb kötettel gazdagodott a magyar ellenállói: és antifasiszták tevékenységéről szóló irodalom. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent Pozsonyi Tivadar: Erőd a Moldván című műve. A közel háromszáz oldalas, tudományos Igénnyel írt munka öt részből áll és a Történelmi előzmények, Az 1. hegyivadász híradó zászlóalj szembefordul a németekkel és bekapcsolódik a cseh—morvaországi ellenállási mozgalomba, Dél-Csehország 1945 tavaszárT, Antifasiszta parttzánakciók Týn nad Vltavouban 1945. május 10-ig és Az antifasiszta harcok befejező eseményei Týn nad Vltavouban című fejezetekben tárgyalja a témát. Az Erőd a Moldván tulajdonképpen azt mondja el, hogy az I. hegyivadász híradó zászlóalj hogyan csatlakozott Týn nad Vltavou városban és környékén a délcsehországi hazafiak ellenállási mozgaImához, és milyen anti fasiszta fegyveres harci ak ciókban vett részt. A szerző amint a kötet bevezetőjében maga is kiemeli: a megtörtént eseményeket lehetőleg az alap vetőnek tekintett levéltári, irat tári ós más dokumentumokkal valamint eredeti korabeli fény képekkel támasztja alá.

Hogy mi történt 1945 májusá ban az említett csehországi vá rosban, és hogy a cseh haza fiák. magyar katonákkal az ol dalukon hogyan szálltak szem he a fasizmussal, és a második világháború végén, a nehéz na pokban. miként kovácsolódott össze a csehszlovák—magvar fegyverbarátsá^nak az egyik nagyon szép példája, azt első sorban Somogyi Mátyásnak, lapunk prágai munkatársának a magyar ellenállók harci cselekedeteiről az Üj Szóban, az 1> odaírni Szemlében és a másutt publikált cikkeiből, méltatásaiból tudjuk. Pozsonyi Tivadar kötetet — aki gvakran hivatkozik Somogyi Mátyás és írásaira — azért olvastuk mégis érdeklődéssel, mert a szerző egyrészt összefoglalja a Týn nad Vltavou-i eseményekkel kapcsolatos eddigi kutatások eredményét, másrészt, mert, mint az akkori küzdelem egyik résztvevője, személyes tapasztalatokkal gazdagítja, egészíti ki a csehszlovák—magyar antifasiszta fegyveres akciókról és a csehszlovák—magyar barátságról szó'ó eddigi ismeret- anyagot.

A személyes emlékeket bőven idéző kötet személyes emlékkel zárul: „A felszabadulás

10. évfordulója alkalmából az egykori magyar partizánok 25 tagú delegációja kereste fel a közös harcok színhelyét és rótta le kegyeletét a husi halált halt baj társak emlékműve előtt... lólesőn állapítottuk ’i>eq. hogy az 1945 ben megun-. lósult fegyverbarátság és közös antifasiszta partizánharc naplóinkban a népeink közöm barátság fejlesztésében és a szocializmus építéséért folytatott közös erőfeszítésben talátta meg folytatását *

Pozsonyi Tivadar munkája hasznos vállalkozás Új érték kel gazdagítja az anMfasizmus- ról szóló irodalmat rgvben elősegíti. hogy példáira gondolva, példái felhasználásával tovább erősödjék a csehszlovák —magyar barátság.

BALÁZS BÉLA