Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-28 / 176. szám, szerda

Megváltozott az élet t ÓBB SEGÍTSÉGET VÁRNAK A FIATALOKTÓL Csicser (Cicarovce) N.igyka- postól (Veiké Kapušany) mind­össze öt kilométernyire fekszik a Latorca felé terjedő Nagy­erdőben kiemelkedő halmokon, melyeket ott Gorondnak vagy Molyvának neveznek. Csicser már a történelem előtti idők­ben lakott terület volt. Hogy kik lehettek lakói, arról a kró­nika se tud pontosat mondani. Bronz eszközeiket, ereklyéiket a humuszba temetve hagyták ránk örökségül, melyek közül azóta az építkezések közben több a felszínre került. Ezeket ma múzeumok őrzik, többek között a Magyar Nemzeti Mú­zeum is őriz három bronzsar­lót, kilenc kardpengét, három karperecet, két karikát és még több értékes tárgyat. A Sztáray Kódex 1284-ben említi először Csicsert Chechor néven, de a XV. században már Csicserként jegyzik fel. Ekkor a Csicsery földbirtokos család uralja a falut. Utoljára gróf Lónyai tulajdona volt. így Csi­cser község szociális összetéte­lét is erősen meghatározta a feudális földesúri viszony. A lakosság többsége még a szá­zadforduló után is zsellér vagy törpebirtokos volt. Érdekes, hogy a húszas években a lakos­ság száma 1800. A harmincas, negyvenes években uralkodik el itt is az egyke divata, hogy a nehezen szerzett néhány hold földet ne kelljen sokfelé osz­tani. Ma két-három gyerek föl­nevelésére vállalkozik egy csa­lád. így még mindig tartja ma­gát a négyosztályos iskola. De időzzünk el még egy kö­veset a nem Is olyan távoli múltnál, hogy jobban megért­sük a mát. Az 57 éves Deák Péter, a hnb elnöke mondja: — Csicserben nagyon serény nép lakik. Ahogyan itt mond­ják: az embernek nincs ideje élni. Nem csak a mindennapi­ért dolgozott régen se, attól mindig többet akart. Csak így emelkedhetett ki néhány évti­zed leforgása alatt az évszáza­dos zselléri sorból, s mutathat­ta meg, hogy mire kér»f»>? a mn­ga gazdájaként. Ma már kor­szerű, három-négyszobás csalá­di házak épülnek, minden má­sodik ház udvarán garázs van, 96 a személygépkocsik száma. Ha csak a külső szerint íté­lünk, akkor is szép falukép tá­rul elénk. Valamikor Csicsert sártenger borította. Esős idő­ben, de kivált ősszel gólyalá­bon közlekedtek az emberek, gumicsizma akkor még nem volt. — Udvarolni is azon jártunk — mondja az elnök. — Villany se volt, így a gödröket nem kerülhettük ki. ha beleléptünk, elvesztettük az egyensúlyt, s elterültünk a sárban. Ilyenkor aztán várhatott a lány. Igen, ez is a múlt volt. Ma Csicsernek minden utcája por- talanított. A számok azt mutat­ják, hogy a falufejlesztésben nagy lépést tettek előre. 1957- ben felépült az öttantermes is­kola, 1965 ben adták át az egy­szintes új művelődési házat, háromezer méter utat portala- nítottak, épült 1750 méter gya­logjáró, teljesen átépítették a villanyhálózatot. Ez év szep­temberében adják át a 60 férő­helyes óvodát. A falu parkosí­tását és a zöldsávok létesítését egyelőre nem valósíthatják meg, mert a szövetkezeti tagok istállóiból 46 tehén jár ki na­ponta a főutcán keresztül a le­gelőre. S ehhez még ragaszko­dik a tagság. S a köznek is haszna van belőle. Tavaly is 27 ezer liter tejet adtak el. Bár a kezdetben említett feudális viszonyok maradványa még mindig sokáig éreztette visszahúzó hatását, ma már itt is az általános jóiét a megha­tározó. A helyi Vörös Zászló Efsz-ben a kereső lakosságnak csak egyharmada dolgozik, a többi a környező ipari közpon­tokban talált munkát. Kevés az olyan család, amelyből ne dol­gozna valaki az iparban, így a családok havi jövedelme meg­haladja a hatezer koronát. íme kettő az összegyűjtött vélemén vekHő’ * „Visszajövök maid, és emlékezem“ Ez már nem az „ősi skóla“. Oj köntösében a közgazdasági szakközépiskola a város éke lett, Rimaszombat (Rimavská Sobota) impozáns újdonságai­nak is egyik legszebbike. S bár „Batyiban“ találhatunk még né­hány iskolát, a város legújabb kori történetében — ha szán­nánk rá egy rövid fejezetet — mégsem elsősorban azok kap­nának helyet. Mindig is a „ké­ri“ jelentette a rangot. Megújít­va is régi hitével, magabiztosan emelkedik a Cukorgyári utca sarkán. Múltat, emléket keresni ugyan próbálgathat az elme a képzelet útjain is — ha van elég mersze a nekirugaszkodás­hoz — ám az sohasem ugyanaz. Mi pótolhatná a személyes ta­lálkozást? Örömöt, bánatot, csínytevést együtt kell újra megélni, visszapergetve az időt, előkeresve a régi arcokat. So­kadszor és ismét Pilinszky so­ra kell, hogy eszembe jusson a régi arcok között kutatva: Visszajövök majd és emléke­zem. S akár a szép versben, az érettségi találkozón is a mö­göttes a fontos: a sokszor suta és esetlen szavak mit takar­nak? Ott van-e mögöttük, ben­nük a múlt minden parányi rezdülése? Takargatjuk-e egy­kori énünket, vagy éppen az lesz a fogódzó? • • ft Valóban, ez már nem ugyan­az az iskola. Bármily banális: öt év alatt sok minden képes megújulni, megöregedni. Fi­gyeljük egymást. Vizsgálgatjuk, kinek nyomott látható bélye­get arcára az idő. öregedő és ifiodó arcok. Magatartáspróba. Könyvelés iog, statisztika, po­litikai gazdaságtan jelentenek-e mée va'amit? Tartozunk-e va­lamivel 9 hánvunkban van meg a törlesztés igénye — Tompa Mihály, Blaha Lujza, Ferenczy István s a többi neves irányá­ban? Eljöttek-e a komáromiak? Mi újság a bodrogköziek körül? A gyűjtőlencse alatt élesednek és homályosulnak a pontok. Akad öregedő arc is. Nem -is a külső vonások rajzolatai, a belsőké fakultak meg ítt-ott. Többen ruhát cserélnek estére, s fizetésükkel kezdik az azóta eltelt időt jellemezni. Van olyan is, akivel most is beáll­hatnánk Kutuzov jelképes se­regébe, mint akkor, a hétszáz éves város ünnepén. • • • Két évig tartoztunk össze. Magyar gimnáziumokban vég­zett növendékek — a középis­kola szakosító osztályában. Ki mekkora szaktudásra tett szert, az azóta eltelt öt év igazolta. Van közöttünk, aki hátat fordí­tott a közgazdaságnak, van, aki — a döntő többség — maradt. Van, aki most is tanul, levele­ző tagozaton végzi a főiskolát. Egy lány Budapestre került, neki, mint mondja, nehézséget okozott a szakterminológia. Azóta belejött, különösebb problémák nélkül érvényesül az itt szerzett tudással. Nehéz lenne, s tán nem is lenne igazságos külön foglal­kozni itt néhány emberrel. Hisz a legtöbbjük becsületes, szor­gos munkával igyekszik helyt­állni a társadalom, a gazdasági élet különböző posztjain. Egyi­ket se kisebbítse a másik ki­emelkedése. Az idők során lesz még alkalom erre is. • • • Vén diák? Örökifjú? Döntse el ki-ki magáról, hová tarto­zik. A Rimaszombati Közgazda- sági Középiskola növendékei nem panaszkodhatnak tanáraik­ra. Jő szakembereket adtak ki a kezűk alól eddig is, s re­méljük ezután is KÖVESDI KAROLY — Sok minden megváltozott itt, kérem. Ha az apám Tel kel­ne a sírjából, rá se ismerne a falura. Nekem is van új házam, személygépkocsim. Az apám még zsellér volt — mondja Bodnár bácsi, egy villanytelepi munkás. — Három fiam van. A férjem gépkocsivezető, apu és anyu nyugdíjas, de még dolgoznak a szövetkezetben. Van úgy, hogy nyolc-kilencezer korona is összejön havonta. Nagykapo- son építünk új házat — dicsek szí Vaszily Józsefné. Ha ma valaki elkezd Csi­cserben kérdezősködni, köny- nyen megtudhatja azt is, hogy nemcsak a falu képe és az em­berek élete változott meg lé­nyegesen, hanem a művelődés­hez való viszony is. A falu fia­taljai az ötvenes években tet­ték meg az első lépéseket a tudományszerzés felé. Az érett­ségizettek száma itt is több tu­catnyi. Egyetemi és főiskolai diplomát pedig 18-an szereztek, jelenleg öten járnak egyetem­re. A falu fiataljai esztrádmű- sorokat tanulnak be és adnak elő. 380 olvasója van a helyi könyvtárnak. A felszabadulás előtt csak néhány újság járt a faluba. Ma 132 Új Szó, 116 Sza­bad Földműves, 19 Hét, 15 Nő és 12 Új Ifjúság jár. Tehát a korszerű, kulturált faluvá válás mindenképpen bi­zonyított. Ám a hnb elnökének arcán mégsem simultak el tel­jesen a gond redői, mert van még lemaradás, amit be kell hozni. — Szeretnénk — mondja —, ha egy-két éven belül Csicsert is rákapcsolnák a bodrogközi vízvezeték-hálózatra. Űj bevá­sárlóközpont Is kellene. Ter­vezzük egy új sportpálya és a gyalogjáró továbbépítését. Ezekhez a saját erőnkből is hozzá kell járulnunk. Vagyis a lakosságnak az eddigieknél sokkal több társadalmi munkát kell vállalnia, kivált a fiata­loktól várunk nagyobb segítsé­get. Az 'édesanyák az óvoda építésénél példát mutattak a közös munka vállalásában, ha ezt teszik majd az édesapák és fiaik is, akkor falunk tovább épül és szépül. TÖRÖK ELEMÉR ADÁSVÉTEL KÖSZÖN ETNYILVÄN ÍTÄS ■ Eladó csaladí ház kerttel Du- naszerda helyen (Dunajská Stre­da) a termálfürdőhöz közel. Azonnal beköltözhető. Cím a hlr- detőlrodábari. Ú-793 ■ Kiadó kertes családi ház Holt­áén, Losonc I Lučenec) mellett, jelige: Megegyezünk. Ü-80ÍJ ■ Eladó komplett, világos fénye­zett ebédlő 047 es típusú és Caten 10(1 literes hűtő. Árban megegye­zünk Telei'mi Hrattslava 648-831. 0 812 ■ Eladó 2ű méhcsalád kaptárok­kal és teljes felszereléssel. Id ňilkó Kálmán, Alsópéter (Dolný Peter | 18. komárnói járás. Ü 815 ■ A legdrágább édesapának, I v a n c s i k Pálnak, Macháza 1 Macov I, f>0. születésnapja és egyben név­napja alkalmá­ból hosszan tar­tó boldog életet kívánnak tiszta szívből lányai, vejei és 9 unokája Ü 704 ■ Drága jó édesapánknak. Vajda Gézának, Ekecs (Okočj 89. születésnapjára szívből gratu­lálunk, további jó erőt és egész­séget kívánnak szerető fial. menyei, 13 uno­kája és 4 dédunokája 0-779 fl Drága jő édesanyánknak, anyósnak, nagymamának és déd nagymamának, űif. Puha Cecíliának. Kisfalud (Vieska | 80. születésnapja alkalmából szívből gratulál és további jó egészséget kíván fia, menye, unokái és déduno kál 0 808 fll Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, akik részvétükkel, vírágadomá- nyaikkal Igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat és elkísérték utolsó útjára felejthetetlen drága édesapánkat és nagyapánkat, Kovács Károlyt a pozsonypüspökl (Podunajská Risku|tice) temetőbe, akit a ke­gyetlen halál 1978. június 16-án 66 éves korában ragadott ki sze­rettei köréből. Gyászoló leánya Erzsi, vejo Lajos és unokái Ü 813 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét a barátoknak, szomszédok­nak. Ismerősöknek, a Dunaszerda- helyi (Dunajská Streda J Nemzeti Bizottságnak, az utcai pártszerve­zet képviselőinek, a Dunaszerda­helyi ORO képviselőinek, a ki­lencéves alapfokú iskola tanulói­nak, valamint mindazoknak, akik 1978. június 16-án elkísérték utol­só útjukra a dunaszerdahelyi vá­rosi temetőbe drága jó szülein­ket. nagyszülőinket és dédnagy- szüleinket, Kékesi Ferencnél és Kékesi Ferencet, és részvétükkel, vlrágadományaik- kal enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló leányuk, vejeik, uno­káik és dédunokáik 0 814 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazon rokonoknak, is­merősöknek, akik 1978. május 7-én elkísérték utolsó útjára a 38 éves koráhan hirtelen elhunyt legdrágább férjet, édesapát, Raján Györgyöt a vásárúti temetőbe, koszorúik­kal és virágokkal Igyekeztek eny­híteni mély fájdalmunkat. Szerető felesége, gyermekei Laci, Angéla, Gyurika, Marika 0 788 Hirdessen Ön is az ŰJ SZÓ-ban3 A Bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek. a Munkaérdemrend és a Klement Gottwald Érdemrend tulajdonosa felvesz: 9 16- életévüket betöltött nőket viszkozafonal-kikészítoknek (kétmüszakos munka) 0 18. életévüket betöltött nőket a polipropiléngyártásba (háromműszakos munka) 0 női kisegítő munkaerőket üzemi konyhákba és étkezdékbe, takarítónőket 9 szakácsokat, pincéreket, felszolgálónőket AZ ÉPÍTKEZÉSI RÉSZLEGRE: # kőműveseket, ácsokat, segédmunkásokat (diákokat brfgádmunkára is) — különélést pótlékot fizetünk és megtérítjük az útiköltségeket % lakatosokat, esztergályosokat, szerszámkészítőket, víz* és gázszerelőket, gépkarban* tartókat, villanyszerelőt, asztalost telefon-, telefonvezeték- és rádiószerelőt O lányokat a telefonközpontba telefonkezelőknek (betanítjuk őket) # rakodómunkásokat és vasútiberendezés-karbantartókat 9 brigádosokat hétvégi munkára, előre meghatározott időszakra is # nagyobb számban 18. életévüket betöltött diákokat brigádmunkára a vegyipari és a kisegítő üzemekbe kedvező fizetési feltételekkel június 10-től október 1-ig # önálló anyagbeszerzőt, vezető raktárost és raktári munkásokat A TERVEZÉSI OSZTÁLYRA: 0 önálló tervezőket # erősáramú villanyszerelőket önálló tervezőknek szakközépiskolai vagy főiskolai végzettséggel & önálló tervezőt (sztatikust) főiskolai végzettséggel 9 önálló rajzolókat (nőket) általános középiskolai, vagy alapiskolai végzettséggel 9 titkárnőket Hajadonoknak és nőtleneknek szállást biztosítunk a munkásszállóban. Étkezni lehet az üzemi étkezdékben és az egyes munkahelyek hidegkonyhás büféiben. Belépéskor a következő okmányokra van szükség: személyazonossági igazolvány, egész­ségügyi ív, elismervény a ledolgozott évekről, katonai igazolvány, a dolgozók nyilván­tartásához szükséges adatokat tartalmazó ív. BŐVEBB TÁJÉKOZTATÁS A VÄLLALAT SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN KAPHATÓ. TELEFON: 397, 20 41 ES MELLÉK. A vállalathoz a főpályaudvarról a hármas, a város központjából pedig az ötös és a hetes villamossal lehet eljutni. 0f 88 ti] SZÓ 1978. VI. 28. 6

Next

/
Thumbnails
Contents