Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-23 / 171. szám, péntek

Egység, megfontoltság! elszántság! NEGYVEN ÉVVEL EZELŐTT N égy évtizede, 1938 máju­sának első felében nagy­mértékben növekedett a köz­társaság védelmére kibontako­zott népi mozgalom ereje. A dolgozók tüntetéseken és vá­lasztási gyűléseken követelték: a kormány haladéktalanul és energikusan szálljon szembe a fasisztákkal, s egyúttal kifejez­ték a határvidékek antifasisz­táival való szolidaritásukat. A kormányhoz az üzemekből nyilatkozatok és küldöttségek érkeztek, a dolgozók követel­ték a fegyveres Henlein-bandák azonnali feloszlatását és a fa­siszták elleni kemény fellépést. Nagy tüntetésre került sor Br­nóban és Ostravában. Észak- Csehországban a cseh és a né­met bányászok együtt sztráj­koltak. A népgyülésekkel egyidejű­leg az értelmiségiek is külön­féle akciókat szerveztek. Mint­egy háromszáz híres szellemi dolgozó írta alá azt a nyilat­kozatot, amelyet május 15-én adtak ki. A manifesztum fel­szólított mindenkit a köztársa­ság és a demokratikus jogok védelmére, tiltakozott a Cseh­szlovákia belügyeibe való kül­földi beavatkozás ellen. Rövid időn belül egymillió személy írta alá a nyilatkozatot. A néptömegek nagy nyomá­sára és a helyzet kiéleződése következtében a csehszlovák kormány kénytelen volt lépé­seket tenni az ország védel­mére. Mindenekelőtt a köztár­saság katonai védelméről kel­lett gondoskodni, mert a fasisz­ta csapatok Csehszlovákia el­leni támadásának veszélye köz­vetlenül fenyegetett. A néptömegek nyomására és annak bizonyítása céljából, hogy valóban komo­lyan törekszik az ország vé­delmére, a kormány részleges mozgósítást rendelt el. A moz­gósítás gyorsan lezajlott, s nagymértékben növelte a cseh­szlovákiai demokratikus erők öntudatosságát. Az akció nagy­mértékben meglepte a német fasisztákat, sőt angol és fran­cia kormánykörökben is meg­lepetést okozott. Ez a helyzet rendkívül ve­szélyesnek látszott az uralkodó osztály számára. Az angliai uralkodó körök is veszélyez­tetve látták közép-európai tö­rekvéseik sikerét. Attól tartot- tag, hogy Csehszlovákia nem politikai tárgyalások, hanem erőszak útján kerül a német érdekszférába, ezért a nyugati nagyhatalmak azt követelték, hogy Csehszlovákia vonja visz- sza a mozgósítási rendeletef. Amikor Csehszlovákia léte veszélybe került, egyedül a Szovjetunió ajánlotta fel, hogy hajlandó következetesen telje­síteni a szövetségesként Cseh­szlovákiával szemben vállalt kötelezettségeit. A csehszlovák hadsereg rész­leges mozgósításának jelentő­sége nemzetközi méretű volt. Ez az energikus lépés megret­tentette a fasisztákat és meg­teremtette a feltételeket ahhoz, hogy új helyzet alakuljon ki nemcsak Csehszlovákiában, ha­nem egész Európában. Cseh­szlovákia példája megmutatta, hogy a fasiszták ellen csak az energikus fellépés hatásos. Csakhogy a nyugati hatalmak egyetlen kormánya sem volt hajlandó felhasználni ezt a ta­pasztalatot, hanem további en­gedményeket tettek a fasisz­táknak. M íg 1938 májusáig úgy- ahogy el lehetett hinni, hogy a nyugati nagyhatalmak olyan közép-európai rendezés­re törekszenek, amely megőriz­né Csehszlovákia területi egy­ségét és önállóságát, 1938 má­jusa után már minden út a ka­tasztrófához vezetett. A brit diplomaták nyomást gyakorol­tak a csehszlovák kormányra, hogy továbbra is tartsa magát London tanácsaihoz, és szokja meg azt, hogy Csehszlovákia ügyeiről külföldön döntenek. Már 1938 májusának második A fasizmus a haladás és a béke ellensége KIÁLLÍTÁS PRÁGÁBAN A 1978. VI. 23. müncheni árulás 40. és Lidice tragikus pusztu­lásának 36. évfordulója alkal­mából megnyílt kiállítás — a CSKP KB, az Antifasiszta Har­cosok Országos Szövetsége és a prágai Klement Gottwald Múzeum közös rendezvénye — meggyőzi a látogatót, hogy a fasizmus nem csupán a máso­dik világháború kísérőjelensé­ge. Más formában ugyan, de ma is veszélyezteti a békét, békés építő életünket. A 74 panelen bemutatott két­száznál is több fénykép, do­kumentum, térkép és a többi emléktárgy a fasizmus borzal­mait és az ellene folytatott harcot idézi fel a húszas évek­től kezdve napjainkig. A kiállí­tási tárgyak köfct olyanok is vannak, amelyekkel ezúttal elő­ször találkozunk. Ilyen például a pankráci íegyház kivégzése­ket tartalmazó könyve, a bu- chenwaldi koncentrációs tábor­ban nyilvántartott cseh foglyok névsora, vagy a kár a CSKP illegális központi bizottsági dolgozóinak nélkülözhetetlen segítőtársa — a sokszorosító­gép. Az egyik fénykép a virágzó petríni parkban játszadozó gyermekeket örökíti meg. L. 1. Brezsnyev kísérőszavai szerint „A béke rendkívüli érték. Nagy szerencse az a tudat, hogy vér­ontás nélkül, biztonságban él­hetünk, hogy nem kell tarta­nunk a bombázásoktól, hogy gyermekeink nem ismerik meg a háború borzalmait*. Az egyik szobor egy gyermeket ábrázol fegyencruhában, amilyet a gyermekek a koncentrációs tá­borokban viseltek. A hozzáfű­zött felirat Georgi Dimitrovtól származik: „A fasizmus a dol­gozó tömegek legnagyobb el­lensége, sovinizmust és pusztí­tó háborút jelent, kísérőjelen­sége a reakció és az ellenfor­radalom“. Alfred Krupp fegyvergyáros egyik fényképe 1928-ban ké­szült. Noha a háborús bűnöst halálra ítélték, az amerikai katonai bíróság felmentette. Ezzel magyarázható, hogy egy másik fotón az ötvenes évek végén esseni villája előtt gyá­ra igazgatóinak társaságában látható. A kiállításon az 1978-ban megjelenő, az SS-fegyvereket dicsőítő folyóiratok sem men­nek ritkaságszámba, amelyek­nek hűséges előfizetői ma is az NSZK-ban élnek. Ezekkel a förmedvényekkel éles ellentétben vannak a Szov­jetuniónak 1946 óta kiadott bé­kejavaslatai, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom imperialistaellenes harca, amelyről lépten-nyomon meg­győződhetünk. A hat* részre osztott tanulsá­gos kiállítás a NOSZF jelentő­ségét hangsúlyozva felidézi a húszas évek Magyarországán és az Olaszországban dúlt, va­lamint a gazdasági válság kö­vetkezményeként Ngmetország- ban gyorsan terjedő fasizmust is. Emlékeztet Japánnak Kíná­val, Olaszországnak Etiópiával szembeni hódító törekvéseire, a spanyolországi polgárháborúra, amelyben 52 ország 34 ezer in- terbrigadistája küzdött Franco ellen. A kiállítás szemléltetően bizonyítja, hogy a fasizmus el­leni harcok legfőbb bástyája kezdettől fogva a Szovjetunió volt. A gyűjtemény kitér a nácik gaztetteire hazánkban, aláhúz­za a Szovjetuniónak a fasiz-- mus leverésében szerzett érde­meit, majd a cseh és a szlo­vák nép fasizmus elleni elszánt harcát és a Vörös Hadsereg általi örömteljes felszabadítást ismerteti. A lgéria, Vietnam és Egyip­tom példájára rámutat­va, figyelmeztet az imperialista háborúk, az agresszió követ­kezményeire és veszélyére s el­ítéli a több kapitalista ország­ban hatalomra került neofa­siszta törekvéseket, amelyekre többek közt példa Pinochet ga­rázdálkodása és a chilei kon­centrációs táborokban sínylő­dő politikai foglyok szenvedé­sei. * KARDOS MÁRTA felében ily módon döntés szü­letett olyan tényekről, amelyek hatása csak a helyzet további alakulása során érződött, arról, hogy Csehszlovákiába közvetí­tő bizottságot küldenek, és mindent megtesznek azért, hogy érvénytelenítsék a csehszlo­vák—szovjet szerződést, s nem­zetközi értekezletet rendezze­nek a Szovjetunió nélkül. A csehszlovák polgári kor­mány sem a széles néptömegek támogatását, sem az előállott helyzetet nem használta fel ar­ra, hogy feloszlassa a szudéta- német fasiszta pártot, és az ország védelmének követelmé­nyeivel összhangban oldja meg a német dolgozók problémáit. A csehszlovákiai kormány- koalíció osztályjellege miatt nem tudott szakítani a nyugati nagyhatalmakkal. Az Angliával való paktáláshoz a kormány- koalíció jobboldali és baloldali (reformista) frakciója egyaránt hű maradt. Az angol konzer­vatívok Csehszlovákia-ellenes politikájából sem a csehszlo­vák kormány, sem Beneš elnök nem volt képes levonni a ta­nulságokat. Éppen ellenkező­leg, liberális nemzetiségi poli­tikát igyekeztek kidolgozni, • csakhogy az angol kormány előtt bizonyítsák a henleinis- tákkal szemben tanúsított jó­akaratukat és magatartásukkal megelégedést keltsenek az an­gol konzervatívok körében. A köztársaság védelmezői­nek első soraiban a kommunisták küzdöttek. A CSKP Központi Bizottsága a Csehszlovákiában előállott új helyzettel kapcsolatban nyilat­kozatot adott ki, amelyben tel­jes támogatásáról biztosította az ország biztonságát, területi egységét és függetlenségét cél­zó intézkedéseket. A központi bizottság nyilatkozatában az egész néphez fordult, felhívta az emberek figyelmét arra, hogy őrizzék meg a nyugalmu­kat és a fegyelmezettségüket. A nyilatkozat felszólította az összes politikai pártokat, hogy pártérdekeiket vessék alá a bé­ke megőrzésére, a köztársaság biztonságának és függetlensé­gének védelmére irányuló erő­feszítéseknek. 1938 dereka bebizonyította, hogy Csehszlovákia népe ösz- szefogott a köztársaság védel­mére. Nőtt a kommunisták és a Szovjetunió iránti rokon- szenv. Az akkori események bebizonyították a Kommunista Internacionále azon állításá­nak helyességét, hogy a brit konzervatívok nagyobb mérték­ben veszélyeztetik a békét, mint maguk a német fasiszták. A négy évtizede történt ese­mények a nemzeti egység kér­désében is tanulságul szolgál­nak. A Csehszlovák Köztársaság — legalább is átmenetileg — ezért tudott még egy ideig fennmaradni, mert a legszéle­sebb néptömegek egységére tá­maszkodott. A kommunisták bebizonyították, hogy a népnek és a köztársaság védelmének érdekét pártérdekeik fölé tud­ják helyezni. A legfontosabb kérdés ekkor az összes mun­káspártok közös magatartása kialakításának kérdése volt. K lement Gottwald 1938 júniusának elején a köztársaság sorsáról megtartott beszédében nyomatékosan fi­gyelmeztetett erre, amikor ki­adta a jelszót: Egység, megfon­toltság, elszántság! Dr. AMALIE BITTNEROVÁ, a történelemtudományok kandidátusa A kiindulópont Bevált módszer ^ A pártbizottság és a gazdasági vezetés együttműködése örök Istvánnal, az Ebben az évben egy kollektíva T ipolybalogi (Balog nad ipíom | Üj Élet Efsz pártalapszervezetenek elnöké­vel, a szövetkezet alelnökével, a szolgáltatási részleg vezetőjé­vel elsősorban a párt munkáról beszélgettünk, de termelési kérdésekről is szó esett, s nem véletlenül, hiszen alapos párt- munka nélkül aligha érhetők el figyelemreméltó gazdasági eredmények. Az ipolybalogi szövetkezet pedig a legjobbak közé tartozik a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban. A rész­ben szakosított közös gazdaság három falu szövetkezetéből egyesült 1970-ben. Az efsz 800 hektáron gabonát, 120 hektáron szóját, 155 hektáron cukorré­pát termeszt. Szőlészete 60, kertészete 53 hektáros. A leg­nagyobb gondot az őszi beta­karítás okozza a közös gazda­ságnak. Ilyenkor ugyanis — Török elvtárs szavaival élve — szinte mindent egyszerre kell végezni. A három részlegszervezetből álló alapszervezet 54 tagú. Részlegszervezet létesült Ipoly- bologon, Ipolykeszin (Kosihy nad Ipíom) és Dolinkán. Az alapszervezet kilenctagú veze­tőségében minden részlegszer­vezetet három-három tag kép­visel. A gépjavító, a fuvarozó, az építkezési és a szolgáltatá­si részlegen, a növénytermesz­tésben, az állattenyésztésben és az egyes községek helyi nem­zeti bizottságai mellett pártcso­portokat is létrehoztak. Az ál­lattenyésztésben ahol jobbára idősebbeik dolgoznak — kevés a párttag, de szocialista mun­kabrigádok ott is működnek. A párttagok átlagos életkora most 42 év, de korábban inég magasabb volt. Tagjelölt négy van a szövetkezetben, ebből kettő nő. Nagy segítséget jelentenek a szövetkezetnek a szocialista munkabrigiádok. Az öt kollek­tíva közül négynek az élén párttag áll. A három ezüstér­mes és két bronzérmes bri­gádnak összesen 70 tagja van. megkapja az aranyfokozatot. A pártmunkában az alapszer- vezet igen fontosnak tart-ja a tagság ideológiai nevelését. A pártoktatással kapcsolatban Tö­rök István ezt mondja: — Alapfokú oktatási szerve­zetünk, s a szocialista társada­lom fejlődésének időszerű kér­déseivel foglalkozunk. Igen jól bevált a pro|;>agandisták szakosítása, ami hozzájárul az (iktatás színvonalának emelke­déséhez. Az oktatás résztvevői szívesen hallgatják az érdekes előadásokat. Pártoktató cso­portunk héttagú. Minden párt­oktató vagy elvégezte a mar­xizmus—leninizmus esti egye­temét, vagy pártoktató-lanfo- lyamon vett részt. Jómagam is előadok. Török István elvtárs a kerü­leti nemzeti bizottság képvise­lője, s 1971-től tagja a járási pártbizottságnak. — Szerintem — mondotta — a pártmunkában az egyik leg­fontosabb feladat a termelés ál­landó növelése fontosságának a megértetése. A konkrét felada­tokról sokat kell beszélni, hogy mindenki tisztában legyen vele, mi a munkája. Például konkrétan mit kell tennie a tavaszi munkák sikere érdeké­ben. Mi mindig először azt vesszük figyelembe, ml az, amit meg kell oldanunk, el kell végeznünk. Utána megállapít­hatjuk, hogy kikre számítha­tunk elsősorban azon a terüle­ten, melyen a feladatot el kell végezni. Ügy is mondhatnám, hogy behelyettesíthetjük embe­rekkel az elvégzésre váró munkát. A feladatok fontossá­gának mérlegelése a pártbizott­ság és a gazdasági vezetés kö­zös munkája. A z ipolybalogiak tehát ab­ból indulnak ki a párt- munkában, amit el kell végezniük. Hogy ez mennyire bevált módszer, azt jól végzett munkájuk bizonyítja. FÜLÖP IMRB Az érdekek azonossága A SZISZ üzenni szervezete és a szakszervezeti bizottság kapcsolata A Galántai Járás Ipari Vál­lalat üzemében két ifjúsági alapszervezet működik. Egyik a szaktamtntézetben tanuló fia­taloké, másik a már önállóan dolgozó fiataloké. Az utóbbi szervezet vezetőségének tagja, politikai felelőse Tokár Lajos elvtárs, normázó. A szervezeti élet jelenségeit elemezve meg­állapítja: — Valahányszor az ifjúság­ról, az ifjúság gondjairól, jo­gairól vagy kötelességeiről szólunk, hangsúlyozzuk a fia­talok és a felnőtt nemzedékek érdekeinek azonosságát. És ennek értelmében hatunk a szervezeti életre. Elsősorban politikai síkon nyilvánul meg az érdekazonosság. ^ Tényekkel bizonyítja ezt. Az ifjúsági szervezetnek 85 tagja van, közülük 10 párttag, 8 tag­jelölt. öt esetben az ifjúsági szervezet vezetősége volt a tag­jelöltek ajánlója, kezese. — A politikai érdekazonos­ság abban is megnyilvánul — magyarázza —, hogy az idő­sebb nemzedék tagjai a szak­szervezeti bizottság közvetlen, elvtársi segítségével biztosítják a fiatalok hatékony politikai oktatását, nevelését. Az ifjú kommunisták és a Az ipari auto­matizálási vál­lalat déüíni üzeme terme­lési programja keretében az elektronikaipar termékeinek felújításával is foglalkozik. A képen: Anna Hurková szer­számgépek nu­merikusán irá­nyított rend­szerének össze­kötő részeit szereli. (Felvétel: O. Holan — ČTK) tagjelöltek politikai képzéséről a pártszervezet gondoskodik, viszont a többiek képzését a szakszervezeti bizottság közre­működésével kétféle módon szervezték meg: a politikai alapismeretek tanfolyama, melynek 28 hallgatója van. A hallgatók zömo tagja az ifjú­sági szervezetnek, öten még nem tagjai. Másik: a politikai aktualitásokat ismertető tanfo­lyam, mely azonban jellege miatt inkább rendezvénysoro­zatnak nevezhető, mert koránt­sem az oktatáson van a hang­súly, hanem az ismertetésen. A rendezvény előadásain, be­szélgetésein és vitáin rend­szeresen 43 fiatal vesz részt. A legjobb előadók foglalkoz­nak a fiatalokkal: Orel Dezső elvtárs, a szakszervezeti bizott­ság elnöke, Július Alaksa, Ke- lecsényi Imre mérnök és má­sok. A szervezeti életben, de a fiatalok politikai képzésében is egyre jelentősebb szerepük van a vetólkedőkaiek. Kedvelik a fiatalok a politikai jellegű, tartalmú vetélkedőket is. — Fontos azonban — hang­súlyozta Tokár elvtárs —, hogy mindegyik jól szervezett, rész­letekig kidolgozott, érdekes és tanulságos legyen. Nem könnyű megszervezni, megrendezni egy-egy vetélke­dőt. A siker sok mindenen mú­lik. A rendezők politikai fel­készültségén, szervezőképessé­gén, eddigi tapasztalatán, nem­egyszer még rögtönzőképessé- gén is. Természetes tehát, hogy a szakszervezeti bizottság ezen a téren is segít az ifjúsíigi szervezet vezetőségének. Ha szükséges, még a hozzáértő, tekintélyes szakembereket, köz- tiszteletnek örvendő mestere­ket is mozgósítja a szakszer­vezeti bizottság. Beszélgetésünket azzal a ta­nulsággal fejeztük be: a nem­zedékek érdekazonossága nyil­vánvaló, de csak akkor, ha az tettekben is meemutatkozik. HAJDŰ ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents