Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-22 / 170. szám, csütörtök

MEGERTETTÉK AZ 01 FELADATOKAT BESZÉLGETÉS EGY HATAIL DISZPÉCSERREL A füloki (Fiľakovo 1 KOVOS- MALT nemzeti vállalat vezető­ségének legfiatalabb tagja Gu- lyás Imre üzemi diszpécser. Tíz évvel ezelőtt fejezte be tanul­mányait Kassán (Košice), a Magyar Tanítási Nyelvű Gép­ipari Középiskolában. A gépek iránti érdeklődését, szeretetét azonban otthonról hozta, hi­szen fél évszázaddal ezelőtt édesapja szintén itt, ebben a gyárban keresett es kapott megélhetést, munkát. Nincs könnyű dolga az üzemi diszpécsernek, hiszen az új munkacsarnokba való átköl­tözés, és a termelés álszerve­zése miatt a gyár már évek óta nem teljesíti munkatervét. — Tíz évig tartott az építés — magyarázza. — Az idén kezdtük meg a beköltözést az új munkacsarnokba, melynek alapkövét 1967-ben rakták le. Ennek ellenére tavaly már 5,6 százalékos növekedést értünk el a termelésben az előző évi teljesítményhez viszonyítva. Es ez a körülményeket figyelem­be véve szép teljesítménynek mondható. Az idén persze még igénye­sebb feladatnak kell eleget tenniük. A terv szerint a ter­melés növekedésének 25,6 szá­zalékosnak kell lennie. Ez pe­dig komoly erőfeszítést kíván a dolgozóktól és a vezetőktől egyaránt. — Nagyon megnyugtat — mondja —, amikor a műszak befejezése után látom és ér­zem, hogy megtettem minden tőlem telhetőt, és ennek lát­szatja Is van. Azl hiszem ná­lunk mindenki így gondolko­dik. Egyébként pontosan meghatá­rozott feladatköre: a gyártás irányítása, ezen belül az egyes alkatrészek legyártásának irá­nyítása, a sorozatgyártások megszervezése, beindítása. — Korábban olajkályhákat és általában folyékony tüzelő­anyaggal üzemeltethető kály­hákat gyártottunk — magya­rázza. — Zománcozásuk nem igényelt különösebb figyelmet. Most helyettük elektromos tűz­helyeket gyártunk, és zomán­cozásuk igényes feladat. Más problémát is okozott az átállás. Az olajkályhákat hajlított külső köpenyből és pontforrasztással készített al­katrészekből állítottuk össze. Az elektromos tűzhelyek gyártá­sa lefoglalja a nagy présgépek kapacitását, a nikkelezőt. Pe­dig az utóbbi egyébként is fog­lalt, igen szűk keresztmetszetű műhely a termelés szempontjá­ból Az elektromos tűzhelyekhez szükséges alkatrészeket pedig .12. automata műhelyben készí­tik, és ez a munkafolyamat is nagy figyelmet igényel. — Egyéb gondok? — Akadnak bőven. Főleg a belső szervezési hiányosságok nehezítik a munkát, de gond az is, hogy nem eléggé koordi­nált a más üzemekkel vajó együttműködés sem. Példát is mond erre. Napon­ta mintegy 500—600 000 korona értékű ELKA akkumulációs kályhát gyártanak. Az egyik héten nem volt elektromos mo­tor. Amikor megérkeztek a mo­torok, elfogyott a termosztát. Mire aránylag jó összhangú munkába kezdtek a szerelők, elfogytak a fűtőtestek. Ráadá­sul ez még külön bosszúságot is okozott, hiszen a szerviz számára is nekik kell gondos­kodniuk a fűtőtestekről. — Az a pláne ebben az ügy­ben — mondja —, hogy a ko­operáló üzemek velünk együtt ugyanahhoz a vezérigazgató­sághoz tartoznak. És persze, ilyen körülmények miatt gyár­tásunk nem egyenletes, hul­lámvölgyekből és csúcsokból áll. — fis a minőség? — Férfiasan be kell valla­nunk, hogy gyártmányaink mi­nőségén van még javítani való. így kerül szóba, hogy a mi­nőség javítása, a problémák megoldása, a nehézségek kikü­szöbölése komoly gond a szi­gorú belső ellenőrzés, a szocia­lista munkabrigádok és a mű­vezetők erőfeszítései ellenére is. Sokat segítenek azonban a kommunisták és az öntudatos pártonkívüliek. akik megértet­ték és szem előtt tartják a CSKP KB 11. plénumülésén ki­tűzött új feladatokat. — Ez miben nyilvánul meg? — A termelékenység és a hatékonyság növelésében. Fő­leg technikusaink jeleskednek ezen a téren. Legutóbb az újí­tók versenyében, melyet a ve­zérigazgatóságunk hirdetett meg, az első négy helyezett vállalatunk dolgozója volt. A racionalizációs műhely szocia­lista munkabrigádja célgépeket gyárt, melyeket üzemeltetünk is. A műszaki karbantartős if­júsági szocialista munkabrigád­ja mindig, mindent megtesz annak érdekében, hogy a ter­melés zökkenőmentes legyen. A fiatalok munkáját, tevé­kenységét nemcsak diszpécser­ként ismeri, hiszen 1970-től 1975 ig ő volt a Szocialista If­júsági Szövetség üzemi szerve­zetének elnöke, jelenleg pedig vezetőségi tag, kultúrfelelős. És más társadalmi munkát is végez. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságának tagja, a pártoktatás közénfokú tanfolyamának hallgatója, a Vöröskereszt tagjaként több­szörös véradó, és ha ifjúsági akcióról van szó, szinte fárad­hatatlan szervező. — Szabad ideje van? — Ami kevés időm marad, olvasásra, mozilátogatásra és a családra fordítom — válaszol­ta. — Szívesen foglalkozom két kislányommal. Minden szaván, magatartásán érezni, hogy életelve: megtenni minden tőle telhetőt. Így isme­rik ezért szeretik a gyárban. TÓTH AGNES ALKOTO AKARATTAL Vita az ifjúsági klubokról # Teljesítik a CSKP KB 11. ülésének a határozatát A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai elkép­zelésekkel, tervekkel, vágyakkal, alkotó akarat­tal, rendelkező fiatalok. Ezért természetes, hogy a CSKP KB 11. plénumülésének az ifjúságra vo­natkozó megállapításait egyre szélesebb körben vitatják meg a SZISZ tagjai. És ezek a viták jelzik: alkotóan foglalkoznak azokkal a problé­mákkal, amelyekre a plénumülés felhívta a fia­talok figyelmét. Legutóbb, amikor a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága ülést tartott, huszonnégy felszólalás hangzott el, s mindegyik felszólaló fontos kér­désnek minősítve szólt az ifjúsági klubok tevé­kenységéről. Az elhangzott felszólalások, javas­latok, az eddig szerzett tapasztalatok értékelése felhívták a figyelmet arra, hogy az ifjúsági klubok tevékenységének megszervezése, irányí­tása terén az eddig elért sikerek ellenére is sok még a javítanivaló. Tény, hogy a klubtevékenység jól szolgálja a nevelés, a szemléletformálás ügyét, ha céltu­datosan szervezik, irányítják ezt a tevékenysé­get. Anna Krausová, a SZISZ KB titkára el­mondta, hogy ez jellemző azokra a klubokra, melyeket a nemzetközi szolidaritásra nevelés céljából szerveztek meg. Szlovákiában 540 olyan klub működik, melyet az ifjú szovjetbarátok lelkesedése, szervező munkája tett hatékonnyá. A barátságklubok száma 92. Dicséretet érdemel középiskolásokkal és pionírokkal foglalkozó ifjúsági vezetők szervező tevékenysége is, hi­szen ennek nyomán Szlovákiában 491 olyan klub működik, melynek tagjai forradalmi hagyo­mányokat őrző és ápoló emlékszobákat, vagy vörös sarkokat is létesítettek. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hog'' ezeket az adatokat viszonyítani kell más ada­tokhoz is, hogy lássuk: ezt az elismerésre méltó törekvést a jövőben fokozni kell. Szlovákia kö­zépiskoláiban 113 842 fiatal tanul, 91,4 százalé­kuk tagja az Ifjúsági Szövetségnek, s 3896 alap­szervezetben tevékenykedik. Az elismerésre mél­tó törekvést tehát oly mértékben kell fokozni az ifjúsággal foglalkozó pedagógusok, kommu­nisták segítségével, hogy a klubok tevékenysé­gében érdekelt legyen minden fiatal. Ezzel kapcsolatosan hangzott el Mariin Ma- qura felszólalása, aki elmondta, hogy Micha­lovce városban a gimnazisták baráti kapcsolatot teremtettek a CHEMKO nemzeti vállalat mun­kásfiataljaival, s úgy szervezték meg az ifjúsági klubot, melynek működése példás. A falvakban működő ifjúsági klubokról szólva megbeszélés, vita tárgyét képezte az a felmérés, mely a rimaszombati (Rim. Sobota) járásban működő klubok helyzetéről adott tájékoztatást. A járásban 50 ifjúsági klub működik, többségük a kisebb, kevés lakosú falvakban. Az utóbbiak tevékenysége csak a hétvégekre és a fiatalok kulturális szórakoztatására korlátozódik. Ez is eredmény, de a tény figyelmeztet: a szervezést, az irányítást illetően sok még a javítanivaló. Egyébként a minőségi változás érdekében a jnb kulturálisügyi osztálya négy ifjúsági klub szá­mára 180 000 korona értékű berendezést, felsze­relést adott ebben az évben. A feledi (Jesenské) ifjúsági klub —, melynek vezetője Kispál Margit — pedig szép példa arra, hogy irodalmi estek, nyelvtanfolyamok, találkozók megrendezésével, a különféle szakkörök tevékenységének meg­szervezésével hogyan lehet érdekessé, tartal­massá tenni az ifjúsági klub működését. Szót kért a vitában František Onüris, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának központi tanfelügyelője is. Méltatva a minőségi változás elérésének követelményét megértéssel szólt ar­ról, hogy gyakran kulcskérdés a klubok műkö­désében a berendezés, a felszerelés hiányossá­gának szerepe. Politikai és nevelési szempontból is figyelem­re méltó és örvendetes volt a vitában az az ér­deklődés, amely a klubok működésével kapcso­latosan arra irányult, hogy a különböző ifjúsági rétegek egymás közötti kapcsolatának fejleszté­sével sok problémát meg lehet oldani. Nyilvánvaló tehát, hogy a munkaformák meg­keresése és kidolgozása fontos része az ifjúsági munkának, ha a CSKP KB 11. plénumülésének megállapításai értelmében az ifjúsági klubok tevékenységét javítani akarjuk. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az if­júsági klubok elsőrendű küldetése: a mozgalmi munka minden szintjén, a legváltozatosabb mun­kaformák alkalmazásával a SZISZ alapszervezeti közösségeinek munkáját segíteni, kiegészíteni. Ez a felismerés annak eredményeként bontako­zott ki, hogy az alapszervezeti közösségek azok a nevelő kollektívák, amelyekben a párl ifjúság- politikai célkitűzései gyakorlati tettekké válnak, így tehát az ifjúsági klubok küldetésüket telje­sítve a célok megvalósítása érdekében egyúttal a maguk sajátos gyakorlatával járulnak hozzá a szocialista életstílus kialakításához. Alkotó akarattal, következetes szervező mun­kával, az ifjúsággal foglalkozó kommunisták hatékony segítségével ez nem lehetetlen. Igé­nyes, de teljesíthető feladat. HAJDÚ ANDRÁS Kommentáljuk A póri és a fiatalok Sokszor leírtuk mar, hogy partunk a CSKP XIV. kong­resszusát követő években tovább bővítette sorait s lénye­gesen niegfiatalodutt. Arról azonban vajmi keveset szól­tunk, hogy akadnak pártalapszervezetek, ahol ennek a fon­tos kérdésnek nem tulajdonítanak kellő jelentőséget, a tag­jelöltek kiválasztásai, felvételét amolyan „kampányfeladat­nak“ tekintik. Azokat kell felvenni a pártba, akiknek ősz- tályöntudatuknal, elv hűségüknél és politikai meggyőződé síiknél fogva az élcsapat tagjai között a helyük, akik ti*z tességgel elvégzik » reájuk bízott kötelességeiket. A politikai elkötelezettség kinyilvánításának a politikai meggyőződésnek az a demonstrálása, amikor napról napra fel kell lépni és védeni a párt eszméit, politikáját, er­kölcsi normáit, önzetlenül és fenntartás nélkül megtartani a partéiét törvényeit. Nyíltan és határozottan meg kell mondani a kiszemelteknek és a pártba belépni szándéko­zóknak; a fejlett szocialista társadalom építése és a kom munizmus a ragyogó jövő, de a dolgos hétköznapok eléggé kemény harca is. A tagjelöltek felvételére érdemes munkásoknál, a dol­gozók többségénél a kommunista párt fogalma azonosul az igaz üggyel, az elnyomottak, kizsákmányoltak felszabadí­tásával, az önfeláldozó hősiességgel, következetességgel is, mindazzal tehát, ami a becsületes emberek munkájának, harcának értelmét jelenti. A kommunista párt milliók szá­mára, akik az emberibb, jobb élethez vezető utat keresik, legfőbb záloga. Pártunk világos irányt ad mindazok szá­mára, akik az emberibb, jobb élethez vezető utat keresik, megmutatja a célhoz érés nem mindig könnyű, de reális, a valóság feltételeihez legjobban alkalmazkodó útját. Ezzel kapcsolatosan további bátorítást és erőt meríthe­tünk a CSKP KB legutóbbi ülésének dokumentumaiból: „El­mélyült dolgozóinknak a párt iránti bizalma. Ez annak az eredménye, hogy pártunk levonta a tanulságokat a válsá­gos időszakból, konszolidálta sorait, felújította és megszilár­dította egységét, következetesen a lenini úton halad. Veze­tésével népünk számos olyan változást hajtott végre, ame­lyek országunkat a szocialista közösség szilárd részévé, dol­gozóink boldog hazájává változtatták.“ Csehszlovákia Kommunista Pártja ma nagy politikai erőt képvisel. Nemcsak azért, mert csaknem másfélmillió tagot és tagjelöltet számlál, hanem azáltal is, hogy a legöntuda tosabb dolgozókat összpontosítja soraiban. Példamutató, öntudatos részvétel az osztályérdekekért folyó politikai harcban, önként vállalt fegyelem, nagyobb felelősségérzet. Ezek alapján válik az egyén alkalmassá arra, hogy a mun­kásosztály élcsapatának bátor katonája legyen. Ami a pártmegbízatásokat illeti, több olyan pártmunkát kellene adni, amely az egyes tagjelöltektől, fiatal párttá goktól határozottabb politikai állásfoglalást követel. Az új párttagok politikai- erkölcsi nevelésének, megacélosodá- sának is ez az alapfeltétele. SZOMBATH AMBRUS Ä fesztivál tiszteletére Harmincegy évvel ezelőtt ha­zánk fővárosában, Prágában gyűllek össze először a világ iíjusugának képviselői, hogy a Világifjúsági^ Találkozón fel­emeljek szavukat a háború el­len, a békéért, a népek kö­zötti megértésértés barátságért. Nem meglepő hát, hogy most, amikor a világ fiai és lányai a XI. Világifjúsági Találkozóra készülnek, abban az országban, amely kibontotta a VIT zász­laját, az ifjúság körében széles körű mozgalom bontakozott ki. A SZISZ II. kongresszusának határozataival összhangban a SZISZ-alapszervezetekben, a munkahelyeken és az iskolák­ban, valamint a pionírszerve­zetekben nagyszabású szocia­lista munkaverseny indult a népgazdasági tervfeladatok tel­jesítéséért, a jobb tanulmányi előmenetelért és a fesztivál sportjelvényének megszerzésé­ért. Úgyszólván nincs a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség munkájának olyan területe, amelyet nem ösztönzött volna a Februári Győzelem 30. évfor­dulója és a közelgő VIT. Szinte felbecsülhetetlen a mozgalom népgazdasági, társa­dalmi és erkölcsi haszna. A SZISZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának legutóbbi tájékoz­tatóján a legjobbak között is kiemelték a handlovái szénbá­nyában dolgozó Miroslav Cmar- ko vezette ifjúsági munkacso­port teljesítményét. Tagjai har­mincegy nap alatt 79 ezer ton­na szenet termeltek ki, s ezzel megdöntötték saját szlovákiai rekordjukat. A Zlaté Moravce-i hűtőszekrénygyárat 30 Record 220 típusú hűtőszekrény „kép­viseli“ majd Havannában. A trópusi viszonyoknak megfelelő hűtőszekrényeket nagyobbrészt a 6-os számú alapszervezet tag­jai készítették el bérmentesen. Ellátták a VIT emblémájával is. A partizánske! cipőgyár fia­taljai 15 ezer pár cipőt készí­tettek terven felül. Úgyszólván vég nélkül sorol­hatnánk még az értékesebbnél értékesebb felajánlásokat. Je­lentős eredmények születtek például a Nemzeti Front vá­lasztási programjának teljesíté­sében. Néhány alapszervezet­ben emberi szempontból párat­lanul nemes cselekedettel, in­gyenes véradással köszöntik a fesztivált. A Bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművekben 92-en adtak vért, a Žilinai Közleke­dési Főiskola hallgatói közül ötszázan keresték fel hasonló céllal a vérátömlesztő állomást. Az idén az egyetemi hallga­tók és főiskolások ún. nyári aktivitása is a VIT jegyében zajlik. De nem maradnak ki a sorból a legkisebbek, a pionír- szervezet tagjai sem. A kladnói vaskohóban egy hónappal ez­előtt beolvasztották a kis pio­nírok által összegyűjtött ócska- - vasat. Az ún. pionírolvasztásra került ócskavas árát, mintegy kétmillió koronát a szervezet a Szolidaritási Alapnak aján­lott fel. A Szolidaritási Alaphoz való hozzájárulás a mozgalom egyik további mozzanata. A SZISZ és pionírszervezetének tagjai a brigáddal, többletmunkával, hul­ladék- és gyógynövénygyűjtés­sel keresett pénzt rendszerint a fejlődő és gyarmati országok ifjúságának támogatására lét­rehozott alap céljaira ajánlják fel. így a Považská Bystrica 1 járás 412 ezer koronával, a se- nicai 300 ezer koronával, a Martini Nehézgépipari Művek közel félmillió koronával, a bratislavai pionírok 90 ezer ko­ronával gyarapították az ala­pot. Ezzel lehetővé tesszük a fejlődő és gyarmati orszá^ gok fiainak és lányainak, hogy részt vegyenek a világ ifjúsá­gának nagyszabású seregszem­léjén. PALÁGYI LAJOS ÚJSÍÓ 1978. VI. 22. Gulyás Imre (A szerző felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents