Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-20 / 168. szám, kedd

LEVELEZŐINK ÍRJÁK Emlékezés egy rég« aratásra Rövidesen megkezdődik az aratás. A mezőgazdászok már szakértőén vizsgálják, mit ígér a kalász. Azelőtt nt.n volt ilyen gondtalan a Péter-Pál napjára való vára­kozás. Legalábbis a zsellé­reknek nem, ugyanis ilyen­kor dőlt el, hogy az intéző nem hagyja-e ki valamelyik családapa nevét a részaratók közül azért, mert itt vagy ott részt vett a béremelésért folytatott sztrájk szervezésé­ben. Ilyen szorongások között készült 1933-ban az aratásra a muzslai /Muilaj 23 tagú aratócsoport, akik eddig a csenkei (Cehkovce) egyházi birtokon keresték meg csa ládjuk egész évi kenyerét. Kalderár intéző úgy látta, hogy elég van már ennek a társaságnak a rovásán — nem kötött velük szerződést részaratásra. A további ese­ményeket Szórád András, az ellenintézkedés egyik szer vezője idézi föl. Nagy Já­nos pártelnök vezetésével valamennyien kivonultak egy parcellára, s ott meg kezdték az aratást. Alig telt el pár óra, a helyszínen meg­jelent egy autóbusznyi csendőrrel dr. Máliš járási küldött, és a munka beszün tetésére szólította fel a bé­késen aratókat. De ezek a családjukra gondoltak és nem engedelmeskedtek a felszólításnak. A csendőrök nem tudták megakadályoz­ni a kasza mozgását, s pa­rancsnokuk visszarendelte őket. Talán azért is mert a köztudatban még nagyon friss volt a hírhedt kossuti sortííz szomorú emléke. Vé­gül a csoport a megkezdett táblán kívül megkapta a hü­velyesek betakarítását is, ami szintén jól jött. De a következő évben Szőreid András már nem kapott részaratást a csenkei birto­kon. gAbris József Társadalmi munkát szerveztek Országos viszonylatban is ismert a Felsőpatonyi (Horná Potôň) K í sz a mezőgazdasági termelésben elért szép eredmé nyeiről Az Efsz tagok és a község lakossága büszke arra. hogy 1949 ben ez volt az egyik első efsz, mely köztársaságunk­ban megalakult. A kenyérgabo na termesztésében minden év ben a legjobb eredményeket ér ték el. Az efsz vezetősége — Rencxes Sándor elnök vezeté­sével — mindent megtesz azért, hogy az efsz teljesítse azokait a feladatokat, melyeket a CSKP XV. kongresszusa tűzött ki a mezőgazdasági termelés uövelé se érdekében. Ezenkívül 52 hektáron szőlőt, 32 hektáron pedig gyümölcsöt termesztenek. A szőlészetben vannak időszakok, amikor több munkaerőre van szükségük, ilyenkor társadalmi munkát szerveznek. A munkában részt vettek az etetők, a készítők, a kőművesek csoportja, valamint a helyi alapiskola tanulói. Né­meth Tibor és Tóth László, a szőlészeti csoport vezetői elé gedettek voltak az elvégzett jó munkával. Ha az időjárás ked­vez, akkor rekordtermés lesz szőlőből az idén, s ez a terv- feladatuk túlteljesítését is je­lenti. farkassAndor ELSŐ FÖLDIEPER A nitrai j Nitra j /árasban az elsők között kezdték meg az alak šincei Oj élet Efsz ben a földieper szedését. Az idei lervfeladatuk szerint hektáronként 20 mázsa epret kell eladniuk, melyet a riš- ňovcei részlegen 3 hektáron, Rumanovltan pedig 2 hektáron ter­melnek. Lányok és asszonyok szorgalmasan szedik a termést, melyet a Nitrai Konzervgyárba szállítanak. PAVEÍ. MATIS Megérdemlik a dicséretet 1960-ban alakult meg a CSEMADOK felsővámosi (Horné Mýto) színjátszó csoportja, s azóta Jelentős sikereket értek el. A legnagyobb sikert az idei A hajógyártás 80 éve A komáromi (Komárno) Stei­ner Gábor Hajógyár fennállásá­nak 80. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a Dunamenti Mú­zeumban „A komáromi hajó­gyártás 80 éve“ címmel. A kiál­lítás az elmúlt időszak legje­lentősebb eseményeiről ad át­tekintést. Méltó helyet kapott a Szovjetunióval való gyümölcs^ ző együttműködés eredményei­nek ismertetése, hisz a Szovjet­unió nemcsak gyártmányaink legnagyobb vásárlója, hanem nagymértékben hozzájárul ha­zánk hajógyártásának további fejlődéséhez is­ZERNOVÄCZ IVÄN NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS A Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság nevet viselő és a sza­ratovi vándorzászlóért verseny­ző mezőgazdasági üzemek kon­ferenciáját tartották Felsősze- lin IHorné Saliby). A verseny­ben az első helyezést a Felső­szeli Egységes Földművesszö­vetkezet érte el. A konferencia tiszteletére néprajzi kiállítást rendeztek. Padlásokról, fésze­rekből előkerült a mángorló, a rokka, a festett ágy, a pad, a bölcső; a szekrényekből kézi­munkák, régi ruhák, vállken- dők és kivarrott törülközők ke­rültek elő. A kiállítás sikerét bizonyítja, hogy több ezren te­kintették meg. Sipeky Péterné év hozta meg, mivel az amatőr színjátszók kerületi versenyén első helyezést értek el, s a Jó­kai napokra is elkerültek, s ott is kitűnően szerepeltek. Ezt bizonyítja, hogy Ők nyerték a legjobb férfi alakításért járó díjat. Dicséretet érdemel a szereplők közül Szabó Piroska, Gányovics Lídia, Kozma Mária. Tóth Teréz, Szeiff Rozália, Ge- rezdes Mária, Jávorcsik Laura, Oláh Ödön, Füzék Lőrinc, Zal­ka Jenő, Csömör László, Koz­ma József, Bugár Kálmán, Menyhért Mihály, Tóth János, Jávorcsik Lajos és Kálmán Bé­la. Benyák György Építenek Postát és nyolc család részé­re szövetkezeti lakást építenek a losonci (Lučenec) járásbeli Ragyolc (Radzovee) községben a Járási Építőipari Vállalat dolgozói. E jelentős létesítmé­nyeket a jövő évben adják át rendeltetésüknek. Kanizsa István Van elég erőforrás Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a hatodik ötéves terv első két évének eredményei azt mutatják, hogy megvaló­sítják a párt gazdaságpolitiká­ját, melyet a XV. kongresszus tűzött ki. Az eddigi statiszti­kai adatok a legfontosabb ága­zatokban aránylag jó fejlődési ütemről tanúskodnak. A bruttó termelés a közpon­tilag irányított iparban 1975- hőz viszonyítva 20,5 százalék­kal növekedett. Ezt nagymér­tékben befolyásolta a munka­termelékenység fokozása. A ter­melés struktúrájában is meg­változott. A tervezett felada­tokkal összhangban növekedett a gépipar aránya. A termelés növekedése a kínálatban is visszatükröződött: a hazai ke­reskedelem ellátása 29,6 szá­zalékkal, a kivitel pedig több minr kétszeresére emelkedett. Jó eredmények mutatkoztak a termelés gazdaságosságában: íőképp az anyagráfordítás csökkentésében mutatkozott ez meg a tervezettel szemben. A mezőgazdaságban az el­múlt két évben a bruttó tér melés 3,4 százalékkal emelke­dett. Jó eredményeket értek el az állattenyésztésben: nőtt a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiállomány. Kielégítő az . állattenyésztés felvásárlási ter­vének teljesítése és a növény- termesztésben elért eredmé­nyek. A helyi gazdálkodási üzemek és az ipari szövetkezetek tel­jesítménye 15,7 százalékkal, a bevételük pedig 12,5 százalék­kal emelkedett. A szolgáltatá­sok minőségének javítása ér­dekében strukturális átalakítást hajtottak végre. Fontos ténye­ző volt az elmúlt két évben az építési beruházás, melynek értéke 1,6 milliárd korona volt. A lakásépítésben szép ered­ményt értek el: 2391 lakást adtak át: Ezzel a tervet 1,5 százalékkal túlteljesítették. Növekedett a dolgozók létszá­ma, elsősorban az ipari ágaza­tokban. Legnagyobb jelentősége a járás fejlődésében a munka­termelékenység fokozásának volt. Az egészségügyi ellátás te­rületén 5,6 százalékkal nőtt a kórházi fekvőhelyek száma. Emelkedett az orvosok száma is: 581 lakos tartozik átlagosan egy kezelőorvoshoz. Még min­dig nem kielégítő a bölcsődei férőhelyek száma. Jobb ered­mények mutatkoztak az Iskola- iigy terén: elsősorban a taní-- tás hatékonysága, az iskolába menő gyermekek előkészítése és az étkeztetés javult. A gazdasági és szociális fej­lődés eddigi eredményei azt mutatják, hogy a nehézségek ellenére is a járásban van elég erőforrás az újabb, Igényesebb feladatok teljesítéséhez. BALOGH ILONA p FI nr uaJ Ili IÄJ fel m Az átlagkereset kiszámítása H. K.: Az 1975/121 sz. társa dalom biztosítási törvény 14. § a érteimé lien az öregségi és rokkantsági nyugdíjat a nyug­díjigény keletkezése (fennállá­sa) előtti utolsó 5 vagy 11) tel­jes naptári évben elért átlag­keresetből kell kiszámítani, mégpedig a dolgozó részére kedvezőbb időszakból. A nyug­díjigény keletkezésének idő pontja az öregségi nyugdíj ese­téljen a férfiaknál a öü. életév, a nők esetében függ a gyerme­kek számától. A korhatár el­érésén kívül szükséges még legaílább 25 ledolgozott vagy beszámítható nyugdíjév meg­szerzése. A nők esetében be keil számítani pótidőnként a gyermekükről azok három­éves koráig való gondoskodás idejét, *ha akkor nem voltak m u n ka v iszo n yban Az 1975/128 sz. társadalom biztosítási törvényt végrehajtó hirdetmény 16. § ának 1. bek. szerint a szövetkezeti dolgozó esetében a szövetkezeti munka­tevékenység első évének azt az évet kell számítani, amikor a szövetkezeti tag kielégítette a nyugdíjbiztosítás keletkezésé­nek feltételéül előírt, ledolgo zott munkanapokra vonatkozó követelményeket. Az Ön által említett 1970 -es évben nyilván nem teljesítette a nyugdíjév elismeréséhez szükséges mun kanapok ledolgozásának fellé telét, ezért csak az 1971 es évet vehették figyelembe az átlag kiszámításakor. Nem ve. hették figyelembe azt az évet, amelyben nyugdíjigénye meg nyílt. Lehetséges, hogy az ön esetében így az utolsó beszá­mítható év az átlagkereset ki számítása szempontjából 1974 volt. Az 1975/121 sz. törvény 14. § ának 3. bek. alapján azok esel éhem, aktk nyug díj igény ük megnyílása után munkájuk megszakítása nélkül tovább dolgoztak, és nem kérték nyug díjuk megállapítását, az emlí­tett utolsó 5 vagy 10 évben el­ért kereseteit a tényleges nyug. díjba lépés előtti utolsó évet megelőző 5 vagy 10 évben el­ért keresetből kell kiszámítani, ha az a dolgozó számára ked­vezőbb. Foglalkozási betegségből eredő részleges rokkantság L. L.: Az utolsó 6 hónapban egészségi állapotának romlása miatt, könnyebb munkára való áthelyezése folytán egy harmad­dal csökkent az átlagkeresete. Ennek alapján kérheti részle­ges rokkant járadékának meg­állapítását. Ha olyan betegségről van szó, amelyet az 1975/128 sz. hirdetmény függeléke tartal­maz a foglalkozási betegségek felsorolásával, akkor igénye lenne munkaadó vá Hala Iával szemben a foglalkozási beteg­ség következtében beállott ke­resetcsökkenésének megtéríté­sére. Az ön esetében valószí­nűleg (traktor) az említett jegyzék 29. pontja jön számí­tásba, azaz az ízületek, izmok és idegek megbetegedése a hosszú idő óta tartó túlzott, egyoldalú megterhelés követ­keztében, esetleg az említett jegyzék 28. pontja szerint az említett megbetegedések a lég- kalapáccsal vagy hasonló mun­kaeszközzel végzett munka kö­vetkeztében. Ha az ön megbetegedésére és egészségének romlására az említett pontok valamelyike vonatkozik, akkor foglalkozási betegségének következményei miatt kártalanítást kérhet, fő­ként elmaradt keresetének meg­térítését, esetleg társadalmi ér­vén ye sü 1 ésé n ek meg nehezülésé- ért járó egyszeri kártalanítást. Ugyanezen az alapon kérheti a Munkatörvénykönyv 115. §­ának 5. bek. alapján elmaradt keresetének megtérítését leg­feljebb egy év idejére, ha ala­csonyabb keresettel járó köny- nyebb munkára kellett önt be­osztani a már megállapított vagy fenyegető foglalkozási betegség miatt. A foglalkozási betegségből származó igényeket a betegség ilyen jellegének megállapításá­tól számított 15 napon belül lehel csak érvényesíteni, ellen­kező eselljen az tizem az el­évülés kifogásával élhet. Ha a munkaadó vállalat nem tenne eleget kártalanítási ké. retmének, a már említett el­évülési határidőn belül az üze­mi szakszervezeti bizottság mellett működő döntőbírásko­dási bizottságnál, ha ilyen nem lenne a vállalatnál, a járásbí­róságon beadott keresettel ér­vény esi the né kártalanítását. A részleges rokkant járadéko* azonban a fentiek értelmében akkor is igényelheti, ha beteg­ségét nem nyilvánították fog­lalkozási betegségnek. Mire lesz igénye a férj bevonulása után? P. N.: Eddig mindketten dol­goztak, férje többszöri halasz­tás után most vonul be kato­nának. ön ez év augusztusára várja második gyermekét. A gyermek megszületése után igénye lesz: az egyszeri, 2000 korona összegű szülési sei- gélyre, saját munkaadójával szemben a szülés időpontja elől ti 4 héttől kezdve 26 héten át fizetett szülési szabadságra, majd igénye lesz munkaadó vállalatával szemben — Ina igénybe veszi a Munkatörvény­könyv 157. § ána,k 2. bekezdé­se szerinti meghosszabbított, fizetés nélküli szabadságot leg­feljebb gyermekének kétéves koráig havi 500 korona össze­gű gyermekgondozási segélyre. Ha ezt igénybe veszi, ajánl­juk, hogy a családi pótlékot vezessék át férje ne<véré, és ítfV egész katoivai szolgálatá­nak ideje alatt férje munkaadó vállalata fogja majd önnek fo­lyósítani a két gyermekre járó 430 korona összegű családi pót leköt. Férje bevonulása után a já­rási nemzeti bizottság szociális osztályától mindegyik gyerme­kére 200—200 korona^ saját maga részére, pedig havi 550 korona összegű ellátási hozzá­járulásra lesz igénye az 1975/ /121 sz. törvény 73. és 74. §ia értelmében. A baleset megítélése K. Munkakezdés után 1 órával rosszul let<t. Az orvos koponyacsonttörést, belső vér­zést és agyrázkódást állapított meg. Ön sérülését azzal ma­gyarázza, hogy előző nap sze­relési munkája közben erősen megütötte a fejét. Ezt tanúk­kal is tudja bizonyítani. Mivel azonban nem érzett fájdalmat, az ütésnek nem szentelt akkor nagyobb figyelmet. Négy hónapig betegállomány­ban volt. Az üzemi orvos 480 pont fájdalomdíjat állapított meg. A munkaadó vállalat azonlian nem hajlandó üzemi balesetét kártalanítani, mivel a fejmegütés és a másnapi rosz- szullét közötti összefüggést nem látja bizonyítottnak. Az üzemi baleset megtörtén­tét és a sérüléseknek a bal* esettel való okozati összefüg­gését a kártalanítást igénylő dolgozónak kell bizonyítania. Az orvosi látleleten és a fájda­lomdíjat megállapító bizonyít­ványon kívül bizonyítani kell (tanúkkal) az előző napi mun­ka végzésekor történt fejsérü­lés valószínűségét. Valószínű, leg orvosszakértőt is meghall- gantak, aki a felvett orvosi do- kumenátció és a tanúk vallo­mása alapján nyilatkozni tud az okozati összefüggés kérdé* seben. A kártalanítási indítványt legkésőbb 1978. szeptember 16. ig, azaz egy éven belül kellene beadni, vagy az üzemi bizottság mellett létesített döntőbírásko­dási bizottságnál, vagy ha ilyen nem lenne az üzemükben, a já­rásbíróságon beadott kereset­tel. Dr. F. J. 1978.

Next

/
Thumbnails
Contents