Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-17 / 165. szám, szombat

Hasznos kezdeményezés a vásárló elégedettsége érdek Ebeim Mielőtt az áru a termelőktől az áruházak, üzletek pultjaira kerül, a nagykereskedelmi há­lózaton is keresztül megy. A nagykereskedelmi munkahelyek — így a raktárközpontok — tevé­kenységétől tehát nagy mérték ben függ egy-egy körzet, járás különböző áruval való ellátása. Ahol ezek a nagykereskedelmi egységek rugalmasan, jól dol­goznak, ott kevesebbet panasz­kodnak a vásárlók az áruellá­tásra. Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy a nagykereske­delem dolgozói döntik el: lesz-e elegendő áru egyik-másik ter­mékből, ez ugyanis elsősorban a gyártóktól függ. A nagyke­reskedelmi dolgozók viszont sokat tehetnek az árunak meg­felelő tárolásáért, azért, hogy az megfelelő időpontban és (ki­fogástalan minőségben kerül­jön az fizietekbe, a vásárlók elé. A galántai járás iparcikk-el­látásáért felelős többek között a Galántai Fogyasztási Szövet­kezet seredi üzemrészlege. Ve­zetőjének, Štefan Javnrnak tet­tünk fel néhány kérdést a nagyraktár feladatkörével, munkájával, lehetőségeivel kapcsolatban. — Milyen a raktár „áruvá­lasztéka“, tehát milyen termé­kek továbbításáról gondosko­dik a seredi üzeinrészleg? — Áruválasztékunk bizony nem szegény — válaszolja a raktár vezetője —ugyanis kö­rülbelül 1200-féle áru beszer­zéséről, raktározásáról, illetve a kiskereskedelmi hálózatba való juttatásáról gondosko­dunk. A skála azért ilyen szé­les, mert mt látjuk el a galán­tai járás iparcikk-boltjait áru­val, s ugyanakkor a vegyesike- reskedésl egységek is tőlünk kapják a drogéria- és rövidá­rukat. A vendéglátóipari üze­mekbe és a postai hlrlapszol- gálat egységeibe pedig dohány­árut szállítunk. A múlt évben a felsorolt alapárukon kívül megkezdtük a bútorok szállítá­sát is az egyes üzemekbe. A kezdeti év sikeres volt, hiszen több mint ötmillió koronát tett ki a bútorok eladásából szár­mazó összeg. A városoktól tő- volabb eső falvakban szívesen fogadták ezt a kezdeményezést, mert a lakosok egy-egy bútor­darab vásárlását a helyszínen lebonyolíthatják. Persze, ez csak ott valósítható meg, ahol az iparcikkboltokban kielégítő a raktározási lehetőség. A fel­soroltakon kívül feladatkörünk­be tartozik még a járás vala­mennyi üzletének ellátása cso­magolóanyagokkal. Ha már az adatok sorolásánál tartok, meg­említem, hogy havonta több mint hatmillió koronás forgal­mat bonyolítunk le, s ez a ha­vi átlagos teljesítmény szá­munkra évente több mint het- venmillió koronás forgalom lebonyolítását jelenti. — Milyen feltételek között tudják lebonyolítani a nagy­arányú forgalmat? — Raktározási területünk megközelítőleg ÖflO négyzetmé­ter ami az említett forgalom­hoz viszonyítva aránylag kevés. Előny viszont, hogy a ki- és berakodásnál alkalmazni tud­juk a gépi segédeszközöket, van elegendő terünk a mozga­tásukra. Tehergépkocsiparkunk jól ellátott, s ha az állandó számon felül is szükségünk van néhány autóra, akkor a galán­tai központtól kapunk. Ha az áru megérkezik a vasútállo­másra, mi azonnal készen ál­lunk a kirakására. Nem számít, hogy hétközben, illetve szom­baton, vasárnap esetleg egyéb ünnepnapon érkezik meg az áru. Állandó ügyeletet tartunk a munkaszüneti napokon is, 24- tagú brigádunk tagjait osztjuk be. Dicsekvés nélkül mondom, büszkék vagyunk arra, hogy eddig a számunkra érkezett áru késedelmes kirakása még nem fordult elő, így a vago­nok miattunk nem vesztegel­tek, s mi nem fizettünk bírsá­got. Ez az eredmény annak is köszönhető, hogy a már emlí­tett létszámú kollektívánk szo­cialista munkabrigádot alkot, amelynek tagjai ugyancsak mindent megtesznek a gyors munkavégzésért. Az idei évre tett kötelezettségvállalásuk 300 ezer korona értékű terven fe­lüli forgalom lebonyolítását is tartalmazza.. E vállalás tarta­lommal való megtöltése nem egyszerű, hiszen a megkötött szerződésekben rögzített áru- mennyiségen felül kell besze- rezniük, és széthordaniuk kü­lönböző árukat. Mivel a bútor­ipari termékek iránt nagy a kereslet, elsősorban ezek ter­ven felüli forgalmazására gon­doltunk. — A nagyraktár vezetőjének a zavartalan áruellátásban mi okozza a legtöbb gondot? — Főleg az, hogy néhány keresett iparcikkből a termen löktől, illetve a felettes nagy­kereskedelmi szerveinktől nem kapunk elegendő mennyiséget. Nagyon hiányos az ellátás az üveg és porcelánáruból, kerék­párokból, s a hozzájuk való alkatrészekből, a kis típusú mosógépekből, zománcozott háztartási edényekből, hogy csak néhányat említsek. Ezen­kívül azt is gondot okoz, hogy a megnövekedett nagykereske­delmi forgalommal nem növe­kedett egyenes arányban a rak­tárterületünk. Jelenleg épül egy raktárhelyiség — előregyártott elemekből — ami enyhíti az ilyen irányú nehézségeinket. Az új épületben az eddiginél lényegesen több lehetőség adó-: dik a gépi segédeszközök ki­használására is. Végezetül még szeretném elmondani, hogy szocialista munkabrigádunk tagjai zömében az ezüstfoko­zat tulajdonosai, s már minden feltétel adott ahhoz, hogy még az idén megkapják az arany fokozatot. PÁKOZDI GERTRÜD A nižnái Tesla Orava vállalat az idén 8 felújított fekete-fehér tévékészülék-típus gyártását kezdte el. Ebből hatfajta tv-készü- léket exportra készítenek. A félvezetők nagyobb mértékű alkal­mazásával sikerült csökkenteniük a készülékek villanyáram- fagyasztását. A képen. Marcela Grubarčíková a Daria hordozható tv-készüléket szereli. , ... , „ _ - ___, (F elvétel: V. Gabfio — CSTK) Rendőrségi heti krónika A hétvége baleseti statisztikája A nyári turistaidény köze­ledtével szemmel láthatóan nö­vekszik a forgalom az utakon. Sajnos, nemcsak a forgalom, hanem a balesetek száma is. Az elmúlt hét végén Szlovákiá­ban 149 súlyos közúti baleset történt. Három személy életét vesztette, 24 súlyosan megsé­rült. Az anyagi kár több mint 1 200 000 korona. Ez a hét sem kezdődött job­ban. Hétfőn főleg a kerékpáro­sok és motorkerékpárosok szenvedtek balesetet. Mindjárt reggel a Liptovský Mikuláš-i járásban Pribilina és Podbanské között motorkerékpárjával a mezei útról a főútra akart fel­kanyarodni Jozef S. 55 éves podbanskéi lakos. Nem adta meg az elsőbbséget egy autó­busznak, az összeütközés kö­vetkeztében súlyosan megsérült s kórházba szállítás után meg­halt. Figyelmetlenül kanyarodott a főútra délután két óra tájban Lök (Lok) községben (lévai — Levice — járás) kerékpárjával a 66 éves Zuzana F. és egy ar­ra baladó teherautó elgázolta. Az asszony halálos sérülést szenvedett. Üjabb szerencsétlenség tör­tént a Rozsnyö és Kassa (Rož- ftava, Košice) közötti útszaka­szon a Szoroska dombon. A* útviszonyokhoz képest túl gyor­san vezette teherautóját Milan J. 26 éves červeníki sofőr, el­vesztette uralmát járműve fö­lött és egy előtte haladó pót­kocsis teherautónak ütközött. A szerencsétlenséget nem élte túl. Halálos kimenetelű szeren­csétlenség történt hétfőn Ma- lackyban is. Jana B. stupavai lakos személyautójával Vincent H. 77 éves helybeli kerékpárost előzte. Közben a kerékpáros váratlanul elkanyarodott s az autó halálra gázolta. Haragos szomszédok A múltban a falvakban a szomszédok civakodása gyakori eset volt. Egyszer egy barázda miatt, máskor a szomszéd tel­ke fölé áthajló faág miatt, vagy éppen egy tyúk miatt vesztek össze. Sajnos, még min­dig sok a haragos szomszéd. Néha az ellenségeskedés szo­katlanul nagy méreteket ölt. A trenčíni járásban levő Cubiná- ban például már sok éve ha­ragban volt a most 54 éves Ján Z. szomszédjával, a 62 éves Pa­vol Z-vel és annak feleségével. Egy ízben Jón Z. Ittas állapot­ban tért haza. Pörölni kezdett szomszédjával, majd elővette fegyverviselési engedély nélkül tartott vadászfegyverét és szomszédjára lőtt. Az első lö­vés nem talált, a második azon­ban Pavol Z-t a nyakán érte. Pavol Z. hosszabb házi kezelés­re szorul. A szomszédját ekkor elkezdte bántani a lelkiismeret és a fegyverrel öngyilkosságot követett el. Róka garázdálkodott Róka lopakodott be hétfőn éjszaka a Fegyverneki (Zbroj- niky, lévai — Levice — járás) Efsz juhakoljába. A juhok pá­nikba estek és az akol egyik sarkába torlódlak össze, ahol 67 megfulladt. Az éjjeliőr a rókát észrevette és elzavarta, a ju­hokat szétkergette és ezzel to­vábbi károk keletkezését aka­dályozta meg. így is mintegy 20 000 korona kár keletkezett. Rablókat vettek őrizetbe Ismeretlen tettesek kedden a késő éjszakai órákban Komá­romban (Komárno) a Jánošík utcán megtámadták František S. Liptovský Mikuláš i lakost, a Nitrai Magasépítő Vállalat komáromi üzeméneik dolgozó­ját. A szerencsétlen férfit meg­sebesítenék és elrabolták 570 koronáját. A rendőrök kutya segítségével kinyomozták a tet­teseket a többszörösen bünte­tett előéletű Cs. Milan 24 éves, az ugyancsak büntetett előéle­tű H. Vojtech 33 éves és Cs. Ilona 21 éves helybeli lakosok személyében. Meg-e teszi, vagy megteszi-e? Egyes nyelvjárásokban az -e kérdőszócska szórendi hasz­nálata eltér a köznyelvitől, s az ezekről a nyelvjárásterü­letekről származók nehezen tudják e kérdőszót a helyére tenni még akkor is, amikor már a köznyelvet igyekeznek használni. De nézzük meg példákon is, miről van szól A csallóköziek és a palóc nyelvjárásterület egyes részein élők (pl. a mátyusföldiek) nyelvhasználatában másutt ta­láljuk a szóban forgó kérdőszócskát, mint a köznyelvet be­szélőkében vagy a Bodrogközben és környékén élőkében, így kérdeznek: Meg-e teszed?; öt-e küldik el?; Nem-e lát­tad Jóskát?; Nem-e katona ő?; Jó-e volt ez r.'teked?; írtál-e volna?; Ott-e van? Hogy miért helytelen ez? Azért, mert a kérdésünk nem csupán az így kiemelt tagokra, hanem az utánuk következő állítmányi részre is vonatkozik. Tehát például az igekötős igét tartalmazó mondatokban az -e kérdőszócskával nem­csak arra kérdezünk, hogy az illető l;éfejezi-e a szóban forgó cselekvést, hanem magára a cselekvésre is, tehát a kérdöszócskának az egész igekötős ige után van a helye: Megteszed-e? A tagadószerkezetes állítmányok esetében szintén nem kérdezhetünk csuj)án a tagadószóra, mert a cselekvésre is kíváncsiak vagyunk, vagy arra, amit állí­tunk valakiről, tehát kérdésünk a tagadószós állítmányra vonatkozik: Nem láttad-e Jóskát?; Nem katona-e ő?; Jó volt-e ez neked? A feltételes módú múlt idejű igei állítmá­nyokban pedig a különírás ellenére is — annyira összetar­tozik a múlt idejű igealak a volna szócskával, hogy semmi­lyen szó nem ékelődhet közéjük, még az -e kérdőszócska sem. De ez érthető is, hiszen a kérdésünk nem kijelentő módú múlt idejű cselekvésre vonatkozik — az írtál önma­gában ugyanis csak kijelentő módú múlt idejű alak —, ha­nem a feltételes módú múlt idejű cselekvésre; ezt a jelen­tésárnyalatot pedig a yo*Viű adja hozzá a kijelentő módú múlt idejű igealak jelentéséhez. Tehát az -e kérdőszócska a teljes állítmány után áll: írtál volna-e Ügy szokták megfogalmazni a kérdőszócska helyes hasz­nálatának szabályait, hogy ezt a szócskát mindig a teljes állítmány után tesszük. Általában így is van ez, legalábbis a mi példáinkra érvényes lehet ez a' szabály. De kivétel is van. Például a tagadószerkezetes és egyben igekötős ige előfordulásakor. Ebben a mondatban: Nem mennél-e el hoz­zájuk? — jó helyen van az -e a mennél igealak után, noha az állítmányhoz az el igekötő is hozzá tartozik. Ezt a kivé­telt azonban könnyű megjegyezni és számon tartani, tehát nyugodtan elfogadhatjuk és megjegyezhetjük a szabályt; az •e kérdőszócskának az állítmány után van a helye. Igen, de csak akkor, ha van állítmány a mondatban. Azonban olyan mondatokat is szerkesztünk, amelyekből hiányzik az állítmány vagy a teljes állítmány, mert a beszéd­előzményekből vagy a beszédhelyzetből úgyis odaértjük. Ilyenkor bizony odatehetjük az -e kérdőszócskát az igekötő vagy a tagadószó után, sőt más olyan részek után is, ame­lyekkel a teljes mondatban nem állhatna. Igen, mert az igekötő vagy a tagadószó ezekben az esetekben átveszi az egész állítmány szerepét. Ha tehát azt mondja valaki, hogy elmenne kirándulni, visszakérdezhetek így: El-e? Vagy ha azt közli velünk, nem vállalhatja el a neki szánt munkát, nyugodtan kérdezhetünk vissza így: Nem-e? Az ilyen hiá­nyos mondatokban ezek a kérdések is szabályosak: Ott-e; Öt-e? Azt írtam a bevezetőben, hogy általában a Csallóközben és a palóc nyelvjárásterület egyes részein lordul elő rossz szórendi helyen az -e kérdőszócska, a Bodrogközben és környékén általában jó helyen használják. Jó helyen, de gyakran -é alakban: Megteszed-é nekem? Ez jó a nyelv­járásban, de nem jó a köznyelvben: ott az -e forma az elfogadott. Használjuk tehát a köznyelvben ebben a for­mában és a neki megfelelő helyen I Dr. JAKAB ISTVÁN Szörnyethal Egy érdeklődő eltöpreng a szörnyethal szón. Miért teszik oda a hal ige elé a szörnyet szóalakot? Honnan származik a szörnyethalnak oz az előtagja? „Vagy csak a hatást fokozzák ezzel a szóval, mert az illető olyan, mint egy szörny?“ — kérdi. Siessünk megállapítani, hogy a szörnyet összetételi elő­tag nem a szörny főnévnek tárgyragos formája. A szörny szó nyelvújítás kori elvonás a szörnyű melléknévből. Baróti Szabó Dávid, a klasszikus versirodalom Berzsenyinek és Vörösmartynak útegyengetője alkotta meg egy 1777-bői va­ló verseskötetében. A szörnyethal kifejezést nem találjuk meg a régi magyar nyelvben (hajdan így mondták: szőr- nyen hal), mégsem a szörny főnévhez, hanem ugyancsak a szörnyű melléknévhez kell kapcsolnunk. Ahogy a szörnyű melléknévnek -n határozóragos alakját rendszerint így mondjuk: szörnyen, csak ritkán így: szörnyűén, s ahogy a szörnyűbb alak mellett már a régi időkben is élt a szűr- nyebb, sőt akkoriban ez volt a gyakoribb, ugyanúgy, a -t tárgyrag előtt is előfordulhatott az e véghangzójú tő; ekként keletkezett a szörnyet. Ez tehát annyi, mint a ször­nyűt. Tudjuk, hogy sok tárgyragos szóalaknak határozói értéke van. A mi esetünkben a szörnyet módhatározó. Hogyan halt meg? Szörnyű módon; szörnyethalt. Olyan ez a szörnyet, mint a nagyot az efféle mondatban: „Nagyot koppan“ azaz ,nagyon\ Vagy amilyen a jót ebben: „No, most jót odasóz­tál!“ Itt a jót pontosan megfelel a jól határozószónak. Eszerint valóban „a hatást fokozzák" a szörnyet szóalak­kal, nyomatékósítják vele a hal igét, de nem úgy, mintha a szerencsétlen halott olyan volna, „mint egy szörny“. Elég, hogy „szörnyű módon“ lelte halálát, szörnyen halt, szörnyű halált halt, mint már századokkal ezelőtt is mond ták. FERE1MCZY GÉZA 1978. VI. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents