Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-29 / 146. szám, hétfő
A nemzetközi munkamegosztás jegyében AZ ELMÚLT ÉVBEN 11,6 SZÁZALÉKKAL NŐTT A SZOVJETUNIÓ KÜLK ERESKE DE LIVIt FORGALMA XI 1978 V. 29. A szovjet külkereskedelem dinamilkus bővülése a Szovjetunió aktív békepolltlkájának együk kifejező megnyilvánulása. Hatvan év telt el azóta, hogy Vlagyimir lljics Lenin 1918. április 22-én aláírta a k ül kérés ke délem államosításá- rói szólő dekrétumot, s ez a Hat évtized teljes mértékben igazolta a szocialista külkereskedelem lenini a iapel veinek helyességét. A Szovjetunió k ti I kereskedelmének állami monopóliuma nemzetközi jogi elismerést nyert, s a szovjet ta pasztalatokat a szocializmus útján haladó további országok is gyümölcsözőéi) kamatoztat jak. Az Bkonomicseszkaja Gazela 1978. évi 18. száma részletesen ismerteit! a szovjet k iii ke repked elemi múlt évi eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió 1977-ben tovább mélyítette és szélesítette gaz dasági kapcsolatait a világ csaknem valamennyi jelentősebb országával, különösem a KGST-ország okkal, -s egyre szélesebb kereteik között vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. A cikk tartalmát az alábbiakban kivonatosan közöljük. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma az 1976. évi 56,8 milliárd rubelről 63,4 milliárd rubelre nőtt, ami évi 11,6 százalékos növekedésnek felel meg. 1975 ben 50,7 milliárd rubel volt a szovjet külkereskedelmi forgalom értéke. 1977* bén a Szovjetunió a világ 138 országával volt keresikede.mi kapcsolatban. Behozatal A behozatal értéke az 1976- os 28,8 milliárd rubelről 30,1 milliárd rubeilre emelkedett. Ennek több mint a felét a szocialista országokból származó behozatal adta, 32,9 százalék az iparilag fejlett kapitalista államodból, körülbelül 10 százalék pedig a fejlődő államokból származott. A behozatalban tovább nőtt a gépek, berendezéseik és a s zá 11 í t óe szk öz ttk résza r á n ya. összesen 11,5 milliárd rube lért vásároltak gépeket, ami a behozatal teljes értékének 38,1 százaléka. Ez az arány 1976- ban 36.3 százalékot ért el. A beihozott gépi berendezések között különösen nagy jelentőségűek azok, amelyek egyes üj termelési kapacitások 1977-ben történt indításával függtek össze, főleg amelyek a KGST országok közös részvételével épültek. A gépimport tovább növelte a könnyűipari és az é le lm i szeripari ka pa cit-á so kat is, Olaszországból származó gépeket helyeztek üzemibe például a Brjanszki Fésűsfonó Kombinátban, az NSZK-ból behozott gépeket a „Bolsevik“ édesipari gyárban sto. A Szovjetunió az elmúlt éviem 598 millió rubelért vásá rolt szerszámgépeket és berendezéseket, 765 millióért tehergépkocsikat és garázsbe rendezéseket, 918 millióért hajókat és úszómű vl berendezéseket. Az importált gépek és szállító- eszközök 60,8 százaléka a szocialista országokból származott. Ebből a termékcsoportból az NDK 1991, Csehszlovákia 1289, Bulgária 1101, Lengyel- ország 1071, Magyarország pedig 896 millió rubel értékben szállított. Ezekben az adatokban megnyilvánul a szocialista gazdasági integráció fokozatos elmélyülése, az egyes KGST-or- szágok gazdasági és műszaki szí n v o na 1 árnak k ieg y e n 1 í t ő dé se, ami lehetővé teszi a szakosítás és a termelési kooperáció kiszélesítését. Csupán 1977-ben további 20 olyan sokoldalú szakosítási és termelési kooperációra vonatkozó szerződést kötöttek a gépipar terüle'én, amelyekben a Szovjetunió is érdekelt. Az iparilag fejlett országok közüi az NSZK 1042, Japán 685, Finnország 668, Franciaország 566, Olaszország 4ö8, az Egyesült Államok 351 millió rubel értékben szállított gépeket és berendezéseket a Szovjetuniónak. Az elmúlt évben a Szovjetunió jelentős tételekben vásá rolt nyersanyagokat és télter- mékeket is, így például hengereit árut ISI acélcsöveket 808, vegyipari termékeket 738, cserzett bőrökéi 89 millió rubelért, továbbá jelentős meny. myiségű cél linóit, gyapjút, pa- mutlonalat, műszaki zsírokat stb. A szovjet emnerek emelkedő életszínvonal aval ősszel üggés- beu lovába növekedett a választék bővítését szolgáló eleJ miszerek és egyéb szükségleti cikkek behozatala kávéból plédául 45. kaka óba bból 73 teából 60, húsból, és húsáruból 617, friss gyümölcsökből 841 ezer tonnát hoztak te' Az említett és a további élelmiszeráruk behozatala a szovjet import teljes értékének 20,8 szá za léik át képezte. A behozatal további 12,9 százalékát képezték a közszükségleti fogyasztási cikkek. A könnyűipari termékek kölcsö nos szállítása a KGST-ország ok gazdasági e&yüt tműködésének egyik fontos területéi képezi, ami elősegíti a lakossag szükségleteinek jobb kielégítését A Szovjetunió 1977 bem 482 millió rubel értékű szövetet, 131 millió pár cipót (ebből 80 millió pár bőrcipót), 357 millió rubel értékű alsó és felső kötöttárut, 778 millió rubel értékű készruhát, va lanunt 311 millió rubel értékű bútort vásárolt Kivitet A beihoza ta li Iköllsegek feile zésére szolgáló ikivitei összértéke az 1976-os 28 milliárd rubelről 1977->beai 33 milliárd rubelre nőtt A szovjet kivitel fejlődésére kedvezően hatottak a külföldi! országokkal kapcsolatos gazdasági együttműködés új formái. A népgazdasági tej' vek koordinálása valamint a szakosítási és kooperációs szerződéseik fokozatot realizálása következtében Jelentős mértékben nőit a szállított áruk választéka es mennyisége. A szovjet kivitelben továbbra is a tüzelő és a nyersanyagoké a vezető szerep Az elmúlt évben a Szovjetunaó kő oki|at és kőolaj'teiméikeket 9,4 milliárd, földgázt 1 milliárd, szilárd tüzelőanyagokat .1 milliárd, villamos energiát 200 millió rubel értekben expor tált. E mennyiségek jelentős részét a KGST-országok vasá rolták kóoiajat es kóoiaj termékeket 3,8 iimiliárd, szí lár.d tüzelőanyagokat 0,6 mii liáid, földgázt 0,5 .milliárd ru bel érteikben —, amiedyek erre a la pózba 11 ák ga z da ság u>k t ö re t len és dunaumkus fejlődéséi, s függetleníLhet'téik magjukat a világpiaci árak ingadozásaitól Nagyobb mennyiségű kőolajat és kőolajterméktkei vásároltak egyes iparilag fejlett tőkésül' szagok is, fúieg Finnország, Olaszország, az NSZK és Fran. cia ország. A Szovjetunió tavaly 289 millió, korona értékű nyersva- sat és 1,2 milliárd rubel értékű hengeréit árut exporlált. A vegyipari temiieke.k kivitele 940 millió rubelt ért el. Ebben főleg kálisó, foszfor- és nitro génműtrágyák, szintetikus kau- csuk, műanyagok, festékek és lakkok szerepeltek. Szer fából 17,7 millió, fűrészáruból 8,3 millió köbmétert, cellulózból 680, papírból 622, kartonból 394 ezer tonnát exportáltak. A külföldi országokban évről évre növekszik az érdeklődés a ^szovjet közszükségleti iparcikkek iránt. 1977-ben 12,7 millió órát, 1,3 millió rádiókészüléket, 508 ezer tévékészüléket, 980 ezer fényképezőgépet, továbbá 450 ezer négyzetméter szőnyeget, jelentős mennyiségű hűtőgépet, varrógéjiet, szövet- árut és egyéb termékeket szállítottak külföldre. A szovjet gépipar termékeit az elmúlt évben a világ több mint 80 országa vásárolta, s a kivitelben több mint 4Ü00 különböző géptípus szerepelt. A sz á 11 í t ó v á 1 la la t ok f i g y e l enn be vették a megrendelők sajátos szükségleteit, igényeit. Gépeket, berendezéseket és szállítóeszközöket 6,3 milliárd rubel értékben exportáltak, ami 16,7 százalékkal több, mint 1976-ban. Szerszámgépeket zb2 millió, villamos hegesztőberen- dezéseket 8,8 millió, vegyipari berendezéseket 1Ü4 millió, traktorokat 245 millió, hajókat és hajózási felszerelési 10b millió rubel értékben szállítottak, személyautókból 362 ezret, villanymotorokból 212 ezret adtak el külföldre. A szovjet gépipari kivitelben olyan magas műszaki színvonalú berendezések is szerepeltek, mint például a fim nur szá gi Lovisza atomerőmű berendelései, melynek első blokkját 1977-ben helyezték üzembe, továbbá Nyugat-Európa legnagyobb hidraulikus prése, amit Fránc ia orsz ág ba 11 be 1 ye z t e k üzemije, a francia Renault cég nek szá 11 í t ot t n yo le or sós ver tiká lis f é la u t o ma ta -esz ter gák, az SKF svéd cégnek szállított speciális elektromos olvasztókemencék különlegesen tiszta acél gyártására stb. A szovjet külkereskedelem területi felosztása A szovjet külkereskedelmi fqrgalom területi felosztásának fejlődését a mellékelt táblázatok szemléltetik. A szocialista országok részesedése tavaly a szovjet külkereskedelmi forgalomban 57,3 százalékot tett ki, ezen beiül a KGST-ország oké 52,5 százalékot. A KGST-orszá gok részesedése 1976-ban 50,8 százalék volt, itt tehát nőve kedett az arány. Az ipariag tej lett kapitalista országokkal lebonyolított áruforgalom értéke 18,7 milliárd* rubellel tulajdoniképpen az 1976-os szinten maradt, ezért itt a részesedési arány az 1976-os 33 százalékról 1977-ben 29,6 százalékra csökkent. Ezzel szemben a lej iődő államokkal folytatott ke reskedelein 27,3 százalékos évi növekedést elérve 8,4 milliárd rubelre nőtt, s ezzel a fejlődő államok részesedési aránya is megváltozott, éspedig az 1976- os 11,5 százalékról 13,1 százalékra, A fejlődő államok a Szovjetunióban nemcsak stabil és megbízható piacra találnak, hanem a világ első szocialista állaim ával folytatott kereskedelmet gazdasági elmaradottságuk felszámolására, az impe- r ia.l ista ina g y 1 ia ta Innak t ól va 1 ö gazdasági függés megszűnteié sere is felhasznál ják. Az elmúlt év folyamán a Szovjetunió további nagy jelentőségű kompenzációs meg. áilapodásokat kötött a fejlett kapitalista államok cégeivel többek között egy metilaliko holgyár és egy faszforsavgyár- tó üzem berendezéseinek szállítására. Az iiyen szerződések alapján a Szovjetunió es az i pa r i lag fejlett tőké so r sz á g ok külkereskedelmi kapcsolatai a nemzetközi enyhülés folyamatának mind jelentősebb elemeivé válnak. (—ai) A Szovjetunió aiuio:galm£t- nak niivekeiiuse a KGS'f orsza- gukkal | millió rubel j NDK Lengyelország Csehszlovákia Bulgária Magyarország Kuba Románia Mongólia 197B 1976 1977 3295 5997 6727 2359 5235 60b8 2193 4543 5J17 1816 4436 5153 1430 3492 4927 1045 2872 3452 919 1600 2025 231 614 676 A Szovjetunió külkereskedelmi forgatnia az egyes ország- csoportok szerint (milliárd rubel) Teljes forgalom kivitel beilioza ta l Szocialista ország ok:, teljes forgalom kivitel behozatal Ebből KÖST-országok teljes forgalom kivitel behozatal Iparilag fejlett kapitalista o rszág ok: teljes forgalom kivitel behoza tál Fejlődő országok: teljes forgalom kivitel behoza tol 1976 5ü,8 28,0 28,0 31,6 16,5 15,1 28,8 14.9 13.9 18,6 7.8 10,8 6.6 3,7 2.9 1977 t>3,4 33.3 30.1 3ü,3 19.1 17.2 33.2 17.4 15,8 18,7 8,8 9,9 8.4 5.4 3,0 Határszemle a galántai járásban Teljes ütemben készül a takarmányliszt ® Jobban ki kell használni a szárítóüzemeket Befejezik a cukorrépa egyelését © Háromszáz vagonnal több zöldséget adnak el, mint a múlt évben ^ Lisztharmat ellen permetezik a búzát Gyakran megeredlek az ég csatornái.. Aranyat érő májusi eső hullt a földre. Iványi Vince mérnök, a Galántai Járási Me zőgazdasági Igazgatóság főág ronómusa örült is meg nem is ennek az időjárásnak. Amikor erről beszélgettünk, elmondot ta, hogy a gyakori csapadék elősegíti a búza növekedését, a kaszálás után gyorsabban sarjad a lucerna, de a napfény hiánya miatt sárgul az árpa és a kukorip- t .. 'iioo-nn nedvességtartalma túl nagy, sok energia felhasználásával készíthető Csak belőle a liszt. Még szerencse, hogy a járásban húsz szárítóüzem működik, három műszakban. Ha sikerül, mintegy 27 000 tonna takar- mányliszlet készítenek. Emlegeti, hogy a szárítóüzemeket főleg a Sókszelőceí (Selice), Zsigárdi (Žiharec), Peredi (Te- šedikovo) Efsz dolgozói használják ki jól. A járási mező- gazdasági igazgatóság tavaszi munkákat irányító bizottságának ülésén most azzal foglal koznak, hogy milyen módon lehetne minél több füvet betaka rítani az utak széléről, árok partokról. Felelősse teszik az efsz-ek elnökeit és az állami gazdaságok igazgatóit, hogy <\ füvet Idénymunkások segítségével takarítsák be. Valószínű, hogy az ipari üzemek járműve két kölcsöne- ^ok /• mező ?azd fehérlenek a kertekben. A kert- barátok is hozzá akarnak járul- ni a lakosság zöldséggel #/aló ellátásához. A határszemle alkalmából meggyőződtünk róla, hogy a mezőgazdasági dolgozók minden órát kihasználnak a no vényápolási, növényvédelmi es a takarmánybetakarítási munkákra. A Vágsellyei (Šaľa) Efsz-ben a cukorrépát sarabol- ták. A Farkasdí Efsz-ben az utolsó parcellákon egyelték a cukorrépát. Juruj Kurkus mérnök, a növénytermesztés vezetője elmondotta, hogy mind a 460 hektáron elég sűrű a cukorrépa. Nagyon sok mosi a tagok munkája, rnert a 219 hektáros zöldségkertészetben is — amelyből 9 hektár fóliasátrak alatt van — idejében ki kell ültetni a palántákat. A gabona védelme is komoly erőfeszítéseket igényel, mert már nagyobb területen pusztít a liszt- harmat. Próbaüzemmeltetik a szárítóüzemet, és hamarosan egy másik is megkezdi a munkáját. Sajnos, a betakarításhoz nincs elég gépük, illetve a meglevőket sem javították mer; a kívánt minőségben. Átmenetileg az E—280-as járvaszecs- kázó is üzemképtelen volt. Pedig szükség lett volna a munkák gyorsabb ütemére, inert a tavaszi, nyári és őszi idényben mintegy 240 vagon takarmány- lisztet akarnak készíteni. A Zsigárdi Efsz-ben a növény- ápolási munkák első szakaszát már befejezték, most minden erőt a takarmány betakarítására összpontosítottak. A járvaszecskázó gépek éjjel is dolgoztak, hogy a szárítóüzemet három műszakban üzemeltethessék. Nagy Lajos műszakvezető panaszkodott, hogy nedvdús a lucerna, és'ezért egy műszak alatt csak 30 mázsa lisztet tudnak készíteni. Teljes ütemben folyt a munka a Peredi Efsz szárítóüzemében. Kovács Ottó üzemvezető arról tájékoztatott, hogy már május 10-e óta dolgoznak hárem műszakban. Mivel az SPS — 420-as járvaszecskázó gép nagv teí iesítménnyel dolgozik, úgy sági üzemeltnek a takarmány szállítására. A cukorrépa egyelése a 4200 hektáros területen már befejezés felé közeledik. Minden parcellán szakember vezette és ellenőrizte a munkákat, biztosította, hogy megfelelő távolságban hektáronként legalább 90 ezer növény maradjon. A szükségletek figyelembe vételével a mezőgazdasági üzemek 1500 hektárral több kukoricát vetettek, mint tavaly. A 600 hektár napraforgó is idejében a földbe került, de ezzel szemben nem teljesítették a kender és a cirok vetésének tervét. A zöldségtermesztés az egész járásban jól fejlődik, megfelel az igényeknek. A mezőgazdasági üzemek a múlt évhez viszonyítva 300 vagonnal több zöldséget adnak el. A Kertbarátok Szövetsége helyi szervezetei nek tagjai nagy mennyiségű uborkát és más zöldséget kínálnak eladásra a fóliasátrak alól. Nádszegen (Trstice), Far- kasdon l Vlčany) és más községekben hatalmas fóliasátrak Ly j kis javítás a vi'(ws7C1"'7.Pten, és máris tovább folynak ;i munkák t A szerző felvételei | döntöttek, hogy ejjel nem kaszálják a lucernát. A szárításhoz szükséges zöldlucerna- mennyiséget a betonozott udvarra öntik, ahonnan fokozatosan felhasználják. A fiatalember nagy tervekről beszélt. Elmondotta, hogy idén lucernából 160 vagon, silókukoricából pedig 60 vagon lisztet állítanak elő. Elégedetten mutatta, hogv elkészült az új, tágas rakta -, amely lehetővé teszi, hogy még zavartalanabból dolgozhass nak. jelenleg egy egy műszakban 70—81) mázsa lisztet kés-' lenek, llgy véli, hogy a más i- dik kaszálásból már műszakon ként ttO—100 mázsa tiszte' gyártanak. járásszerte minden mezőgazdasági iiiemben igyekezne’; megbirkózni a csapadékos idó járás okozta nehézségekkel. \ naookbau még jobban felk - szülnek a gyomnövények irtására is. Meg akarják előzn’, hogy a túl sok eső miatt esetleg elgvomosodiavwík a knltúr- növények. BALLA JÓZSEF — Egyelőre nincsenek üzem anyagellátási gondjaink — mondta Kovács Ottó.
