Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-23 / 140. szám, kedd

CSÚCSTALÁLKOZÓ PÁRIZSBAN A reakciós afrikai rendszerek francia támogatást várnak uMROVi I!I|| mi ||I|MII. (ČSTKJ — A párizsi Élysée- palotában tegnap megkezdődött Franciaország, valamint húsz afrikai és Indiai-óceán térsé­giében levő állam képviselőinek csúcstalálkozója. A konferen­cián Valéry Giscard d’Estaing francia államfő elnököl, aki az elmúlt héten ünnepélyesen ki­jelentette, hogy Franciaország sohasem hagyja támogatás nélkül afrikai szövetségeseit. A konferencián a fejlett eu­rópai ipari országok afrikai or­szágoknak nyújtott gazdasági támogatása kiszélesítésén kívül elemzik az afrikai helyzetet. Több afrikai frankofon állam, amely nem a fejlődés szocia­lista útját választotta, aggoda­lommal szemléli az egyre erő­södő nemzeti felszabadító és antiimperialista mozgalmat Af­rikában, s Franciaország lói rendszerük stabilizálásának tá­mogatását várja. Az említett afrikai vezetők álláspontját fe­jezte ki Gnassingbe Eyadema, a Togól Köztársaság elnöke, aki kijelentette: a zaire-1 vál­ság „egész Afrika számára problémát jelent, s ha a szom­szédban tűz van, segítenünk kell azt eloltani, mert külön­ben a tíízvész minket is elér“. Mobutu zaire-i elnök Kinshasá- bain tartott sajtóértekezletén kérte, hogy a francia egységek maradjanak Zaire-ban a shabai harcok befejezése után is, se­gítsenek a megingott reakciós rezsim megszilárdításában. A francia egységek Zaire-on kí­vül más afrikai államokban is harcolnak, így Csádban, Nyugat- Szaharában és Dzsibutiban is. ELLENTÉTEK FRANCIAORSZÁG ÉS BELGIUM KÖZÖTT Nyugati lapok a Zaire-i beavatkozásról (ČSTK) — A francia—belga ellentétek a közös zalre-l ka­tonai intervenció kérdésében nemcsak a katonai operációk taktikáját és eltitkolását érin­tik, hanem mélyebb gyökereik vannak Shaba tartomány ás­ványkincseinek kiaknázásában, állapítja meg Joseph Fitchet az International Herald Tri­bune című napilap tegnapi szá­mában „Franciaország és Bel­gium véleménye eltér Zaire kérdésében“ című cikkében. Egy belga nyilatkozat elítéli Franciaországot, hogy ez a har­cok körzetében rekedt euró­pai polgári személyek meg­mentésének ürügyén Igyekszik katonai intervenciót végrehaj­tani, amely a francia politikai és gazdasági érdekeket szolgál­ná. Franciaországot és Belgiu­mot a cikkíró véleménye sze­rint eltérő gyarmati tapaszta­lataik és gazdasági érdekeik, valamint az afiikai ügyekkel kapcsolatos nézeteik választják el egymástól. Belga körök, a lap szerint, aggódnak Francia- ország gazdasági befolyásának növekedése miatt Zalre-ban, és Leó Tindemans belga minisz­terelnök felszólította Francia- országot, hogy tartsa tisztelet­ben Belgium előjogait a volt Belga-Kongóban. Amint a • lap megállapítja, Franciaország nehezen tudja elviselni, hogy az óriási ás­ványkincsekkel rendelkező Zai­re csaknem teljesen belga pó­rázon maradjon. Belgium zai- re-i beruházásai a lap szerint csaknem egymilliárd dollárt tesznek ki a franciák húszmil­lió dollárjával szemben. Belgium állítólag jelét mu­tatta annak, hogy el akarja magát határolni a Mobutu- rendszertől, és tárgyalásokba kíván bocsátkozni a nemzeti felszabadító mozgalom képvi­selőivel, amit a közvetlen fran­cia katonai intervenció meg­akadályozott. Az európaiak ha- zatelepítése Franciaország számára alkalmul szolgált, hogy véres csapást mérjen a katangai lázadókra, és léleg­zetvételnyi szünethez juttassa Mobutut. Maximé GremeU, a Francia KP Politikai Bizottságának pót­tagja a l’Humanité tegnapi számában kritizálja a franciák zaire-i katonai intervencióját, hangsúlyozza e politika veszé­lyességét a békére, valamint Franciaország és az afrikai ál­lamok kapcsolataira nézve. A’ több mint hathetes izraeli megszállás platt Dél-Liba- nnnból csak­nem 300 UUU ember mene­kült el. Több tízezren még mindig mene­külttáborokban élnek, mint a felvételünkön látható arab kislány is. (Repró: ČSTK) Az indiai kommunisták felhívása A MUNKÁSOSZTÁLY JOGAINAK VÉDELMÉBEN (ČSTtf) — India Kommunista Pártja Nemzeti Tanácsa Köz­ponti Végrehajtó Bizottsága felhívást adott ki az egységes ellenállásra az új törvényjavas­lattal kapcsolatban. E törvény célja olyan Ipari kapcsolatok létrehozása, amelyek korlátoz­zák a szervezett munkásmozga­lom alapvető jogait, elsősorban a sztrájkjogot és a munkálta­tókkal való kollektív tanács­kozás jogát. A Központi Vég­rehajtó Bizottság további ha­tározatában szolidaritását fe­jezte ki „Bangladesh demokra­tikus és haladó erőinek a de­mokrácia felújításáért és az or­szág stabilitásáért vívott egy­séges harcával“. Bangladesh- ben 30 000 a politikai foglyok száma, tilos Bangladesh Kom­munista Pártjának és más ha­ladó demokratikus politikai pártok és szervezetek tevé­kenysége. Húszmillió aláírás (ČSTK) — Á japán békeszer­vezetek képviselői nagygyűlést tartottak Tokióban az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszere­lési ülésszakának mai megnyi­tásával kapcsolatban, követel­Összetűzések Nicaraguában (ČSTK) — Masaya városában tíz személy megsebesült és szá­mos egyént letartóztattak a ni- caraguai fiatalok és Somoza diktátor katonái közötti ösz- s-zetűzések során. A főiskolák hallgatói tiltakozó tüntetést szerveztek a Somoza-rendszer ellen, és, követelték a politi­kai foglyok szabadon bocsátá­sát. A nemzeti gárda tagjai lő­fegyverekkel és könnyfakasz­tó gránátokkal oszlatták szét a tüntetést. ve valamennyi nukleáris fegy­ver betiltását. A japán békevédők az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszerelé­si ülésszakára ötszáz tagú de­legációt küldenek, amely a nukleáris fegyverek teljes be­tiltására vonatkozó felhívást terjeszt az ülésszakon részt ve­vő országok küldöttei elé. A felszólítást több mint húszmil­lió japán Irta alá. Bombamerénylet Rómában (ČSTK) — Rómában tegnap reggel bomba robbant az Igaz­ságügyminisztérium épülete mel­lett. A rendőrség keresi azt a három férfit, akit a tett szín­helyén láttak közvetlenül a robbanás előtt. Az újabb bom­bamerényletre egy héttel az­után került sor, hogy az olasz parlament jóváhagyott több terroristaellenes törvényt. VIKTOR MALCEV, a Szovjet­unió külügyminiszterének első helyettese megbízólevele átadá­sának alkalmából fogadta Čest* mír Lovétinsikýt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szovjet­unióbeli rendkívüli és megha­talmazott nagyköveiét. ATAL BIHARI VADZSPEJf, India külügyminisztere kétna­pos hivatalos látogatásra Bécs- be érkezett. Villibald Pahr osztrák külügyminiszterrel megvitatják a kétoldalú és a nemzetközi kérdéseket. Az in­diai vendég találkozik Bruno Kreisky osztrák kancellárral is. SZÓFIÁBAN nagy .sikerrel rendezik meg Moszkva napjait. A szovjet főváros küldöttségét Viktor Grisin, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az SZKP Moszkvai Városi Bizottsá­gának első titkára vezeti. A Bol­gár Népköztársaság Államtaná­csa Viktor Grisint Georgi Dimit­rov Érdemrenddel tüntette ki. A magas kitüntetést a Moszkva és Szófia közötti együttműkö­dés, valamint a bolgár—szov­jet barátság fejlesztése terén elért érdemeiért kapta. BASELBEN vasárnap befejez ződött a Svájci Szociáldemok­rata Párt háromnapos kong­resszusa. Pierre Aubert svájci külügyminiszter felszólalásá­ban kifejtette azt az álláspont* ját, hogy szükségesnek tartja. Svájc belépését az ENSZ-be. A HOLYWOODI szabadtéri filmszínházban több ezer sze­mély részvételével „Állítsátok meg a lázas fegyverkezősti“, „El az atomveszéllyeir Jelszó­val békenagygyűlést rendeztek. Követelték, hogy az Egyesült Áriamok mondjon le a tömeg- pusztító fegyverek fejlesztésé­ről és gyártásáról, mindenek* előtt a neutronbomba tervezett előállításáról. PÁRIZSBAN a baloldali radi« kálisok mozgalmának rendkí. vüli kongresszusán Mlchel Crépenut választották meg a mozgalom új elnökévé. Robert Fabre, az eddigi elnök a már­ciusi parlamenti választások utá,n nyújtotta be lemondását. Az új elnök kijelentette, hogy pártja továbbra Is a francia baloldali erők kötelékébe tar­tozik. k lázas fegyverkezés megállításáért Az enyhUIési politika kétségkívül jelentős sikereket ért el. Ezek kedvezően megmutatkoznak országunkban is, és lehetővé tették hosszú évekig tartó erőfeszítések után a szomszédaink­kal való békés együttműködést, valamint a béke és a béke­határok biztosítását Európában. Olyan időszak kezdődik, amelyben minden erőt arra kell összpontosítani, hogy a poli­tikai enyhülés elmélyüljön. S ezt csak akkor lehet elérni, ha a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészül ki. Az im­perializmus arra törekszik, hogy ez ne következzen be. Az enyhülés ellenségei minden lehetőt megtesznek azért, hogy folytatódjon a lázas fegyverkezés, s így veszélybe kerüljön az enyhülés lényege. 1971 V. 23. Az imperializmus „jóvoltá­ból“ a lázas fegyverkezés min­den eddiginél nagyobb mérete­ket öltött. Az ENSZ adatai sze­rint a jelenlegi atomfegyverzet megegyezik 1,3 millió olyan tí­pusú bomba erejével, amilyet Hirosimára dobtak. Az Euró­pában felhalmozódott atom­fegyverek robbanóereje na­gyobb, mint a második világ­háború Idején használt vala­mennyi fegyver robbanóereje. Nyugaton új típusú fegyverek és fegyverrendszerek gyártásá­ra törekszenek, s hangoztatják az új fegyverek „előnyeit“ a többivel szemben. A fejlett kapitalista államok reakciós körei az erőengyen- súly megváltoztatására törek­szenek, amely most a szocia­lizmus javára alakul. Mivel jól tudják, hogy a kapitalista rend­szer a maga válságaival, mun­kanélküliségével már nem te­het semmit sem, hogy az erő­viszonyok az ő javára változ­zanak meg, ezért tehát fegyver­kezéssel próbálkozik. Azonban ilyen szempontból sem kedvező a helyzet a reakciós kapitalista körök számára. A lázas fegy­verkezés leállításának és a le­szerelésnek az objektív szük­ségessége jelenleg nagyon elő­térbe került. A neutronbomba veszélye Ismét mozgásba hozta a világ haladó rétegelt. A nyu­gati vezető burzsoá rétegek között is akadnak olyan erők, amelyek tudatosítják, hogy a fegyverkezéssel semmit sem nyernek és nem kerülnek fö­lénybe. Elegendő tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy biz­tosítani tudják saját biztonsá­gukat, és semmivel sem hagy­ják magukat megfélemlíteni. Erre rá kell mutatni minden nemzetközi politikai fórumon. Fontos lépés Az egyik közülük a ma kez­dődő ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszaka. Á rendkívüli ülésszak bizonyos kompromisszumnak tekinthető. A leszerelési tárgyalások sike­re szempontjából nagyobb je­lentőségű lenne a leszerelési világkonferencia. Itt lehetőség nyílna az általános és teljes leszerelés kérdéseinek komp­lex elemzésére szigorú és ha­tékony nemzetközi ellenőrzés­sel és a világ valamennyi álla­mának részvételével. Ennek a fórumnak ugyanakkor lehető­séget kellene biztosítani ahhoz, hogy eredményei jogilag köte­lezővé váljanak. Ezért állan­dóan arra törekszünk és a jö­vőben is arra fogunk töreked­ni, hogy kiküszöböljük az Egye­sült Államok és a Kínai Nép- köztársaság ellenállását a le­szerelési világkonferenciával kapcsolatban, továbbá arra, hogy ez a találkozó megvaló­suljon. A fegyverkezés terén mutatkozó kritikus helyzet ezt megköveteli. Az idő sürget. Most kell haladást elérni, mert a nyugati és a kínai reakciós körök szeretnék megakadályoz­ni a leszerelési egyezményt. Az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li ülésszakán nemcsak nyíltan rámutatunk arra, hogy ki okozza a fegyverkezési ver­senyt, de egyúttal a világ ha­ladó erőinek mozgósításával és a nyugati realista politikusok aktivizálásával, valamint azok­kal az el nem kötelezett orszá­gokkal karöltve, amelyek szí­vükön viselik a béke ügyét és a világ sorsát, arra törekszünk majd, hogy elszigetelődjenek azok, akik akadályozzák az enyhülést. Ha nem is várjuk, hogy az ENSZ-közgyűlés egyszerre meg­oldja a fegyverkezési verseny megállításának és a leszerelés minden problémáját, meg va­gyunk győződve arról, hogy a kölcsönös megértés és a közös erőfeszítések legalább részleges leszerelési Intézkedéseket ered­ményeznek, s előkészíthetjük a talajt megvalósításukhoz, va­lamint az újabb szélesebb ér­vényű intézkedések előkészíté­séhez. E tekintetben a szocia­lista országok több javaslatot terjesztettek elő az ENSZ-köz­gyűlés rendkívüli ülésszakára. A küldöttek, akik New York­ban találkoznak, többségben külügyminiszterek, néhány esetben kormányfők vagy ál­lamfők, megismerkedhetnek a szocialista országok javaslatai­val. Ezek a javaslatok érintik mind az atomfegyvereket, mind a többi tömegpusztító fegyver­fajtát. Genfben a szovjet—ame­rikai tárgyalásokon élénk vita folyik az atomfegyver-kísérle­tek teljes és általános betiltá­sáról, a vegyi fegyverek teljes betiltásáról, a radioaktív fegy­verek betiltásáról. Nagy figye­lemmel kísérik a stratégiai tá­madófegyverek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai megbe­széléseket. A Szovjetunió az Egyesült Nemzetek Szervezete elé terjesztette a katonai költ­ségvetések csökkentésére tett javaslatait, amelyek elfogadása korlátozná a fegyverkezési ver­senyt. Távlati javaslatok Leonyid Brezsnyev felszóla­lása a Lenini Komszomol XVIII. kongresszusán ismét megmutat­ta, milyen nagy figyelmet szen­tel a Szovjetunió a leszerelés kérdéseinek. Brezsnyev elvtárs a nagy katonai potenciállal rendelkező államok fegyverzete és haderői minőségi és meny- nyiségi növelése teljes leállítá­sával kapcsolatos konkrét in­tézkedések megvalósítása prog­ramjának elemzésére szólított fel. Javasolta, hogy szüntessék be valamennyi atomfegyver gyártását; a tömegpusztító fegyverek gyártását; a nagy pusztító erejű hagyományos feg.yverek fejlesztését, hogy ne emeljék a Biztonsági Tanács állandó tagjai és a velük kato­nai szerződést kötött államok hadseregeinek létszámát és ha­gyományos fegyverzetének mennyiségét. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának előkészítésé­vel Szófiában áprilisi ülésán a Varsói Szerződés külügyminisz­teri bizottsága is foglalkozott. Ott Is hangsúlyozták, hogy a szocialista közösség országai mindent megtesznek azért, hogy a rendkívüli ülésszak konkrét eredményeket hozzon. Figyelemre méltó, hogy amíg a NATO-tagállamok állandóan fokozzák a fegyverkezést új tí­pusú fegyverek bevezetésével, és tervezik a neutronbomba gyártását, a Varsói Szerződés tagállamai minden igyekezetük* kel azon vannak, hogy leállít­sák a fegyverkezési versenyt, és fokozzák az enyhülést. Már maga ez a tény is a szocializ­mus mély humanizmusáról be­szél, 'S világosan leleplezi a kapitalizmus igazi arcát, amely beszél ugyan az emberi jogok­ról, de a békés élethez való jogról megfeledkezik. Az ENSZ rendkívüli üléssza* kával kapcsolatban több or* szágban előkészítő összejőve* teleket tartottak, összeült az ülésszakot előkészítő bizottság, Genfben a leszerelési bízott* ság tavaszi ülésszakén Is e kérdéssel foglalkoztak. Külön­féle nézetek, vélemények hang­zottak el, s készek vagyunk azokból az ésszerű lényeget ki­szűrni, bárkitől származik is. Ugyanakkor készek vagyunk védeni azt, mit jónak és hasz­nosnak tartunk a leszerelési tárgyalások szempontjából, be­leértve a genfi leszerelési bi­zottságot Is, amely az Egyesült Államok és a Szovjetunió el­nökletével bebizonyította, hogy jó és hasznos szerv. Az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li ülésszaka Ismét bizonyítja majd a szocialista közösség or­szágainak elszántságát, hogy továbbharcol a leszerelésért, korunk égető problémáinak megoldásáért úgy, hogy meg­őrizzük és még Jobban elmé­lyítsük a nemzetközi enyhülést — a béke és a békés együtt­működés biztosítékát. MILOŠ VEJVODA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszter- helyettesei

Next

/
Thumbnails
Contents