Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-11 / 100. szám, kedd
Igény teljes nyugdíjra és fizetésre Cs. S.: Valószínűleg ideiglenes óvatossági intézkedésről van szó, mivel a bejelentésből nem derül ki, milyen jellegű a munkaviszony. Rövid ideig — 18Ü napig — tartó munkaviszonyról-e, amikor továbbra is járna a teljes nyugdíj, vagy tartós munkaviszonyról, amikor öregségi nyugdíját havi 1100 koronáig folyósítanák. Ha olyan akcióról lenne szó, amelyre vonatkozik az 1975/193 sz. kormányhatározat, akkor tartós munkaviszony esetén .is igénye lenne teljes nyugdíjra. Megürült lakás a családi házban T. F.: Az 1964/41 sz. lakás- törvény 23. §-ának 2. bek. értelmében, ha a ház tulajdonosa (vagy több tulajdonosa együtt) a családi házban megürült lakásra annak megürülése után 8 napon belül nem jelenti be igényét azzal, hogy a házba 15 napon belül beköltözik, a lakással a hnb lakásosztálya jogosan rendelkezhet, tehát kiutaló végzést adhat ki a lakásra. A tulajdonosnak ilyen joga nem keletkezik abban az esetben, ha a hnb által jóváhagyott lakáscseréről van szó. A lakbérkövetelést a lakóval szemben az egyes havi részletek esedékességétől számított 3 éven belül lehet perelni a járásbíróságon. A lakó köteles a lakásban az általa felróható módon okozott kárt megtéríteni. Az igény egy éven belül évül el attól az időponttól számítva, amikor a jogosultak a kárról és a felelős személyről tudomást szereztek. Az esetleges keresetet a járásbíróságon lehet beadni. A házadót akkor is kell fizetni, ha a lakó nem fizeti, vagy pontatlanul fizeti a lakbért. Van-e már igényük nyugdíjra? K. E. Mivel ön gyermektelen, helyesen állapítja meg, hogy 31 beszámítható, ledolgozott éve ellenére csak 57. életéve betöltésekor, tehát 1981 novemberében keletkezik igénye öregségi nyugdíjra. Igaz, hogy 1976. január 1-től az 1975/121 sz. törvény 11. §-ának 1. bek. k) pontja értelmében pótidőként be kell számítani azt az időt is, amikor a dolgozó személyesen gondozott hozzá közeli viszonyban levő személyt, aki teljesen magatehetetlen és nem a szociális gondoskodás, vagy egészségügyi intézmény valamelyik intézetében van elhelyezve. Az 1975/128 sz. hirdetmény 10. §-a értelmében ilyen közeli személynek számít a házastárs, a gyermek, a szülő, a nagyszülő, bármelyik házastárs apósa és anyósa. Ha a pótidő egybeesik a rendes munkaviszonnyal, ez az idő csak egyszer számítható be, K. M.: Fiára ipari tanulói viszonyának befejezte után jogosan szüntették be az árvajáradékot, és így ön már csak az özvegyi járadékot kapja. Saját munkaviszonya alapján 55. életévének betöltésével csak akkor lenne igénye öregségi nyugdíjra, ha legalább 25 beszámítható éve lesz. Levele szerint még leánykorában szerzett 7 évet, két gyermekének esetében legfeljebb 6 év pótidőt, és az efsz-ben kifejtett munkatevékenység alapján, ha elérte a megkívánt terjedelmet, legfeljebb további 6 évet szerezhetett. Amennyiben utóbbi munkatevékenysége óta több mint öt év telt el, csak akkor lehet az előzőleg szerzett éveket beszámítani, ha a megszakítás után legalább 3 éven át volt vagy lesz még munkaviszonyban. Legkorábban 60 éves korában legalább 20 beszámítható év alapján kaphatna arányla- gos öregségi nyugdíjat. Valószínű, hogy özvegyi nyugdíja magasabb lesz, mint az öregségi nyugdíj, és így az alacsonyabb összegű járadéknak csak a felét folyósítanák (a nyug- díjbnimazatról s/óló előírás értelmében). Egyébként más címén nincs igénye nyugdíjának emelésére. Szabadságigény N. M.: Leveléből kitűnik, hogy 1963-tól 1971-ig 8 évet dolgozott le. 1971-ben teljes rokkantnak ismerték el, és csak 1976 óta dolgozik újból csökkentett munkaidővel — valószínűleg mint részleges rokkant. 1954-ben és 1955-ben gyermeke született, a gyermekekről hároméves korukig való gondoskodás címén 4 évet kell elismerni. Ezeknek az adatoknak alapján az év végéig legfeljebb 14 elismerhető éve van (8 év munkában, 4 év a gyermekeiről való gondoskodás címén és 1978 novemberéig újabb 2 évi munkaviszony.) Ennek alapján a folyó évben még csak 3 hét, jövőre azonban már 4 hét szabadságra lesz igénye. A teljes rokkantságnak ideje nem számít be (1975/54 sz. rendelet 64. §. 2 bek.), csak az üzemi baleset és a foglalkozási betegség következtében a betegállomány számítódik be, ha ezekért a munkaadó Telelős. Igény tanulmányi kedvezményre K. J.: Betegsége miatt a tavaly esedékes vizsgáit tanárainak hozzájárulásával ez év márciusáig letette. Munkaadó vállalata az 1968/140 sz. hirdetmény 18. §-a értelmében a további kedvezményeket beszüntette. Arra hivatkoztak, hogy az iskolaévre előírt vizsgáit nem tette le időben. Erre vonatkozóan az idézett hirdetmény 17. §-a tartalmaz rendelkezést, azaz, hogy a kedvezmények újból járnak a vizsgák eredményes letétele után. Ez a rendelkezés- továbbá kimondja, hogy indokolt esetben a munkaadó vállalat az üzemi bizottsággal való megtárgyalás, valamint az iskolai intézmény tájékoztatása alapján a tanulmányi kedvezményeket és gazdasági juttatásokat meghagyhatja a foglalkozás mellett tanuló dolgozójának. Ajánljuk, kérje ki a SZISZ ajánlását is. Hivatkozzék dr. Luhan: Pracovné úfavy a hosp. zabezpečenie študujúcich popri zamestnaní, Práca, 1976, Bratislava törvénymagyarázatára is, amely a betegséget, amely az ön esete is volt, ilyen komoly okként jelöli meg. Munkabeosztás a szülési szabadság után J. L.: A Munkatörvénykönyv 147. §-ának 1. bek. értelmében, ha a dolgozó a betegállományból, iskolázásról, katonai gyakorlatról, és a fizetett, rendszerint 26 hetes szülési szabadságról tér vissza a munkába, a munkaadó vállalat köteles őt eredeti munkahelyére beosztani. Ha a kérdéses munkahely megszűnt volna, a munkaadó vállalat köteles dolgozóját a munkaszerződésnek megfelelő munkahelyre elhelyezni. Eltérőbb az idézett 147. §-a 2. bekezdésének rendelkezése. Eszerint, ha a dolgozó a tényleges katonai szolgálatból tér vissza, vagy a Munkatörvény- könyv 157. §-ának 2. bek. szerint meghosszabbított szülési szabadságról, a munkaadó köteles dolgozóját a munkaszerződésnek megfelelő munkahelyre beosztani, ha ez nem lenne lehetséges, mert a munkahely megszűnt, akkor a munkaadó vállalat köteles dolgozóját minősítésének megfelelő munkára beosztani. Ön a szülése előtt több éven át adminisztratív munkakörben dolgozott, a munkaadó vállalat megsértve az előírásokat nem helyezte el önt adminisztratív munkakörbe, sem a végzettségének megfelelő munkára, hanem zsákvarrásra osztotta be. Ha van vállalatuknál döntőbíráskodási bizottság (rozhodcovská komisia), akkor ennél a bizottságnál, ha nincs, a járásbíróságon beadott keresetben kérheti, hogy mondják ki a beosztás érvénytelenségét és egyrtttal igényelheti alacsonyabb keresetének kiegészítését. DR. F. J. Bővül a gyermekintézmények hálózata Nagy segítség a dolgozó anyáknak # A munkaerőhiány enyhítésének egyik feltétele A közelgő tavasz csalhatatlan előhírnökei a játszótereken és a parkokban gondtalanul szaladgáló gyermekek. Hancúrozásuktól, nevetésüktől, a kisebbek sírásától visszhangzik a környék. Sokan vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy a múlt évben az egész országban 380 000, tehát tízezerrel több anya volt gyermekgondozási szabadságon, mint 1976 ban. Igaz ugyan, hogy a gyermekek nevelése örömteljes kötelességeik közé tartozik, de idővel a legtöbben visszavágynak munkahelyükre, hogy továbbra ■is részt vegyenek az építőmunkában. A nemzeti bizottságok és az üzemek segítségéve! Ezzel magyarázható, hogy a XV. pártkongresszus határozata alapján az ipari és a mezőgazdasági üzemek, a szövetkezetek és a többi intézmény hozzájárulásával az utóbbi időben lényegesen kibővítettük az óvodák és a bölcsődék hálózatát. Minthogy azonban a múlt évben az óvodák országszerte 580 000 gyermek befogadásával, mindössze 73 százalékban elégítették ki az igényeket, a terv — a munkaerőhiány enyhítését tartva szem előtt — hálózatuk további 25 százalékkal való kibővítését irányozza elő. A feladat természetesen nem mindenütt egyformán égető. Itt-ott elegendő, másutt viszont kevés a gyermekintézmény, s ezért a vállalatok és üzemek segítsége elengedhetetlen követelmény. Például a Nyugatcsehországi Sütőipari Vállalat megértése jóvoltából a kerületben a gyermekek 75 százaléka jár ma már óvodába és hogy még több anya folytathassa munkáját, a vállalat az idén és a jövő évben 2 millió koronával járul hozzá a további intézmények felépítésének költségeihez. A píseki Jitex n. v. dolgozói több ezer órát dolgoztak társadalmi munkában, hogy néhány hónappal ezelőtt megnyithassák új óvodájukat. A jičíni Agro- stroj 400 000 koronával, dolgozói pedig ugyancsak társadalmi munkával tették lehetővé új bölcsődéjükben 50, óvodájukban pedig 160 gyermek elhelyezését. A vállalat a nemzeti bizottsággal és az efsz-szel kötött szerződése értelmében 4 millió koronát fordít további gyermekintézmények létesítésére. Az ország első mikrobölcső- déjét a Pardubicei Városi Nemzeti Bizottság 1976-ban nyitotta meg. Azóta a városban 17 állami és 20 üzemi mikroböl- csődében gondoskodnak a kicsinyekről. És így folytathatnánk, mert a jó eredményekben, főleg vidéken, nincs hiány. Prágai gondok Prágában egyelőre ezen a téren szerényebbek az eredmények, A régi városrészekben kevés az új gyermekintézmények felépítésére alkalmas telek, de az üzemek is nehézkesebbek. Megelégszenek a meglevő óvodákkal és bölcsődékkel, amelyek azonban — tekintettel a szaporulatra — korántsem elégítik ki az igényeket. A hiányt tehát a nemzeti bizottságok választási programjuk teljesítése keretében igyekeznek pótolni. így például a 7. városkerületi nemzeti bizottság az egyik kedvelt vendéglőt — a Korunát — 600 000 koronás beruházással átalakította és helyiségeit még a múlt évben 35 négyéves gyermek foglalta el. A 7. városkerület egyik további utcájában levő óvoda 1954 óta működik. Korszerűsítése és kibővítése után négy osztályban 122 gyermek neveléséről ma 15 tanító gondoskodik. A szülök is segítenek — Az időközben megürült és tatarozott, majd az óvodához csatolt lakás jóvoltából már nem vagyunk helyszűkében — utal S. Klocperková igazgatónő a február eleje óta rendelkezésükre álló játszószobának és tantermeknek berendezett helyiségekre. A tágas mosdóhelyiségnek és a ruhatárnak is jó hasznát veszik. A főhelyiség dísze a csinos és praktikus Interprogram típusú bútorfal számos fiókjával és beépített polcaival, amelyekben a játékok is elférnek. Az új konyha ugyancsak beváltotta a hozzá fűzött reményeket. — Nagy munka volt — mondják a tanítónők —, de nem sajnáljuk a fáradságot. A takarítást, a varrást, a függönyök felrakását, a kisebb bevásárlásokat és a többi munkát a szülőkkel együtt végeztük el. A letňanyi új lakótelepen az elmúlt hetekben egy új bölcsődét adtak át. Erről tanúskodik az épület bejáratánál kifüggesztett emléktábla: „Ezt a bölcsődét a városkerületi nemzeti bizottság választási programjának keretében a Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére építette fel.“ Öröm megtekinteni a csecsemők új birodalmát, a kis asztalokat, az aprócska székeket, a miniatűr fekhelyeket és mosdókat. Az 55 gyermeket befogadó bölcsődével az Olomouci Magasépítészeti Vállalat dolgozói egy év leforgása alatt készültek el. Noha megnyitása a . környékén folyó építkezések de főleg az útépítés miatt némileg késett, az eredmény semmiképpen sem lebecsülendő. Ez azonban az egészségügyi dolgozók — a 10 gyermekgondozó nővér és a többi, az apróságokról gondoskodó 6 dolgozó érdeme is, akik a bölcsőde megnyitását megelőző munkákat — a takarítást, a bútorok elhelyezését — alig 10 nap alatt végezték el. Elmarad a reggeli kapkodás Az egykori Letňany kisközség — ma Prága egyik város- kerülete — a felismerhetetlen- ségig megváltozott. A régi, rozoga házak helyén az utóbbi 10 esztendő során gomba módra szaporodtak a korszerű épületek. A barátságos, meghitt lakások főleg a fiatal házaspároknak nyújtanak otthont. Letiianyban — amelynek lélek- száma az elmúlt 10 év folyamán az ötszörösére emelkedett — továbbra is lázas építkezés folyik. A nemzeti bizottság a járulékos épületekről és a szociális intézményekről sem feledkezik meg. A cél ugyanis: megkönnyíteni az anyák helyzetét, hogy munka előtt ne kelljen túlságosan korán felébreszteniük gyermekeiket és álmos kicsinyeikkel a villamosokban vagy az autóbuszokban tolonganiuk. A reggeli kapkodás és idegeskedés elmarad, ha közel van az óvoda és a bölcsőde. A gyermekgondozási szabadságukról munkahelyükre visz- szatérő anyák tehát ezentúl nyugodtan rábízhatják gyermeküket a gondozónőkre, akik fe Lada tai k a t le 1 k iisme re tesen teljesítik. Kétségtelen tehát, hogy az óvodák és a bölcsődék építése a munkaerőhiány enyhítésének egyik feltétele, a helyzet javulásához vezető bevált út. KARDOS MARTA Á semmittevés számomra nem pihenés Hosszú életút áll mögötte, akár könyvet is írhatna élményeiből. De aki Fedor Károlyt egy kicsit közelebbről megismeri, röviden csak két szóval jellemzi: emberszerető és tettre kész. Ez a két tulajdonság irányította és szabta meg egész életét. Ez kellett a szakmához, amit annak idején hivatásul választott, s ez kellett ahhoz a rengeteg társadalmi munkához, amit az évek hosszú során szívvel-lélekkel végzett. — Régen volt, amikor én szakmát választottam — emlékezik vissza a nemrég 90. évét betöltött Fedor bácsi. — Felcser volt a nagyapám, orvos az édesapám, így én őket választva példaképül, szintén orvos akartam lenni. De édesapám ellenezte a választásomat, mert akkoriban, különösen a körorvosok munkája kétszer olyan nehéz volt, mint ma. Hallgattam apámra, de az elhatározásomon csak annyit változtattam, hogy ha orvos nem, hát gyógyszerész leszek. 1911-ben fejezte be tanulmányait a budapesti egyetemen, s aztán hatvan évig dolgozott aktívan többnyire Bratislavában a gyógyszerészszakmában. — Sokszor kinyitottam a kis ablakot éjszakai ügyeletesként a patika ajtaján. Dolgoztam magánpatikákban, majd hosszú évekig kórházi gyógyszerészként. Nem bántam meg, hogy nem lettem orvos, mert így is a betegek gyógyulását szolgáltam. Arra is volt tnódja bőven, különösen a második világháború alatt és a Bratislava felszabadulását követő hónapokban, hogy a 7. édesapjától ellesett és az egyetemen szerzett egészség- ügyi ismereteit kamatoztassa. — Amikor megtudtam, hogy Bratislava felszabadult, s nem kell tovább rejtőznöm (Fedor Károly bekapcsolódott a fasiszták elleni illegális harcba, amiért üldözték), rögtön azt néztem, hol segíthetnék. Gyógyszereket, kötszert, jód- tinktúrát szereztem, s néhány egészségügyi dolgozóval közösen felkutattuk a betegeket, a sebesülteket. Aztán már kutatni sem kellett, jöttek, hívtak maguktól is. így aztán természetes, hogy Fedor bácsi alapító tagia lett a Rokkantak Szövetségének s több éven át a körzeti bizottság elnöke is volt — Az a támogatás, amit mi annak idején, kezdetben nyújtani tudtunk a rokkantaknak, össze sem hasonlítható azzal, amit társadalmunk ma nyújt számukra. Évről évre javul a róluk való gondoskodás. Ma már nemcsak a létminimumot biztosítja számukra az állam, hanem életfeltételeik javításáról, egészségügyi ellátásukról is gondoskodik. Ezt az érintettek hálával fogadják és értékelik. Én látom, mennyire hat ez a rokkantakra. A gyűléseikre ugyanis még ma is elmegyek, ha egészségi állapotom engedi. De Fodor bácsi nemcsak a Rokkantak Szövetsége alapszervezetének gyűléseire jár el, hanem az utcai pártszervezet és az Antifasiszta Harcosok Szövetsége alapszervezetének gyűlésein is ott van. Érdeklik a problémák, néhány évvel ezelőtt még a körzeti nemzeti bizottság több bizottságának is tevékeny tagja volt. Tizenöt éven keresztül polgári ellenőrként is dolgozott. Nem sajnálta a szabad idejét, a hiányosságokat, hibákat nemcsak felfedte, hanem az orvoslásukért is minden tőle telhetőt megtett. Még ma is előhúzza néha az ellenőri igazolványát, s megnézi, rendben van-e az üzletekben az egészségügyi láda felszerelése. A társadalmi szervezeteken és a pártban végzett munkájáért számos kitüntetést kapott. — Ez az elismerés is jólesett, de számomra még többet jelent, hogv látom. milyen óriási változást hozott hazánk számára a szocializmus, hogy az emberek jólétben élnek, dolgoznak. F?ért érdemes volt, munkálkodni, fáradozni. Ha erőm one-pné. még ma is szívesen tennék többet a közösségért, mert a semmittevés számomra nem pih^n^c FLÓRIAN MÄRTA w 1978.
