Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-06 / 95. szám, csütörtök

WERSENYFUTAS AZ IDŐVEL

Jót vizsgázott az új cukorrépa

ť

Újraalakult a munkabrigád

Azt szokták mondani, hogy a kukorica a földek királynője. Ma e megtisztelő címet mindenképpen meg kell osztania a cukorrépával, hiszen a belőle nyert cukornak a világpiacon nagy az értéke.

A cukorrépa termesztése gazdaságos, ennek ellenére egyes mezőgazdasági üzemekben mégsem tartozik a vonzó kultúrnövények sorába. Az ok, hogy a cukorrépa az egyik legigényesebb növény, és — különösen a nagyüzemi gépi termesztésben — a termesztési technológiában előforduló legkisebb pontatlanságot is messzemenően „megbosszulja“. Persze fordítva is érvényes e tétel: nagy hozamokkal és gazdagon fizet a szakszerű termesztésért.

A Bučanyi (trnavai járás) Kísérleti és Nemesítő Állomás egyike azon központoknak, amelyek az új cukorrépafajták nemesítésén túlmenően a nagyüzemi termesztés technológiájának kidolgozásában is úttörő munkát végeztek. Michal Sottník mérnök, uz állomás egyik munkatársa például közreműködött az ismert Slov- mona fajta kinemesítésében, munkájának legújabb eredménye pedig az Arimona egycsí- rás fajta. Tehát valóban az egyik legilletékesebb, hogv a

A SJovmona, amely az évek során mezőgazdaságunkban jelentős helyet harcolt ki magának, fokozatosan háttérbe szorul. E fajta kitűnően helyettesítette a külföldről behozott és meglehetősen drága egycsírás vetőmagvakat, és alapja lett az új technológiával való nagyüzemi termesztésnek.

A fejlődés megkövetelte az új fajtát, és Sottník mérnök munkához látott. Az Arimona kinemesítésén 1965-ben kezdett dolgozni és kiinduló alapanyagul a szovjet egycsírás Jaltu- sovszkát választotta.

Az Arimona már jóváhagyott fajta és a Trnavai Magtermesztő Állami Gazdaság špačicei részlegének dolgozói az idén megkezdték szaporítását. A jövő évben a tervek szerint mintegy 30 000 hektárt vetnek be vele. Előnyei az eddig termesztett fajtákkal szemben már beigazolódtak. Például 1974-ben Michalovcén az egyik kísérleti parcellán 973 mázsát adott hektáronként.

A pontos termesztési technológiát nersze ez m fajta is

1978.

IV. B.

Egy értesülés után látogattam el a Felsőszeli (Horné Sa- liby) Efsz zöldségkertészetébe. František Sebő, a Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság szakosított agronómusa újságolta, hogy az első salátát — március végéig 12 000 darabot — ebből a szövetkezetből adták el. Másoktól is hallottam már a hírt a „salátások- ról“, ezért kíváncsian néztem szét házuk táján.

A felsőszeli részlegen kellemes, szép, szinte nyárias időjárás fogadott. Teljes ütemben folyt a munka. Az üvegház előtti helyiségekben lányok, asszonyok tápkockákat készítettek, egy részükben már pi- kírozták a növényeket. Szabó Vilmos fiatal kertész épp az

ültetik a tápkockás salátapalántákat. Vankó László kertész örül az ütemnek. Elmondja, hogy nagy szükség van a hajlékony derekú lányokra, mert az idény alatt 120 ezer fej salátát akarnak eladni. Mégpedig fokozatosan, ahogy a Zelenina kéri, nehogy értékesítési nehézségek legyenek.

Egy kis szakmai, termelési tájékoztatót ad. Fejtegeti, hogy a jövőben milyen módon lehetne olcsóbban több salátát termelni. Idén már január 27-én kiültették az üvegablakos melegágyba a palántákat, mégis húsz nappal később értékesíthették, mert a hideg időjárás miatt lassan növekedtek. Az ag- ronómusok sajnálták tőlük az istállótrágyát, amelyet a melegA melegágyba pikíruzzák a kelkáposztát

egyik kockázógépet javította. Közbe-n-közben az asszonyok sürgették, biztatták, legyen minél hamarabb kész a munkával, mert nekik teljesíteniük kell a normájukat.

— így van ez — mondotta a kertész. — Az embernek a gépekhez is kell értenie, mert nem lehet ilyen dologidőben arra várni, míg a szerelők megérkeznek a központi műhelyből.

Szétnézünk az üvegház környékén. Magyarázza, hogy az asszonyok az üvegablakos melegágyakba is kelkáposztát pi- kíroznak. A tápkockákba ültetett növények a kiültetés után nem sínylik meg túlságosan az időjárás viszontagságait és gyorsan fejlődnek. Korán vághatják, jól értékesíthetik. Ez nagyon fontos, mert a kertészeti dolgozóknak versenyt kell futniuk az idővel. Aki előbb szállít a piacra, több pénzzel tér haza.

Dicséri a csoport tagjainak munkáját.

— Alig kell itt a buzdító szó. Hisz mindenki magát hajtja a munkában. Meg is szólnák azt, aki rosszul dolgozna, vagy későn jönne a munkába, esetleg korán menne haza.

Rövid szemle után útbaigazít.

— A nagy „salátások“ az alsószeli (Dolné Saliby) zöldségkertészetben dolgoznak.

Már messziről látszanak a hatalmas fóliasátrak. Amikor Alsószelibe érkezünk és bekukkantunk néhány sátorba, látjuk, hogy fiatal lányok fürgén

ágyakba raknak. Neki is az a véleménye, hogy ez a termelési módszer már nem megfelelő, és ezért a szövetkezet vezetősége azzal a megoldásai foglalkozik, hogy valamilyen módon fűteni fogják a melegágyakat és a fóliasátrakat. Még folyik a vita arról, hogyan le>- hetne ezt a problémát a legjobban megoldani.

Beszélgetés közben érkezik meg Bondor László segórker- tész is. Ö is a rájuk váró munkákról, a nagy feladatokról beszél. Annyi zöldséget akarnak termelni, hogy egy hektárra

legalább ö0 000 korona bevétel jusson. Ha kedvez az időjárás, ültetnek 100 000 karalábét és öO 000 fej korai káposztát. A vetőmagbeszerzéssel egy kis problémájuk volt és ezért kevesebb a kék karalábé. Pedig ezt a fajtát nagyon szívesen vásárolják a fogyasztók. A petrezselyem és a sárgarépa vetése után — ha felmelegedik az idő — már a zellert palán- tázzák.

Ezen a részlegen is szervezetten, céltudatosan folyik u munka. Vankó László szerint egyre magasabb szintű a szocialista munkaverseny. Újra versenyeznek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Egyszer már megkapták a büszke címet, de pár évvel ezelőtt szétesett a kollektíva. Remélik, most nagyobb sikert érnek majd el. Úgy látszik, a kollektíva mostani tagjai becsülettel akarnak helytállni a versenyben. Vállalták, hogy terven felül százezer korona értékű zöldséget termelnek. Az élet- és munkakörülmények javítására fejenként 4 órát dolgoznak le. Megszervezik a rendszeres tanfolyamokat. A tapasztalt és fiatal kertészek egyaránt átadják tapasztalataikat a dolgozóknak, hogy minél szakszerűbben dolgozhassanak.

Versenyt futnak, küzdenek az időjárással a Felsőszeli Efsz mindkét zöld ség kertészet ében. Munkájuk nem könnyű, mert a változékony időjárást meg- sínylik a növények. Ahogy a kertészek mondták, régen volt ilyen nehéz, rossz tavaszunk. Mindennap hallgatják az időjárás-jelentéseket, előrejelzéseket a rádióban, és figyelik, hogy meddig tarthat a meleg idő. E szerint határozzák meg, hogy mikor, mennyi és milyenfajta növényt ültessenek a fóliasátrak alá, vagy a szabadba. Ehhez a munkához a szaktudás mellett bizony egy kis szerencse is kell. Mert ha túl ko-. rán palántázzák a karalábét és az megfázik, akkor magba csökken, néirn lehet eldani. Ilyesmi is előfordul. A kertészek sohasem hajtják le nyugodtan fejüket a párnára, talán csak akkor, amikor már sikerült betakarítani a termést.

BALLA JÓZSEF

A hajlékony derekú lányok ültetik a fóliasátrakba a tápkockás salátapalántát ^Gyökeres György felvételei.)

megköveteli, mind az ősz*, mind pedig a tavaszi munkák során. Sottník mérnök röviden az időszerű teendőket is ösz- szefoglalta.

— A vetés előtti lalajelőké- szítéskor ügyelni kell arra, hogy a lehető legkevesebbszer s csak a szükséges mélységig mozgassák meg a talajt, és mindig akkora területen, amit még aznap bevetnek. A magot 2,5—3 cm mélyre kell elvetni, egymástól 8 centimterre. A vetés utáni hengerezés elengedhetetlen és a fajta megköveteli a növényvédő szerek kellő időben történő alkalmazását. A növény fejlődésének időszakában az egyes munkákat ajánlatos egyszerre végezni. Az öntözött területen a hektáronkénti százezres egyedszám az optimális.

JOZEF SLl’KA*

is termesztenek

Az eddig felállított öt sátorban már fejlődik a 250 000 fejessaláta. Ezt április első felében szeretnénk piacra adni.

— A természetben még aiig látni zöld színt, a fólia alatt pedig már üdezöld minden. Mikor kezdődik a kertészek számára a tavasz?

—Alig hangzik el az újévi köszöntő, máris megindul a munka. Sok a tennivaló addig, ar íg a mag a földbe kerül. Elő kell készíteni a talajt, a tőzeget, felállítani a fűthető sátrakat, ahol majd a palánta- neveilés folyik. Bizony sokan —< akik az idei első salátát megízlelik — nem is sejtik, menynyi fáradozás árán került az asztalukra.

— Munkás kéz van elég?

—v Néhány férfi és 30 női . dolgozónk van. Néha besegítem nek idénymunkások is, de főleg saját dolgozóinkkal végzünk el minden munkát. Akik itt vannak, nagy hozzáértéssel végzik a teendőket. A tapasztalatra különösen most, induláskor van nagy szükség, hiszen a zsenge palántával igen óvatosan kell bánni. Vigyázni kell rá, langyos vízzel ünlöz- getni, fejlődéséhez a legmegfelelőbb páradús hőfokot biztosítani, hogy minél gyorsabban a fogyasztók asztalára kerüljön a termés.

BOJTOS JÁNOS

Az Arimona vetésterve felett. Balról Vojtech Susler és Michal Kráľovič, az állomás fő- agronómusa között Michal Sottník mér nők.

(A szerző felvétele)

cukorrépa nagyüzemi, gépi termesztésének alapvető követelményeiről szóljon.

— Bevezetőben szeretném leszögezni, hogy a nagy cukorrépaátlagot nem tavasszal, hanem már ősszel, a szántáskor kell megalapozni. Aki erről megfeledkezik, az mulasztását tavasszal már csak nehezen tudja ellensúlyozni. Elsősorban a szántás minőségére és időben történő elvégzésére kell összpontosítani a figyelmet. Legjobb elővetemények az ősziek, elsősorban a búza, Lucerna, kukorica és cukorrépa után nem szabad cukorrépát vetni. Az istállótrágyát középszántással kell a földbe juttatni, együtt a műtrágyával és lehetőleg már szeptemberben. A leszántolt istállótrágya hektáronként 300—400 mázsa legyen.

Korai zöldséget

Az idei tavasz bizony nem nagyon kedvezett a kertészeknek, s a változó időjárás a zöldség korai piacra adását is késlelteti. Az előnevelt palánták a hideg idő, sőt éjszakai fagyok miatt csak késve kerülhettek végleges helyükre, a fű- tetlen fóliasátrak alá.

Érthető tehát, hogy Pavel Bojtos, a Zsélyi (Zelovce) Efsz kertésze nem valami derűlátó. A termelési terv egymillió 215 ezer korona értékű zöldség termesztését írja elő, ami igen jelentős összeg. Jó gazdasági évnek kellene lennie, hogy maradéktalanul teljesíthessék.

— Miből és mennyit termesztenek ?

— Többféle „vitamint" termesztünk 34 hektáros területünkön. Legjelentősebb a 8 hektár paprika, melyből a nálunk bevált PCR fajtát termesztjük. Paradicsomból is 8 hektárt tervezünk. Lesz 5 hektár hagymánk, és ugyanannyi uborkánk is. Természetesen ezekem kívül termesztünk még egyéb zöldségei is.

— A zsélyi kertészet, jelentős területen termeszt zöldséget fólia alatt. így lesz ez az idén is?

— Annak ellenére, hogy a kertészet az idén helyet változtatott, jelentős terület, mintegy két és fél hektár kerül fólia alá. E területen salátát, karalábét, paprikát termesztünk.