Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-06 / 95. szám, csütörtök

WERSENYFUTAS AZ IDŐVEL Jót vizsgázott az új cukorrépa ť Újraalakult a munkabrigád Azt szokták mondani, hogy a kukorica a földek királynő­je. Ma e megtisztelő címet mindenképpen meg kell osztania a cukorrépával, hiszen a belőle nyert cukornak a világpiacon nagy az értéke. A cukorrépa termesztése gaz­daságos, ennek ellenére egyes mezőgazdasági üzemekben mégsem tartozik a vonzó kul­túrnövények sorába. Az ok, hogy a cukorrépa az egyik leg­igényesebb növény, és — külö­nösen a nagyüzemi gépi ter­mesztésben — a termesztési technológiában előforduló leg­kisebb pontatlanságot is messze­menően „megbosszulja“. Persze fordítva is érvényes e tétel: nagy hozamokkal és gazdagon fizet a szakszerű termesztésért. A Bučanyi (trnavai járás) Kísérleti és Nemesítő Állomás egyike azon központoknak, amelyek az új cukorrépafajták nemesítésén túlmenően a nagyüzemi termesztés techno­lógiájának kidolgozásában is úttörő munkát végeztek. Mi­chal Sottník mérnök, uz állo­más egyik munkatársa például közreműködött az ismert Slov- mona fajta kinemesítésében, munkájának legújabb eredmé­nye pedig az Arimona egycsí- rás fajta. Tehát valóban az egyik legilletékesebb, hogv a A SJovmona, amely az évek során mezőgazdaságunkban je­lentős helyet harcolt ki magá­nak, fokozatosan háttérbe szo­rul. E fajta kitűnően helyette­sítette a külföldről behozott és meglehetősen drága egycsírás vetőmagvakat, és alapja lett az új technológiával való nagy­üzemi termesztésnek. A fejlődés megkövetelte az új fajtát, és Sottník mérnök munkához látott. Az Arimona kinemesítésén 1965-ben kezdett dolgozni és kiinduló alapanya­gul a szovjet egycsírás Jaltu- sovszkát választotta. Az Arimona már jóváhagyott fajta és a Trnavai Magtermesz­tő Állami Gazdaság špačicei részlegének dolgozói az idén megkezdték szaporítását. A jö­vő évben a tervek szerint mint­egy 30 000 hektárt vetnek be vele. Előnyei az eddig termesz­tett fajtákkal szemben már be­igazolódtak. Például 1974-ben Michalovcén az egyik kísérleti parcellán 973 mázsát adott hektáronként. A pontos termesztési techno­lógiát nersze ez m fajta is 1978. IV. B. Egy értesülés után látogat­tam el a Felsőszeli (Horné Sa- liby) Efsz zöldségkertészetébe. František Sebő, a Galántai Já­rási Mezőgazdasági Igazgató­ság szakosított agronómusa új­ságolta, hogy az első salátát — március végéig 12 000 dara­bot — ebből a szövetkezetből adták el. Másoktól is hallot­tam már a hírt a „salátások- ról“, ezért kíváncsian néztem szét házuk táján. A felsőszeli részlegen kelle­mes, szép, szinte nyárias idő­járás fogadott. Teljes ütemben folyt a munka. Az üvegház előtti helyiségekben lányok, asszonyok tápkockákat készí­tettek, egy részükben már pi- kírozták a növényeket. Szabó Vilmos fiatal kertész épp az ültetik a tápkockás salátapa­lántákat. Vankó László ker­tész örül az ütemnek. Elmond­ja, hogy nagy szükség van a hajlékony derekú lányokra, mert az idény alatt 120 ezer fej salátát akarnak eladni. Mégpedig fokozatosan, ahogy a Zelenina kéri, nehogy értéke­sítési nehézségek legyenek. Egy kis szakmai, termelési tájékoztatót ad. Fejtegeti, hogy a jövőben milyen módon lehet­ne olcsóbban több salátát ter­melni. Idén már január 27-én kiültették az üvegablakos me­legágyba a palántákat, mégis húsz nappal később értékesít­hették, mert a hideg időjárás miatt lassan növekedtek. Az ag- ronómusok sajnálták tőlük az istállótrágyát, amelyet a meleg­A melegágyba pikíruzzák a kelkáposztát egyik kockázógépet javította. Közbe-n-közben az asszonyok sürgették, biztatták, legyen mi­nél hamarabb kész a munká­val, mert nekik teljesíteniük kell a normájukat. — így van ez — mondotta a kertész. — Az embernek a gépekhez is kell értenie, mert nem lehet ilyen dologidőben arra várni, míg a szerelők megérkeznek a központi mű­helyből. Szétnézünk az üvegház kör­nyékén. Magyarázza, hogy az asszonyok az üvegablakos me­legágyakba is kelkáposztát pi- kíroznak. A tápkockákba ülte­tett növények a kiültetés után nem sínylik meg túlságosan az időjárás viszontagságait és gyorsan fejlődnek. Korán vág­hatják, jól értékesíthetik. Ez nagyon fontos, mert a kerté­szeti dolgozóknak versenyt kell futniuk az idővel. Aki előbb szállít a piacra, több pénzzel tér haza. Dicséri a csoport tagjainak munkáját. — Alig kell itt a buzdító szó. Hisz mindenki magát hajt­ja a munkában. Meg is szól­nák azt, aki rosszul dolgozna, vagy későn jönne a munkába, esetleg korán menne haza. Rövid szemle után útbaigazít. — A nagy „salátások“ az al­sószeli (Dolné Saliby) zöld­ségkertészetben dolgoznak. Már messziről látszanak a hatalmas fóliasátrak. Amikor Alsószelibe érkezünk és bekuk­kantunk néhány sátorba, lát­juk, hogy fiatal lányok fürgén ágyakba raknak. Neki is az a véleménye, hogy ez a termelési módszer már nem megfelelő, és ezért a szövetkezet vezető­sége azzal a megoldásai fog­lalkozik, hogy valamilyen mó­don fűteni fogják a melegágya­kat és a fóliasátrakat. Még fo­lyik a vita arról, hogyan le>- hetne ezt a problémát a leg­jobban megoldani. Beszélgetés közben érkezik meg Bondor László segórker- tész is. Ö is a rájuk váró mun­kákról, a nagy feladatokról be­szél. Annyi zöldséget akarnak termelni, hogy egy hektárra legalább ö0 000 korona bevé­tel jusson. Ha kedvez az idő­járás, ültetnek 100 000 karalá­bét és öO 000 fej korai káposz­tát. A vetőmagbeszerzéssel egy kis problémájuk volt és ezért kevesebb a kék karalábé. Pe­dig ezt a fajtát nagyon szíve­sen vásárolják a fogyasztók. A petrezselyem és a sárgarépa vetése után — ha felmelegedik az idő — már a zellert palán- tázzák. Ezen a részlegen is szerve­zetten, céltudatosan folyik u munka. Vankó László szerint egyre magasabb szintű a szo­cialista munkaverseny. Újra versenyeznek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Egyszer már megkapták a büsz­ke címet, de pár évvel ezelőtt szétesett a kollektíva. Remé­lik, most nagyobb sikert érnek majd el. Úgy látszik, a kollek­tíva mostani tagjai becsülettel akarnak helytállni a verseny­ben. Vállalták, hogy terven fe­lül százezer korona értékű zöldséget termelnek. Az élet- és munkakörülmények javításá­ra fejenként 4 órát dolgoznak le. Megszervezik a rendszeres tanfolyamokat. A tapasztalt és fiatal kertészek egyaránt átad­ják tapasztalataikat a dolgo­zóknak, hogy minél szakszerűb­ben dolgozhassanak. Versenyt futnak, küzdenek az időjárással a Felsőszeli Efsz mindkét zöld ség kertészet ében. Munkájuk nem könnyű, mert a változékony időjárást meg- sínylik a növények. Ahogy a kertészek mondták, régen volt ilyen nehéz, rossz tavaszunk. Mindennap hallgatják az időjá­rás-jelentéseket, előrejelzése­ket a rádióban, és figyelik, hogy meddig tarthat a meleg idő. E szerint határozzák meg, hogy mikor, mennyi és milyen­fajta növényt ültessenek a fó­liasátrak alá, vagy a szabadba. Ehhez a munkához a szaktu­dás mellett bizony egy kis sze­rencse is kell. Mert ha túl ko-. rán palántázzák a karalábét és az megfázik, akkor magba csökken, néirn lehet eldani. Ilyesmi is előfordul. A kerté­szek sohasem hajtják le nyu­godtan fejüket a párnára, ta­lán csak akkor, amikor már sikerült betakarítani a termést. BALLA JÓZSEF A hajlékony derekú lányok ültetik a fóliasátrakba a tápkockás salátapalántát ^Gyökeres György felvételei.) megköveteli, mind az ősz*, mind pedig a tavaszi munkák során. Sottník mérnök röviden az időszerű teendőket is ösz- szefoglalta. — A vetés előtti lalajelőké- szítéskor ügyelni kell arra, hogy a lehető legkevesebbszer s csak a szükséges mélységig mozgassák meg a talajt, és mindig akkora területen, amit még aznap bevetnek. A magot 2,5—3 cm mélyre kell elvetni, egymástól 8 centimterre. A ve­tés utáni hengerezés elenged­hetetlen és a fajta megköveteli a növényvédő szerek kellő idő­ben történő alkalmazását. A növény fejlődésének időszaká­ban az egyes munkákat ajánla­tos egyszerre végezni. Az öntö­zött területen a hektáronkénti százezres egyedszám az opti­mális. JOZEF SLl’KA* is termesztenek Az eddig felállított öt sátor­ban már fejlődik a 250 000 fe­jessaláta. Ezt április első fe­lében szeretnénk piacra adni. — A természetben még aiig látni zöld színt, a fólia alatt pedig már üdezöld minden. Mi­kor kezdődik a kertészek szá­mára a tavasz? —Alig hangzik el az újévi köszöntő, máris megindul a munka. Sok a tennivaló addig, ar íg a mag a földbe kerül. Elő kell készíteni a talajt, a tőzeget, felállítani a fűthető sátrakat, ahol majd a palánta- neveilés folyik. Bizony sokan —< akik az idei első salátát meg­ízlelik — nem is sejtik, meny­nyi fáradozás árán került az asztalukra. — Munkás kéz van elég? —v Néhány férfi és 30 női . dolgozónk van. Néha besegítem nek idénymunkások is, de fő­leg saját dolgozóinkkal vég­zünk el minden munkát. Akik itt vannak, nagy hozzáértéssel végzik a teendőket. A tapasz­talatra különösen most, indu­láskor van nagy szükség, hi­szen a zsenge palántával igen óvatosan kell bánni. Vigyázni kell rá, langyos vízzel ünlöz- getni, fejlődéséhez a legmeg­felelőbb páradús hőfokot bizto­sítani, hogy minél gyorsabban a fogyasztók asztalára kerül­jön a termés. BOJTOS JÁNOS Az Arimona ve­tésterve felett. Balról Vojtech Susler és Mi­chal Kráľovič, az állomás fő- agronómusa kö­zött Michal Sottník mér nők. (A szerző felvétele) cukorrépa nagyüzemi, gépi ter­mesztésének alapvető követel­ményeiről szóljon. — Bevezetőben szeretném le­szögezni, hogy a nagy cukorré­paátlagot nem tavasszal, ha­nem már ősszel, a szántáskor kell megalapozni. Aki erről megfeledkezik, az mulasztását tavasszal már csak nehezen tudja ellensúlyozni. Elsősorban a szántás minőségére és idő­ben történő elvégzésére kell összpontosítani a figyelmet. Legjobb elővetemények az ősziek, elsősorban a búza, Lu­cerna, kukorica és cukorrépa után nem szabad cukorrépát vetni. Az istállótrágyát közép­szántással kell a földbe juttat­ni, együtt a műtrágyával és le­hetőleg már szeptemberben. A leszántolt istállótrágya hektá­ronként 300—400 mázsa le­gyen. Korai zöldséget Az idei tavasz bizony nem nagyon kedvezett a kertészek­nek, s a változó időjárás a zöldség korai piacra adását is késlelteti. Az előnevelt palán­ták a hideg idő, sőt éjszakai fagyok miatt csak késve kerül­hettek végleges helyükre, a fű- tetlen fóliasátrak alá. Érthető tehát, hogy Pavel Bojtos, a Zsélyi (Zelovce) Efsz kertésze nem valami derűlátó. A termelési terv egymillió 215 ezer korona értékű zöldség termesztését írja elő, ami igen jelentős összeg. Jó gazdasági évnek kellene lennie, hogy ma­radéktalanul teljesíthessék. — Miből és mennyit termesz­tenek ? — Többféle „vitamint" ter­mesztünk 34 hektáros terüle­tünkön. Legjelentősebb a 8 hektár paprika, melyből a ná­lunk bevált PCR fajtát ter­mesztjük. Paradicsomból is 8 hektárt tervezünk. Lesz 5 hek­tár hagymánk, és ugyanannyi uborkánk is. Természetesen ezekem kívül termesztünk még egyéb zöldségei is. — A zsélyi kertészet, jelentős területen termeszt zöldséget fólia alatt. így lesz ez az idén is? — Annak ellenére, hogy a kertészet az idén helyet vál­toztatott, jelentős terület, mint­egy két és fél hektár kerül fó­lia alá. E területen salátát, ka­ralábét, paprikát termesztünk.

Next

/
Thumbnails
Contents