Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-05 / 94. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK JELENTÉSE PROGRAMNYILATKOZATÁNAK TELJESÍTÉSÉRŐL /Folytatás az í. oldalról) A kormány a következő idő­szakiam a többi területen is megköveteli a fokozott gazda­ságosságot és az irányító szer­vek figyelmét arra irányítja, bogy gondosan mérlegeljenek minden kiadást, és jobban csök­kentsék a költségeket. A hatékonyság növelésében döntő jelentőségű a műszaki színvonal és a termékek minő­ségének javítása, a termékfel­újítás, valamint az, hogy a termelés rugalmasabban alkal­mazkodjon a hazai és külföldi fogyasztók igényeihez. Ez je­lenti a munkatermelékenység növelésének egyik jelentős forrását, mivel a dolgozók fi­zikai munkateljesítményének növekedése természetesen nem elegendő. Abból kell kiindulni, hogy a világban gyorsan változik a termékek technológiája. Álla­munk a nyersanyagok többsé­gét behozza. A külföldi árucse­re részaránya a nemzeti jövede­lemben növekszik. Míg az 50~©s években 10 százalékot, ma meg­közelítőleg 30 százalékot je­lent. Ezért eredményeinket nem csak saját szemszögünkből ér­tékelhetjük, figyelembe kell vennünk a munkatermelékeny­ségnek és a minőségnek ar,*- kát a kritériumait, amelyeket a legfejlettebb országokban venyesítenek. Az árak, elsősorban a nyers­anyagok és anyagok árainak, állandó emelkedése, a piaoi konkurrencla kiéleződése meg­követeli a termelésben a gyor­sabb strukturális változásokat, mivel csakis így érhetjük el ae export növekedésének gyorsabb ütemét. A szocialista országok viszonylatában kivitelünk és behozatalunk a tervezettnél gyorsabban növekedett. A nem szocialista országok viszonyla­tában viszont, annak ellenére, hogy a kivitel 15 százalékkal növekedett, nem sikerült telje- sí lenünk a kiviteli tervet. Valamennyien — az összes ľeszort, termelési gazdasági «gység, vállalat, kutatási mun­kahely — pontos képet alkot­hatunk munkánk színvonaláról, ha egybevetjük eredményein­ket a világkonkurrenciával. Ép­pen a technikai és más muta­tók egybevetése mutat rá elö- tnyeinkre és gyengéinkre. Az -irányítás minden szintién le kell vonni ebből a következte- késeket, azzal a céllal, hogy megszilárdítsuk gazdaságunk pozícióját a nemzetközi piaco­kon, valamint a termelés és a külkereskedelem együttműkö­dését. A KGST keretében sikeresen teljesítjük feladatainkat. 1980- ig előreláthatólag további je­lentős megállapodásokat kö­tünk. Ezzel kapcsolatban a töb­bi KGST-tagországgal együtt­működve további intézkedése­iket kell foganatosítanunk a nemzetközi szakosítás és koo­peráció hatékonyságának elmé­lyítésére. Folytatjuk a központi bizott­ság határozataival összhangban azoknak az intézkedéseknek a megvalósítását, amelyek a bel­ső piac stabilitásának megszi­lárdítására irányulnak. Állandó figyelmet szentelünk a piac élelmiszer- és iparcikk-ellátá­sának. Intézkedéseket dolgo­zunk ki annak érdekében, hogy javuljon a bútor-, építőanyag-, ruházaticikk-, sportszerellátás. Még idén, az első félévben foglalkozni fogunk a gépipari közszükségleti cikkek termék­felújításával és a licencek jobb kihasználásával: Az irányítás javításának szükségessége A gazdasági tevékenységünk elemzése során feltárt problé­máknak nemcsak objektív okai vannak, hanem elsősorban az űányító munka fogyatékosságai okozzák. A kommunista párt központi bizottságának márciu­si ülése nagyon nyíltan rámu­tatott ezekre. A felelősségvál­lalásban, a szervezésben, az el­lenőrzésben és az irányító munka konkrét módszereiben mutatkozó fogyatékosságok Összessége abban nyilvánul meg, hogy a hatékonyság nö­velésére és a minőség javítá­sára kifejtett törekvésünk egye­lőre nem hozta mag a kívánt eredményeket. Erről tanúskodik az, hogy több vállalatban nem teljesítik egyenletesen a tervet, nem szentelnek kellő figyelmet a termelés minőségi mutatóinak, nem teljesítik a gazdasági szer­ződéseket és általában problé­mák merülnek fel a szállítói- megrendelői kapcsolatokban. Számos kérdést már megol­dottunk. Elhatároztuk, bogy nö­veljük az anyagi mérlegek szá­mát és fokozzuk a gazdasági szerződések jelentőségét. A kö­vetkezőkben tökéletesíteni akarjuk a tartalékok egész rendszerét és racionalizálni az árunak a termelőtől a fogyasz­tóig vezető útját. Az eddig fo­ganatosított intézkedések elle­nére egyes üzemek és vállala­tok az irányító tevékenységben nem szentelnek kellő figyelmet azoknak a mutatóknak, ame­lyek lehetővé teszik, hogy fo­lyamatosan figyelemmel kísér­jük a termelés beruházási, anyagi, energetikai és munka­igényességét. Nem helyezzük megfelelően előtérbe azokat a normákat, amelyek tartalmaz­zák a termékek műszaki-gazda­sági színvonalával szemben tá­masztott igényeket. Nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a tu­lajdonképpeni irányító szervek munkájának hatékonyságát sem, amelyek állandóan újabb és újabb munkaerőket követel­nek. Ugyanakkor az irányítást költséges számítástechnikával látjuk el azzal a céllal, hogy javítsuk és racionalizáljuk az irányítás folyamatát. Az egyes vállalatokban és termelési gazdasági egységek­ben eltérő az irányítás színvo­nala. A vezetőktől függ, hogy magukévá tegyék a munkaszer­vezés és -irányítás leghatéko­nyabb módszereit. Az illetékes kutatóintézeteknek az eddiginél hatékonyabban kell hozzájárul­niuk a termelési folyamatok racionalizálásához. Szükségesnek tartjuk, hogy a konkrét irányító és szervező munka színvonalának emelésé­vel párhuzamosan állandóan tökéletesedjen az egész irányí­tás menete. Az ezzel kapcso­latos teendőket úgy szervez­zük, hogy a szükséges változá­sokat már a 7. ötéves tervidő­szak elején végrehajtsuk. In­tézkedéseket akarunk hozni annak érdekében, hogy az üze­mek és vállalatok jobban érde­kelve legyenek a tudomány és technika eredményeinek gyor­sabb érvényesítésében, a ru­ga Imasabb te rmék l e lú jí tásban, az anyagok takarékos felhasz­nálásában, vagyis a hatékony­ság gyorsabb növelésében és a minőség javításában. Az állóalapok jobb kihasználása és a tervezés tökéletesítése Csehszlovákiában ma a be­ruházásokra fordítják a nem­zeti jövedelem mintegy egyhar- madát, és ennek révén az ipa­rilag legfejlettebb országok kö­zé tartozunk. Ennek ellenére a beruházások további növekedé­sét igénylik. Ugyanakkor csök­ken a műszakszám, az állóala­pok kihasználtsága és — mint ismeretes — a megkezdett épít­kezések számát illetően is je­lentős tartalékaink vannak. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az állóalapok felújításá­nak módszerét tökéletesítsük. Ezzel kapcsolatban tájékoztat­ni akarunk arról, hogy javasla­tokat dolgozunk ki az állóala­pok jobb kihasználásának anyagi érdekeltségére, a több műszakban dolgozók társadal­mi-anyagi értékelésének töké­letesítésére. Az egyes központi szervek intézkedéseket fogana­tosítanak. A termelési-műszaki alap szervezésével és irányítá­sával kapcsolatban is arra tö­rekszünk, hogy a termelés szervezése hatékonyabban ösz- szekapcsolódjon a bel- és kül- k ere ske de lem m e 1. A XV. pártkongresszus és a központi bizottság márciusi ülése határozataival összhang­ban a fő hangsúlyt az egész tervezési folyamat tökéletesí­tésére helyezzük. A terveknek tartalmazniuk kell a termelés hatékonyságának növelésére irányuló konkrét feladatokat. A terv minőségi mutatói sem­mivel sem helyettesíthetők. Ép­pen ebből a szempontból törek­szünk n 7- ötéves terv jó elő- késZ; as^re. Abból indulunk ki, hogy a nemzeti jövedelem nö­velését az energia-, nyers­anyag- és any ag fogyasztás igé­nyességének csökkentésével kell elérni, mivel a munkaerő- növekedés alacsonyabb lesz, mint az eddigi ötéves tervidő­szakokban. A beruházások te­rén fokozni kell a műszaki ter­melési alap korszerűsítésére fordított eszközök részarányát, és a beruházásoknak az eddi­ginél sokkal hatékonyabbaknak kell lenniük. A strukturális változások megkövetelik a ter­melés koncentrációjának és szakosításának elmélyítését, a feldolgozó ipar szocialista gaz­dasági integrációban való rész­vételének fokozását, a nem szocialista országokkal folyta­tott kooperáció kibővítését, a licencek átgondoltabb kihasz­nálását. Fejlesztési terveink megbízható alapja A 7. ötéves terv feladatainak rövid jellemzése alapján egé­szen nyilvánvaló az előliünk álló évek fontossága és nehéz­sége. Leszögezhetjük, hogy fej­lesztési-terveinkhez a jó ala­pot csakis a XV. kongresszus által kitűzött valamennyi cél következetes megvalósításával teremthetjük meg. A szövetségi kormány figyelme természete­sen kiterjed a két nemzeti köz­társaság fejlesztésével kapcso­latos kérdésekre, valamint azoknak a területeknek a fej­lesztésére is, amelyekre erőn­ket összpontosítjuk, mint pl. Prága, Bratislava és az észak­csehországi kerület fejlesztésé­re. A következő években is folytatódik az SZSZK ipari, épí­tőipari és mezőgazdasági ter­melése növekedésének gyor­sabb üteme, Szlovákiában a munkaerők további gyarapodá­sával és a munkatermelékeny­ség ütemének gyorsabb növe­kedésével számolunk. Ami Prágát illeti, területén jelenleg csaknem 600 megkez­dett építkezés van mintegy 2 millió korona költségvetéssel. A CSSZK kormányával és a vá­rosi szervekkel együtt az épí­tés és a tervezés céltudatosabb irányítására törekszünk. Prága továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, és ezért előnyöket élvez­nek azok, akik a város egyes termelési ágazatainak megerő­sítésére érkeznek a fővárosba. Nagyarányú építkezés folyik Bratislavában is. Nem sikerült teljes mértékben teljesítenünk a kitűzött feladatokat. Nagyobb figyelmet kell szentelnünk a jóváhagyott harmonogramok megtartásának. A lakásépítés­ben a tervet ugyan túlteljesí­tettük, de kevésbé megnyug­tató a helyzet a járulékos be­ruházások és a műszaki ellá­tottság terén. A saját tüzelőanyagok és energiaforrások kihasználása szorosan összefügg az észak­csehországi kerület fejleszté­sével. Számos jelentős intézke­dést foganatosítottunk, amelyet már kedvező eredményekhez vezettek. Az eddigi tapasztala­tok azonban azt mutatják, hogy egyes fontos összefüggések le­becsülése, valamint a beruházá­si akciók nagy száma követ­keztében Észak-Csehországban van jelenleg a köztársaság leg- bonyolutabb és legfontosabb területi problémája. Nagy követelmények a nemzeti bizottságok munkájával szemben Az irányítással szemben tá­masztott nagy igények a nem­zeti bizottságok tevékenységére is vonatkoznak. Költségvetése­ikben 90 milliárd korona ki­adással, vagyis az ország ki­adásainak csaknem egyharma- dával számolnak. Senkinek sem lehet közömbös, hogyan gazdálkodnak ezekkel az esz­közökkel. Vitathatatlan, hogy ezen a téren vannak fogyaté­kosságok. Pozitívan értékeljük, hogy az fltóbbi két év i a nemzeti bi­zottságok munkájának színvo­nala emelkedett. Ez megnyil­vánul abban, hogy fokozott fi­gyelmet szentelnek az emberek életének és munkájának, a fo­lyamatos áruellátásnak és a szolgáltatások minősége javítá­sának. A két köztársaság kor­mányaival együtt arra törek­szünk, hogy a nemzeti bizott­ságok figyelme a járulékos építkezésekre irányuljon. Pozitív irányzat, hogy a Z- nkcióban elsősorban a társa­dalmilag fontos építkezésekre összpontosítják figyelmüket. Az elmúlt kát év alatt Z-akcióban 625 óvoda. 30 bölcsőde épült, 53 alapiskolát és csaknem száz iskolai éttermet fejeztek be. 2710 kilométernyi vízveze­téket és csatornát és az új üz­letekben 143 000 négyzetméter eladási területet építettek. A Központi Bizottság már­ciusi ülése nagyra értékelte a nemzeti bizottságok munkáját és meggyőződését fejezte ki. hogy a képviselők az eddiginél még nagyobb erőfeszítést tesz­nek a választási programok teljesítéséért. Az oktatási-nevelési rendszer és az egészségügy fejlesztése A két nemzeti köztársaság kormányaival szorosan együtt­működve megkezdtük az okta­tási, nevelési rendszer átépíté­sét. Az egész terv célja az is­kolarendszer demokratizmusá­nak és politechnizálásának el­mélyítése azáltal, hogy fokoza­tosan minden fiatal megszerzi a középiskolai végzettséget. Az első tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a feladatok többsé­gét eredményesen teljesítjük. A kormány a közeljövőben tör­vényjavaslatokat terjeszt a Szövetségi Gyűlés elé, amelyek megteremtik a jogi feltételeket ahhoz, hogy az oktatásügyet az átmeneti időszakban, vagyis a 80-as évekig is sikeresen irá­nyíthassuk. A kultúra és a művészet szo­cialista tartalmának elmélyíté­sére kifejtett törekvéssel pár­huzamosan a szövetségi kor­mány a Cseh és a Szlovák Köz­társaság kormányaival együtt az anyagi-műszaki alapja töké-/ létesítésén is fáradozott. Külön figyelmet szentelünk a tájékoz­tatási eszközöknek, amelyek jelentősége társadalmi életünk­ben egyre növekszik. Ami az egészségügyet illeti, tavaly az egy főre eső kiadá­sok 1970-hez viszonyítva több mint kétszeresére növekedtek. Az egészségügyi létesítmények­ben az ágyak száma két év alatt 3275-tel lett több. Míg 1975-ben egy orvosra 430 la­kos esett, tavaly mér csak 342, és ezzel számos gazdagabb országot is megelőztünk. Több, társadalmi szempontból jelen­tős egészségügyi programot va­lósítunk meg, így például a szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására és megelőzésére. Tekintettel az egészségügy fej­lesztésére fordított nagy össze­gekre, jobban kell gazdálkodni az orvosságokkal, a berende­zésekkel, a munkaerőkkel, na­gyobb figyelmet kel) szentel­nünk az emberek egészségü­kért való felelősségérzetük ne­velésének, a balesetek elleni harcnak. Külpolitikánk alapelvei A szövetségi kormány külpo­litikai aktivitásának alapelvei közé tartozik a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség elmélyítése, a feszültség enyhítésének és a különböző társadalmi rendsze­rű országokkal folytatott együttműködés politikája. A Szovjetunió, országunk és a többi szocialista ország, vala­mint egyes nyugat-európai ál­lamok reálisan gondolkodó ve­zető körei a hordozói a fe­szültség enyhítése politikájá­nak. Ezt az irányzatot a világ haladó emberei támogatják, mivel tudatosítják, hogy ennek a politikának nincsen semmi­lyen más ésszerű alternatívája. Ezzel ellentétben állnak azok a veszélyes kísérletek, amelyek fokozzák a feszültséget, féke­zik a béketárgyalásokat és fegyverkezési versenyt Idéznek elő. Az újfajta fegyver fejlesz­tése és gyártása törvénysze­rűen kiterjeszti a háborús góc­pontokat. Ezért szövetsége­seinkkel együtt az említett alapelv, a békepolitika érvé­nyesítéséért küzdünk. Kétsége telen, hogy a lázas fegyverke­zés, a tömegpusztító fegyverek gyártása jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiség számára. Véleményünk szerint a bécsi és a genfi leszerelési értekez­leteken a kivezető utat- a szo­cialista országok javaslatai je­lentik, amelyeket a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya is teljes mértékben támogat. Ezért minden tárgya­láson és az ENSZ-küzgyíílés közeledő rendkívüli ülésszakán támogatni fogjuk a leszerelési javaslatokat, különösen azokat, . amelyek a nukleáris fegyverek és fegyverkísérletek betiltásá­hoz vezetnének. A külpolitikai tevékenységnek ezt a területét tartjuk ma kulcsfontosságúnak. Idén nyáron lesz három éve annak, hogy megtartották a helsinki konferenciát. A külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok együttműködésének szükségessége egyre inkább a nemzetközi kapcsolatok normá­jaként érvényesül. Csehszlová­kiában nem csak szavakkal tet­tük magunkévá a helsinki Zá­róokmányt. Megfelel a békés építés szükségleteinek és áita­lában a szocializmus érdekei­nek. Mindig úgy járunk el, hogy teljesítése során a doku­mentum egyes részeit ne he­lyezzék előnybe más részeivel szemben és valamennyi alap­vető gondolata fokozatosan ér­vényesüljön az életben. Termé­szetes, hogy mint szuverén ál­lam nem engedünk olyan fel­tételeket ránk kényszeríteni, amelyek más célokat szolgál­nak, mint az emberek és a nemzetek közötti együttműkö­dés. Országunk nemzetközi tekin­télye az elmúlt két évben nemcsak a köztársasági elnök számos tárgyalásán, hanem számos kormányszintű tárgya­láson, szerződés és megállapo­dás aláírásánál, nemzetközi konferenciákon és az ENSZ szerveinek tanácskozásain is megnyilvánult. Sikerüli felújí­tanunk az együttműködés szel­lemét déli és nyugati szomszé­dainkkal abban az időben, ami­kor rosszakaratú kampányokat indítottak ellenünk azzal a cél­lal, hogy elszigeteljenek Imn- nünket. Csehszlovákia az elmúlt idő­szakban számos tanújelét adta, hogy mint a szocialista köKös- ség szilárd láncszeme elismert állam nemcsak Európában, ha­nem a világ több részében is. Azért fejthetünk ki külpoli­tikai aktivitást, mert a Szovjet­unióval és a többi testvéri szo­cialista országgal szorosan egy­behangolva lépünk fel. A kö­zös célok, érdekeink azonossá­ga, a szocialista internaciona­lizmus elveihez való hűség ha­tározza meg a jövőben ts együttműködésünk tartalmát. Štrougal elvtárs ebből az alka­lomból is köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságá­nak és a szovjet kormánynak, bogy lehetővé tette az első csehszlovák űrhajós részvéte­lét a világűrkutatásban. A szo­cialista közösség érdekében és a békeprogram szellemében szükségesnek tartjuk a Varsói Szerződés megszilárdítását — mondotta —, amely szavatolja létbiztonságunk védelmét és jelentős békekezdeményezések forrása. Tekintettel arra, hogy a NATO tagállamai fokozzák fegyverkezési kiadásaikat, ňj fegyvereket vezetnek be, ne­künk is szavatolnunk kell or­szágunk megbízható védelmét és védelmi képességünket az új feltételekhez kell alkalmaz­nunk. Minden esetben arra tö­rekszünk, hogy fegyveres erőnk a Varsói Szerződés test­véri hadseregeinek hatékony része legyen. Štrougal elvtárs befejezésül köszönetét mondott azért a tá- 1978. mogatásért és segítségért, ame­lyet a Szövetségi Gyűlés és szervei, a köztársaság kormó- nyának nyújtanak a XV. kong­resszuson kitűzött feladatok teljesítésében. IV. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents