Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-05 / 94. szám, szerda

Vtt Ä 6 r R O L E T Ä* i A I, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1178. április 5. SZERDA BRATISLAVA 94. szám XXXI. ÉVFOLYAM Ara 5fl fitter A Szövetség Ws kamarÉiak 1. együttes ülése Az ülésen részt vett Gustáv Husák elv társ • Űj képviselők választása • A szövet­ségi kormány jelentése O Tartalmas vŕta • A Szövetségi Gyűlés határozata • Felhívás a neutronbomba gyártása ellen 3ustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák' Szocialista Köztársaság elnöke interjút adott a nyugat* német Vorwörtsnek, .a szociáldemokrata párt — SPD — központi lapjának KÉRDÉS; Elnök úr, az öw látogatását történelmi eseményként értéke­lik. Első ízben látogat el cseh­szlovák államfő a Német Szö­vetségi Köztársaságba. Hogyan értékeli az SPD feladatát a né­peink közötti közeledés és megértés folyamatában? VÁLASZ: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti normális kapcsolatok története aránylag rövid. Gyakorlatilag a Csehszlovák Szocialista Köztár saság és a Német Szövetségi kapcsolatokról szóló szerző désnek 1973 decemberében Prágában történt aláírásával kezdődik. Ez a dokumentum, jogilag igazolta a müncheni diktátum semmisségét, és le­rakta az országaink közötti egyenjogú, kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok és együttmű­ködés reális alapjait. Ez foiv- tos lépés volt kapcsolataink­ban. E politika érvényre juttatása mind a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, mind a szövetségi kormány és az NSZK reálisan gondolkodó tényezői közös tü­[Wolytatás a 3, oldatom} ffrustáo Husák és Ľubomír Štrougal a Szövetségi Stféüés kamarái 7. együttes ülésének elnökségé- m*. ( A ČSTK felvétele] (Paftemeuti tudósítónktól) — Kedden délelőtt fél fiskor Prá­gában megkezdte kétnapos ta­nácskozását a Szövetségi Gyű­lés Népi Kamarájának és a Nemzetek Kamarájának 7. együttes ülése. A legfelsőbb törvényhozó tes­tület ülését Alois INDRA, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke vezette. Szívélyesen köszöntötte az ülé­sen részt vevő Gustáv HUSÄKOT, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, a CSSZSZK elnökét, Ľubomír ŠTROUGALT, a CSSZSZK kormányának elnökét, valamint a CSKP KB Elnöksé­gének további tagjait: Vasil BIĽAKOT, Peter COLOTKÁT, Ka­réi HOFFMANNT, Václav HŰ LÁT, Antonín KAPEKOT, Josef KEMPNÝT, josef KORČÁKOT és Jozef LENÁRTOT, a CSKP KB Elnökségének póttagjait — Mi­loslav HRUŠKOVIČOT és MiloS JAKEŠT, továbbá Mikuláš BE- ŇÓT, Josef HAVLÍNT, Jindrích POLEDNÍKOT, a CSKP KB tit­kárait, Marie KABRHELOVÄT, a CSKP KB Titkárságának tagjait, valamint Miroslav ČAPKÁT, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökét. Az ülésen részt vettek a szö­vetségi kormány elnökhelyette­sei és tagjai, a CSNT és az S^ vezető képviselői, vala- m a Nemzeti Frontba tömö­rült politikai pártok és társa­dalmi szervezetek képviselői. A napirend jóváhagyása után a képviselők egyhangúlag tu­domásul vették a Szövetségi Gyűlés szerveinek a parlament utolsó ülése óta végzett tevé­kenységéről szóló jelentést. Ezt követően Lnrincz Gyula képviselő, a Népi Kamara man­dátumvizsgáló és mentelmi bi­zottságának elnöke ismertette a 39. választókörzetben tartott pótválasztások eredményét. Ma­rie Cermáková, a Nemzetek Kamarája mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságának elnöke a Nemzetek Kamarája 94. vá­lasztókörzetében tartott pőtvá- lasztások eredményét ismertet­te. A pótválasztásokon a Népi Kamara 39. választókörzetében František Pitrát, a Nemzetek Kamarája 94. választókörzeté­ben pedig Mikulás Bí-ftát vá­lasztották meg képviselőnek. Az újonnan megválasztott képvise­lők ezután a Népi Kamara, il­letve a Nemzetek Kamarája el­nökének kezébe letették az alj kotmányban előírt fogadalmat. A Szövetségi Gyűlés Elnök­ségének javaslatára a képvise­lők F. Pitrát beválasztották a Népi Kamara terv- és költség- vetési állandó bizottságába. Az elnökség továbbá javasolta, hogy Belasz Mária képviselőt — a manclátumvizsgáló és mentelmi bizottság eddigi tag­ját — válasszák be a védelmi és biztonsági bizottságba. A ja­vaslatokkal a képviselők egy­hangúlag egyetértettek. A Szövetségi Gyűlés elnöke ezután ismertette a parlament elnökségének legutóbbi tör­vényerejű rendeleteit, ame­lyekkel a képviselők ugyan­csak egyetértettek. A napirend szerint ezután Tornáé Trévnifcttk, a Nemzeti Fďptft Központi Bizottságának ügyvezető elnökhelyettese elő­terjesztette javaslatát a Jan Baryl képviselő elhunyta kö­vetkeztében a Szövetségi Gyű­lés Elnökségében megüresedett hely betöltésére. A Nemzeti Front Jaroslav Kalkus képvise­lőt javasolja a parlament ve­zető szervébe. A képviselők a választás előkészítésére sora­ikból hattagú bizottságot je­löltek. Ezután Ľubomír Štrougal, a CSSZSZK kormányának elnöke lépett a szónoki emelvényre, hogy előterjessze a szövetségi kormány beszámolóját prog­(‘Folytatás a 3. oldalon) A neutronbomba gyártása eüen Az Interparlamentáris Unió csehszlovák csoportjának felhívása a nyugat-európai álamok, az USA és Kanada NPU-csoportjaíhoz A külpolitikai folyamatoknak az utóbbi években végbemenő fejlődése arról tanúskodik, hogy egyre inkább érvényre jut -» mint fő és meghatározó irányzat — a nemzetközi feszültség eny­hülése. Pozitív változások következtek be főként az európai ál­lamok kapcsolataiban, valamennyi területen és minden szinten, a parlamenti kapcsolatokban is. Pozitívan értékeljük azt a tényt, hogy az Interparlamentáris Unió is már néhány éve foglalkozik a nemzetközi feszültség enyhítésével és a leszereléssel összefüggő kérdések megtárgyalásával. Kétségtelen tény azonban, hogy eddig befolyásos nyugati körök állandóan a legkülönbözőbb akadályokat igyekeznek dönteni a nemzetközi enyhülés útjába, ametyneik hasznosságáról a népek naponta meggyőződnek. Igen komoly veszélyt jelent a nemzetközi feszültség enyhülé­sére nézve az Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy meg­kezdi a neutronbomba gyártását, és hogy neutronbombával sze­reli fel az Észak-atlanti Szövetség egyes tagállamainak hadsere­gét. E szándék megvalósítása a jelenlegi világpolitikai és straté­giai helyzet felborításához, a leszerelési tárgyalások légkörének megromlásához, egy előre nem látható nukleáris katasztrófa ve­szélyének megnövekedéséhez vezetne. Űjra és felerősödötten megkezdődne a lázas fegyverkezés, amelynek következményeit nem lehet előrelátni. Mi, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Ka­(é'olytatás a 3. oldalon) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának jelentése programnyilatkozatának teljesítéséről A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK EGYÜTTES ÜLÉSÉN ELŐTERJESZTETTE ĽUBOMÍR STROUGAl^ A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A CSSZSZK KORMÄNYÄNAK ELNÖKE A CSSZSZK kormánya csak­nem másfél éve teiijesztette elő programnyilatkozatát az 1976— 1981. évi megbízatási időszak­ra. Engedjék meg, hogy most számot adjak arról, hogyan si­kerűit teljesítenünk feladatain­kat, milyen problémákkal ta­lálkozunk. és mire törekszünk az előttünk álló időszakban. Feladatunkat megkönnyíti az a tény, hogy a CSKP Központi Bizottsága három héttel ezelőtt ülésezett, állási foglalt az alap­vető kérdésekben, és az egész pártot és társadalmat a továb­bi sikeres haladásunkról döntő kérdések megoldására irányí­totta. Fő figyelmét a XV. párt- kongresszus szociális gazdasá­gi programja teljesítésének szentelte. Ez teljes mértékben megfelel annak, ami az érté­kelt időszakban a párt, a tár­sadalmi szervezetek és az ösz- szes állami szerv, tehát a szö­vetségi kormány tevékenységé­nek alapját képezte. A fejlődés jó alapja a termelés növekedése A kitűzött feladatokat álta­lában sikeresen teljesítjük, a népgazdaság dinamikusan fej­lődik. 1976—77-foen is tovább növekedett a nemzeti jövede­lem, az egész 6. ötéves terv­időszakra tervezett növekedés 36 százalékát értük el. Fejlődé­sünkhöz jó alapot teremtett a termelés növekedése, elsősor­ban az iparban, ahol a két év­ben a termelés 2,5 milliárd koronával volt nagyobb a ter­vezettnél. A mezőgazdaságban, az 1976. évi átmeneti csökkenés után, tavaly újból növekedett — mintegy 7,5 százalékkal — a termelés. Céltudatosan szava­toljuk az anyagi és kulturális színvonal egyenletes emelkedé­sét, amihez a lakosság vala­mennyi csoportja hozzájárul. 1976-—77-ben a bevételek 8,1 százalékkal, a szociális bevé­telek pedig 12,7 százalékkal növekedtek. Tovább növekedett a társadalmi fogyasztás is, el­sősorban az oktatás- és egész­ségügy terén. Jelentős eszkö­zöket fordítottunk a kedvező létfeltételek, elsősorban a la­kások építésére és a városok fejlesztésére. Nagyobb lett gaz­daságunk termelési ereje. Két év alatt 246 milliárd korona értékű új állőalapot helyeztünk üzembe, értéke ma már meg­haladja a kétbilHő koronát. Az elmúlt két év röviden is­mertetett eredményei vitathatat­lanul azt bizonyítják, hogy gazdaságunk fokozatosan alkal­mazkodik az új, rendkívül igé­nyes helyzethez. Elsősorban a külső feltételek hatására gon­dolunk. Az elért eredmények értékét növeli az a tény, hogy az alkalmazkodás folyamata nem a dolgozók kárára törté­nik, úgy mint a tő'késországok- ban. A gazdasági fejlődés folya­matossága és dinamikája érde­kében elsősorban belső forrá­sainkat mozgósítottuk és né­hány szükséges szabályozó in­tézkedést hoztunk a termelési és a nem termelési fogyasztás terén. A kétévi gazdálkodá­sunk eredményed megteremtik a feltételeket a kiegyensúlyo­zott állami költségvetéshez. Te v éke n y ség ü n k szubjektív fogyatékosságai és egyes ob­jektív okok következtében nem sikerült minden téren hiány­talanul teljesítenünk feladata­inkat. Annál igényesebbek és bonyolultabbak tennivalóink az ötéves tervidőszak előttünk ál­ló éveiben. A leglényegesebb probSémák megoldására összpontosítsuk a figyelmet Amint Husák elv társ, a páftt főtitkára, köztársasági elnök a Központi Bizottság márciusi ülésén hangsúlyozta, szükségle­teink, valamint gazdasági és szociális fejlődésünk folytonos­sága megköveteli, hogy figyel­münket most azoknak a kulcs- fontosságú problémáknak a megoldására fordítsuk, ame­lyek akadályozzák a XV. kong­resszus határozatainak követ­kezetesebb megvalósítását. Több területen fokozatosan javulnak az alapvető minőségi mutatóik, de a hatékonyság nö­velésében kitűzött feladatokat nem teljesítik egyenletesen. Erről tanúskodik, hogy a költ­ségek általános csökkenése el­lenére két év alatt 7 milliárd koronával kevesebb volt a csökkenés a tervezettnél. Egyes nyersanyagok és anya­gok fogyasztása a tervezettnél kedvezőbben alakul, ugyanak­kor nem mondhatjuk el ezt a tüzelőanyagok többségéről. A tüzelőanyag-fejtés fejlesztésé­neik szentelt fokozott figyelem már meghozta az első eredmé­nyeket. Tavaly 6,8 millió ton­nával több szenet fejtettünk, mint 1975-ben. (Folytatás a 4. oldalonj Mi Husiit taterjGja a Vorwartstói

Next

/
Thumbnails
Contents