Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-29 / 118. szám, szombat
Hogy céljainkat elérjük... . mull ne<. i^ombatján és vasarnapján a tőketerebesi (Trebišov) járási pártkonferencián a mezőgazdaság helyzetéről esett a -legtöbb szó. erről, mert Kelet-Szlo- vákia e legjelentősebb mező- gazdasági jellegű járásában tavaly a növénytermesztési eredmények nem feleltek meg a várakozásnak. A lemaradás objektív és szubjektív okairól a vita során több gazdasági vezető kommunista mondta el véleményét. Erről a témáról a konferencia szünetében Jan Hatalovský mérnökkel, a Zemplínske Hradište-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz elnökéve' Vfi'ön is elbeszélgettem A X /* — A hatodik ötéves tervidőszak első évében 364 vagon- nyi szemes terményt sikerült termelnünk, ami 145 vagonnal volt több az 1975-ös eredménynél. Gabonafélékből 54,3 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el — mondja Ján Hatalovský, majd így folytatja: — 1977-ben viszont csak 219 vagonnyi gabonánk termett, s ez 103 vagonnal volt kevesebb a tervezettnél. Hogy mi volt ennek az oka? Mondhatnánk, hogy az időjárás. Jóllehet igazunk is lenne, csakhogy az ilyen mentegetőzésnek — a realitások ellenére — nem sok értelme volna. Hogy miért mondom ezt? Ne higyje, hogy magunk ellen akarok beszélni, de én személy szerint azt tartom, nekünk az éppenséggel nem kedvező feltételek között is arra kell törekednünk, hogy a tervezett céljainkat elérjük. — Tavaly ez mégsem sikerült? — Nem, mert nem voltunk eléggé következetesek. Hogy mit értek ez alatt? Erről most bővebben kellene beszélnünk, az időszűke miatt azonban csak a legfontosabbakat említem meg. Ügy érzem, a szocialista embertípus kialakításában még sok tennivaló hárul ránk. A szocialista felelősségtudat, a közös érdek tudata még nem minden emberben olyan, mint amilyennek szeretnénk. Mindez természetesen a mindennapos munkájában is visszatükröződik. Ebben a hiányosságban gyökerezik az olyan mentalitás, hogy: „Ah, ráérünk még azzal, várjunk egy-két napot. Jó lesz az így is, miért kell ebből problémát csinálni?“ — és az ehhez hasonlóak. — Elgondolkodtató, amit mondott, és ez arra vall, hogy ez ellen tenni is akarnak valamit. — A kommunistákra ebben a munkában nagy feladatok hárulnak. Elsősorban nekünk kell úgy dolgoznunk, hogy példa- mutatásunkkal a többi embert is arra késztessük: tanuljanak meg harcolni, ne nyugodjanak bele a mindennapok szürkeségébe. Szövetkezetünkben volt már rá példa, hogy gabonafélékből 50, magkukoricából pedig 80 mázsán felüli átlagos hektárhozamokat is elértünk. A jövőben ezekre az eredményekre akarunk alapozni. Ismerjük lehetőségeinket, tudjuk, hol vannak tartalékaink, — s jó érzéssel mondhatom — dolgozóink felelősségérzete Figyelmeztető tragédiák A vasúti közlekedés a társadalom élete, a népgazdaság zavartalan fejlődése szempontjából az energetikához hasonló fontosságú. Lépést kell tehát tartania a társadalom és a gazdaság igényeivel, szükségleteivel. Ennek pedig feltétele, hogy a vasúti közlekedés folyamatos és biztonságos legyen. Az ezzel kapcsolatos problémáknak megkülönböztetett figyelmet szentelt a CSKP KB 9. és 11. ülése is. A határozatok rámutattak, hogy a vasutasok munkájának gyenge pontja a munka- és a műszaki fegyelem. A fegyelem pedig a biztonságos forgalom alapja, színvonalát tehát feltétlenül emelni kell a kék egyenruhás dolgozók körében Is. A Szlovákiában végzett felmérések alapján a vasúti közlekedés biztonságossága terén fokozatos javulás tapasztalható. A bratislavai pályaszakasz dolgozói egyes hónapokban — az év első két hónapjában is — balesetmentesen dolgoztak. 1977-ben ezzel szemben 18 alkalommal irányítottak például vonatot foglalt vágányra. Idén ez eddig csak egy alkalommal fordult elő. Ezekben az esetekben a vasutasok hibájából történik a baleset. Sokszor azonban a gépjárművek vezetői a hibásak, főleg a vasúti átjárókon történő baleseteknél. Tavaly csupán a bratislavai pályaszakaszon 45 ilyen eset fordult elő. Ezek során négy személy meghalt, 21 megsebesült. A vasút vagyonában keletkezett kár 85 000, a gépjárműveken 774 400 korona. — Felesleges tragédiák ezek, melyek elkerülhetők lehetnének — mondja František Mi- öek, a bratislavai pályaszakasz forgalombiztonsági ellenőrző osztályának parancsnoka. A vasúti átjárókon történő baleseteknél legtöbbször a gépi ár művezetők hibáznak, de Rendőrségi heti krónika Vigyázzunk a vasúti átjáróra Csak az utóbbi hét nap alatt két súlyos közlekedési baleset történt a vasúti átjárókon. A balesetet mindkét esetben a közlekedési szabályok megszegése okozta A Devínske Jazero és Stupava közötti vasúti átjáróban Jozef N. 64 éves bratislavai lakos személyautójával összeütközött egy személyvonattal, annak ellenére, hogy a mozdonyvezető hangjelzést adott. A személyautó teljesen roncs- csá vált. Jozef N. a baleset helyszínén meghalt, felesége súlyosan megsebesült. Egy másik ilyen szerencsétlenség szerdán délután fél négy tájban Trenčianska Teplá és Trenčianske Teplice között történt. Ladislav G. 17 éves Nová Dubnica-i kerékpáros éppen akkor hajtott rá a sínekre, amikor arra vonat haladt el, pedig ennek a vonatnak a vezetője is adott hangjelzést. A szerencsétlenség következtében a kerékpáros meghalt. A villámlás is károkat okoz Nagy zivatar söpört végig szerdán délután a žilinai járásban levő Rajec községen. A villám beütött a Rezbár ipari szövetkezet műhelyébe, ahol ennek következtében tűz keletkezett, s mintegy 100 000 korona értékű áru elégett. A műhely berendezésén keletkezett kár 20 000 korona. Nem volt ínyükre a munka František N. 22 éves és Jozef M. 26 éves piešfanyi lakos már hosszabb ideje nem dolgozott és különféle bűncselekményekből szerzett értékekből élt. A rendőrség bűnügyi szolgálata megállapította, hogy januárban betörtek egy piešťa- nyi lakásba, és csaknem 13 000 korona kárt okoztak. Ezenkívül kifosztottak 15 hétvégi házat Banka község határában. A munkakerülőket a rendőrség letartóztatta Közúti szerencsétlenségek Két és fél éves unokáját, Michalt tolta a gyerekkocsiban a Považská Bystrica-i Munkás utcán az 56 éves Alojzia J. A gyerek a^jtocsiból váratlanul kihajolt, a gyerekkocsi megbillent és a kisfiú egy éppen arra haladó teherautó kerekei alá esett. Életét vesztette A villamosra rohant Kassán ľ Košice] az SZNF sugárúton Stefan M. 63 éves helybeli lakos. Nem nézte meg elég /ól, szabad e az út és elütötte is egyre erősödik. Mindezt az is bizonyítja, hogy elfogadtuk a nyugat-szlovákiai kerület felhívását, melyben kukoricából 65 mázsás átlagos hektárhozam elérésére szólították fel a gazdaságokat. Ehhez még hozzátenném, hogy a járásunkon belül mi is közzétettünk egy felhívást, mely szerint 75 mázsás átlagos hektárhozam elérésére ösztönözzük a kukoricatermesztő üzemeket. — A kerületben célul kitűzött 1 millió tonna szemes termény kitermeléséhez szövetkezetüknek mennyivel kell hozzájárulnia? — 18160 tonnányival. Eddig 5713 tonna szemes terményt sikerült kitermelnünk. A hátralevő három év alatt még 12 447 tonnányi a feladatunk, melynek véleményem szerint eleget tudunk majd tenni. —. Növénytermesztési programjukban a szemes termények termelése áll az első helyen. Vajon nem a tömegtakarmányok rovására? — Nem. Azok termesztésére is nagy gondot fordítunk. XXX Tovább folytatódott a vita. Ján Hatalovskýval be kellett fejeznem a beszélgetést. Mielőtt elváltunk volna, még a kezembe nyomta vitafelszólalásának másolatát, azzal a megjegyzéssel, ha szükségem van valamilyen adatra, írjam ki belőle. Nos, úgy érzem, nem érdektelen ideírni, hogy a Zemplínske Hradište-i Efsz az utóbbi tíz év folyamán nem szorult bankhitelre. SZÁSZAK gyürgy előjordul az is, hogy a vasutasok hanyagságából történik a baj. Mint például nemrég a Malacky—Veľké Leváre állomások közötti átjárón, ahol a szolgálatos nem engedte le idejében a sorompót, s egy személyautó és egy kerékpáros került a vonat alá. Három személy meghalt, egy gyerek súlyosan megsebesült, s a kár is számottevő. Nemcsak a gépjárművezetők figyelmét kell azonban felhívnunk a vasúti átjárókon való körültekintő áthaladásra, hanem a járókelőkét Is, mert gyakran azok is kockáztatják életüket. Figyelmen kívül hagyják a vonat közeledtére figyelmeztető fény- és hangjelzéseket, átbújnak a sorompó alatt, nem a kijelölt helyen haladnak át a vágányokon, hogy egy-két méterrel rövidítsék az útjukat. Az átjárókon történő tragédiák figyelmeztetnek. Elég egy pillanatnyi figyelmetlenség és kész a baj. FRANTIŠEK RISZDORFER egy személyautó, amelyet a 28 éves Michal M. vezetett. A szerencsétlen ember kórházba szállítás közben belehalt súlyos sérüléseibe. Tönkrement a daru Házgyári elemeket raktak ki a vasúti teherkocsiból daru segítségével múlt szombaton Cerhov községben (trebišovi járás). Délelőtt féltizenkettő tájban a darut túlságosan megterhelték és a gép tönkrement. A darun keletkezett kár 50 000, az egyik vagonon pedig 10 000 korona. A daru kezelőit, Margita M.-et és Michal D.-t felelősségre vonják. Összeütköztek a vonatok Összeütközött a tornóci (Tr- novec nad Váhom), galántai járás, vasútállomáson egy villanymozdony — amelyet Karol J. modral mozdonyvezető vezetett — egy Diesel-mozdonnyal, amelyet Ján J. palá- rikovói lakos vetett. Ján J. tolatni kezdett, annak ellenére, hogy a Jelzőberendezés jelezte: a váltók még nincsenek beállítva. Ennek következtében a tolatóvonat összeütközött egy, a vasútállomásra éppen beérkező szerelvénnyel. Sérülés nem történt, de 15 vasúti kocsi megrongálódott. A kár 50 000 korona. Az ügyben folyik a vizsgálat. —hr-~ CD Maga jóró vagy önjáró? Alapjában véve helyénvalók az olyan nyelvészintelmek, amelyek a magyar nyelv egyetemessége érdekébein a köznyelvi és a szaknyelvi terminológiában a Magyarországon elterjedt szavak, elnevezések, kifejezési formák használatát szorgalmazzák. Különösen fontos ez az egyes műszaki rétegnyelvek esetében, hiszen „súlyos félreértésekhez vezet, ha ugyanarra a fogalomra több kifejezést is használunk. Ezért van szükség a szakkifejezések egységes meghatározására, egy-egy országon belüli, sőt nemzetközi szabványosítására“ — írja Neukum Lea a Műszaki Élet egyik számában. A csehszlovákiai magyarság életében főleg a mezőgazdaság képez olyan területet, melynek szókincse egyrészt műszaki rétegnyelvet képez, másrészt pedig köznyelvi jellegű, hiszen az itt előforduló elnevezéseket, kifejezéseket a mezőgazdasági dolgozók munkahelyükön és mindennapi életükben egyaránt elterjedten használják. A rohamosan fejlődő mezőgazdasági termelésben nem csekély gondot okoz az új fogalmak, főleg az új gépek és berendezések helyes elnevezése. Még a magyarországi szaksajtóban sem alakult ki olyan tudományosan alátámasztott egységes terminológia, amelyet hazai nyelvhasználatunkban egyértelműen követni lehetne. Ragadjunk ki néhány példát a gépek világából. Közeledik a takarmánybegyűjtés ideje, a mezőkön újból meg- jelennek a legkorszerűbb gépek. Ezeket az ú.n második nemzedékhez tartozó gépeket már nem vontatják, saját beépített motorral működnek. Ezért is nevezik ezeket a gépeket a szlovák „samochodný stroj“ elnevezéshez hasonlóan önjáró vagy magajáró gépek-nek. Vagy-vagy? Lehet ez ízlés dolga? Bizonyára nem. Pedig a magyarországi szaksajtóban egyszer így, másszor úgy írják. Körülbelül fele-fele arányban, bár úgy tűnik fel, mint ha a magajáró használata lenne túlsúlyban. Előfordul, hogy ugyanaz a lap egyszer önjárónak, másszor pedig maga- járó-nak nevezi ugyanazt a gépet. Az öngyújtó, az öngyilkos, az önművelés, az önműködő stb analógiája alapján helyesebb lenne egységesen csak önjáró gépek-el emlegetni. S nemcsak azért, hanem főleg azért, mert a magajáró kifejezésre még szükségünk lesz a jövőben. Ezt a későbbi időkre kell tartalékolni, amikor az önjáró gépek mellett megjelennek majd a gépvezetők nélkül közlekedő, automatikus vezérlésű, esetleg távirányított, tehát valóban „magajáró“ gépek. A fejlesztés egyik igen humánus, távlati célja ugyanis az, hogy az embert megkímélje a vezetés fárasztó munkájától. Az önjáró gépek nyergében azonban még ott ül a gépvezető, és ez nagy különbségi Egyébként az említett gépek esetében nem Is kellene az ön/áró, vagy a magajáró jelzőkhöz olyan következetesen ragaszkodni, főleg ha nem alakul ki egységes nézet ebben a kérdésben. Célszerűbb lehetne »zek helyett a motoros jelző használata, amely pontosan kifejezi a gép alapvető működési elvét. Beszélhetnénk tehát egyrészt vontatott, másrészt motoros gépekről. Persze ez csak vitatható javaslat, de érdemes rajta elgondolkozni. Ilyen értelemben például a csehszlovák gyártmányú SPS 420-as „magajáró tömegtakarmány-betakarító gépet“ esetleg motoros járvaszecskázó-nak nevezhetnénk. Jobban rájárna az emberek nyelve. A járvaszecskázó ugyanis eléggé megszokott és kifejező szóösszetétel, kár lenne a jövőben száműzni újabb és bonyolultabb elnevezések miatt. Azzal is számolni kell, hogy előbb-utóbb szükségszerűen elterjed az új gépek köznyelvi elnevezése (a nyugdíjaztatott „cepákhoz" és társaihoz hasonlóan), célszerű lenne tehát a szaknyelvi terminológiában ezt a folyamatot elősegíteni, helyes irányba te<rel-ni. Természetesen olyan motoros takarmánybegyűjtők is vannak, amelyek nem szecskázzák a takarmányt, ilyen például az NDK-ban gyártott E 301-es szársértős rendre- vágó. Az elnevezésnél tehát az a legfontosabb, hogy pontosan és minél egyszerűbben fejezze ki a gép munkáját. A rendre vágott takarmányt azonban fel is kell szedni, amit újabban rendfelszedő kocsikkal végeznek. Furcsán hangzana, ha ezeket a korszerű eszközöket a szlovák samozberací voz elnevezésből kiindulva „önfelszedő“ esetleg „önbegyűjtő“ fcocsi-nak neveznénk. Pedig olyan leveleket is kapunk, amelyekben tudósítóink ezt a kifejezést használják! Ez a gép bizonyára nem saját magát szedi fel, ebben az esetben tehát az ön összetételi előtag kerülendő Az említett példák is bizonyítják, hogy a mezőgazdasági termelés nyelvművelési szempontból igen hálás terület. Egyetlen szűk szakágazata is tömegesen ontja a nyelv- használati problémákat. Vajon mi lesz például a betakarított takarmány további sorsa? Ugyanis készíthetnek belőle pelletet, brikettet, pogácsát, szemcsézett, préselt, vagy éppenséggel „alakított“ takarmányt (tvarované krmivo) a forrólevegős gyorsszárítókban. Abban sem alakult még ki egységes nézet, hogy hogyan nevezzük ezeket az új készítményeket. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy sok esetben még a fogalmakat sem sikerült egyértelműen meghatározni. Nem ártana tehát több figyelmet szentelni ezeknek a közérdekű problémáknak. A nyelvészek még aratás előtt állást foglalhatnának abban a kérdésben is, hog/ elkezdődhet-e egyáltalán a gabonafélék „kombájnolása“. Mi még nem kombájnoltunk, csak arattunk, de a magyarországi szaksajtóban tavaly már kombájnoltak. MAKRAI MIKLÓS „Cseh nép\ n?qeaűkészités“ címmel érdekes kiállítást nyitottak meg a Brnói Morva Múzeum Etnográfiai Intézetének kiállítástermében. Az amatőr hegedűkészítők között a hegedűkön kívül csellókat, nagybőgőket és más vonós hangszereket is láthatunk. (Felvétel: CSTK — R. PavlíčekJ I97« IV. 29. Ô
