Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-28 / 117. szám, péntek

A jnb egészségügyi csapata Az emberek szolgálatában Váratlanul, ebédidőben top­pantam be a Vöröskereszt rima­szombati {Rimavská Sobota) já­rási bizottságára. Egy kicsit meglepődtek, de Júlia Oravcová vezető titkár másodpercek alatt feltalálta magát. — Amíg végzünk az ebéddel, Jöjjön át a szomszéd szobába — mondotta — és néhány perc múlva már előttem párolgott a zamatos feketekávé. Még el sem fogyasztottam, amikor Jana Ke­derová, a járási bizottság egész­ségügyi titkára jött be. Moso­lyogva megjegyezte: — Nem hagyjuk egyedül n vendéget. Beszélgetünk, munkájuk felől érdeklődöm. Legtöbb kérdésem­re azt válaszolja, hogy majd a vezető titkár ad rá kiegészítő választ, de amint az ifjúságra terelem a szót, beszédesebb lesz — Itt van például a járási székhelyen a szakmunkásképző iskola, ahol Vierka Habovfiíková tanuló szervezetünk vezetője s Božena Michalová tanítónő az aktivistánk. Olyan példás, sok­rétű munkát végeznek, hogy ha nem látnám, el sem hinném. A fiúk például felkeresik az idő­sebb embereket, megjavítják el­romlott tárgyaikat, meg amit kell. Természetesen ingyen. Hulladékgyűjtést szerveznek, s az ezért kapott pénzen a feledi (Jesenské) gyermekotthon kis lakóinak vesznek ajándékot. Ebben az iskolában csak a leg- aktívabbakat veszik fel szerve­zetük soraiba. Megtudom, hogy a két rima- szombati gimnázium Vöröske­reszt szervezetének a tagjai, akik elvégezték az egészségügyi tanfolyamot, az Idős cukorbete­gekhez járnak el rendszeresen beadni a inzulininjekciót. Ezen kívül védnökséget vállaltak a nyugdíjasok klubja felett. A kü­lönböző rendezvényeknél egész­ségügyi szolgálatot tartanak, ök küld­ték a csapatvezető­ket a pionírtábo­rokba, ahol olyan iól látták el a fel­adatukat, hogy a Vöröskereszt járási bizottsága elismerő oklevelet kapott. Ebben a járásban a múlt évben és az idén Is nagy fi­gyelmet szentelnek a fiatalok felkészí­tésének, egészség- ügyi ismereteik bő­vítésének. Április­ban rendezik meg a fiatalok egész­ségügyi rajainak helyi versenyét. Májusban a körzeti fordulók győztesei a járási versenyen mérik össze tudá­sukat. E rendezvénysorozat al­kalmából tízezer darab egy ko­rona értékű sorsjegyet adnak ki, amelyek bevételéből a ver­sennyel járó. kiadásokat fede­zik. Fiatalokról lévén szó, nem érdektelen megemlíteni, hogy az alapiskola egészségügyi jár­őre tavaly a szlovákiai verse­nyen a második helyet szerezte meg. — Másodfokú iskoláinkban tíz egészségügyi csapatunk te­vékenykedik — újságolja Jana Kederová. — Ezek járási vetél­kedőjét június 5-én rendezzük meg. — Az egyes településeken és üzemekben további 21 egészség­ügyi csapatunk van — veszi át a szót a belépő Oravcová, aki minden bizonnyal hallotta az utolsó mondatot. — Az egész­ségügyi csapatok az idén ün­nepük fennállásuk 25. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból a parancsnokokat és az oktatás­ban résztvevő orvosokat fogad­ják a járás funkcionáriusai. Egyébként a legaktívabbak közé tartoznak a járási nemzeti bi­zottságon, a novohradskái tex­tilipari szövetkezetben, a tor­naijai (Šafárikovo) ruhagyárban tevékenykedő csapatok. További tények egész sorával lehetne bizonyítani a rimaszom­batiak eredményességét. Ott vannak például a felnőtt egész­ségügyi járőrök, vagy a 446 egészségügyi önkéntes nővér, akik az egyes rendelőkben tesz­nek szert a gyakorlatra. — Az idősebbek önkéntes ápolónői szolgálatot vállalnak — mondja a vezető titkár. — A Az egyik kiránduláson Csehszlovák Vöröskeresztnek a járásban 134 ápolója 169 idős emberről gondoskodik. A jnb szociális osztályán nyilvántar­tott 160 ápoló további 178 ma­gára hagyott ember gondozását végzi. Ez azonban nem minden, amit a nyugdíjasok érdekében tesszük. Az egyéb rendezvénye­ken kívül számukra kirándulá­sokat is rendezünk. Különben maradéktalanul tel­jesítették a NOSZF 60. és a Februári Győzelem 30. évfordu­lója tiszteletére tett kötelezett­ségvállalásaikat. Több mint ezer új tagot vettek fel soraikba, így ma 147 alap- és 25 üzemi szerve­zetben és hat üzemi aktívában 13 473 tag tevékenykedik. A Vö­röskereszt népszerűségét bizo­nyítja az a tény is, hogy a já­rás lakosainak 13,7 százaléka tagja a szervezetnek. Számos előadás, tanfolyam mellett a tömegpolitikai nevelő munkáról sem feledkeznek meg. Több ezer órát dolgoztak le társadal­mi munkában a Nemzeti Front választási programjának megva­lósítása érdekében. Harminckét alapszervezet versenyez a pél­dás címért, amelyet eddig nyolc szerzett meg. A Csehszlovák Vöröskereszt Szocialista Munka­brigádja elnevezésért kilenc szocialista munkabrigád kelt versenyre, ebből már hat célba ért. Olvan munkaközösségek vannak közöttük, amelyek már a mozgalom bronz, illetve ezüst jelvényével dicsekedhetnek. — Tavaly járásunkban 2605 személy adott vért, ennek 81.1 százaléka térítésmentesen — mondja Oravcová. — Szeretnénk 1980 ig elérni azt, hogy minden véradás térítésmentes legyen ... — Egy tagunk, Ondrej Sýko- r a, a Jánský emlékérem arany fokozatának a tulajdonosa — veszi át a szót Jana Kederová. — öten az ezüst, negyvennyol­cán pedig a bronz fokozat bir­tokosai. Több mint 1100 érde­mes és példás véradónk van, száz a cigányok sorából került ki. Itt említeném meg, hogy a Dužvai utcában 29-tagú cigány alapszervezetet alakítottunk. Ha itt jó tapasztalatokat szerzünk, továbbiakat hozunk létre. A vezető titkár beszélgetés közben többször is az órájára néz. Egy kicsit ideges, de nem árulja el, hogy az egyik autó­buszt már lekéste, pedig oda haza várja a második műszak. Másnap szabad szombat van ugyan, de neki ott kell lennie a járási pártkonferencián, így hát két napra előre meg kell főzrtie. Úgy váltunk el, hogy másnap találkozunk. Így is tör­tént. Figyeltem arcát, amikor a párt járási vezető titkára elis­merően beszélt szervezetük munkájáról. A szeme mosoly­gott, de amikor a szünetben egymás mellé kerültünk, csak annyit mondott: — Mindez a kollektív munka eredménye ... Amikor ezt mondta, a vezető­ségre, a tagságra és azokra az orvosokra gondolt, akik munká­jukat szabad idejükben igyek­szenek elősegíteni. NÉMETH JÁNOS Kommentáljuk Az ellenőrzés nem bizalmatlanság Az igényes elemzések és ellenőrzések társadalmi szerepét közvetve aligha lehet Jobban jellemezni, találóbban meg­fogalmazni, mint ahogy azt pártunk Központi Bizottságának Elnöksége tette a KB legutóbbi, 11. ülésén elhangzott jelen­tésében. A gondolat, amelyre utalunk így hangzott: „Jól tudjuk, nincs élet problémák és nehézségek nélkUl. De a legnagyobb nehézségek számunkra akkor következnének be, ha a problémákat és a nehézségeket nem látnánk, niegke rülnénk, elkendőznénk, nem oldanánk meg.“ Valóban, nehézségek, problémák, sőt hibák is életünk minden területén előfordulnak. Köztük vannak olyanok, amelyek látszólag jelentéktelenek, szinte szóra sem érde­meseknek tűnnek, nem eléggé „fajsúlyosak.“ Ha viszont jól meggondoljuk a dolgot, főleg azt, hogy a hanyagság, a kö­zömbösség, a tudatlanság vagy a felelőtlenség okozta ilyen aprócseprő bosszúságok naponta ezreket és ezreket érnek, akkor rájövünk — nem is olyan elhanyagolható tétről van itt szó. Az emberek hangulata ugyanis néha kis dolgokkal is befolyásolható és nem mindig pozitív irányban. S ez már elvitathatatlanul politikai kérdés. Meg aztán esetenként előfordulnak nagyobb problémák és hibák is, amelyekbe ugyan a tömegek naponta nem botlanak bele, de ez mitsem változtat azon, hogy — magyarán mondva — a saját bőrü­kön érzik következményeiket. Egyszóval szükséges az ellenőrzés, a helyzet elemzése. Elsősorban azért, hogy megelőzzük, megakadályozzuk a fo­gyatékosságokat, a hibákat, a kudarcokat, vagy legalábbis csökkentsük számukat. Általában megállapíthatjuk, hogy nincs jó irányítás — ellenőrzés nélkül. Régi tapasztalat ugyanis, hogy még a legjobb utasítások, döntések, határo­zatok megvalósítása sem bízható valamilyen ösztönös, gé­pies folyamatra. A siker megkívánja a szervező tevékeny­séget, a helyzet menetközi felmérését, az elvégzett munka mennyiségének és minőségének megállapítását. Vajon ez bizalmatlanság-e a dolgozók túlnyomó többségé­vel szemben, akik lényegében megállják a helyüket, becsü­letesen teljesítik feladataikat? Nem, szó sincs róla. Persze, az ellenőrzési mechanizmus egyes láncszemeinek követke zeitesen és szigorúan kell fellépniük azokkal szemben, akik Csáky szalmájaként kezelik a közös vagyont. Ez így van rendjén, ezt senki sem vitatja. Különben azonban az ellenőrzés szerepe és küldetése feltárni a gyenge pontokat, a megoldásra váró problémákat és nem kevésbé — ösz­tönzőleg hatni az emberekre. Mert az ellenőrzés, ha való­ban jó, akkor nemcsak a hiányosságokra figyel oda, hanem feltérképezi azt is, hogy hol dolgoznak jól, kik azok, akik­től példát lehet venni. Ilyenformán tehát az ellenőrzés, a helyzet bíráló szellemű értékelése elősegítheti azt, hogy a dolgozók munkáját no csak természetesnek vegyék, szót­lanul „elkönyveljék“, hanem a többnyire el nem maradó anyagi elismerés mellett, az önbizalmat erősítő és sajnos gyakran hiányzó erkölcsi elismerésben Is részesítsék. Ez minden szinten egyik fő feladata a vezetőknek, akik a pártnak és a társadalomnak felelnek azért, hogy kellő hozzáértéssel, elvszerfiséggel és tárgyilagosan gyakorolják az ellenőrzést, az irányító munka elmaradhatatlan, szerves részét. GÁLY IVÁN myOSI TANÁCSADÓ Az elhanyagolt vakbélgyulladás következményei Apái rak és nagyapáink korá­ban a féregnyúlvány-gyulladás — népiesen vakbélgyulladás —, a legtöbb esetben még halálos kimenetelű volt. Nemcsak azért, mert akkor még semmiféle anti­biotikum nem volt, hanem azért is, mert ennek a betegségnek még nem volt meg a határozott diagnózisa és nem műtötték. Az idősebb nemzedékhez tartozók bizonyára emlékszenek rá, hogy ezt a szörnyű hasgörccsel járó betegséget egyszerűen csak „kólikának“ nevezték. Az appendix, vagyis a vakbél a vastagbél kezdeti szakaszán levő kb. 6—8 cm hosszú, ceru­za vastagságú, vakon végződő nyúlvány. Falában sok nyirok­tüsző, környezetében pedig sok nyirokcsomó van. Ezek miatt az anatómiai adottságok miatt a vakbélgyulladás a heveny hasi megbetegedések egyik gyakori formája. Előidézheti a féreg- nyúlványban pangó bélsár, a nyirokulakon ráterjedő fertőzés, esetleg idegen testek: halszálka, fogkefeszőr, gyümölcsmag stb., bár az utóbbiaknak kórokózó szerepük nem bizonyított. — A heveny vakbélgyulladás rendszerint hirtelen rosszullét- tel, hányással, gyomortáji fáj­dalmakkal kezdődik. Típusos esetben a fájdalom hamarosan a jobb alhasba húzódik le és mozgásra fokozódik. A beteg­nek ilyenkor már többnyire hányingere van, sápadt. A gyul­ladás előrehaladásával a féreg­nyúlvány falában üszkös gyulla­dás keletkezhet és a bélfal át- fúródhat. A további lefolyás at­tól függ, hogy eddig az idő­pontig a féregnyúlvány körül milyen erős gyulladásos össze­növés, lobgát alakult ki. Ha ez nagyon erős, akikor az elhalt féregnyúlvány körül tályog jön létre; ha a lobgát a hasüreg többi részét még nem határolta el, akkor általános hashártya- gyulladás léphet fel. Éppen ezért heveny vaikbélgyulladás gyanúja esetén azonnal orvos­hoz kell fordulni. Orvosi vizs­gálat előtt hashajtó és fájda­lomcsillapító bevétele tilos! A betegség biztos megállapítása még orvos számára sem egysze­rű, mert a tünetek nagyon vál­tozatosak lehetnek és sok más betegséghez hasonlítanak. A pontos diagnózis megállapítása után azonnali műtéti beavatko­zásra van szükség, amely a lo- bos féregnyúlvány eltávolításá­ból áll. Féregnyúlvány körüli tályog esetén rendszerint csak konzervatív kezelésre kerül sor, a beteget műteni csak hónapok múlva lehet. Az elhanyagolt vakbélgyulla­dás nagy veszéllyel járhat, mert nemegyszer hashátyagyul- ladás a következménye. — A hashártya a hasüreg^ belső fel­színét, valamint az abban levő szervek felszínét borító savós hártya. A hashártya élettani szerepe a hasi szervek védel­mén kívül az, hogy ikevés savós váladékot termel, és így a belek mozgását megkönnyíti. A has­hártya azonkívül nagyobb mennyiségű váladék termelésé­re és ugyancsak jelentős folya­dékmennyiség felszívására is képes. Igen nagy szerepe van gyulladások esetén összetapa­dások és összenövések létreho­zásában. — A hashártyagyulladást — peritonitiszt — fizikai behatá­sok, kémiai okok és batériumok okozta fertőzések idézhetik elő. Vakbélgyulladás, illetve átfúró- dás esetén a kórokozók a has­hártya lemezei közé kerülnek. A hashártyának a fertőzéssel szemben van bizonyos ellenálló- képessége. A gennyes hashár­tyagyulladás leggyakoribb oka éppen a féregnyúlvány megbe­tegedése, ezenkívül okozhatja petefészekgyulladás, hasnyálmi­rigy- és epehólyaggyulladás is. Előfordulhat még: sérvkizáró­dás, gyomor- és bélátfúródás, bélelzáródás, bélelhalás esetén is. A tünetek attól függnek, hogy körülírt vagy általános hashártyagyulladás lépett-e fel. Mindkét esetben helyi és általá­nos tünetek különböztetők meg. Az előbbiek közül jellegzetes a fájdalom. Ez a hashártyát érő fertőzés helyén kezdődik és ál­talános hashártyagyulladás ese­tén hamarosan az egész hasra kiterjed. A fájdalom minden mozdulatra, sőt köhögésre is fo­kozódik. A beteg ezért felüle­tesen lélegzik és mozdulatlanul fekszik. Rövidesen kifejlődik a védekező izomösszehúzódás is. A betegnél csuklás is jelentkez­het. A betegség kezdetén há­nyás, hasmenés is előfordulhat, később a bélműködés is megáll­hat. — A hashártyagyulladás ke­zelése antibiotikumokkal törté­nik, szükség esetén műtéti meg­oldással. Meg kell említeni, hogy ritkábban előfordulhat gü- mős hashártyagyulladás is, mint az általános tbc-megbetegedés részjelensége. Nem árt, ha a fiatal mamák tudják, hogy cse­csemőkorban is előfordulhat hashártyagyulladás, a bélcsava­rodást követő bélelhalás követ­keztében. Jellemző tünete a puf- fadtság és a hasfali pír. Visszatérve cikkünk bevezető részére, azt is meg kell említe­nem, hogy ma már a vakbélmű­tét a legkönnyebb és legrövi­debb ideig tartó műtétek közé tartozik, tehát nem kell meg­ijedni, hogyha az orvos kivizs­gálás után az operációt ajánlja. A műtétet semmi esetre se halo­gassuk, hiszen a fent elmondot­takból láthatjuk, hogy milyen komoly veszéllyel járhat, külö­nösen abban az esetben, hogy­ha hashártyagyulladás lép fel. Dr. BARTOS TIBOR 1978 IV. 28. Anna Jacková, az SZNF részt­vevője, a szervezet példás dol­gozója a napokban kapja meg a Vöröskereszt legnagyobb ki­tüntetését

Next

/
Thumbnails
Contents