Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-25 / 114. szám, kedd

ÚJ TECHNIKA SEGÍTI AZ IGÉNYES FELADATOK TELJESÍTÉSÉT Tovább javul a mezőgép- és pótalkatrész-ellátás A tavalyi, akárcsak az azt megelőző évek mezőgazdasági eredményeiben nem kis részük van a korszerű, nagy teljesít­ményű gépeknek és berendezé­seknek, amelyek nélkül mai nagyüzemi szocialista mezőgaz­daságunkat el sem tudnánk képzelni. Mezőgazdaságunk gép­ellátása magas szintű, a leg­fejlettebb ipari államok mező- gazdaságával is eredményesen megállja az összehasonlítást. A Zbrojovka termelési-gazdasági egység, amelynek vállalatai gyártják, illetve forgalmazzák a mezőgazdasági gépeket, évről évre több mezőgépet és pótal­katrészt juttat a mezőgazdasá­gi üzemeknek. A gazdasági egy­ség üzlethálózatának forgalma tavaly — 1976-hoz viszonyítva — 16,3 százalékkal volt na­gyobb, ami lehetővé tette, hogy a csehszlovák mezőgazdaság 388 millió korona értékű gépet és berendezést kapjon terven fe­lül. A mezőgazdaság idei felada­tai igényesebbek a tavalyiaknál, és e feladatok teljesítéséhez 1977-hez viszonyítva nagyobb mennyiségű s magasabb műsza­ki szintű gépeket kapnak a me­zőgazdasági üzemek. Ezt tanú­sítja a közelmúltban megtartott sajtóértekezlet is, amelyen a Zbrojovka termelési-gazdasági egység, az Agrozet, az Ágra Pfelouö és a zvolení Agrotech­nika vezető dolgozói a mező- gazdasági gépek, berendezések és pótalkatrészek gyártásában, illetve szállításában előirány­zott idei feladataikról tájékoz­tatták az újságírókat. Üj gépek o termelésben Szlovákiában a mezőgazdasá­gi gépek fő forgalmazója a zvoleni Agrotechnika. Több mint 450-féle gép és berendezés, va­lamint csaknem 140 000 féle pótalkatrész árusítását végzi. Az idei szállításában jelentős té­telt tesznek ki az új kombájnok, amelyek között az ismert szov­jet SZK-5 és 6-osok mellett je­lentős számban lesznek képvi­selve az NDK-ból behozott kom­bájnok, köztük fele-fele arány­ban az E-512-es és az E-516-os gépek. Az utóbbi típus a próba- üzemelés során kitűnőre vizs­gázott, és másodpercenkénti 10—12 kilogrammos teljesítmé­nyével olyan gép, amilyent a jelenlegi termésátlagok tör­vényszerűen megkövetelnek. Sajnos, az E-516-osok szállítá­sára csak a második félévben kerül sor, így a gépek az ara­tásba még nem kapcsolódhat­nak be. Újdonság lesz viszont már az idei aratásban a Román Szocialista Köztársaságból be­hozott Glória kombájn, amely 22 fokos lejtőn is képes dolgoz­ni, így a hegyvidéken termesz­tett gabona learatásában veszik majd hasznát. Tavalyhoz viszonyítva az idén nagy előrelépés történt a trak- toreljátásban. Az SZSZK Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának elosztása sze­rint 1978-ban a mezőgazdasági üzemek 1966 darab hazai gyárt­mányú traktort kapnak, amely­ből 1686 lesz a Zetor típus. 1978 első negyedévében 1023 trak­tort, köztük 895 Zetort vettek át a mezőgazdasági üzemek. A ki­utalt mennyiség 443 darabbal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában volt. Adott a le­hetőség, hogy a Zetorokból az egész évi előirányzott mennyi­séget még az első félévben meg­kapják a mezőgazdasági üze­mek, a további, a második fél­évben esedékes terven felüli szállításokkal pedig részben az 1976—77-es elmaradást is pótol­ni fogják a gyártó, illetve a forgalmazó vállalatok. A Zetorok többsége a korsze­rűsített I. egységesített sorhoz tartozó Z-6911 és Z-6945 típus, míg a II. egységesített sorból elsősorban a Z-8011 és a Z-8045-ös változatot szállítják. Ezeken kívül Szlovákia mező- gazdasági üzemeinek traktor­parkja 200 darab Š-180-assal és 20 darab kistraktorral gyarap­szik, a külföldről behozott trak­torok túlnyomó többségét pedig az NDK gyártmányú ZT-300 és ZT-303-as, a szovjet K-700-as és a lánctalpas T-100 M típusok teszik ki. A többi gép közül meg kell említeni a cukorrépabetakarító gépeket, elsősorban a 6-OCS batsoros önjáró répafejelőt, va­lamint a KS-6-OS kiszántót, amelyekből az 1978-as igénye­ket hiánytalanul kielégítik. A 6-jeCZ elektronikus répaegyelő- ből az idén háromszor annyit kapnak a mezőgazdasági üze­mek, mint tavaly, és fokozato­san az 1976—77-es lemaradást is pótolják a szállítók. A zöldségtermesztés gépei kö­zül figyelmet érdemel a Ma­gyarországról behozott paradi­csomtermesztő, betakarító és feldolgozó öt komplett gépsor. Ezenkívül Bulgáriából 70 darab palántaültetőt, a Szovjetunióból és Lengyelországból összesen 23 darab hagymabetakarítót, az NDK-ból pedig két darab ká- posztabetakarítót hoznak be Szlovákia mezőgazdasági üze­mei számára. A mezőgazdaság másik nagy. alapágazata, az állattenyésztés gépei közül figyelmet érdemel az új silómaró, amelyet a Lom­nice nad Popelkou-i Gép- és Traktorállomás gyárt. Ha nem is teljesen, de legalább részben csökkentik a tejházak hűtőbe­rendezésének hiányát, mégpedig a Román Szocialista Köztársa­ságból behozott tejhűtőkkel. A pótalkatrészhiány csökkentése nem egyoldalú érdekeltség Az elmúlt évben Szlovákia mezőgazdasági üzemei csaknem 795 millió korona értékben kap­tak pótalkatrészeket, az idei terv pedig már 833 millió koro­na értékű pótalkatrész szállí­tásával számol. A Zbrojovka termelési-gazdasági egység egyes üzemeiben tavalyhoz vi­szonyítva az idei pótalkatrész­gyártás a mezőgazdasági gépek­hez 4,1, a traktorokhoz 7,2 szá­zalékkal lesz nagyobb, és 1978- ban a termelési-gazdasági egy­ségnek — a tavalyi 60 száza­lékkal szemben — a hiányzó al­katrészek választékát saját ter­meléssel 80 százalékban kell ki­elégítenie. Az intézkedések eredményei már tavaly ősszel, majd a téli gépjavítás, és a tavaszi mun­kák során is megmutatkoztak, amikor alkatrészhiány miatt nem voltak komolyabb kiesések. A gondosan elkészített „kórla­pok“ alapján a mezőgazdasági üzemek idejében megrendelték és megkapták a pótalkatrésze­ket, a készenléti tartalék pedig lehetővé tette a munkák kellős közepén kiesett gépek gyors megjavítását. Látni kell azonban, hogy az említett pozitívumok mellett egyes hiányosságok továbbra is léteznek. A hiányzó pótalkatré­szek elsősorban a traktorok I.- II. egységesített sorának egyes típusainál nehezítik a javításo­kat, és nem áll rendelkezésre valamennyi pótalkatrész a ZT- 300 és 303-as típusokhoz sem. Hiányos az ellátás az NDK-ból behozott E-280-as járvaszecská- ző, valamint az E-512-es kom­bájn esetében is. Javult viszont a pótalkatrész-ellátás a rako­dóknál, a rendfelszedő kocsik­nál és az SPS-420-as járva- szecskázóknál. Az utóbbinál né­mi problémát jelent, hogy a gyártók a pótalkatrészek több­ségét csak a negyedik negyed­évben szállítják. Pótalkatrészekről szólva nem hagyható figyelmen kívül, hogy a mezőgazdasági üzemek jelen­leg már annyi pénzt adnak pót­alkatrészekre, amennyit új gé­pekre. Ez enyhén szólva pazar­lás, több szocialista állam pél­dája bizonyítja, hogy e kiadá­sok lényegesen kisebbek is le­hetnének. Sok helyen csak cserélik az alkatrészeket, nem javítják s főleg nem újítják fel az elromlott, elhasználódott da­rabokat. Olyan aggregátorok ja­vításához is keresik az egyéb­ként beszerezhetetlen alkat­részt, amelyek javítását kijelölt műhelyek és íparszerűen vég­zik, így az egyes pótalkatrésze­ket csak nekik utalják ki. Még mindig sok kívánnivalót hagy maga után a gépek folya­matos karbantartásának módja, nem szólva azok téli elraktáro­zásáról és a korrózió elleni vé­delméről, amivel lényegesen csökkenthetnék a pótalkatrész- szükségletet. Minden géphasz- nálónak tudatosítania kell, hogy a kellő színvonalú gép- használat és gépvédelem leg­alább olyan fontos az alkat­részhiány megszüntetésében, mint a pótalkatrészek gyártá­sának fokozása. EGRI FERENC A Považská Bystrica-i Klement Goltwald Gépgyár azok kö­zé a vállalatok közé tartozik, amelyek az év első három hónapjában az árutermelési feladatokat hiánytalanul telje sítették. Tizenöt ország számára az exportszállítmányokat is eredményesen útnak indították. Az első negyedévi terv- feladatok kedvező teljesítésében nagy érdeme van a szo­cialista versenymozgalomnak, amelybe a vállalati dolgozók 95 százaléka bekapcsolódott. Felvételünkön: Štefan Tichý, a műszaki ellenőrzés dolgozóju az exportra szánt BPH 20 NA szerszámgépet ellenőrzi. (Felvétel: V. GabCo — CSTKJ Az öntözőcsoportok idei feladatai Hazánkban — sajnos — az egy lakosra jutó szántóföld év­ről évre kevesebb. Indokolt te­hát, hogy a meglevő területen a legnagyobb hektárhozamokat érjük el. A növényeik hektár- hozaimáit csakis Oly módon emeil'hetjük, ha belterjesen gaz­dálkodunk. Ezt lényegesen elő­segíti az öntözés is. Ha a nö­vényeknek megfelelő Időszak­ban adjuk a vizet, aikkor biz­tosíthatjuk a gazdag termést. Av távlati tervek szerint a ha­todik ötéves terv hátralevő éveiben előtérbe kerül a ku­korica, cukorrépa, burgonya és az évelő takarmányok öntözé­se. Ugyanis eddig ezek a növé­nyeik egyes vidékeken épp az aszály mialt kis hozamokat ad­tak. Az utóbbi években a legtöbb öntözőbe rendezésit a nyugat- szlovákiai kerületiben helyezték üzembe, ahol szlovákiai méret­ben a legkevesebb csapadék hull a földre. Idén a mezőgaz­dasági üzemek közel 200 000 hektár földet öntözhetnének. Az összes öntözőberendezések 80 százaléka a nyugatszlová­kiai kerületre jut. Nagy ered­ménynek számít, hogy a duna­szerdahelyi (Dun. Streda) és a galántai járásban már az egész földterület 40 százalékát öntö­zik. A Mezőgazdasági Cs Élelme­zésügyi Minisztérium kimutatá­sa szerint a búza 26, az évelő takarmányok 15, a kukorica 13, és a cukorrépa 7 százalékát öntözzük. Továbbá mesterséges úton juttatunk vizet a zöldség, re burgonyára, silókukoricára, a rétekre és legelőkre, vala­Miért csak a kivizsgálás után ? Kétmillió fej saláta vár eladásra 1978­IV. 25. Három héttel ezelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tavaszi munkákat irányító bizottságának ülésén meglepődve hallottam, hogy főleg a ko­máromi (Komárno) járásban a marcelhá- zal (Marcelová), ógyallai (Hurbanovo), gútai, (Kolárovo) és más községek ker- tészkedőitől nem vásárolják fel a fejes sa­látát. Németh fenő miniszterhelyettest a résztvevők tájékoztatták, hogy körülbelül kétmillió fejes saláta vár elszállításra. Azért idézem újra az ülésen elhangzot­takat, mert Anna Patušová, a bátorkeszi (Vojnlce) nőbizottság elnöke a komáromi járási pártkonferencián felszólalásában el­panaszolta, hogy a salátát már két hete a tyúkokkal eteti, mert nem tudja eladni. Falujukban a kertészkedők közül sokan elásták a salátát, mert helyére a fóliasát­rakba már paprikát kell ültetni. A szünetben megkérdeztem tőle, hogyan értékesítik a túltermelésből származó sa­látát. Elmondotta, hogy a faluban három felvásárlóközpont is működik. A Fogyasz­tási Szövetkezet megbízásából többek kö­zött Csánky Ilona végzi ezt a munkát. Kar­lovy Varyból, Plzeüből, Chebből és más vá­rosokból teherautókkal jönnek a salátáért. Megemlített^ azt is, hogy tavaly a felvá­sárlók állandóan kérték tőlük a salátát, az idén azért termesztettek belőle jóval töb­bet. Most pórul jártak, mert nyakukon maradt a termés jelentős része. Az esettel kapcsolatban felkerestem fán Mechurát, — a legilletékesebbet —, a Ze­lenina érsekújvári (Nové Zámky) vállata komáromi kirendeltségének igazgatóját. Elismerte, hogy a szállítás bizony nehéz­kes és eléggé drága. Szerinte azért ke­letkeztek zavarok, a felvásárlásban, mert amíg a hatáskörükbe tartozó területen a múlt évben kétmillió fej salátát termesz­tettek, az idén már négy és fél milliót. Tervük szerint pedig csak egymillió nyolc- százezer fej salátát akartak felvásárolni. Ennyire kötőitek szerződést a termelőkkel. Beszélgetés közben azonban azt is meg­tudtam. hogy a központi ellenőrző szervek többször jártak a járásban, kivizsgálták a panaszokat. Jelentéseik alapján a Zeleni­na és a Járási Fogyasztási Szövetkezet üz­letei kötelesek felvásárolni a salátát, an­nál is inkább, mert a cseh országrészek­ben, elsősorban Prágában minden mennyi­séget elfogadnak, sőt naponta kérik, hogy még többet szállítsanak. Megszületett a „salamoni döntés“: azoktól a termelők­től, akikkel szerződést kötöttek, a fejessa­láta darabját 2,20 koronáért, a többiektől pedig 1,70 koronáért veszik át. Naponta mintegy háromszázezer darabot vásárol­nak fel. Prágába és más nagyobb városok­ba gyorsított tehervonatokon szállítják. A felvásárlás és a szállítás üteme azonban lassú. Főleg, hogy a sátrak alatt levő sa­láta egy része tönkremegy. A beszélgetés után többször is felötlött bennem a kérdés: miért csak a kivizsgálá­sok után kezdték meg a saláta nagyobb arányú felvásárlását, szállítását? Miért baj az, ha a kertészkedők igyekszenek hozzá­járulni a lakosság jobb zöldségellátásához? Véleményem szerint Szlovákiában is több saláta fogyna el, hisz a hideg időjárás miatt kevés a zöldség. Csak egy példát említek: a kétnapos konferencián a kül­döttek és a vendégek a komáromi Európa- szállóban egy fej salátát sem kaptak. Pe­dig szívesen fogadták volna. BALLÁ JÖZSEF mint a gyümölcs és zöldségker­tészetek földjeire, újabban a szőlészetekre is. Aránylag ke­vés vizet kapnak mesterséges úton a köztes növények. Államunk jelentős össi.íget fordít öntözőberendezések épí­tésére, azonban nem minden mezőgazdasági üzemben hasz­nálják ki ezeket gazdaságosan. Az értékeléseik szerint a meg­levő öntözőberendezések tei^- sí tő képességét a mezőgazdasá­gi üzemek csak 60 százalékra használják ki. Mintegy 50 000 hektár född kaphatna vizet, ha minden öntözőberendezést rend­szeresen, a szükségletnek meg­felelően üzemeltethet >nek. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy sok a sűrűn vetett gabo­na és az öntözőberendezések jő része ezeken a területeken Vilin. Egyes vezetők azt állít­ják, hogy a gabona nem igé­nyel vizet. Igaz, hogy nem ti­pikusan öntözhető növény. Azonban az utóbbi évek X asz­tala tál azt mutatják, hogy a gabona öntözése is indokolt, mert ahol egyenletesen kap vi­zet, minden évben n <?y hoza­mot ad. Nincs rá kih fással a«: aszály. A mezőgazdasági üzemek idén mintegy 119 00Cľ hektár föld öntözését tervezték. Ez 3 százalékkal több, mint a múlt évben, de 8 százalékkal keve­sebb, mint amennyit a minisz­térium tervezett. Aránylag rosz- szul használják ki az öntöző- berendezéseket a közép- és a kelet-szlovákiai kerületben. A nyugat-szlovákiai kerületben a dunaszerdahelyi, trnavai és trenčíni járásban nem használ­ják ki eléggé a leLetőségeket Ezzel szemben elismerést érde­melnek az érsekújvári (Nové Zámky) és a nitrai járás mező- gazdasági üzemeinek vezetői, akik biztosították az öntözőbe­rendezéseik 82 százalékos ki- ha*^ állását. Pártunk 11. plénumának ha­tározata is hangsúlyozta, hogy a tervek betartása a sikeres gazdálkodás alapja. A tervfe- gyelem megszilárdítása elősegí­ti a problémák megoldását. Ezért arra kell törekedni, hogy a tervek mozgósító jellegűek legyenek és az öntözőberende­zések jobb kihasználására irá­nyuljanak. Áprilisban már néhány járás­ban megkezdték a búza és az évelő takarmányok öntözését, mert a szórványos esőzések el­lenére is még mindig kevés a föld nedvességtartalma. Az ön­tözőcsoportok tehát pótolják a hiányzó vízmennyiséget, hogy a növénytermesztésben elérhes­sük a tervezett 10 százalékos te rmelésnöveke dést. LUDMILA ŤAPUŠOVÁ mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dolgozó ja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents