Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-14 / 73. szám, kedd
A munka végzése szempontjából milyen előírások kötelezik a munkaadó vállalatot? K. Zs.: A munkaadó vállalat a Munkatörvénykönyv 170. §- ának értelmében a fűtési nehézségek esetleges ideiglenes megoldásával is köteles a kérdéses laboratóriumi munka végzésének feltételeit megteremteni. Azt a kérdést, hogy az elégtelen fűtést felmerült munkaakadálynak lehet-e tekinteni, csak a Munkavédelmi Felügyelőség határozata alapján lehetne megállapítani. Minden egyéb döntés önkényes döntésnek és abszenciának minősülhetne. Elsősorban a szakszervezeti szerveken keresztül keresselek megoldást. Az adófizetés egyúttal szociális biztosítást is jelent? B. A.: Ön a női karbantartói szabótevékenysége után rendesen megfizeti a hnb által előírt jövedelmi adót. r]ddig még nem volt munkavisi jnyban. Az említett önálló gazdasági tevékenysége után, ha csak a hnb által kivetett adót fizeti, nem szerzett igényt öregségi, illetve szociális biztosításra. Ha kivetési adóalapja legalább havi 400 korona (ha évi bevétele nem haladná meg az évi 6000 koronát], a jnb járadékosztályán be kell jelentenie önálló tevékenységét és a megállapított kivetési alap után havonta le kell róni a 10 százalékos biztosítási díjat, és így részesévé válhat az 1964/105 sz. hirdetmény szerinti önállóan gazdálkodó személyek járadék- biztosításának. öregségi járadékra a 65. életéve betöltésével és legalább 15 évig tartó biztosítása alapján szerezhet igényt. Munkakategóriába való beosztás K. J.: Azt, hogy egy bizonyos munkahelyen végzett munka II. munkakategóriába tartozónak minősíthető-e, azt a felsőbb utasításoknak megfelelően az egyes munkaadó vállalatoknak az 1975/128 sz. hirdetmény 154. §-a 3. bek. értelmében legkésőbb 1976. július 1-ig kellett a nyilvántartásukban megjelölni. Volt munkaadó vállalatánál valószínűleg a bérosztályon meg tudják mutatni nyilvántartási lapját, illetve annak másolatát (evidenčný list), s ebből megállapíthatja, milyen időt mutattak ki a II. munka- kategóriába tartozónak. A munkahelyek 90 százaléka a III. munkakategóriába tartozik és csupán csak 10 százalék tartozik az I. és II. munkakategóriába. A munkaadó vállalat megjelöléséből (pl. papírgyár) nem lehet a kategóriát megállapítani. Több olvasónk egy még régebben, 1976-ban leközölt téves adat alapján hivatkozott arra, hogy a II. munkakategóriában az öregségi nyugdíj korhatára 58 év. A korhatár továbbra is a II. kategóriában 60 év, csupán az I. kategória bizonyos munkakörei esetében 55, illetve 58 év. Mikor nem jár az ipari tanulóra családi pótléik? D. F.: A 3. évfolyamban a magasabb képzettségi fokon levő ipari tanuló után nem jár a ct iládi . pótlék akkor, ha havi bruttó jutalmazása meghaladja a 620 koronát. A munkaadó vállalat csak a minden hónapról utólag beterjesztett munkaadói igazolás alapján folyósíthatja a családi pótlékot. Mivel a családi pótlék több gyermekre magasabb, ebből rendszerint bizonyos késedelem adódik, hogy a családi pótlékot pontosan lehessen folyósítani. Az ipari tanuló 600—700 korona bruttó jutalmazása után mintegy 12 százalék munkabéradót fizet. Lehetséges, hogy Önök a nettó munkabérből indultak ki. A kérdéses hónapokról kérje ki fia bruttó és nettó fizetésének kimutatását. Azokban a hónapokban, amikor fia bruttó fizetése nem haladta meg a havi 620 koronát, igénye van családi pótlékra. Ha a Betegbiztosítás Járási Igazgatóságának álláspontja nem lenne megfelelő, forduljanak panaszukkal a Krajská správa nemocenského poistenia, Bratislava, ul. Obrancov mieru címre. Igényelhető-e fizetéskiegészítés? M. A.: Betegeskedése után már nem végezhette tovább az eredetileg végzett nehéz átra- kodói munkát. 1970-től fizetése a könnvebb munkára való beosztása alapján csupán havi 1700 korona körül mozog. Mivel az utolsó 6 hónapban fizetése egyharmaddal alacsonyabb a megbetegedése előtti fizetésénél, az 1975/121 sz. törvény 24. §-ának 2. bek. és az 1975/128 sz. hirdetmény 20. §-a alapján igényelheti a részleges rokkant járadékot, de csak legfeljebb egy évre visszamenően. Kérvényét a járási nemzeti bizottság szociális osztályára kellene beadnia. Kap-e a harmadik gyermekre is szülési ' segélyt? K. E.: 1975. január 20-án született első gyermeke. A fizetett 26 hetes szülési szabadsága után meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságon volt, míg a második gyermeke születése előtt négy héttel, tehát 1976. január 27-től újból 26 hetes fizetett szülési szabadságon volt. Ezután gyermekének kétéves koráig 1978. február 27-ig meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságon volt. Közben újból gyermeket vár, a szülés várható időpontja szeptember eleje. Mivel születendő harmadik gyermekével kapcsolatban a rendes, 26 hetes fizetett szülési szabadságát legfeljebb 1978 augusztus elején tudná csak megkezdeni, és ez több mint két év a második gyermekének születésétől számítva, nem kaphatja az előző szülésnél kapott összegben a szülési segélyt, csak akkor, ha a várható szülés előtt még legalább 25 munkanapot ledolgozik. Ha munkaviszonya megszűnne, a védelmi idő a megszűnéstől számítva 6 hónap. Ha további fizetetlen szabadságot kérne és ezt meg is adnák, vagy ha a Munkatörvénykönyv 127. §-a alapján a 10 évnél fiatalabb gyermeke szükséges gondozása és ellátása alapján — amit be kell előre írásban jelenteni — otthon maradna és igényelné, hogy ezt a munkaadó vállalat az idézett rendelkezés értelmében mint fontos személyi akadályt vegye tudomásul, és minősítse igazolt távollétnek (igazolt abszen- ciaj, és nem lenne meg az említett 25 munkanapja, bár elvben járna a fizetett szülési segély , de annak értéke nulla lenne, mert az utolsó 12 hónap átlaga is nulla. Egy idegen kisgyermekről való gondoskodás nem számítható be az említett 25 munkanapba, ezt a munkaadó vállalatnál kell ledolgozni. Ha nem tudna munkába lépni, a gyermek születésétől számítva igényelheti az 500 koronás gyermekgondozási segélyt. Ajánljuk, hogy a fentiek értelmében járjon el, mert a munkaadó vállalatok elég gyakran az előírások és a bírósági gyakorlat nem ismerése miatt a női dolgozók vit> 7a nem térését a munkába a fize tét len szülési szabadságról indokolatlan távollétnek minősítik és ennek alapján felmondást adnak, megsértve a Munkatörvénykönyv 48. §-ának d) pontjában foglalt felmondási tilalmat, mely szerint nem lehet felmondani a terhes nőnek és a 3 événél fiatalabb gyermekéről gondoskodó anyának. Dr. F. J. Nyugodt, békés öregkor A TÁRSADALOM KÖRÜLTEKINTŐ GONDOSKODÁSA A szocialista társadalom minden cselekedetével az ember javát szolgálja. Ezt az elvet nemcsak a jövőnket jelentő gyermekekről, vagy az értékeket teremtő dolgozókról való gondoskodásával juttatja lép- ten-nyomon kifejezésre, hasonló vagy talán még nagyobb gondoskodással veszi körül azokat, akik a szocializmus építésének bölcsőjénél állva, boldogabb, gondtalanabb jövőnket megalapozva, belefáradtak az évtizedes munkába. Hasznosítják tudásukat Az öregekről való gondoskodás elveit először 1948-ban az alkotmánytörvény fektette le. Azóta többször is emeltük a nyugdíjakat. Ma már nem találunk idős embert, beteget vagy rokkantat hazánkban, akit a társadalom fel ne karolna, s ezért szociálpolitikánkat tekintve a legfejlettebb országok közé tartozunk. Az öreg emberek élete az évek során gyökeresen megváltozott. Senkinek nincsenek terhére — mint régente gyakran — és a társadalom jóvoltából, amely azon fáradozik, hogy az öregkorral járó gyakori problémákat enyhítve, kellemesebbé tegye életüket, családjuk kizárólagos támogatására sincsenek rászorulva. Ennek a körültekintő gondoskodásnak köszönhető, hogy sokan, magasabb koruk ellenére is fürgék és önállóak, s minden iránt érdeklődnek, ami;körülöttük történik, sőt igyekeznek továbbra is hasznos tagjai maradni a társadalomnak. Noha az idősebbek egy része — ereje fogytán — már nem tud nehezebb munkát végezni, gazdag élettapasztalatait azonban eredményesen érvényesítheti, hasznos tanácsokkal láthatja el a fiatalokat, akik ugyanolyan hálásan fogadják a tanítást, mint például az óvodák, a művelődési házak építéséhez, a parkok ápolásához vagy egyéb munkához nyújtott segítséget. Az üzemek dolgozói örömmel fogadják, hogy a munkaerőhiány következtében gyakran bekövetkező szorult helyzetükben hívó szavuk volt munkatársaik — a nyugdíjasok — körében nem talál süket fülekre. Nagy segítséget jelent ez számunkra. Akadnak azonban olyanok is, akik szívesen dolgoznának, de egészségi állapotuk miatt képtelenek rá. Ellenkezőleg, nekik van szükségük a társadalom, az üzem, valamennyiünk támogatására. Megteremtik a feltételeket Dr. František Kfivanek, a Munka és Szociálisügyi Minisztérium szociális szolgáltatásokat irányító főosztályának az igazgatója ezekről a problémákról beszélgetett a minap az újságírókkal. Elmondotta, hogy az idősek ellátásának legutóbb módosított elveit a szövetségi kormány a múlt év végén hagyta jóvá. Ezek szerint a nyugdíjkorhatár elérésével a törvény lehetővé teszi ugyan az idős embereknek a visszavonulást, ám sokan közülük — különösen a férfiak — nem szívesen válnak meg munkájuktól. Ilyenkor a munkaadók kötelesek megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy tovább dolgozhassanak. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő munkabeosztáson, az előnyös munkaidőn kívül fokozott mértékben kell gondoskodniuk az idősebb dolgozók egészségéről, illetve a betegségük megelőzésére irányuló gyógykezelésről is. A CSSZK lakosságának töb6 mint 12 százaléka 65 évnél idősebb és számuk — tekintettel a fokozatosan meghosszabbodó életkorra — egyre növekedik. Míg 1960-ban a lakosság 9,5 százaléka, 1970-ben 10,8, 1975- ben pedig már 13,5 százaléka volt 65 évnél idősebb. A lakosság életét és biztonságát védik Szomorú statisztika 5® A legtöbb balesetet a gyorshajtás és az alkohol okozza A komáromi (Komárno) járás közútjain az elmúlt évben növekedett a közúti balesetek száma. A közbiztonsági szervek összesen 414 balesetet jegyeztek fel, amelyek során 16 ember életével fizetett, 78 pedig súlyos sérülést szenvedett. 147- en a baleseteket könnyebb sérüléssel úszták meg. Dolgozóink életszínvonalának rohamos emelkedésével nö az autótulajdonosok száma és ezáltal a balesetveszély is. A köz- biztonsági szervek komáromi kirendeltségén felkerestem František Bubelínt, a Közlekedési Felügyelőség parancsnokát, akivel a balesetek okairól, illetve az ellenük folytatott harc formáiról beszélgettünk. — A motorizmus fejlődésével a komáromi járásban is megnövekedtek gondjaink. Járásunkon két főút vezet keresztül, amelyek Komáromban találkoznak. A forgalmat nagymértékben növeli a határátkelőhely, így nekünk, közúti rendőröknek kemény harcot kell folytatnunk a motorosok és a közúti közlekedésben résztvevő valamennyi lakos egészségéért, életéért — mondta. Megállapította, hogy a baleseteket nem az utak, nem is a motorok, hanem maguk az emberek okozzák. Elsősorban gyorshajtással, helytelen előzéssel, ittas állapotban való vezetéssel. František Bubelíntől megtudtam, hogy a komáromi forgalmi rendőrök a lakosok és az ifjúság nevelésében nagyszerűen együttműködnek a járás párt-, állami szerveivel, valamint a társadalmi szervezetekkel. Nagy segítséget nyújtanak a segédrendőrök. Közösen szerveznek beszélgetéseket, előadásokat, melyeket filmvetítéssel kötnek össze. — Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a fegyelmezett gépkocsivezetők kimondottan követelik azok ellenőrzését, akik szabálytalanul viselkednek a közutakon. Jogosan kérdik: miért veszélyeztessék biztonságunkat az ittas egyének, vagy a műszakilag hibás gépjárművek — mondja František Bu- belín. — Forgalmi rendőreinket úgy oktatjuk, hogy az utakon udvariasan viselkedjenek. Célunk, hogy állandóan javítsuk kapcsolatainkat az emberekkel. KOLOZSI ERNŐ De nem csupán statisztikai adatokról van szó. Ezekből csak a különböző szociális szolgáltatásokkal szemben támasztott növekvő igényekre következtethetünk. Kétségtelen ugyanis, hogy a jövőben a nemzeti bizottságoknak az eddigi- nél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az idősebbek táplálkozására, lakáskörülményeire, üdültetésére. A részükre rendezett kulturális és társadalmi akciók ugyanolyan fontosak, mint az arra rászorulóknak a nyugdíjasotthonokban való elhelyezése vagy más módon történő gondozásuk biztosítása. Gondozónők, nyugdíjasházak Különösen fontos az egyedül élő, magatehetetlen öregek ellátása. Az ezzel a feladattal megbízott személyek száma a CSSZK-ban az utóbbi öt esztendő során megkétszereződött. A több mint kétezer hivatásos gondozónő a múlt évben kb. 24 ezer idős embert gondozott. Élénk érdeklődésnek örvendenek az utóbbi időben gyorsan szaporodó nyugdíjasházak. Nagy előnyük, hogy az oda beutaltak saját lakásukban, a saját bútoraikat használhatják, többnyire ugyanabban a helységben, amelyben ifjúkorukat töltötték. A megszokott környezet és a róluk való gondoskodás tudata — az öregek ápolása, a bevásárlás, takarítás, mosás, szórakozásuk biztosítása — megnyugtató érzés, amely minden bizonnyal a jó kedélyállapothoz is hozzájárul. Míg 1970-ben a nemzeti bizottságok alig 18 ilyen lakóházat tartottak nyilván 330 lakással, tavaly már 2600 ilyen lakásunk volt. A szolgáltatásokhoz tartoznak még a nyugdíjasok részére fenntartott éttermek, klubok, a higiéniai központok és nem utolsósorban a napközi otthonok, amelyeknek célja, hogy napközben, mialatt a család tagjai munkában vannak, se maradjanak az öregek egyedül a lakásban. XXX Az elmondottakból is kitűnik, társadalmunk körültekintően gondoskodik az idősekről. A gondoskodás színvonala a lehetőségek még jobb kihasználásával tovább emelhető. A nemzeti bizottságok feladata tehát, hogy felmérjék a nyugdíjasok életkörülményeit és problémáit, és tüzetesen megismerkedjenek gondjaikkal. Minden öreg ember ugyanis más természetű és egészségi állapotukat tekintve is különböző gondoskodásra szorulnak. Többek között ez a feltétele az öregek elégedettségének, annak, hogy örömük legyen az életből és minél magasabb életkort érjenek el. KARDOS MÁRTA Három László Buzita (Buzica) vezetői között három László is van. Az 1976-os választások eredménye alapján a hnb élén Vaskó László elnök, s ifjabb Vajányi László titkár áll. Az efsz elnöke idősebb Vajányi László, az SZNT képviselője. Mindhárman kommunisták és nem irigylésre méltó helyzetben láttak hozzá a központi község évtizedek óta elhanyagolt ügyeinek intézéséhez. A választási időszak első éve — 1977 — nagyon jelentős év, a NOSZF 60. évfordulójának éve volt. Ennek tiszteletére tíz kollektív és 276 egyéni kötelezettségvállalást tettek közzé több mint kétmillió korona értékben. A nyilvános gyűlések és a képviselők közvetlen kapcsolata a választókkal olyan légkört teremtett a községben, hogy az új hnb megszerezte a választók bizalmát, s közös erővel kezdték formálni, szépíteni a községet. A vállalásukat sikeresen teljesítették. Sokat tettek a kulturális és társadalmi élet fellendítéséért. A CSEMADOK helyi szervezetével karöltve megalakították az ötventagű éneklőcsoportot, amely 1976-ban a járási vetélkedőn a második helyen végzett. A művelődési ház színjátszó csopotja a járási vetélkedőn az első lett. Szépen fejlődik a zenei csoport is. Javul a helyi könyvtár munkája, magas színvonalú a polgári ügyek testületének tevékenysége. Jól dolgoznak a képviselők. A múlt évben két kulcsfontosságú feladatra összpontosították figyelmüket: a központi épület építésének megkezdésére, a patakszabályozásra és az utak rendezésére. Januárig az építkezésen 1,8 millió korona értékű munkát végeztek és a lakosság több mint tízezer órát dolgozott társadalmi munkában. Szólni kell arról is, mit tettek a szolgáltatások fejlesztéséért. Megalakították a műszaki szolgáltatóvállalatot, amely megszervezte a hulladék elszállítását, karbantartja az utakat és járdákat. A járási szolgáltatóvállalat borbély- és fodrászüzletet, valamint cipőjavítót üzemeltet a községben. Rövidesen cukrászda és villamos gépeket javító műhely is létesül. Sokat foglalkoznak a község vezetői a helyi efsz fejlődésével, a hnb és a szövetkezet közötti jó kapcsolatok kialakításával. A kommunisták megtalálták a kiutat a bonyolult helyzetből. IVÁN SÁNDOR 1S78 III. 14.
