Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-10 / 69. szám, péntek

t WM lotiÉó ÉŔéámistim (CSTK) — Belgrádban szerdán Jóváhagyták a tanácskozás záródokumentumát, amelynek címe: „Záródokumentum az eu­rópai biztonsági értekezleten részt vett államok képviselőinek 1977. évi belgrádi találkozójáról, amelyet a záróokmányban az értekezletet követő intézkedésekre vonatkozó rendelkező' sekkel összhangban tartottak meg.“ Alább közöljük az ok­mány teljes szövegét: Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államuknak, a kül­ügyminiszterek által kinevezett képviselői a záróokmánynak az értekezletet követő intézkedé­sekről szóló rendelkezéseivel összhangban 1977. október 4-től 1978. március .. .-ig Belgrádban találkozót tartottak. (A pontos dátumot akkor írják be, amikor véget ér a találkozó — a ČSTK megjegyzéseJ. A részvevőkhöz üzenetet intézett Joszip Broz Ti­to, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság elnöke, s üdvözölte őket Milos Minics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, külügyminisz­ter. A következő, találkozón részt nem vevő (a-helsinki megálla­podásokban részt nem vevő — A szerk.) földközi-tengeri tér­ségi államok képviselői szólal­tak fel: Algéria, Egyiptom, Iz­rael, Libanon, Marokkó, Szíria és Tunézia. A részt vevő országok képvi­selői hangsúlyozták, mekkora fontosságot tulajdonítanak az enyhülésnek, amely folytatódott a záróokmány elfogadása óta támadt nehézségek és akadá­lyok ellenére is. Ezzel összefüg­gésben kiemelték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet szerepét, mivel a záróokmány rendelkezéseinek megvalósítása alapvető fontos­ságú e folyamat továbbfejlesz­tése szempontjából. A részt vevő államok képvise­lői beható eszmecserét folytat­tak mind a záróokmány rendel­kezéseinek megvalósításáról és az értekezleten meghatározott feladatok végrehajtásáról, mind az értekezleten megvitatott kér­désekkel összefüggésben a köl­csönös kapcsolatok javításáról, az európai biztonság megszi­lárdításáról és az együttműkö­dés fejlesztéséről, az enyhülési folyamat jövőbeli továbbfejlesz­téséről. A részt vevő államok képvise­lői hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet politikai jelentősé­gét, és megerősítették kormá­nyaik elhatározott szándékát, hogy egy-, két- és többoldalú módon teljes mértékben megva­lósítják a záróokmány vala­mennyi rendelkezését. Kifejezésre juttatták, hogy az eszmecsere magában is érté­kes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok valóra váltásához, bár a záró­okmány végrehajtásának eddigi mértékét illetően különböző né­zeteket fejtettek ki. Ugyancsak megvitatták a fen ti kérdésekkel és további össze­jövetelek megtartására vonatko­zó, megfelelő módozatok kidol­gozásával kapcsolatos javasla­tokat, a záróokmánynak az ér­tekezletet követő intézkedések­kel foglalkozó fejezetében fog­lalt rendelkezéseknek megfele­lően. A találkozón benyújtott szá­mos javaslattal kapcsolatban nem jött létre egyöntetűség. A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek és ama elha tározott szándékuknak megfele­lően, hogy folytatják az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által megkezdett sok­oldalú folyamatot, a részt vevő államok képviselői további ta­lálkozókat tartanak. A második belgrádi típusú találkozójuk 1980. november 11 én, kedden kezdődik Madridban. Madridban 1980. szeptember 9-től kezdődően előkészítő ta­lálkozóra kerül sor, amely a madridi találkozó módozatairól dönt. Erre a záróokmány, vala­mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fo­lyamatában elfogadott egyéb idevonatkozó okmányok alap­ján kerül sor. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fo­lyamatában elfogadott egyéb idevonatkozó okmányok a kö­vetkezők:-a helsinki konzultá­ciók végső ajánlásai, az 1977. évi belgrádi találkozó megszer­vezésére összehívott előkészítő találkozó határozatai és a jeíen záródokumentum. Megállapodás született arról is, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezletet követő intézkedések keretében a részt vevő államok alábbi szakértői találkozóit fogják megtartani: A záróokmányban foglalt fel­adatnak megfelelően és a sváj­ci kormány erre vonatkozó ja­vaslatával összhangban, Mont- reaux-ban 1978. október 31-én szakértői találkozót hívnak össze, hogy folytassák a viták békés rendezésére általánosan elfogadható, a meglevő eszkö­zök kiegészítésére irányuló módszerek vizsgálatát és ki munkálását. A Nemet Szövetségi Köztársa­ság kormányának meghívására 1978. június 20-án Bonnban kezdődik a záróokmányban elő­irányzott „tudományos fóru­mot“ előkészítő szakértői talál­kozó, amelyre az Unescónak és az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának képviselőit is meg­hívják, hogy kifejtsék nézetei­ket. Málta kormányának meghívá­sára Valettában 1979. február 13-ra földközi-tengeri térségi szakértői találkozót hívnak össze. Ennek az a megbízatása, hogy a záróokmánynak a Föld­közi-tenger térségével foglalko­zó fejezetének keretein belül megvizsgálja a kölcsönösen elő­nyös együttműködést szolgáló konkrét kezdeményezések elő­mozdításának lehetőségeit és eszközeit, különböző gazdasági, tudományos és kulturális vo­natkozásokban, kiegészítve a fenti kérdésekkel kapcsolatos és már megvalósulóban levő kez­deményezéseket. A találkozóra meghívják a földközi-tengeri térség nem részt vevő államait. E térség biztonságával össze­függő problémák megtárgyalá­sára a madridi találkozón ke­rül sor. A szakértői találkozók idő­tartama nem haladhatja meg a 4—8 hetet. E találkozók kö­vetkeztetéseket és ajánlásokat dolgoznak ki, s jelentéseiket megküldik a részt vevő államok kormányainak. E találkozó eredményeit a madridi találko­zón megfelelő módon figyelem­be veszik. Az összes fent említett talál­kozóra a záróokmánynak az ér­tekezletet követő intézkedések­ről szóló fejezete 4. bekezdésé­nek megfelelően kerül sor. A részvevők felkérik a Jugo­szláv Szocialista Szövetség! Köztársaság kormányát, hogy ezt a dokumentumot továbbítsa az ENSZ főtitkárához, az Unes- co vezérigazgatójához és az ENSZ európai gazdasási bízott* sága végrehajtó titkárához. Ugyancsak felkérik a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság kormányát, hogy ezt a do­kumentumot juttassa el a részt nem vevő földközi-tengeri álla­mok kormányaihoz. A részt vevő államok képvise­lői mély hálájukat fejezik ki a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársasság népének és kormányának a belgrádi talál­kozó kiváló megszervezéséért és a találkozón részt vett kül­döttségek iránt tanúsított me­leg vendégszeretetért. Belgrád, 1978. március 8. CSEHSZLOVÁKIA A KAPCSOLATOK TOVÁBBI JAVÍTÁSÁRA TÖREKSZIK Richard Dvorak nagykövet zárónyilatkozata 1978 III. 10. Ámint már közöltük, a belg­rádi találkozó szerdai plenáris ülésén a zárónyilatkozatok sor­rendjét előzetesen sorsolással állapították meg. Az ülésen el­nöklő Richard Dvoŕák csehszlo­vák nagykövet, hazánk küldött­ségének vezetője elsőként mél­tatta a találkozó érdemi ered­ményeit. „Több hónapos szorgos mun­ka után a belgrádi találkozó el­érkezett a befejezéshez. Itt az ideje levonni a következtetése­ket. és előretekinteni a jövőbe — mondotta beszéde bevezető részében. A belgrádi találkozó néze­tünk szerint teljesítette felada­tát abban, hogy valamennyi küldöttség állást foglalt az eny­hülési folyamat folytatásának feltétlen szükségessége mellett. Meggyőződésünk, ha e folya­mat zavartalanul folytatódik, akkor megjavulnak a feltételek a helsinki Záróokmány teljesí­téséhez is, mert ehhez kétség­telenül bizonyos fokú kölcsö­nös bizalom szükséges. Teljes mértékben támogatjuk a zárőnyilatkozatot, amelynek alapvető előnye abban rejlik, hogy a jövőbe tekint — hang­súlyozta Richard Dvofák. Igen fontos, hogy mind a 35 részt vevő állam megerősítette a hel­sinki konferencia Záróokmá­nyát mint olyan hosszú tartam­ra szóló kiegyensúlyozott prog­ramot, amelyet továbbra is megvalósítani szándékoznak. Mindamellett nem szeretném figyelmen kívül hagyni a belg­rádi találkozó egyes mozzana­tait. A fő fogyatékosságnak azt tartjuk, hogy nem sikerült meg­egyezésre jutni a fegyverkezési hajsza megszüntetése, és a fo­kozatos leszerelés kérdéseiről tartandó konzultációk tekinte­tében. A belgrádi találkozónak sokkal nagyobb figyelmet kel­lett volna szentelnie az ember legalapvetőbb jogának, a tartós béke és biztonság feltételei kö­zötti élethez való jogának. Ennek tudatában még jobban kidomborodik egyes küldöttsé­gek egyoldalú hozzáállása az emberi jogok problémáihoz — mondotta a továbbiakban Dvo­ŕák nagykövet. A ml szocialista országunk az emberi jogokat az összes jog összességeként értelmezi, s e jogokat nemcsak meghirdeti, hanem teljes mér­tékben meg is valósítja és biz­tosítja. Azoktól, akik saját or­szágaikban tömegesen megsér­tik az emberi jogokat, megta­gadjuk azt az erkölcsi jogot, hogy másokat bíráljanak. Nemegyszer történtek itt kí­sérletek arra, hogy a Záróok­mányt olyan módon magyaráz­zák, ami lehetővé tenné a részt vevő országok belügyeibe való beavatkozást. Mi ezt az eljárást nemcsak hogy összeegyeztethe­tetlennek tartjuk helsinki szel­lemével, hanem károsnak is a kölcsönös együttműködés to­vábbi fejlődése szempontjából. Hazánk kormánya sobasem kí­sérelt meg ilyen beavatkozást, és elvárja, hogy irányában is hasonlóképpen fognak eljárni. A belgrádi találkozó folya­mán többször hangsúlyoztuk, hogy különösen nagv jelentősé­ge van azon meghirdetett alap­elvek következetes és szigorú tiszteletben tartásának, ame­lyekhez a részt vevő államok közötti kapcsolatok igazodnak. Nem értünk egyet azzal, hogy az alapelveket fontosabbakra és kevésbé fontosakra osszák fel. Nézetünk szerint valameny- nyi alapelv egyaránt fontos, és azokat kölcsönös összefüggé­seikben kell érvényesíteni. Üd­vözöljük a további lépésekről szóló megállapodást, főként azt, hogy Madridban ismét ta­lálkozóra kerül sor. Kétségte­lenül pozitív jelentőségűek lesz­nek a szakértői találkozók is. Ügy véljük — mondotta fel­szólalása végén Dvofák nagy­követ —, hogy a Belgrádot kö­vető időszakban tovább kell ja­vítani és bívíteni a részt vevő államok kétoldalú kapcsola­tait, mert ez a Záróokmány megvalósításának fontos ténye­zője. A kétoldalú kapcsolatok további aktivizálása volna a legjobb felkészülés a madridi találkozóra. Ami a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot ille­ti, erőfeszítéseket teszünk eb­ben az irányban, hogy tovább erősödjön és elmélyüljön mind­az a pozitív és konkstruktív eredmény, amit az európai biz­tonsági és együttműködési fo­lyamat hoz magával.“ ' A SZOVJETUNIÓ VÁLTOZATLANUL TÁMOGATJA A PALESZTIN NÉP IGAZSÁGOS HARCÁT Andrej Gromiko Jasszer Arafattal tárgyalt Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere tegnap Moszkvában fogadta a Palesztin Felszabadítási Szervezet Jasz- szer Arafat vezette küldöttsé­gét. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytatott megbeszélések során részlete­sen foglalkoztak a jelenlegi kö­zel-keleti helyzettel, az igazsá­gos és tartós béke megterem­tésének lehetőségeivel e térség­ben. A kérdések megtárgyalása során a két fél azonos állás­pontra helyezkedett. Elítélik az Egyiptom és Izrael közötti különtárgyalásokat, amelyek megkerülik a genfi értekezletet és súlyosan ártanak az arab népek érdekeinek. Mindkét fél hangsúlyozta készségét a további együttmű­ködésre a közel-keleti helyzet igazságos megoldása érdeké­ben. Andrej Gromiko megerősí­tette, hogy a Szovjetunió válto­zatlanul támogatja a Paleszti­nái arab nép igazságos harcát törvényes nemzeti jogaiért, be­leértve az önrendelkezési és az államalkotási jogot. A Szovjetunió szilárd meg­győződése, hogy a palesztin problémának csak az ilyen mó­don történő megoldása járul­hat hozzá az igazságos és tar­tós béke eléréséhez a Közel- Keleten. Jasszer Arafat köszönetét fe­jezte ki a Szovjetuniónak, a szovjet vezetőségnek — Leo­nyid Brezsnyevvel az élen — a palesztin arab nép harcának állandó aktív támogatásáért. A két fél kijelentette, hogy továbbra is folytatják a rend­szeres véleménycserét az őket érdeklő kérdésekről. Globális politikai rendezést a Közel-Keleten Kurt Waldheim nyilatkozata (ČSTK) — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára New York-i nyi­latkozatában a globális politi­kai közel-keleti rendezés mel­lett szállt síkra a tartós és igazságos béke megteremtése érdekében. Hangsúlyozta: fel­tétlenül szükséges, hogy a glo­bális rendezésre irányuló erőfe­szítésekbe aktívan bekapcsolód­jék az összes közvetlenül érde­kelt fél. A továbbiakban az ENSZ fő­titkára az Afrika szarván levő helyzetről beszélt. A szomáliai- etópiai konfliktus tárgyalásos, békés rendezésére szólított fel a szuverenitás, a területi sért­hetetlenség és az egymás bel­ügyeibe való be nem avatkozás kölcsönös tiszteletben tartása alapján. A rhodesiai helyzettel kap­csolatban Kurt Waldheim rá­mutatott, hogy az úgynevezett belső megegyezés nem oldja meg a rhodesiai problémát, és csupán a tragikus konfliktus folytatódásához vezethet ebben az országban. Az Ilyen fejlődés katasztrófát jelentene nemcsak e térség országai és népei szá­mára, hanem az egész világ szá­mára Is. Kurt Waldheim ezután állást foglalt a Namíbiáról szóló ENSZ-határozat következetes' teljesítése mellett. Végül rámu­tatott, milyen jelentősége volna a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének, s az atomháború veszélye elhárításának. SIKERTELEN A KÜLÖNUTAS POLITIKA (ČSTK) — Szadat elnök a New York Timesnek adott in­terjújában, amelyet a tegnapi egyiptomi napilapok közöltek, beismerte, hogy Alfred Ather­ton amerikai közel-keleti kü­lönmegbízott csaknem három­hetes közel-keleti missziója semmilyen haladást sem hozott az egyiptomi-izraeli tárgyalá­sokban. Szadat megállapította, hogy Izrael továbbra is hajthatatlan. Reményének adott azonban ki­fejezést, hogy az USA Begin miniszterelnököt, közelgő wa­shingtoni látogatása alkalmá­val rábírja álláspontjának meg­változtatására. Rámutatott, hogy Izraeltől nem követeli előzetes feltételként az izraeli csapatok kivonását a megszállt terüle­tekről, csupán ígéretet arra, hogy ezt a jövőben megteszi. Az egyiptomi nemzetgyűlés külpolitikai bizottságának el­lenzéki képviselői bírálták az egyiptomi kormánynak az afri­kai országokkal szemben foly­tatott politikáját és rámutat­tak a sikertelenségére, írja az A1 Ahali című baloldali napilap. MEGÁLLAPODÁS AZ ŰJ OLASZ KORMÁNY MEGALAKÍTÁSÁRÓL Az QKP-t bevonják a többségbe (ČSTKJ — Giulio Andreotti kijelölt olasz miniszterelnök 6 órás tanácskozás után öt párt­tal megállapodott az új olasz kormány megalakításában — jelentették be hivatalosan Ró­mában. A szerdai értekezleten And­reotti, aki a kereszténydemok­rata pártot képviselte az Olasz Kommunista Párt, az Olasz Szo­cialista Párt, az Olasz Szociál­demokrata Párt és az Olasz Köztársasági Párt vezetőivel tárgyalt. A Liberális Párt beje­lentette, hogy ellenzékbe vonul és nem támogatja azt a kor­mánytöbbséget, amelyben az OKP részt vesz. Az öt legnagyobb olasz párt vezetői megállapodtak abban, hogy a kommunista pártot be­vonják a kormánytöbbségbe. A New Yorkban tartott sajtóértekezleten Joshua Nkomo (jobb­oldalon) és Robert Mugabe, a Zimbabwei Hazafias Front két társ­elnöke határozottan elítélte az lan Smith fajüldöző rendszere és a három áruló afrikai vezető között létrejött megegyezést, amely a rhodesiai helyzet úgynevezett belső megoldására vonatkozik. A hazafias front társelnökei részt vesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsa Rhodesiával foglalkozó ülésén. Joshua Nkomo hangsú­lyozta, hogy az úgynevezett belső megoldás egyoldalú megálla­podás, és a Zimbabwei Hazafias Front sohasem fogja azt támo­gatni. [Telefoto: ČSTK — APJ

Next

/
Thumbnails
Contents